﻿Körkép a karácsonyi bevásárlásról
Vidéki Magyarország
Ára: 14,50 Ft
MMrNmet
Expofórum
mellékletünkben:
Túlpolitizált és aluldotált
és úszó szállodák a Dunán
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR CSÜTÖRTÖK, 1992. december 17., LV. évfolyam, 297. szám
Lóhalálában?
December közepét írjuk, és menetrendszerűen újra itt a parlamenti csúcs. Mától megkezdődik az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka. A szokásos év végi törvényhozási hajrá. Most is számos halaszthatatlan ügyben kell még a hónap vége előtt dönteni. Végszavazáshoz érkezett a költségvetés, s iá esély van arra, hogy annyi vajúdás után alkotmányos batáridőre megszületik az abortusztörvény. Viszont az idén sem tehetik a képviselők a karácsonyfájuk alá a médiatörvényt, noha a kinevezési rend politikai újragondolását karácsony előtt sem lehet a médiabéke jegyében a szőnyeg alá söpörni.
A miniszterelnök a rendkívüli ülésszak összehívását kezdeményezve nem kevesebb mint húsz törvény napirendre tűzését javasolta. Aligha teljesíthető maradéktalanul e feladat. Akkor sem, ha tudjuk, a törvényjavaslatok egy része a, T. Háznak már-már visszaköszön. Ám valószínűleg téved az, aki pusztán az év végi ráadással magyarázza a parlament időzavarát. Történelmi időmérték szerint úgyszólván természetesnek tekinthető a túlfeszített tempó. A szabadon választott magyar parlamentnek a politikai rendszerváltást kell törvényekkel „levezényelnie". S puszta kényelemszeretetből nem járhatja már a „tervszerű jogalkotás" 40 esztendőn át koptatott útját.
Alibivel tehát bőven szolgálhatunk, ha mentegetni kell a Házat. Az év végi bizonyítványt mc rázva ugyanakkor a legnag) jóindulattal sem állítható, hogy törvényhozásunk az idén jól osztotta be drága idejét. Miként az sem vethető a szemére, hogy a társadalmat leginkább foglalkoztató kérdésekre fordította volna a legtöbb időt. A nehéz gazdasági körülmények, a munkanélküliség egyre emelkedő számai tükrében nem könnyű érveket gyűjteni a gazdaságot kiszorító hosszadalmas ideológiai viták szükségessége mellett. (A parlament „feloszlatása" érdekében indult jelzés-értékű népi kezdeményezés önmagáért beszél.) S mi tagadás, ha most visszatekintünk a törvényhozási évre, látni kell, hogy az ellenzék a demokrácia adta lehetőségeit -az ügyrendieket is - jól kiaknázta. Ha pedig a közvélemény-kutatások között tallózok, fény derül arra is, hogy a parlamenti többség esetenként olyan törvényjavaslatok elfogadását is erőltette, amellyel a közvélemény többségével ellentétes irányban menetelt.
Á törvény megszületik, ha az idő méhe jogszabálytól terhes -fogalmazott a századelő egyik jogtudora. Nemcsak patetikus, de
alighanem túlzottan optimista is volt. A mai törvényhozóknak ennél óvatosabbaknak kell lenniük. Mert
a törvény nem születik meg mindig időre. Sok a „túlhordott" és elfelejtett (elfektetett?) jogszabály.
Parlamentünket ma egyszerre jellemzi a lóhalálában alkotott törvények sora s az elvesztegetett idő. A sok napirend előtti vita és a határozatképesség hiányából adódó gyakori üresjárat. Talán azt is megkockáztathatjuk: ma az igazolatlanul távolmaradóké a legnagyobb parlamenti „frakció"...
Első számú közjogi méltóságunk a minap a politikai elit képviselőit emlékeztette, hogy őket is a társadalom tartja el. Persze az Országgyűlés kiadási előirányzata valószínűleg csak feladataihoz mérhető. Habár a költségvetés tengerében korántsem cseppnyi összeg az erre szánt mintegy ötezer millió. így talán nem hiábavalóság elvárni a törvényhozóinktól, hogy jobban osszák be a demokrácia pénzét és idejét, s tegyenek meg mindent, hogy a szabadon választott parlament maradéktalanul e választási ciklus végéig betölthesse vitathatatlanul történelmi szerepét.
Bodnár Lajos
A NATO megelőzi a háborút Koszovóban
- mondta Wörner főtitkár az albán elnöknek
(Munkatársunktól)
BRÜSSZEL - Szarajevó eleste nemcsak Bosznia, hanem egész Európa fekete napja lehet, mondta az albán elnök, aki szerdán a NATO központjában járt, s találkozott Wörner főtitkárral. Berisha azt mondta, némi derűlátással tölti el, hogy a nemzetközi közösség az eddigieknél hatásosabb fellépést fontolgat. Wörner is úgy fogalmazott, hogy Koszovó autonómiájának a megőrzése elsődleges feladat, s az atlanti szövetség meg akarja előzni a konfliktus átterjedését erre a területre. Az albán elnök úgy fogalmazott: kormánya nem kívánja a határok megváltoztatását. Ám nem tűmé el az etnikai tisztogatásokat Koszovóban. Ha a Nagy-Szer-biáról álmodozó Milosevics-vezetés erre is elszánná magát, akkor az egész Balkánra kiterjedne a háború.
Berisha egyébként kérte Albánia felvételét a NATO-ba, amire Wörner úgy reagált, hogy az Észak-atlanti Együttműködési Tanács kínál keretet a kapcsolatok szorosabbra fűzésére Kelet-Európával. A főtitkár egyébként méltatta, hogy Albánia „kifejezte készségét a NATO-hajók beengedésére területi vizeire az ENSZ embargó szigorításának céljából”. A tiranai államfő azt hangoztatta, jó néven venné, ha Koszovóba NATO-békefenntartókat kül-
denének, de országa területét ilyen célra nem ajánlotta fel, mert nem akar érveket szolgáltatni Milosevicséknak.
E nyilatkozat elhangzása előtt a NATO egyik magas beosztású hiva-
azonban, hogy a tizenhatok külügyminiszterei csütörtökön a békefenntartás problémáját vitatják meg, különös tekintettel arra, hogy az ENSZ főtitkára fölkérte Wömert, kezdődjék
talnoka sajtótájékoztatóján lapunknak arra a kérdésére, napirenden lesz-e az a magyar hivatalos körökből felröppentett javaslat, miszerint hazánk területén az atlanti gyorshadtest állomásozhatna, azt felelte „ez az ötlet teljesen új számomra”. Megerősítette
(C & W Syndicate rajza)
meg valamiféle boszniai katonai akció tervezése. Ha a diplomaták igent mondanak, hivatalosan is megindulhat a fölkészülés folyamata.
A szerdai nyugati lapokból egyértelműen kiderül, elsősorban a légi tevékenység tilalmának betartásáról
Genfi tanácskozás
Boszniában
A genfi Jugoszlávia-konferencia társelnökei, Lord Owen és Cyrus Vance szerdán óvtak a katonai beavatkozásától a volt Jugoszláviában, és a tárgyalásos rendezés mellett tettek hitet
Huszonkilenc ország képviselői -köztük 18 külügyminiszter-jelenlétében tanácskozott Géniben a nemzetközi Jugoszlávia-konferencia koordinációs bizottság, amelynek ülésén részt vesznek az ENSZ, a Nemzetközi Vöröskereszt és az Iszlám Konferencia illetékesei is. A két társelnök annak a véleményének adott hangot, hogy a katonai beavatkozás a repülési tilalom betartása érdekében veszélybe sodorná az ott állomásozó ENSZ-békefenn-tartókat és a segélyszervezetek dolgozóit. Lord Owen és Vance a következő három hét folyamán találkozik a harcoló felek több vezetőjével, elsőként csütörtökön Zágrábban Tudjman hor-vát és Izetbegovic boszniai elnökkel. Eltökélt szándékuk a tárgyalás, és januárban megkísérelnek kidolgozni több, a harcok beszüntetésére, Szarajevó demilitarizálására, az ostromlott városokból való szabad ki- és bejárásra és a humanitárius segélyek zavartalan célba juttatására vonatkozó megállapodást. Támogatták a háborús bűnösök bíróság elé állításával kapcsolatos terveket is.
„Médiaháborúval is tanuljuk a demokráciát”
Hankiss előadása a Wilson Intézetben
(Tudósítónktól)
WASHINGON - A médiaháborúról tartott előadást vagy két hónapos meghívásnak eleget téve Hankiss Elemér a nagy tekintélyű Wilson Intézetben, amely rögvest csatatérré is vált, hiszen amikor a tv-elnöknek feltett kérdésekre került sor, washingoni nagykövetségünk diplomatája, Szabó Csaba szükségesnek ítélte felolvasni előre elkészített rövid nyilatkozatát. Kifejtve a kormány álláspontját, hogy az állami tulajdonban lévő tévé elnöke magas rangú közalkalmazott, aki ellen fegyelmi (és két munkatársa ellen nyomozás) van folyamatban, s megemlítve „két neves újságírónak nézetei miatti eltávolítását”. Jelezte a kormány törekvését a médiatörvényhez szükséges kétharmados többség elérésére. Hankiss e nyilatkozatot az aínúgy előadását jellemző irónia nélkül megköszönte, mindössze annyiban kiigazítva, hogy a tévé (és rádió) nem állami, hanem köztulajdonban van, s meglepték őt a közvetlen utalások a vizsgálatokra, amelyekről ő csak általánosságban tett említést.
Őszintén örülhetett a tv-elnök e fejleménynek, mivel egész előadásának lényege volt annak bizonygatása, hogy bár a médiaháborúnál sokkal fontosabb gondjai is volnának Magyarországnak, valójában ez is beleillik a demokráciatanulás folyamatába, s hazánk e tekintetben is kiemelkedik környezetéből. Mert Hankiss szerint sajnos a magyar, netán cseh, lengyel helyzet az „abnormális”, s a délszláv a normális a térségünkben zajló politikai és gazdasági hatalmi újraelosztásban, hiszen e közép- és kelet-európai társadalmak „a megoldatlan múlt évszázados terheit cipelik vállukon”.
Vázolva - persze a saját szemszögéből - e médiaháború főbb fejleményeit, Hankiss kiemelte: egyedül hazánkban volt eddig független, nem közvetlen kormányirányítású tévé, rádió (igaz, egy kérdés kapcsán megjegyezte, ha az Alkotmánybíróság elvetné az ellenzék beadványát a miniszterelnöki hivatalhoz besorolt tv-költségvetés ügyében, neki és Gombárnak aligha maradna egyéb választása a lemondásnál, mert „az lenne a vég”). E három ország valójában „nagyon büszke” lehet rá, hogy alig két év alatt sok mindent elért abból, amit szerencsésebb társadalmak két évszázad során.
(Folytatás a 2. oldalon)
További szigorítások
Betartjuk az ENSZ-embargót
A magyar vámszolgálat változatlanul szigorúan betartja az ENSZ Biztonsági Tanácsának 757. számú határozatát, vagyis a Kis-Jugoszlávia ellen elrendelt embargót. Erről a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága szerdán tájékoztatta a MTI-t. Közölték azt is, hogy az embargó kijátszására irányuló kísérlet miatt kedden a tompái vámhivatal 16, a röszkei vámhivatal 13 tehergépkocsi beléptetését tagadta meg. A kilépésre várakozó macedóniai és boszniai forgalmi rendszámú kamionok vezetői válaszul blokádot létesítettek. A szervezett akció során a gépkocsi-vezetők rádión tartják egymással a kapcsolatot. A magyar oldalon semmiféle atrocitás nem tapasztalható. A tájékoztatás szerint a magyar vámhatóságok kezdeményezték a jugoszláv
hatóságokkal a kapcsolatfelvételt. A röszkei és a tompái határőrparancsnok folyamatosan tárgyal jugoszláv kollégáival a blokád megszüntetéséről. Röszkénél szerdán este mindkét irányban megindult a forgalom.
A VPOP közölte: az ENSZ Biztonsági Tanácsa 787-es számú határozatában foglaltakat csütörtökön 0 órától végrehajtják. Ez a határozat megtiltja a nyersolaj, az olajtermékek, a szén, az energiatermelés céljait szolgáló berendezések, a vas, az acél, más fémek, a vegyszerek, a gumi, a gumiabroncs, a járművek, a repülőgép és mindenfajta motor átszállítását a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságon (Szerbián és Montenegrón) keresztül. A fenti áruk átszállítására az ENSZ BT-szakcióbizottság tranzitengedélye szükséges.
Szegény gazdagok
Éles eltérések a kórházak költségvetésében
A fővárosi kórházak anyagi helyzetének megítélése korántsem olyan egyszerű, amilyennek gondoltuk. Az egyes intézmények költségvetése között háromszáz százalékos eltérések is tapasztalhatók - tudtuk meg dr. Szolnoki Andreától, a fővárosi önkormányzat egészségügyi bizottságának elnökétől. Dr. Kincses Gyula, az egészségügyi reformot koordináló bizottság elnöke a Magyar Nemzet kérdésére elmondta, nem speciális jelenségről van szó, az országos adatok is hasonlóak. A különböző intézmények költségvetését évekkel ezelőtt határozták meg, s - hogy árnyaltan fogalmazzunk - nem mindig objektív szempontok alapján.
van szó, esetleg szerb célpontok bombázásáról. A hollandok már fölajánlottak F-16-osokat. Major brit kormányfő viszont Washingtonba utazik, hogy figyelmeztesse Busht: a komolyabb beavatkozás veszélybe sodorhatja azokat az angol egységeket, amelyek a humanitárius segélyeket igyekeznek eljuttatni a rászorulóknak. Mindazonáltal a The Daily Telegraph azt jelentette, hogy a királyi légierő és hadi-tengerészet készen áll Tomado és Har-rier típusú gépekkel.
A NATO-forrás azt is közölte, hogy pénteken az együttműködési tanács ülésén áttekintik a boszniai, a moldáviai, a grúziai, a tadzsik, a kara-bahi s a baltikumi helyzetet, s mivel Kozirjev orosz külügyminiszter valószínűleg nem jön el, a moszkvai válto-. zásoknak is élénk figyelmet szentelnek - utóbbi kérdéskörnek persze ma is, 16-os körben. A kelet-európaiakat is tömörítő tanács értekezletén Finnország is részt vesz megfigyelőként, s jövőre már harmincnyolc tagot számlálhatnak Csehszlovákia szétválása miatt. Kidolgozzák a jövő évi munkatervet, a hangsúlyt az érdemi együttműködésre, a békefenntartás gyakorlati megvalósítására helyezve. A NA-TO-hivatalnok mindazonáltal óvakodott attól, hogy részleteket közöljön.
Blahó Miklós
Nyilvános tűzhalállal fenyegetőzik az egyik áldozat Emlékezések a román forradalomra
BUKAREST - Comeliu Vadim Tudor szenátor hétfői szenátusi .jóslata” nem vált ugyan be, mely szerint kedden, a ’89-es évfordulós emlékezéssorozat első napján gyilkos polgár-háború zúdul Temesvárra, majd az országra, de a veszély árnyéka átvonult a forradalmas város fölött: kedden hajnalban ugyanis felgyújtották a temesvári forradalmárok egyesületének székházát. A gyorsan terjedő, petróleummal átitatott kócbálákkal okozott tüzet a tűzoltók tíz perc alatt eloltották, így csak az épület kapuja sérült meg, a belső helyiség egy padlórésze és néhány fióknyi akta semmisült meg. A forradalmárok adataira vonatkozó dokumentumokat nem érte bántódás.
A tettesek kilétét találgató, felháborodott helyi közhangulat közepette a helyi temesvári református gyülekezetnél sor került ama tanácskozásra, amit Tőkés László püspök kezdeményezett a romániai politikai személyiségei és egyházi képviselői részvételével. Sajnos a posta ez esetben ugyanolyan szégyenteljesen dolgozott, mint ’89 előtt, mert a meghívottak nagy része nem kapta kézhez az idejében szétküldött meghívókat.
(Folytatás a 2. oldalon)
BELFÖLDÖN
Jogértelmezési viták után
4. oldal
Világakadémia
Koponya és vörös rózsa
Riport a tetoválószalonban 7. oldal
Számháború a kiadási oldalon
8. oldal
Bankfelügyelet
kontra
gyomaendrődiek
Esti Kornél utazása filmszalagon
Koresnoj tűnó'dése élőkről és holtakról
KÜLFÖLDÖN
A most elkészült gazdasági számítások szerint a húsz fővárosi kórháznál húsz adat áll az egy ápolási nap költségei rovatban. Ezen önmagában még nem kellene csodálkoznunk, de döbbenetesek a különbségek.
A ma már a református egyház tulajdonában lévő Bethesda Gyermekkórháznál egy ápolási napra 12 ezer forint feletti összeg jutott az első félévben, az Erzsébet Kórházban ez a szám három-négyezer forint közötti. A legmagasabb költségek nyilván a Kútvölgyire jutnak, ám ez nem a főváros kezelésében van -mondta dr. Szolnoki Andrea.
(Folytatás az 5. oldalon)
Új palesztinpolitika körvonalai
Vajszívű holland hatóságok
Tegeződő Jelcin és Kohl
3. oldal
Békebeli háború Kárpátalján
HOLNAP
Kell-e siratni a fóti
hagyományokat?
7. oldal
Hahó, Kanada
Környezetvédelem rovatunk a 10. oldalon
Állatkerti séta
Pest-Buda összeállításunk a 12. oldalon