﻿Ára: 17,50 Ft
Stockholmi sokk
Ha december, akkor Moszkva sokkolja a világot. Két éve Sevard-nadze akkori külügyminiszter dermesztette meg a karácsonyra készülődő demokráciákat azzal, hogy diktatúrát jövendölve elkö- I szönt posztjától, tavaly ez idő tájt Gorbacsov lépett le - végleg? ideiglenesen? - a politika színpadáról, s vele együtt a Szovjetunió néven újjászervezett orosz, birodalom is átadta a helyét a FÁK átmeneti káoszának.
Most pedig mintha Andrej Ko-zirjev orosz külügyminiszter is búcsúra készülne, s egykori főnöke (mondhatni példaképe) útját követve, stílusosan a sokkterápiát választotta távozása díszletéül. Mivel a gazdaságban ez a módszer kudarcot vallott, s a liberalizmus minden jel szerint utóvédharcait kezdte meg Oroszországban, ennek a külügyminiszter és a nevével fémjelzett engedékeny külpolitika még valószínűbb áldozata, mint Gajdar kormányfő volt. Jelcin ugyan most azt magyarázza, hogy a legfontosabb: sikerült megőrizni a reformokat, ám ismét gyanúsan működésbe lépnek a történelmi reflexek. Két éve Gorbacsov hasonló módon tálalta azt, hogy temetni kényszerült az „ötszáznapos" reformkoncepciót, s teret engedett konzervatív ellenzékének -a hadiipari komplexum választottját, a meglehetősen mérsékelt képességű Pavlovot téve meg miniszterelnöknek.
Kohl kancellár, aki most Moszkvában tárgyal, elsőként kaphat pontosabb képet arról, milyen alternatívái lehetnek az engedékeny, a Nyugattal barátkozó s mindenkor kompromisszumokra kész, a belső gazdasági káoszát segély- és kisebb pénzinjekciókkal átvészelni próbáló Oroszországnak. Mert az elmúlt esztendő tanulsága nemcsak az, hogy amerikaiak által javallott sokxterá-
fia (más kelet-európai országokoz hasonlóan) Oroszországban som vezetett célra, de az is: Nyugat végül is nem volt hajlandó vállalni ennek gazdasági megtá-mogatásáf sem. A nemzetközi hitelszervezetek olyan statisztikai mutatókhoz kötötték a megígért dollármilliárdok folyósítását, amelyeknek a teljesítésére a romokban heverő s az állandó belpolitikai nyomásnak kitett orosz gazdaság és kormány képtelen volt.
Kozirjev múltját és gyakorlati ilitizálását tekintve hinni lehet, .íogy általános megdöbbenést keltő stockholmi beszédében valóban csupán az övét esetleg felváltó külpolitikai alternatívák egyikét kívánta felvázolni. Ám figyelemre méltó az orosz diplomácia vezetőjének azon megjegyzése, amely szerint nem is a legszélsőségesebb ellenzék diktátumait formálta program-
Sntokká. Végső soron ugyanis cin sem a szélsőségekkel kötött kompromisszumot, amikor megpróbálta a növekvő társadalmi elégedetlenséget az adott parlamentáris keretek között megfékezni. Tragikus dolog belegondolni abba, hogy az elnök kezében lévő másik lehetőség, a választott képviseleti testület feloszlatása, az államfői diktátum bevezetése lehetett volna. Hiszen éppen az előd útja mutatta meg azt, hogy egyfelől a reformdiktátum ösvénye járhatatlan, másrészt viszont a konzervatív töltésű, s egyre inkább nacionalistára hangolódó erőkkel kötött kompromisszum csapása visszafelé vezet. Ezért is oly nehéz eloszlatni a szerencsésébe* földrajzi helyzetben fekvő demokráciák gyanakvását, hogy csakúgy, mint a szovjet peresztrojka, az orosz demokrácia útja is egy idő után körbe-körbe visz.
lambert Gábor
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
„Nem, torpanhatnak meg a reformok”
Jelcin igyekezett megnyugtatni Kohlt
pol
hot
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Nem lesz visszalépés a reformoktól - sietett megnyugtatni a Nyugatot a német kancellárt ragadva Borisz Jelcin. Nincs visszaút -jelentette ki első kormányfői minőségében tartott sajtóértekezletén Viktor Csernomirgyin, aki kedden természetesen maga is részt vett a német-orosz tárgyalásokon, méghozzá, mint a tudósítók megjegyezték, Sohin miniszterelnök-helyettessel és Nyecsajev gazdasági miniszterrel az oldalán.
Noha kedden Csernomirgyin megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos konzultációkat, egyelőre maradásra szólította fel Gajdar valamennyi emberét, akik közül eddig csupán Vlagyimir Sumejko, a kormányfő első helyettese közölte határozottan, hogy szerepet kíván vállalni az új kabinetben is. Az újságírókkal való keddi találkozóján Csernomirgyin megint hangsúlyozta, hogy a reformok elmélyítésének a híve, másképpen, úgy-
Csernomirgyin új orosz kormányfő Moszkvában fogadta kinevezése utáni első vendégét, Kohl kancellárt mond, nem is lehetne, hiszen többé
nincs visszaút. Egyidejűleg jelezte, hogy a Gajdar-féle válságellenes program bizonyos módosításokra szorul, mert „ezt követeli az élet”, de a refor-
mok stratégiai irányzata nem szenved csorbát. Kifejtette, hogy első számú feladatának a termelés visszaesésének a megállítását tekinti, ami nem lehetséges „anyagi ráfordítások” nélkül.
Ennek ellenére úgy nyilatkozott, hogy a Gajdar-kormány által előkészített költségvetési tervezetet fogja a legfelső tanács elé terjeszteni.
(Folytatás a 2. oldalon)
Az iszlám országok ultimátumot sürgetnek az ENSZ-től
Boszniai lépéskényszerben a nyugati hatalmak
Régi válságok, új intézmények
Kompromisszum a Balkánról az EBEE tanácskozásán
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Sürgősen, de nem később, mint január 15-e, a Biztonsági Tanács az alapokmány (kényszerítő intézkedésekre feljogosító) hetedik fejezete értelmében tegyen végre erőteljes lépéseket Bosznia egységének és szuverenitásának helyreállítására. S addig adjon „még egy utolsó alkalmat” a szerbeknek boszniai agressziójuk abbahagyására, valamennyi korábbi BT-döntés maradéktalan végrehajtására - követel voltaképpen ultimátumot a világszervezettől, s akként a nagyhatalmaktól az iszlám országcsoport által beterjesztett ENSZ-közgyűlési határozattervezet.
Hétfői lapzártánk táján kezdődött, és kedden egész nap folytatódott a közgyűlés újabb boszniai vitája, amelynek ezúttal is - mint a nyár végén - az iszlám tagállamok voltak a kezdeményezői, és persze főszereplői is, végre erélyt és erőt is követelve az ENSZ-től. De sorra felszólaltak persze a vitában a délszláv válság közeli, szomszéd szemlélői is, közte hazánk nevében Erdős nagykövet. Megállapította, hogy „folt esett Európa be-
csületén”, s ezért az ENSZ-nek tennie kellene valamit a saját döntései megvalósítására, s nem hagyni tovább azok semmibevételét.
Világszervezeti körökben nem számítottak rá, hogy e vita végén, vagyis keddi lapzártánkat követően meg is szavaznák az iszlám csoport elképzelte közgyűlési határozatot, hiszen az jószerivel máris a katonai beavatkozás forgatókönyvét jelentené: ameny-nyiben a szerbek nem élnének a nekik felkínált utolsó lehetőséggel, a BT-nek fel kellene hatalmaznia „a tagállamokat” minden „szükséges módon” helyreállítani Bosznia önállóságát és egységét, így elsőnek számára meg is szüntetni a fegyverembargót (amivel az iszlám országok zöld utat kapnának a támogatására). Ugyancsak kimondaná e határozat a még csak latolgatott „biztonsági övezetek” megteremtését is. Amerika és európai szövetségesei ekként kényszerpályára kerülnének, s ezért a keddi vitalezárás után akár a hét végéig is kitolódhat a közgyűlési határozat megszavazása, nyilván módosított megfogalmazásokkal.
(Folytatás a 3. oldalon)
(Munkatársunktól)
STOCKHOLM - Bár Kozirjev orosz külügyminiszter kedden már nem tartózkodott a svéd fővárosban, a találgatások folytatódtak előző napi hidegháborús beszédének indítékairól. Mindez azonban nem akadályozta az EBEÉ-tagállamok külügyminisztereit abban, hogy a regionális válságok megoldásának szenteljék figyelmüket, és ettől vezérelve két új intézményt hozzanak létre. A tanácskozás zárónapja eredményes volt a magyar diplomácia számára is.
Még hétfőn a diplomáciai gyakorlatban több mint szokatlan orosz szónoki fogás volt a fő téma Stockholmban, másnapra már a boszniai konfliktus foglalkoztatta leginkább a résztvevőket. Olyannyira, hogy emiatt a záródokumentum elfogadása jó néhány órát késett. Bosznia-Hercegovina külügyminisztere, Haris Siladzic ugyanis kötötte az ebet a karóhoz, és külügyminiszter kollégáitól a szerb vérengzés beszüntetésére határozott fellépést követelt. Ultimátumot intézett a konferenciához, sürgetve, hogy vagy szólítsanak a
Merevedő álláspontok, távolodó médiabéke?
Antall József visszautasította a köztársasági elnök törvényjavaslatát
(Munkatársunktól)
Tegnap a parlamentben megkezdődött a médiaelnökök kinevezéséről beterjesztett törvényjavaslat vitája. A témához Antall József miniszterelnök is hozzászólt és leszögezte, hogy a kormányzat számára elfogadhatatlan a köztársasági elnök indítványa. Az ellenzéki felszólalók szerint ugyan Göncz Árpád kompromisszumos törvényjavaslata a lehetséges alkotmányos megoldások egyike, a vita után, az álláspontok megmerevedése láttán a médiabéke még távolabbi célnak tűnik, mint előtte.
A törvényjavaslat vitájában elsőként Antall József miniszterelnök kért szót és elöljáróban rámutatott,
hogy a kormány a kinevezési törvény módosítását célzó köztársasági indítvány egyik változatát sem tudja elfogadni. Mint mondotta, a médiaelnökök kinevezési rendjére tett javaslata csak egyetlen alkalomra szólt, és annak kodifikálásával nem értene egyet. A hatpárti egyetértésre, illetőleg a kulturális bizottság kétharmados támogatásának megszerzésére tett javaslata is a holtpontról való kimozdulást célozta. Mivel ezek a törekvések nem jártak eredménnyel, ebből logikusan következik, hogy vissza kell térni a hatályos kinevezési törvényhez, amit annak idején elsöprő többséggel szavazott meg a parlament. A miniszterelnök szerint „rossz tanácsot, adtak az elnök úrnak”, utalva ezzel arra, hogy Göncz Árpád indítványa az ellenzék álláspontjára is emlékeztette a mi-
niszterelnököt. Antall József mind az „A”, mind pedig a „B” változat elvetését javasolta, az előbbivel szemben alkotmányos aggályainak is hangot adott, a második ajánlott megoldást pedig amiatt tartotta alkalmatlannak, mert az ellenkezik a kormányzati, miniszteri felelősség alapvető szabályaival, sőt a médiaügyekben illetékes grémium Antall József szerint a helytartó tanács kollegiális szervezeti rendjéhez hasonlítható. A miniszterelnök végezetül leszögezte, a kormány feladatának tekinti a szólás- és sajtószabadság érvényesítését a rádión, a televízión belül. Összességében a miniszterelnök értékelése szerint Göncz Árpád indítványa nem hozza közelebb a megoldást a médiaügyben.
(A vitáról beszámolónk a 4. oldalon)
Meghosszabbították a Hankiss elleni vizsgálatot
4.	oldal
Leszavazták az MDF alapszabályának tervezetét
5.	oldal
Magyar-EK
energiaközpont
9. oldal
Zsíros-birtok háromszáz hektáron
9. oldal
KÜLFÖLDÖN
szerb katonai erők haladéktalan kivonására, vagy pedig lépjenek fel a boszniai kormánnyal szemben is életbe léptetett fegyverszállítási embargó beszüntetése érdekében. Ellenkező esetben - mint kilátásba helyezte - nem hajlandó támogatni a zárónyilatkozatot. Végül egyfajta kompromisszum született, amely azonban távolról sem jelentéktelen. A külügyminiszterek ugyanis felszólították az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy Bosznia esetében vegye fontolóra a fegyverszállítási embargó feloldását. Ezenkívül az EBEÉ Külügyminiszteri Tanácsa elhatározta azt is: a svéd külügyminiszter asszony vezetésével még a december 20-i választások előtt küldöttséget meneszt Belgrád-ba, hogy felhívja a szerb vezetés figyelmét az elkövetett súlyos jogsértésekre és azok következményeire. Voltak egyébként, akik még határozottabb intézkedéseket követeltek, végül azonban az az álláspont kerekedett felül, hogy ezekről szerdán Genfben a nemzetközi Jugoszlávia-konferencián kell dönteni.
(Folytatás a 3. oldalon)
Olcsó húsnak...
A zugárusítás kára
Nyolc helyett legfeljebb két tojást tartalmaz a „házi tészta”, étvágy-gerjesztő sárga színét élelmiszereknél tiltott festékektől kapta, a tiszta szesz minden, csak nem tiszta, másodosztályú ipari szesznek felel meg, az „originál” orosz vodka erősen hígított, kellemetlen mellékíze és szaga van, a „márkás” sportcipő, szabadidőruha nem bírja ki a hordást, a kozmetikai cikkek használtak, a műszaki áruk balesetveszélyesek, éget a vasaló, ráz a karácsonyfafüzér és hibás a játékházépítő. A kollekció még korántsem teljes, a Kermi az elmúlt hetekben több tucat olyan árut vett vizsgálat alá, amelyeket az utcai árusok kínálnak.
Olcsó húsnak híg a leve - mondta az Országos Kereskedelmi Szövetség tegnapi sajtótájékoztatóján Hu-szay Gábor, a Kermi igazgatója -, az utcai árusoknál, a bolhapiacokon kapható holmik nem véletlenül kerülnek lényegesen kevesebbe, mint az üzletben kapható, hasonló termékek.
(Folytatás a 9. oldalon)
ENSZ-kérésre
NATO-támogatás
Boszniában?
A sepsiszentgyörgyi Székely Múzeumban
11. oldal
Tűzkeresztség vízpróbával
13.	oldal
HOLNAP
Békebeli háború Kárpátalján
Egyház és politika Franciaországban
Film készül a szegedi 56-ról
Csütörtöki mellékletünk, a
rAZDASA*
íG
EXPOFÓRUM
mellékletének
Túlpolitizált és aluldotált az expo
A Magyar Kulturális Kamara a világkiállításért
3 tagok lodakc
szállt
Brókervilág: bankos alapítványok
A nemzet ünnepe, 1896
