﻿Diákhumor
egykor és ma
Univcrsitas rovatunk a 10. oldalon
Magar Nemzet
Ára: 14,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
KEDD, 1992. december 29., LV. évfolyam, 305. szám
Hatpárti
A szabad választásokat követően időről időre elhangzik a varázsige a politikai közéletben: „hatpárti ^ tárgyalásokat kellene tartani", ám ez lassan már a „nesze semmi, fogd meg jól" szinonimája lesz.
A Fidesz javaslata még az újdonság erejével hatott. Az ellenzéki pártok ugyan némi féltékenységgel fogadták - az SZDSZ képviselői egyenesen „populistának" nevezték -, s kölcsönös félreértések és sértődések születtek már abból is, hogy a reagálásokat előbb lehetett a sajtó hasábjain olvasni, minthogy a hivatalos válasz megérkezett volna. Maga Antall József támogatta a javaslatot, s a nehézségek ellenére tárgyalóasztal mellé ültek a pártok. Az eredmény ismert, még a tárgyalandó témakörök listájában sem tudtak megállapodni.
Legutóbb az MSZP vetette fel a hatpárti egyeztetés szükségességét: szerintük a foglalkoztatáspolitikáról, a privatizációról, a gazdaság helyzetéről kellene tárgyalni. Már meg is kapták az SZDSZ, a Fidesz és Tárgyán József - sejthetően tét nélküli - igenlő válaszát. A javaslat nem „szólt akkorát", mint hajdan a Fideszé, s a koalíció részéről termesztésen megkapta a „népfrontos" jelzőt. Edzett újságolvasó és tévénéző magyar állampolgárok a híradások hallatán tudják, hogy mindezt nem kell komolyan venni.
Az idő múlásával ugyanis erősödik az a feltételezés, hogy hatpárti tárgyalásokra a választások előtt már nem kerül sor. Nem azért, mert a legnagyobb kormánypártnak és koalíciós társainak kell négy éven keresztül a kormányzati felelősséget vállalni, s a most meghozandó népszerűtlen intézkedésekhez - a '94-es választásokat szem olőtt tartva - az ellenzék nem kíván asszisztálni, a sikertelenséghez nem akarja a nevét adni. Többször kifejtették: az átmenetet, az ország érdekeit tartanák inkább szem előtt, s a sorsunkat hosszú távon meghatározó kérdésekről széles alapokon nyugvó politikai konszenzust követően kellene dönteni. Hatpárti tárgyalásokra nem azért nem kerül sor, mert - az ellenzéki FKGP-vel és a kormánypárti FKGP-vel együtt -legalább hót pártot vagy pártkezde-mónyt kellene tárgyalóasztalhoz ültetni, hanem azért, mert a politikai közélet szereplői már régen nincsenek beszélő viszonyban, megegyezni pedig végképp nem tudnának.
A koalíciós pártok nem egyeztetnek fontos törvények meghozatala előtt, az ellenzéki pártok szívesebben ülnek le úgy tárgyalnhjgy-mással, ha „mindenki ott van", na muszáj - bár kétségtelen, hogy bizonyos dolgokról csak úgy van értelme tárgyalni -, a koalíció és az ellenzék nem enged médiaügyben (hacsak a. napokban megkezdődött „ölpárti" egyeztetésen nem lépnek előCbre), az MDF liberálisai nőm bőszéinek az MDF népi-nemzeti szárnyával, a kisgazdák a kisgazdákkal, államfő a kormányfővel, Pető Iván Antall Józseffel. A nagyközönség a remény legkisebb szikrája láttán bizakodni kezd, végül azonban a várakozást csalódás követi.
A „hatpárti" szép, színes léggömb a magyar politika „frontátvonulásoktól" sem mentes egén, amely időnként leereszt, de csak addig, míg valaki újra fel nem fújja, s nem passzolja tovább társainak. Azok előbb mérlegelik, hogy kitől is érkezett, s mielőtt továbbadnák, „fújnak bele" még egykéi hangzatos kijelentést, ami napokig fenntarthatja a lufit. Fölbocsátóját pedig egy időre megilleti a tömegtájékoztatás érdeklődése. Holott kiszámítható: ha nem történik valami - senki által nem kívánt - rendkívüli esemény, „hatpárti leghamarabb a '94-es választások után lesz. Feltéve hogy ismét pont hat párt jut be a parlamentbe.
Sümegi Noémi
gy MIC: ilyen iraki gépet lőtt le a. Jecember 27-én a tiltott zónában
i szenátor teljes egyetértésben, kö-cikkeket is publikálva) az alku mi-
a Clinton-kormány embereinek óhatatlanul szükségük lenne „betanulási”
Washington óvja Bagdadot (és másokat is) az erőpróbától
START-kapuzárási sietség, pánik nélkül
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Ha egy diplomata azt mondja, talán, akkor ezúttal - a viccel ellentétben - valószínűsíthető az „igen”: úton Genlbe az orosz külügy- és védelmi miniszterrel folytatandó, a START-tárgyalásokat záró hétfő-keddi megbeszélésekre, Eagleburger „óvatosan foglalmazva” öt-ven-ötven százalékos esélyt látott a megegyezésre. Legalábbis az ismétlődő Bush-Jelcin telefonbeszélgetések alapján: Amerika eddig legmagasabb-a jutott karrierdiplomatája természetesen szakmai gondossággal meghagyta magának a kiutat, s derűlátását az orosz ígéretekkel indokolta. Eagle-burger szavából azonban kitűnt, hogy az alku érdekében a Bush-kormány is hajlandó bizonyos engedményekre: meghagyna „néhányat” az SS-18-as óriás rakéták silóiból, belement a hat robbanófejes 55-79-esek némelyikének átalakításába egy robbanófejessé, s netán az amerikai B-l-es és B-52-es atombombázók bonyolult „beszámítása”, illetve szerződési keretekből való kihagyása kérdésében is kész kompromisszumot kötni. Márpedig a hadászati alkudozás negyedszázados tapasztalatai szerint, ha a politika megegyezést diktál, a szakértők mindig képesek voltak a számtani feladatok megoldására.
Ezúttal pedig korántsem a Moszkvában január 2-3-ára jelzett, Szocsiba tervezett Bush-Jelcin START-aláírási csúcs sürget, hanem a washingtoni kormányzati kapuzárás. A jó három1 hét múlva beiktatandó Clinton jelezte, hogy „semminek sem örülne inkább”,
Felül egy F-16-os, alul
az amerikai harci
mint a START 2 véglegesítésének: hozzá hasonlóan sürgették az elmúlt hetekben amerikai fegyver-ellenőrzési hangadók (így a Moszkvából hazatért Nunn demokrata és Lugar republiká-
időszakra e hallatlanul bonyolult területen, s mire belejönnek, könnyen módosulhatnak az erőviszonyok - Moszkvában. Kapuzárási pánik ugyan még nincs, ám Bush és Eagleburger (valamint a most felálló Clinton-csapat) nyilván nem szeretné, ha esetleg a tárgyalópartner politikai hátországában azt hinné valaki, e washingtoni sietség kihasználható: ezért az óvatos ötvenötven százaléknyi esélylatolgatás.
S gyaníthatóan ezért mutatott látványosan erőt Amerika az iraki gép-lelövéssel is. A hétfői tévéhíradók nem mulasztották el kiemelni, hogy Szaddám Húszéin diadallal nyugtázza Bush távozását, s netán elérkezettnek vélte a washingtoni őrségváltási „kettős hatalmat” a régóta jósolt erőpróbára. Ez „nagy hiba” - üzente Bagdadba texasi szabadságáról Bush elnök, aki szerint az F-16-osok „egyértelmű” üzenetet intéztek. Miként órákon belül kiadott arkansasi nyilatkozatával Clinton is, aki „lányomnak mondom, menyem is értsen belőle” alapon üzent Bagdadba (és máshová): „Szad-dam Húszéin hibát követ el, ha azt hiszi, az Egyesült Államokból vagy az ENSZ-ből hiányzik az eltökéltség”. Amerikai politikai körök egyúttal önérdekűnek is minősítik a jövendő elnök sietős felzárkózását a még hivatalban lévőhöz: biztosra veszik, hogy Bagdad egyike lehet Clintont a nyitányon próbára tenni akaró fővárosoknak (ennek könyvtárnyi irodalma van Amerikában). Az új elnök tehát nemcsak kontrázni kívánt, hanem ízelítőt is adni belőle, milyen prímás lesz.
AJ.
Halvány reménysugár
Vance és Owen tartományokra osztaná Bosznia-Hercegovinát
Ukrán rendelet
a kisebbségi nyelvhasználatról
Hasztalannak bizonyult a nacionalisták tiltakozása
ÚJVIDÉK - Az utolsó esély a békére. Cyrus Vance és Dávid Owen versenyfutása az idővel. Halvány reménysugár. Ilyen címekkel harangozza be a világsajtó a genfi tárgyalásokat. Egyöntetű értékelés szerint a Boszniában hadban álló felek számára még egy, utolsó alkalom kínálkozik a békés rendezésre, s ha ez most is elmarad, a Biztonsági Tanács már a héten határozatot hoz a katonai erő alkalmazásáról.
A „halvány reménysugár” lord Owentől származik, aki enyhe optimizmusának adott hangot, miután -genfi hírek szerint - a tárgyalások jól kezdődtek. Owen és Vance vasárnap tárgyalt Tudjman horvát és Izetbegovics bosnyák elnökkel. A két diplomata mindenáron azt szeretné kieszközölni, hogy valamilyen egyetértés szülessen, mielőtt a BT megszavazná a katonai intervenciót. Az események további alakulását tehát épp ez a két-három nap és a genfi eredmények fogják meghatározni. Az Amerika Hangja rádióállomás úgy értesült, hogy Vance és Owen több mint öt órán át tárgyaltak Tudj-mannal és Izetbegoviccsal Bosznia jövőbeni térképéről. Nézeteik szerint a köztársaságot politikai és gazdasági alapon (tehát nem etnikai alapon) több autonóm tartományra kell felosztani. Állítólag 6-10 tartományt emlegettek. A szerbek (képviselőik nem voltak jelen a tárgyaláson) ezzel aligha értenek egyet, legfeljebb két-három tartományról hajlandóak tárgyalni.
Hétfő délelőtt Dobrica Csoszics szövetségi államfő is megkezdte tárgyalásait Géniben. Először Tudj-mannal találkozott, majd Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárral tárgyalt, délután volt tervben a találkozó Kozir-jev orosz külügyminiszterrel. Tudj-
man a tárgyalások után elégedetten állapította meg, hogy Csoszics szerint végső ideje felkutatni a politikai megoldást és normalizálni Horvátország, illetve a JSZK viszonyát. Tudjman hiszi, hogy a két ország kölcsönösen elismeri egymást, de erre nem kerül sor sem ezen, sem a jövő héten.
Tudjman a sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a boszniai béke most már nem tűr halasztást, mert az összetűzések azzal	fenyegetnek,
hogy nemzetközi méreteket öltenek. A muzulmán országok ugyanis készen állnak arra, hogy minden segítséget megadjanak	a boszniai
hittestvéreiknek.
Genfben január 2-án találkozik a három boszniai nemzet politikai vezetője, a katonai parancsnokok, valamint a belgrádi és zágrábi kormány képviselői. Diplomáciai körökben az a hír kering, hogy ezen a találkozón Dobrica Csoszicsnak kulcsszerep jut, a JSZK elnökeként hozzájárulhat a boszniai válság békés kibontakozásához.
Francia diplomáciai körök szerint azonban a BT már a héten megszavazza azt a határozatot, amely engedélyezi katonai erő alkalmazását a repülési tilalom megszegésekor. Eagleburger amerikai külügyminiszter szerint ez a határozat január elsején léphet hatályba. Az Egyesült Államok sürgeti a többször elodázott határozat megszavazását, Párizs és London azonban aggódik, attól tartanak, hogy a kéksisakosok kötelékében Boszniában állomásozó katonáik bosszú áldozatai lehetnek. Bush amerikai elnök - a The New York Times cikke szerint - figyelmeztette a szerb vezetőket, mindenekelőtt Milosevics elnököt és Zsivota Panics tábornokot, a hadsereg vezérkari főnökét, hogy Washington katonai erőt alkalmaz, ha a háború kiterjed a többségi albán lakosságú Koszovóra.
(Folytatás a 3. oldalon)
Ungvárról jelenti az MTI: Ukrajna elnökének kárpátaljai megbízottja rendeletét adott ki az ukrajnai nyelvtörvény és a nemzetiségi kisebbségi törvény gyakorlati végrehajtására. E dokumentumban az elnöki megbízott kötelezi a helyi állami szerveket, a vezető beosztásban dolgozókat, hogy az állami és társadalmi szervek, vállalatok és intézmények nevét, akárcsak a városok és a falvak, az utcák és a terek nevét ukránul és az adott településén élő nemzetiségi kisebbség nyelvén tüntessék fel. A rendelet továbbá előírja, hogy ahol valamelyik nemzetiségi kisebbség alkotja a lakosság zömét, az állami ukrán nyelv mellett az adott nemzetiség nyelvét is használják az állami és a társadalmi szerveknél, a vállalatoknál és intézményekben. Ennek szavatolása érdekében az ilyen helyeken alkalmazott hivatalos személyek számára kötelező, hogy mind az ukrán, mind pedig a nemzetiségi kisebbség
Párizsból jelenti az MTI: Franciaország javasolja, hogy az Európai Közösség kössön megállapodást a közép- és kelet-európai országokkal a dunai hajózás szabadságáról, az egyenlő elbírálás megvalósításáról. Ezt az értesülést a Le Párisién című lap közölte hétfőn. Párizs kétoldalú megállapodást írt alá erről Romániával, ahol francia Duna-hajózási társaság működik, de szeretné kiterjeszteni azt a többi érintett országra is. A lap szerint a francia javaslat célja, hogy a Du-na-Majna-Rajna csatorna megnyitásával rendkívüli fontosságúvá
nyelvét beszélje, a hivatása gyakorlásához szükséges mértékben. Az utóbbi időben az ukrán nacionalista erők, nevezetesen a tucatnyi pártot és társadalmi szervezetet egyesítő Kárpátaljai Ukrán Néptanács hevesen tiltakozott az ellen, hogy a középületeken, valamint a rendezvényeken az ukrán állami zászló mellett a nemzeti lobogókat is használják a nemzetiségi kisebbségek. E vitának is véget vet az elnöki megbízott rendelkezése, mely kimondja, hogy a nemzetiségi kisebbségek az állami mellett saját nemzeti jelképeiket is használhatják. Az elnöki megbízott rendeletének maradéktalan érvényesítése érdekében még módosítani kell az ukrajnai nyelvtörvényt. Ez ugyanis még a Szovjetunió fennállása idején készült, s az állami ukrán nyelv mellett csak az orosz nyelvet említi az ügyvitelben és ügyintézésben használható nyelvként.
vált vízi út felhasználásánál csökkentse a német hajózás jelenlegi előnyét, növelhesse a francia részesedést. A hajózás szabadságát a Dunán nemzetközi egyezmények biztosítják, de a folyó menti Németország a párizsi álláspont szerint jelenleg előnyöket élvez más közös piaci országokhoz képest. A csatorna megnyitásával rendkívül megrövidül a szállítási idő Rotterdam és a Szuezi-csatorna között: Európa körülhajózása helyett a három folyón és az összekötő csatornán körülbelül harmadára csökkenhet a szállításhoz szükséges idő.
Kétoldalú megállapodás Romániával
Franciaország ösztönzi a szabad dunai hajózást