﻿TYT! 1
Ki tud többet - Európáról?
6. oldal
Reformáció
Ára: 14,50 Ft **
Pozsgay Imre
1
alapító™-, pethő Sándor
a pártokról, | j a gazdaságról j I és a nép hangulatáról j
7. oldal
LmttMMMMKWWSMMMMMtlWMtJl
HÉTFŐ, 1992. december 28., LV. évfolyam, 304. szám
llpú
hajolták nin-t és •ön-haj-
:nki
okk
n, a ka-
ísfél
ilya-
ban,
,lg°-
csak
kez-
már
mlju-
. betűbe.
Karácsony
után
„Elegem van ebből az egész karácsonyból."
Erre a mondatra gondolok napok óta, a szenteste csendjében, a csillagszórók fényében, a fenyőszag között az ajándékok mellett térdelve, mózeskalácssütés és -evés közben, a betlehemesek énekét hallgatja. „Elegem van a karácsonyból..." Mindez persze sorban állás közben hangzott el, amikor a boka dagadt, a gerinc merev és az ember fél kiló kenyérért órákig tipródik. „...ebből az egész nyomorult karácsonyból."
Fogyasztói sóhaj ez, a túlzsúfolt boltoktól, az égbe szökő áraktól való csömör hangja. S a boltok előtt, a fényfüzérekkel díszített Váci utcán, az aluljáróban és a vidéki nagyvárosok bevásárlóutcáiban koldus áll és énekel. A karácsony a szeretet ünnepe, a megszülető jóé, a sötétet legyőző fényé. Vajon át-ragyogott-e ez az ünnepen?
Most, amikor a toros káposzta maradéka is eltűnt, amikor a bejglinek is csak a vége maradt meg, eltűnődhetünk egy percig azon, hogy valóban polgárosodunk-e. O igen, tudom, fogyasztói szokásaink már nyugatiak, mikrohullá-músütő-hegyek, színestévé-özönök fogytak el, de vajon hányán gondoltak ebben a nagy rohanásban azokra, akik kimaradtak az össznépi vásárlási lázból, akiknek nincs otthonuk, akik számára az aluljárókban, a templomokban gyújtottak gyertyát a fenyőn?
Vidéken persze ez is másként van, a falvak szegényeinek a szomszédoktól jut egy tál forró leves, egy tálca sütemény. Ha az önkormányzat meg is feledkezik esetleg róluk, valaki mégis belapá-tolia a magányos öregasszonyoknak a szenet, és a karácsonyi nagytakarításkor előbukkanó kinőtt ruhák, megunt játékok is gazdára találnak egy-egy szegényebb családnál.
A nagyvárosokban ez is specializálódott: nem a közösség gondozza a rászorulókat, hanem a közösség egyes tagjai - szociális munkások, a szetások, karitatív szervezetek önkéntesei, önkor-
mányzatok dolgozói. Egyetlen kivétel talán a karácsony. Szegényellenes névtelen levelek kötegét őrzöm a fiókomban, de ilyenkor karácsony előtt és után, a fagy szorításában, az ünnepi tálak leégett gyertyái fölött nem születnek gyűlölettől fröcskölő irományok. Hajlék-talanmenhelyek sora nyílt a napokban, ajándékcsomagok ezreit tották ki a rászorulók között, ki böző jótél egymást -ték, hogy
it osz-
_______	t, különböző jótékonysági akciók követték egymást - az emberek megérezték, hogy a nyomor csak összetartással enyhíthető, hogy a drága autócsodák vásárlása, a tízezer forintos szabadidőruhák megvétele között erre is kell áldozni, mert aki szegény, az a legszegényebb.
Illúzió persze, hogy mindez tartósan enyhítheti a nélkülözők gondjait, hiszen hajléktalanszállások, népkonyhák, anyaotthonok, idősek és mozgássérültek otthonházainak egész sorára lenne szükség, hogy a nyomor enyhülése érezhetővé váljék. A legnagyobb és a legköltségesebb hiányt ugyan-is a hiányzó intézmények jelentik, és ezt csak fokozatosan lehet pótolni. A jövő évtől életbe lépő szociális törvény persze mindenképpen segítség lesz, hiszen szociális jogainkat így az állam garantálja.
így év vége felé néha eltűnő-döm azon, milyen egyszerű dolog utcára tenni valakit, kifizetni a végkielégítését, s milyen végtelenül nehéz és költséges azután évek múltán, a megkeseredett, kiégett embereket visszahozni a társadalomba.
A csendes éj elmúlt - lehet, hogy néma, hideg éjszakák következnek?
Elő Anita
Milosevicsnek nem lehet illúziója
Idei „boszniai” BT-döntésben bízik a Bush-kormány
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Magáról a légitilalom foganatosítását kimondó BT-döntésről nincs vita, csak a megvalósítása egyes részleteiről, s így remélhetőleg még ez év végéig meg is fogjuk szavazni a Biztonsági Tanácsban - magyarázta a Bush-kormány bizonyítványát az NBC tévéhálózat vasárnapi vitaműsorában Scowcroft nemzetbiztonsági tanácsadó. Kire is már az első percben rákérdeztek: vajon mi lett a Bush-Major Camp David-i csúcson állítólag elért egyetértéssel? Mert karácsonyra az amerikai hírközlés meghökkenten fedezte fel, hogy a már a múlt hétre megígért BT-döntés és egybehangolt nyugati egyengetése helyett az ENSZ székhelyén felújult a kötélhúzás: az amerikaiak ismét vitába bonyolódtak a brit és francia diplomatákkal. Scowcroft szerint azonban,Milosevicsnek nem lehet illúziója a szándék erejét illetően”, viszont a Boszniában lévő (így brit és francia) ENSZ-csapatok védelmét is meg kell oldani, ezért a halogatás. A nemzetbiztonsági tanácsadó elárulta, hogy Washington valóban felhatalmazást akar kapni: le is csaphasson a boszniai szerbek légibázisaira, mert „nincs sok teteje
vadászgatni a repülőkre, helikopterekre. ..” A kérdésre, hogy adott esetben Amerika akár egyedül is tehetne lépéseket, Scowcroft nem tiltakozott, csak az ENSZ-kereteket hangsúlyozta.
Tehetetlen viszont Washington a szerb szavazás politikai következményeivel szemben. Az extábomok nemzetbiztonsági tanácsadó katonás „nem”-jei sokatmondóak voltak: tisztességes választásokon nyert Milose-
vics? Nem. Tehet-e az Egyesült Államok bármit is ez ellen? Nem. Sőt: Scowcroft közölte, „nem is voltak olyan illúzióink, hogy veszíteni fog...” Ezért is szükséges az új BT-döntés: „üzenetnek”, amely netán „befolyásolja most gondolkodását”. A minap Washingtonban járt középeurópai külügyminisztereknek a -BT-vétójú - Moszkva esetleges Belgrád-párti fordulatától való félelmét Scowcroft közvetve igazolta,
A Frankfurter Allgemeine Zeitung rajza
A francia katonai felderítés szerint
Az orosz hadsereg szelleme változatlanul imperialista
PÁRIZS - Karácsony előestéjén került nyilvánosságra a francia katonai felderítésnek a volt kommunista országok fegyveres erőivel foglalkozó tanulmánya. Első ízben történt, hogy egy jórészt bizalmas jellegű információkat tartalmazó összefoglaló jelentést nem tartottak vissza a vezérkar, valamint a kormány tagjai számára, hanem eljuttatták azt a francia külpolitikával foglalkozó szakértőknek is. Ennek okát illetékes körökben azzal magyarázzák, hogy három esztendővel az Európa „másik” felén bekövetkezett örvendetes rendszerváltozások után a helyzet továbbra sem megnyugtató.
A francia katonai felderítés által készített összefoglaló három csoportra osztja a közép- és kelet-európai (balkáni) országokat. Az első csoporthoz tartozik Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia (néhány nap múlva Csehország és Szlovákia), valamint Szlovénia és Bulgária. Ezekben az országokban - a jelentés szerint - konkrét formában jelentkezik az Atlanti Szövetséghez való közeledés igénye. Ezzel egyidejűleg az ottani katonai vezetők új védelmi doktrínát dolgoztak ki. Bulgáriában viszont az új védelmi doktrínában utalás történik a
hadsereg rendfenntartó szerepére is. E szerint adott esetben, a kormány által „belső ellenségnek” minősített elemek semlegesítésére igénybe vehetik a rendőrség mellett a katonaságot is. Ami lényegében a hadseregnek politikai célokra való felhasználását jelentené. A francia felderítés szerint az első csoportba sorolt többi országban nincs hasonló elképzelés a vezetés részéről.
A második csoporthoz sorolja a Párizsban nyilvánosságra került szintézis Albániát, Boszniát, Macedóniát és Kis-Jugoszláviát, ahol egyelőre áttekinthetetlen a helyzet, teljes a bizonytalanság. Nem csupán magyar szempontból meglepő, hogy a francia katonai felderítés jelentése külön említi Romániát, ahol „a vezérkar konzervativizmusa korlátozza a megújulás perspektíváit”. Finom utalás ez arra, hogy a káderek jórészt a régiek.
Részletesen foglalkozik a jelentés a FÁK egyesített haderejével. A francia felderítés szerint a nukleáris fegyverek ellenőrzése változatlanul nagy figyelmet igényel, és egyes államok, mint Ukrajna vagy Fehéroroszország hadereje regionális szinten jelentős erőt képvisel.
(Folytatás a 3. oldalon)
„A politikusok propagandaeszköznek tekintik”
Times-sorozat a közép-európai sajtóháborúkról
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Aknamezőn át próbálja a kelet-európai sajtó elérni szabadságát - hirdeti a térség „legújabb forradalmáról” vasárnap kezdett, kétrészes sorozatában a The New York Times. Amerika legtekintélyesebb (és országos terjesztésű) lapja egyúttal vázol egy kapcsolódó beszélgetést is Göncz Árpáddal, aki „megpróbálja áthidalni a szakadékot”. Fő célom a konszenzus iránti készséget bátorítani - idézi a tudósító a magyar elnöktől, kinek, más újsütetű író-államfőkhöz hasonlóan, eredetileg másodlagosnak szánt szerepe .kemény egyensúlyozássá” volt kénytelen módosulni: „az ebökök rákényszerültek kiabálni a politikát a társadalomtól elválasztó szakadék felett azon a nyelven, amelyet az utóbbi megért”. Gönczről a lap megállapítja, hogy „népszerű az ellenzék és a sajtó körében, s sokkal magasabbak népszerűségi mutatói Mr. Antaliénál, amivel Mr. Göncz állandóan irritálja a kormányt. Vádlói szerint azzal az ürüggyel gátolja a kormánykezdeményezéseket, hogy megegyezésre akarja kényszeríteni a kormányzó koalíciót az ellenzéki pártokkal”.
Entz Géza szerint:
Választójogot a Nyugaton élő magyaroknak
(MTI-TUD) Entz Géza címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának eböke Münchenben megerősítette, hogy Budapest nem törekszik a fennálló határok megváltoztatására, kétoldalú megállapodások kötésével igyekszik biztosítani a szomszédos országokban élő magyar kisebbség jogait.
A müncheni magyar főkonzulátuson, helyi magyarok előtt, Entz Géza támogatta azt a gondolatot is, hogy a külföldön - Nyugaton - élő magyarok vegyenek részt magyarországi választásokon. A keretek megteremtését, tekintettel az 1994-ben esedékes választásokra, hamarosan cl kell kezdeni.
(Folytatás a 4. oldalon)
Szerdán végszavazás
Célegyenesben a médiatörvény
Az Országgyűlés tegnap- a közvélemény előtt nehezen magyarázható okból - alig két órát szánt a média-törvényre, három-négy perc erejéig megnyitotta, majd újból lezárta a társadalombiztosítás jövő évi költségvetésének részletes vitáját, ezt követően pedig- hozzászólók híján- elnapolták az elmúlt rendszerhez kötődő szervezetek elszámoltatásával összefüggő indítvány általános vitáját.
A médiatörvény vitájában keveredtek a törvény koncepciójával összefüggő veretes gondolatok a részleteket érintő szónoklatokkal. Balázsi Tibor (MDF) a kulturális bizottság vitájának részeredményeit tárta a T. Ház elé. Továbbra sincs teljes konszenzus a kinevezési jog és a felügyelet, valamint a médiafüggetlenség törvényi garanciáit illetően. Neuralgikus pont az RTH ebökének kinevezése és visszahívhatóságának
szabályozása. A monopolellenes rendelkezések esetében viszont áthi-dalhatónak látszik a véleménykülönbség.
Salamon László (MDF) az alkotmányügyi bizottság munkájáról adott számot. E „csúcsbizottság” gyakorlatilag a plenáris ülés előtti percekben fejezte be a munkát, így a végső forgatókönyv a képviselők többsége számára ma még átláthatatlan. Haraszti Miklós (SZDSZ) felszólalásának elején jelezte: néhány csatlakozó módosító javaslattal sietnek a törvény segítségére. Az elnöklő Szabad György szavaiból kitűnt: szó szerint indokolt a sietség, hiszen a képviselők számára nyolc óra állt rendelkezésre tegnap este tíz óráig, hogy megfogalmazzák és benyújtsák csatlakozó módosító indítványukat.
(Folytatás a 4. oldalon)
mert bár „egyelőre nem lát változást az orosz külpolitikában”, utalt a szer-bekhez fűződő „erős történelmi szálakra”. Utalt arra is, hogy éppen a Nyugattal együttműködő Kozirjev a fő ostromlott a kremlbeli küzdelmekben. Ez aggasztja önt? Igen - hangzott ismét a lakonikus válasz. (Különben Scowcroft hasonló óvatossággal elkerülte az „igent” a kérdésre, jövő ilyenkor számolhatunk-e még Jelcinnel; a START-szerződés véglegesítését viszont szinte biztosra vette). A jelenlegi (bár már csak pár hétig maradó) nemzetbiztonsági tanácsadó után hajdani elődje, a diplomatikus szóhasználatra nem kötelezett Brze-zinski következett a műsorban, s ő kevésbé volt megértő a nyugati vitákkal kapcsolatban: „a cselekvés illúzióját” keltik, ami „teljességgel felháborító”, mivel nemcsak népirtás folyik, hanem a világnak (Koszovó, Macedónia folytán) „időzített bombával” kell számolnia. S utalva a lapunkban már vázolt Pentagon-forgatókönyv kulcselemeire, Brzezinski úgy vélte, Clintont „az események fogják rákényszeríteni” (a délszláv, a közel-keleti és netán az orosz válságban) az erélyesebb politikára.
(Folytatás a 3. oldalon)
Felidézve a rádió-tévé elnökök leváltásának ismételt megtagadását, a lap megjegyzi, hogy Göncz „a jobboldal célpontjává vált, s hogy Csurka („a legutóbbi időkig az MDF alelnöke”) megvádolta őt a kommunisták, liberálisok, New York, Párizs, Tel-Aviv követésével. A tudósító még vázolja a magyar elnök életpályáját („mintázza a mai kormány által idealizált Isten- és nemzethű életutat”), azzal zárva, hogy Göncz most is „fordító” akarna lenni: a keserű ellentéteket áthidalva.
A terjedelmes tudósítás első része csupán a három, a demokráciaépítésben élenjárónak tekintett közép-európai ország sajtófüggetlenség körüli csatáival foglalkozik, jó néhány szerkesztőt idézve Budapestről, Prágából, Varsóból. S megemlítve, hogy a külföldi befektetők (köztük a lapunkat birtokló Hersant cég) „vegyes eredményeket értek el” e piacon, amely nem kínál „gyors profitokat”. A Times-tudósító úgy látja, „bár a független sajtó gyökeret vert, a politikai manipulációs kísérletek rendszeresek maradtak”.
(Folytatás a 3. oldalon)
Készül a rendőrség az expóra
Rendőrségi berkekben is megkezdődött a készülődés az expóra. A szakemberek az első lépcsőben a külföldi és hazai ismereteket összegzik. Az expo biztonsági koncepcióját az ORFK - a Magyar Nemzet információja szerint -1993 első negyedében készíti el. Ezt követően úgynevezett biztonsági előkészítő bizottságot hoznának létre, amelynek - mások mellett - rendőrségi, nemzetbiztonsági, határőrségi, honvédelmi, tűzoltósági szakemberek lennének a tagjai.
A nemzetközi tapasztalatok szerint várhatóan Magyarországon is külön rendőri szerv biztosítaná majd a világkiállítás budapesti helyszínét, míg a vidéki rendezvényeket a megyei rendőrfőkapitányságok felügyelik. Egyetértés alakult ki abban a kérdésben is: az expo miatt a közterületekről nem vonnak el rendőröket. Az új szerv állományát létszámbővítéssel töltik fel az elkövetkező időkben.
V.Z.
BELFÖLDÖN
Ha az orvos vállalkozik, akár csődbe is mehet
Költözik a földhivatal?
9. oldal
Új magyar helységnévazonosító szótár
KÜLFÖLDÖN
Betiltott
névhasználat, anyagi gondok
Pótvizsga előtt
6.	oldal
Szent föld Kristóf Attila riportsorozata
7.	oldal
Hol tart
a földrengéselőrejelzés?
10. oldal
SPORT
Őszét futball* bundák méretre
12.	oldal
Félmilliós büntetést kap a debreceni hoki?
13.	oldal
HOLNAP
A pénz elszivárog a maffiák kezén
Ha egyszer jönnének az ufók
Az első Gérecz Attila-díjas költő, Lackfi János
11. oldal
