﻿Életre keltett atomreaktor Csillebércen
Tudományos rovatunk a 10. oldalon
Ára: 14,50 Ft
Ma^ar Nemzet
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
HÉTFŐ, 1992. december 14., LV. évfolyam, 294. szám
Az EK" kutya és a dán farok
EDINBURGH - Shakespeare szülőföldjéről Hamlet hazájába költözik január elejétől az Európai Közösség félévenként helyet cserélő elnöksége, s minden baljós előjel ellenére John Major vezetésével az EK végül is sikeresen zárhatja az idei esztendőt. Amikor a skót királyok székhelyén a tizenkettek megkezdték csúcsértekezletüket, még nem lehetett teljes bizonyossággal tudni, vajon a dán farok nem csóválja-e meg az EK-kutyát, de nem így történt, s a közösségi hagyományokhoz híven az utolsó utáni pillanat bán megköttetett az alku. Lényegi tartalmát szombat éjszaka a hosszú órák óta várakozó sok száz újságíró előtt a brit kormányfő így foglalta össze: a közösség ismét együtt haladhat, a politikai és pénzügyi unió felé folytathatja útját a Maastrichtból elindult EK-szerelvény, ha nem is robogva, s az eredetileg elképzelt menetrendnél kissé lassabban.
Szinte minden kilométerért meg kell küzdeni, ilyen a demokrácia természete. Nemcsak az edinburghi ellentüntetők, a sajtóértekezletet megzavaró Maastricnt-ellenes közbekiál-tók, hanem a várható újabb viták is figyelmeztetnek, a demokrácia folyamatát nem fegyelmezett gyűlések sora alkotja. Dánia valamennyire ki-táncolhat ugyan a maastrichti sorból, de tavasz tájékán meg kell szerezni az igen szavazatok többségét a második népszavazáson, s Major-nek a Westminsterben még el kell fogadtatnia a szerződést, amit előnyösen befolyásolhat, hogy az évezred végéig nem fizetnek annyit a britek a közös kasszába - a most megkötött alku szerint -, mint amennyit a szegényebb mediterránok s kivált az igen lendületesen fellépő spanyolok akartak. A közösségen belül a „gazdagok" csapatát gyarapítják majd az EFTA-országok, amelyekkel még a maastrichti szerződés föltehetően 1993-ban bekövetkező életbelépése előtt hamarosan megkezdődhetnek a tárgyalások. De vajon a csúcsértekezlet s maga a közösségi politika teljességgel elmerült a belső vitákban? Tudott-e például ellenszert ajánlani a munkanélküliségre? S szólt-e valamit is olyan „európai" jelenségekről, mint amilyen az utóbbi időkben fellángoló idegengyűlölet, nacionalizmus, etnikai népirtás?
A csodaszert, persze, a skótok ősi földjén sem lelték meg a nagyon is különböző felfogású politikusok. Ellenben a kifinomult egyezkedés művészetével törekszenek arra, hogy politikájuk - egymással vitázva is - emberközeli legyen. Ezt szolgálja a gazdaság fellendítését előirányzó csomagterv, ezért beszéltek annyit Walter Scott városában a közösségi, a nemzeti és a regionális döntési szintek arányos elosztásáról, s ezzel magyarázható a „nyíltság" meglehetősen ismerős jelszavának fölkarolása, ami ezúttal a brüsszeli bürokrácia megnyirbálására hivatott. Az eszmecserék túlnyomó többségét a szerteágazó belső polémiák foglalták el, s nem maradt idő a középeurópaiak kérelmének érdemi megtárgyalására, de a soron következő elnökség színhelyén, Koppenhágában talán több ízben is tanácskoznak a visegrádiakról és a visegrádiakkal, akik elsősorban a tagság nagyon bonyolujt feltételrendszerének racionális előkészítésével szerezhetik meg EK-érettségi bizonyítványukat. Miközben maga a közösség is „tanul": csaknem teljesen egységes piaccal rendelkezve politikai szerepre készülődik, s ily módon a tanácskozások margóján szükségképpen megjelent a Szomáliái tragédia, az orosz reformok sorsa, a szarajevói ostrom. Fordulatot aligha hoznak a záróközlemény megjegyzései, de tanúsítják, minden politikának a tényleges kételyekre és kihívásokra kell választ keresnie.
Martin József
Göncz Árpád rádiónyilatkozata
A média pártatlanságát törvénnyel kell biztosítani
(MTI) A stagnálás éve volt Magyarországon 1992, a politikai élet hangjának eldurvulása miatt bizonyos mértékben még rosszabb is volt, mint az előző esztendő - vonta meg az idei év mérlegét szombat délelőtti rádiónyilatkozatában Göncz Árpád. Különösen fájdalmasnak nevezte az 1989-ben elhatározott közös erőfeszítések hiányát.
A köztársasági elnök - Wisin-ger István kérdéseire válaszolva -úgy vélekedett, hogy a magyar politikai életben a hétköznapi ember eltűnt az elit szemhatárából. A köz-társasági elnök mégis igaztalannak tartaná arról beszélni, hogy az elit cserbenhagyta a választókat, mert mint mondotta, a mostani vezető politikusok sem láthatták előre a választások idején a körülmények alakulását. Kifejtette: a magyar társadalmat érettnek tartja, amelynek korszerű a tudata, tele van ötletekkel, és a kialakulófélben levő új típusú, az államtól független polgárság fantasztikus áldozatokra képes - például a kultúra fenntartása érdekében -, szeretné azonban, ha ezt elismernék, és a politika belátná, hogy az állampolgár tartja fenn az országot. A társadalom nagy lépést
tett előre a polgárosodás irányába, az emberek megtalálják az átmenet, a túlélés módjait - fejtette ki Göncz Árpád.
Az államfő kizártnak nevezte, hogy Magyarország belátható időn belül háborúba bonyolódjon, mert egyrészt a magyar társadalom ezt nem tűmé, másrészt pedig sem a katonai, sem a politikai helyzet nem olyan, hogy ezt bármely környező ország megengedhetné. A szomszédságunkban dúló délszláv háború is már távolabb, Boszniában folyik. Esetleges provokációra adandó válaszról pedig az Országgyűlés dönt - mondta az államfő. A visszarendeződés, a szélsőbal hatalomátvétele a köztársasági elnök szerint az egykori Szovjetunió területén kívül elképzelhetetlen, mert a sztálinizmust átélt országok történelmi tapasztalata ezt nem engedi meg, nincs már támogató hatalom sem, és ilyet Európa sem tűmé. Magában az egykori Szovjetunióban sem érez ilyen veszélyt, és ehhez kapcsolódva elismeréssel szólt a közelmúltban Magyarországon járt Borisz Jelcin politikusi és emberi tulajdonságairól.
(Folytatás a 4. oldalon)
Antall József tévéinterjúja
Az MDF alkalmas erő a további kormányzáshoz
(MTI) A Magyar Demokrata Fórum átérzi rendkívül nagy politikai felelősségét, a vezetésnek és a párt minden tagjának, helyi szervezetének arra kell koncentrálnia, hogy az MDF sikeresen vezesse az országot - mondta Antall József miniszterelnök, a Magyar Demokrata Fórum elnöke a vele készített, szombat este sugárzott televíziós interjúban. A politikus hozzáfűzte: választást csak egységes párt nyerhet meg, olyan, amelynek programja világos, s amelyben belső rend érvényesül. „Én úgy gondolom, hogy a Magyar Demokrata Fórum képes ezt megteremteni, el tudja űzni a gazdasági-társadalmi feszültségek okozta csalódottságot, mérsékelni képes az olcsó megoldást követelők, a demagógok hatását. Én azt hiszem, hogy a Magyar Demokrata Fórum változatlanul alkalmas lesz arra, hogy kormányzópártként működjék” - fogalmazott Antall József.
Betlen János kérdésére válaszolva Antall József ostobaságnak nevezte azt az ellenzéki véleményt, amely szerint ő Csűr ka István ellen úgy harcol, hogy megvalósítja az író dolgozatában felvázolt programot. Kifejtette, hogy az MDF kétéves ciklusának végén az országos gyűlésre készül, s
igyekszik minden politikai problémát megoldani. Az országos elnökség már az elmúlt hetekben is plenáris üléseket tartott, az irányítást már akkor se a saját tagjaiból létrehozott ügyvezető elnökség végezte. Az utóbbi testület most már meg is szűnt, az országos elnökség irányítja a párt munkáját Ugyanakkor az elnök változatlanu az, akit az országos gyűlés megválasztott, s továbbra is Für Lajos tölti be a más pártok főtitkári tisztségének megfelelő ügyvezető elnöki posztot. -Most ezt a politikai és szervezeti megoldást tartjuk a legjobbnak, és változatlanul elnökségi tagként viszik tovább feladataikat mindazok, akiknek bármilyen megbízásuk volt - fogalmazott a miniszterelnök. Utalt arra, hogy sokan - főleg a külföldi sajtóban - Csurka István MDF-alelnöki tisztségének túl nagy jelentőséget tulajdonítottak, hiszen az ügyvezető elnök mellett hat alelnök is tevékenykedett a testületben. A Csurka-dolgozatra visszatérve Antall József megismételte korábbi, többször elmondott véleményét, amely szerint az egész kérdést túldimenzionálták, hiába határolta el magát a tanulmány egyes megállapításaitól ő maga is.
(Folytatás a 4. oldalon)
Közbekiabálók megzavarták Major edinburghi sajtóértekezletét
Maastricht-mentő kompromisszum
(Munkatársunktól)
EDINBURGH - A szombaton késő éjszaka létrejött EK-kompromisszu-mot vasárnap üdvözölte az ellenzéki dán szociáldemokrata és radikális liberális párt. A dán kormányfő Koppenhágában közölte, nagyon reméli, hogy a második népszavazáson, áprilisban vagy májusban, a dánok „igent” mondanak Maastrichtra.
A tervezett déli befejezés, helyett szombaton késő este ért véget az edinburghi csúcsértekezlet, amely a dán kompromisszummal elsősorban John Major sikerét hozta. A brit miniszterelnök a sajtóközpontban „igazi áttörésnek” nevezte az eredményeket: eszerint a tizenegyek kormányai ,jogilag kötelező” egyezséget kötöttek Dániával, s Koppenhága pillanatnyilag távol tartja magát néhány maastrichti céltól, a közös védelmi politikától, a rendőrségek együttműködésétől, egyelőre nem foglalkozik az egységes valutával
és a közös állampolgárság ügyében is megőrizheti fenntartásait. Az edinburghi csúcsértekezlet tagadhatatlanul legfontosabb eredménye a dán kompromisszum, amely segít Majomek megtépázott tekintélye helyreállításá-
hoz, s ha a referendumon valóban az „igen” szavatok győznek, fölgyorsulhat a brit ratifikálás is, s ily módon életbe léphet az egész közösségben a maastrichti szerződés.
(Folytatás az 2. oldalon)
Zárt ülést tartott a Magyar Demokrata Fórum
Az MTV törvényes működtetéséért tett lépések nem politikai intézkedések
(MTI) A Magyar Televízió körül kialakult helyzetről nyilatkozatban foglalt állást szombaton és vasárnap Hódmezővásárhelyen tartott zárt ülésén a Magyar Demokrata Fórum országos választmánya.
A nyilatkozat leszögezi: a választmány visszautasít minden olyan kísérletet, amely arra irányul, hogy az MTV törvényes működtetése érdekében tett kormányzati lépéseket politikai intézkedésként állítsa be. A Magyar Televízió gazdasági igazgatójával és az egyes csatorna intendánsával szemben gazdasági visszaélések gyanúja miatt indult büntető-eljárás, melyet jelenleg minősíteni idő előtti lenne. Ebben az ügyben az eljárás és a döntés a rendőrség, az ügyészség, majd a bíróság hatáskörébe tartozik. Az MTV elnökével szembeni fegyelmi eljárást pedig a kormány a szabálytalanságokkal összefüggő vezetői felelősség miatt indította meg. Ezzel szemben az
MTV elnökét bírói jogorvoslati lehetőség illeti meg.
A társadalom joggal várja el a kormányzattól, hogy ne tűrje a gazdasági visszaéléseket, és ezek gyanúja esetén erélyesen és következetesen lépjen fel. Helytelen és hibás minden olyan értékelés, amely az eljárás alatt álló személyek ügyét a sajtószabadság jogintézményével kapcsolja össze - hangsúlyozza a nyilatkozat, amely kimondja azt is: a Magyar Televízió pártatlan tájékoztatását valóban nem rendőri eszközökkel lehet biztosítani, a jelen esetben sem erről van szó. Az MTV pártatlan és elfogulatlan működése alkalmas vezetővel, megfelelő vezetői munkával, a különböző politikai erők véleménye megjelenítésének egyensúlyban tartásával és - többek között - a média-törvény mielőbbi megalkotásával biztosítható.
(További információk a 4. oldalon)
Kodolányi Bush búcsúztatóján
A magyar egységek csak a „második hullámban” mennek Szomáliába
(Tudósítónktól)
WAIIINGTON - Bush elnök „úgy hallotta, Magyarországon jól mennek a dolgok” - mondta el a magyar tudósítóknak Kodolányi Gyula államtitkár, aki egyike volt az elnököt és nemzetbiztonsági tanácsadóját, Scoweroftot búcsúztató szűk körű Blair House-i ünnepség pár szál külföldi meghívottjának. S itt nyílt alkalma személyesen kifejezni Bushnak Antall és a magyar kormány köszönetét az elmúlt két és fél évben a két ország közeledésért, a kialakult jó politikai kapcsolatokért. Washingtoni tárgyalásainak végén tehát Kodolá-nyinak, mint beszámolt róla, módja nyílt eszmecserét folytatnia Scowe-rofttal is, mindenekelőtt hazánk és az Egyesült Államok külpolitikai, nemzetbiztonsági kapcsolatairól. Az államtitkár Washingtonból való elutazása előtt még elmondta, a Szomáliái ENSZ-akcióban hazánk valószínűleg a „második hullámban” vesz részt, az UNISOM-etők keretében:	ennek
Harciasabban Boszniáról Amerikai kezdeményezés a balkáni erélyre
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Úgy tűnik, az aktívabb fellépés felé mozdulunk -állapította meg a CBS tévében a nyugati hatalmak módosuló balkáni politikájáról a jövendő amerikai alelnök. Gore meg is vallotta, „nehezen tudta elhinni”, hogyan tűrheti a világ a délszláv válságban tapasztalt „ördögi fejleményeket” (a vasárnapi The New York Timesban egy szemleíró kis híján az „etnikai tisztogatás” szerb bűnével veti egybe a „több mint nyugati hibát: az emberiesség feladását”, a beletörődést a népirtásba). S mivel ez ellen az elmúlt napokban - Thatcher nyomába lépve - olyan konzervatív kiválóságok emelték fel haragos szavukat, mint Reagan és külügyminisztere, Shultz, a készülő C/í/i/on-kormány nem hagyhatja magát háttérbe szorítani.
(Folytatás az 3. oldalon)
BELFÖLDÖN
Nem lesz tisztogatás az apparátusokban
5.	oldal
A kétpárti modell esélyei
6.	oldal
Tegnapi és mai ügyvédekről
7.	oldal
Az újjászülető költő: Kálnoky László
11. oldal
Nyilatkozik a gyanúsított társszerző
16. oldal
KÜLFÖLDÖN
részleteiről még tart az egyezkedés (szóba került orvosi egység küldése is), ám e világszervezeti kötelékben szereplés feltehetőleg ENSZ-alapok igénybevételét jelentené.
Még csak hozzávetőleges dátuma van a Közép-Európai Kezdeményezések (KEK) külügyminiszteri küldöttség látogatásának: hírek szerint december 21-én vagy 22-én fogadná őket Bush elnök a Fehér Házban, s ettől függően találkoznak előtte vagy utána az ENSZ székhelyén Butrosz Gáli főtitkárral. A cél: elmondani az amerikai elnöknek is a délszláv válság „frontországainak” súlyos gondjait, ezzel is felhívni a figyelmet a megoldáskeresés sürgető voltára.
Megragadva az államtitkár ittléte kínálta alkalmat, Tar Pál nagykövet az irodalmár Kodolányit kérte fel a washingtoni magyar képviselet pro-tokollbejáratánál lévő új felirat kis háziünnepség keretében történő „felavatására”.
(Folytatás a 3. oldalon)
Válságkezelés EBEÉ-módra
Kíméletlen elnökválasztási hadjárat Szerbiában
HOLNAP
Mindenki letette a névjegyét
Ügyvédsorozatunk folytatása a 7. oldalon
Oxford Budapesten
Universitas rovat a 10. oldalon
Keddi mellékletünk, a
Magar NmbpI ,
IjrAZDASAly
FRANCIAORSZÁG
tartalmából
Kádár Béla, az NGKMés Dominiaue Sfrauss-Kahn francia Külkereskedelmi miniszter a két ország kapcsolatáról
Országaink üzleti viszonyának
jelene és jövője a budapesti francia és a párizsi magyar nagykövet szemével
Schreiber Tamás Franciaország Kelet-Európa-politikájáról
Bácskai Tamás a kétoldalú együttműködésről
Üzleti kalauz: A vámelőírásoktól az érdekképviseletekig
Cégfórum: Bemutatkoznak a vegyes vállalatok