﻿Pakson tároló épül a kiégett fűtőelemeknek
Ára: 19,50 Ft
Magnr Nemzet
Gazdasági
mellékletünkben:
Mit várnak
közismert személyiségek 1993-tól? Bemutatjuk a Renault Safrane-t
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
HÉTFŐ, 1993. január 4., LVI. évfolyam, 2. szám
START és cél
A hidegháború csupán korlátok közé szorította az atomfegyverek gyártását és telepítését, ám a kommunizmus bukása után megkezdődhetett e legpusztítóbb eszközöknek a leszerelése is. A stratégiai nukleáris rakéták számának a csökkentéséről aláírt első egyezményt gyorsan követte a második, amelyet vasárnap látottéi kézjegyével Jelcin orosz és Bush amerikai elnök Moszkvában. A látványos sebességgel megrendezett csúcstalálkozón azt az alkut szentesítették, amely az ezredforduló tájékán a mai arzenálok kétharmadát kiiktatja a rendszerekből, mégpedig azokat, amelyekkel első csapást lehet mérni a másikra. A megállapodással a szárazföldi, többrobbanó feies rakétákat semmisítik meg, az MX-eket és az SS—18-asokat, de eltűnik az amerikai fölény is a tengeralattjárókon elhelyezett ballisztikus rakétákat illetően.
Jó oka volt azonban mindkét elnöknek, hogy sürgesse ezt a megállapodást, amely valóban történelmi
Klentőségű, hiszen az emberiség je fölül a nukleáris veszélyt hárítja el. De gyakorlatias, napi politikai megfontolások is vezették az elnököket. Bush január húszadikán átadja a hatalmat Bili Clintonnak, aki ha nem kapná készen a START 2-t, jószerivel újrakezdhetné a tárgyalásokat. Bush viszont valamelyest kárpótolja magát, hogy ereiéből csupán egyszer négy évre tellett, amelyet ezzel a külpolitikai sikerrel zár le. Jelcint odahaza a konzervatívok szorongatják, ez egyértelművé vált a népképviselők kongresszusán, ahol reformprogramját alaposan megszelídítették. Az orosz elnök sem tehet mást, minthogy előveszi a régi gorbacsovi forgatókönyvet, s diplomáciai huszárvágásokkal igyekszik visszaszerezni megtépázott tekintélyét.
Az új egyezmény az atomhatalommá vált szovjet utódköztársaságok egymás közötti kapcsolatait is érinti, niszen Ukrajna, Kazahsztán és Fehéroroszország ezek után, meglehet, kevésbé rivalizál majd ennek aj arzenálnak a birtoklásával. Ám előbb a START 1 előírásait is végre kellene hajtani, s az Egyesült Államok máris erőteljesen intette Kijevet, hogy a ratifikálás halogatása megronthatja a kétoldalú viszonyt. A fölhalmozódott hatalmas atomkészlet miatt az amerikai politika figyelme nem véletlenül irányul elsősorban a volt térségre, hiszen szeretné elérni, hogy nukleáris hatalomként csak Oroszország maradjon fenn. S ő is minél kisebb csapásmérő erővel, mert egyelőre beláthatatlan, hogy a zűrzavarból ki és milyen elkötelezettséggel kerül majd ki győztesen.
Tény azonban, hogy nagyméretű kurtításai ellenére ez a START-alku már nem keltett akkora izgalmat, mint elődei, s az amerikai-orosz csúcs is rutinszerű. Ami nem is csoda, hiszen a nagy kelet-európai átalakulások másfajta biztonsági veszélyeket hordoznak magukban. Az atomhalál fenyegetése helyébe a regionális válságok léptek, es helyenként azok valóságos népirtásban jelennek meg. A volt Szovjetunióban és a délszláv térségben olyan helyi háborúk tombolnak, amelyek akár tovaterjedhetnek, mert nem állja útjukat a nukleáris elrettentés voltaképpen sikeres gyakorlata. Az elmúlt negyven évet értelemszerűen kevesen sírják vissza, ám Európa kevésbé stabil ma, mint volt akár csak öt évvel ezelőtt is, s a status quo fenntartásában érdekelt Nyugat nehezen barátkozik meg a gondolattal, hogy a hagyományos diplomácián és célokon változtatni kell.
Bush ezt a mindinkább megragadható felismerést is érzékeltette Jelcinnel, azzal kiegészítve, hogy a Fehér Házba beköltöző Clinton az új nemzedék új gondolataival érkezik. S Oroszországnak nehéz gazdasági és társadalmi helyzetében - bármilyen fájdalmas is a nagyhatalmi szerep elvesztése -az új realitásokhoz szintén alkalmazkodnia kell.
Blahó Miklós
)yAz emberiség évszázados álma valósul meg”
Kiegyensúlyozott szerződés született Moszkvában a nukleáris támadófegyverek csökkentéséről
MOSZKVA - A hadászati fá-madófegyverek radikális csökkentéséről szóló szerződés ünnepélyes aláírásával fejeződött be vasárnap délben George Bush rövid moszkvai látogatása. A távozó amerikai elnök a Kremlben megrendezett ceremónia és az azt követő sajtóértekezlet után azonnal a reptérre hajtatott, hogy Párizsba repüljön. „Mindketten elégedettek vagyunk" - közölte vendége gépének felszállása előtt Borisz Jelcin, aki figyelmes házigazdaként szombaton Seremetyevón maga fogadta, majd másnap ugyanott maga búcsúztatta „barátját".
A START 2 dokumentumainak aláírása és a tárgyalódelegációk tagjainak koccintása után elhangzót nyilatkozatában mind Jelcin, mind Bush a megállapodás korszakos jelentőségét méltatta. Az orosz államfő úgy fogalmazott, hogy az emberiség „évszázados álma" kezd megvalósulni, amikor az Egyesült Államok és Oroszország kötelezettséget vállal arra, hogy a je-
lenlegi egyharmadára csökkenti stratégiai arzenálját. Jelcin nem győzte hangsúlyozni, hogy fordulat következett be a két ország viszonyában: egyenjogú partnerek közöt, a kölcsönös bizalom alapján jött létre a meg-
egyezés, amihez ráadásul csupán „néhány hónap” kellett, nem úgy, mint régen, amikor hosszú évekig húzódtak a fegyverzetkorlátozási megbeszélések. Az orosz elnök kiemelte, hogy nem csak mennyiségi szempontból példát-
lanok a START 2 leszerelési intézkedései”,nagyon fontos, hogy a felek a nukleáris eszközeiknek egymásra nézve legveszélyesebb osztályait kurtítják meg vagy iktatják ki teljesen.
(Folytatás a 3. oldalon)
Jelcin-erősítő amerikai kozmetikázás
NATO-erővel serkenthetők a balkáni béketárgyalások
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Kapcsolatban állunk a jövendő (Clinton) csapattal - tudatta az NBC tévéhálózat vasárnapi vitaműsorában a nem sokkal Bush Párizsba repülése után Moszkvából megszólaltatott Kozir-jev orosz külügyminiszter. Ki ugyan meleg szavakkal beszélt partnereiről a távozó csapatban, Eagleburgerről és Bakerről, ám a Clintonnal máris találkozni akaró Jelcinhez hasonlóan ő is tudja, hogy bő két hét múlva kerül sor a washingtoni őrségváltásra. A műsorban később meginterjúvolt hangadó demokrata és republikánus szenátor is hansúlyt kívánt adni a külpolitikai folyamatosságnak -mind Washingtonban, mind Moszkvában. A külügyi bizottság rangidős republikánusaként, Lugar éppenséggel akként magyarázta a START-aláírás érdekében tett („nem lényeges”) amerikai engedményeket, hogy Clintonék berendezkedése és a Jelcin-Kozirjev kettős maradása indokolták ezt, valamint Bush sietségét is.
Moszkvában lévő, névtelenségüket megőrző magas rangú amerikai kormánytisztviselők pedig elárulták a The New York Times tudósítójának, hogy a hadászati alkudozás zárósza-
kaszában tnegtett engedményeket kifejezetten Jelcin meggyengült hazai helyzetére gondolva tartották szükségesnek, „csökkentendő a szerződéssel kapcsolatos orosz gazdasági és katonai aggályokat, hiszen Jelcinnek esetleg kemény harcot kell megvívnia a ratifikálásért”. (Amerikai kormánytisztviselők közölték, hogy az egyik engedmény a B-2-es lopakodó bombázók „egyszeri” - és részbeni -orosz megtekintését is jelenti).
Kozirjev is sietett elismerni, hogy e jóváhagyás korántsem lesz könnyű feladat, ám ő „alapjában derűlátó: viták után meglesz a ratifikálás”, amire igyekeznek „amint csak lehet, sort keríteni”. S a személyes jövőjéről is faggatott orosz külügyminiszter fejtegetéséből kitűnt, hogy az amerikaiak valóban igyekeztek segíteni Jelcinéknek a szerződés hazai eladását. Igen, kifejtettük bizonyos aggályainkat, amelyekre az Egyesült Államok „méltánylandó-an” reagált - mondta Kozirjev, hogy utána rögvest „felértékelje” az orosz tengeri és tengeralatti atomerőt: amerikai START-értékelések szerint elsősorban azért billen a mérleg Washington javára, mert megőrizheti számottevő vízi és víz alatti rakétaarzenálját, miközben Moszkva fel-
adja az elsőcsapás-mérésre alkalmas (fürtösfejű) óriásrakétáit. Kozirjev mindenesetre olyan érveléssel minősítette „jól kiegyensúlyozottnak” a START 2 szerződést, hogy azt immár két, egymást nem ellenségnek tekintő fél kötötte; különben is még mindig marad bőven elegendő nukleáris eszközük, holott a mai és jövendő helyi válságokban azok amúgy is bevethetetlenek. Talán ezért is jegyezte meg később Lugar, hogy most már arra kellene összpontosítani, miként lehetne a rakétamegsemmisítés tízéves szakaszát jócskán lerövidíteni...
Egyelőre nem tart Lugar a moszkvai START-vitától: szokjuk meg, hogy kezdenek hasonlítani a mi szenátusunkra - mondta nagy derültséget keltve. Ám a demokrata Biden nagy hangsúllyal szólt - nyilván már a Clinton-csapat feladataként - az orosz demokrata erők megsegítésének sürgősségéről, új és egybehangolt módszerek kéréséről. S a két START-ratifikálás „ukrán akadálya” kapcsán abban jelölte meg a Kijevet megnyugtató megoldást, hogy „Ukrajnát be lehetne vonni a nyugati biztonsági rendszerbe, nem hagyva örökre Oroszország árnyékában”.
(Folytatás a 3. oldalon)
Átlagosan húszszázalékos vasúti tarifaemelés
Drágul a megélhetés
Az ünnep napjai után újraindult az élet: kinyitnak a boltok, elkezdődik a munka, folytatódik a mindennapos küzdelem a boldogulásért. Mint alábbi rögtönzött kis körképünk mutatja: életünk feltételei sok tekintetben változnak, s könnyebbek aligha lesznek.
Az élelmiszerek árai nemcsak az őket sújtó 6 százalékos áfa mértékével emelkednek; ez már biztosnak tűnik annak alapján, amit néhány - tegnap vasárnap lévén - nonstop nyitva tartó élelmiszerüzletben megtudtunk. Egyes helyeken az alapvető cikkek -kenyér, tej és egyebek - árai 30 százalékkal is nőnek, másutt egyelőre csak a 6 százalékot „teszik rá” a tavalyi árakra, nem titkolva, hogy ez az
állapot csak átmeneti lehet. A maszek üzletek egyébként is kivárnak néhány napot vagy akár egy hónapot, s áraikat az állami boltok árainak és a szállítóiktól kapott számlák ismeretében határozzák meg.
Felmegy az ára azoknak a termékeknek is, amelyek már eleve áfásak voltak, s így nem érinti őket az általános forgalmi adóról szóló új jogszabály. A cigaretta ára átlagosan 5 forinttal több az idén, és drágább lesz a kávé, a szeszes ital is, amelyeket a köznyelvben „luxusadónak” nevezett fogyasztási adó sújt. Ehhez adódik a szállítási költségek, a közüzemi díjak és más költségek emelkedése, amelyeket a kereskedőknek szintén fizetniük kell; nyilvánvalóan - legalábbis részben - a vásárlók pénzéből. Hasonlóképpen kell kalkulál-
niuk az éttermeknek és más vendéglátóipari vállakózásoknak is.
Ami az utóbb említett költségek emelkedését illeti, természetesen mindannyiunkat sújtanak: a 6 százalékos áfával érintett víz- és csatornadíjak vidéken átlagosan 32 százalékkal, a fővárosban 64 (víz) és 89 százalékkal (csatorna) nőnek.
A vasútnál átlagosan 20 százalékos, távolsági buszok esetében 22 százalékos tarifaemeléssel találkoznak az utazók. A postai szolgáltatások díja átlagosan 17 százalékkal drágább (annak ellenére, hogy a belföldi küldemények továbbra is áfa-menetesek), a helyi levelekre ezután 10 forintos, belföldi vidéki levelekre 17 forintos bélyeget kell ragasztanunk. A csomagküldés 20-25 százalékkal drágább.
(Folytatás a 4. oldalon)
Genfi osztozkodás, realitások nélkül
ÚJVIDÉK - Háború vagy béke, megegyezés vagy katonai intervenció? Egyöntetű vélemények szerint sorskérdésekről döntenek ezekben a napokban Genfben a boszniai szer-bek, horvátok és muzulmánok politikai és katonai vezetői. Ha most nem az értelem diadalmaskodik, a boszniai tragédia balkáni méreteket ölt.
A genfi értekezlet kimenetele a végsőkig bizonytalan. Egyes jelek valamilyen megegyezésféle kialakulására utalnak, bizonyos mozzanatok viszont a háború még szörnyűbb fellángolását vetítik előre. Cyrus Vance és lord Dávid Owen, a nemzetközi értekezlet társelnökei a diplomácia minden eszközét bevetették, hogy a békés megoldás győzedelmeskedjen, s eredménynek könyvelhetik el már azt a tényt is, hogy a háború kitörése óta először (s alighanem utoljára) közvetítők nélkül tárgyalnak egymással a hadviselő felek.
Vance és lord Owen szinte tökéletes megegyezést kínált fel a három boszniai nemzetnek, amelynek csak egy hibája van, az, hogy nem vészi figyelembe a realitásokat: sem a horvá-toknak, sem a szerbeknek nem az a célja, hogy Bosznia független állam legyen. Titkolt szándékuk az, hogy a szerb, illetve a horvát területeket idővel az anyaországhoz csatolják. A terv szerint az új bosnyák állam decentralizált föderáció lenne, amelyet tíz tartomány alkot. Mindegyik önálló törvénykezéssel és végrehajtó hatalommal rendelkezne. Ezeket a tartományokat ideiglenesen, az új alkotmány hatályba lépéséig öt közlekedési folyosó kapcsolná össze, amelyeken az Unprofor, esetleg más külföldi katonai erők ellenőriznék az áruk és az emberek szabad áramlását. Az alkotmány szintén tíz alapelvre épülne, amelyek közül a legfontosabb az, amely elismeri mindhárom nemzet államalkotói jogát A legfelsőbb hatalmat a három nemzet három-három képviselőjéből álló testület gyakorolná. A Vance-Owen tervben Szarajevó nyitott város státusát élvezné, a tartományok látnák el az állam minden funkcióját, a központi hatalom éppen csak a nemzetközi politikai életben képviselné az országot.
Az értekezlet első napján, szombaton Karadzsics szerb vezető úgy nyilatkozott, hogy a térkép komoly módosításokra szorul, Mate Boban, a horvátok vezetője jónak tartja az elképzelést.
(Folytatás a 3. oldalon)
BELFÖLDÖN
A készülő állampolgársági törvényről
Az első koncepciós per
5.	oldal
Ajtócsapkodás a Házban
6.	oldal
Vizsgálat a keceli milliárdos ellen
7.	oldal
A százéves bútoripar
7. oldal
Ipari
kutatóintézeteink
jövője
9. oldal
Miről beszélnek a falak Gödöllőn?
11. oldal
Munkaszüneti napok - külföldön
KÜLFÖLDÖN
A tél is politikai fegyver lehet Romániában
2.	oldal
Párizsi levél
3.	oldal
SPORT
Sidó Ferenc a csúnyulva gyorsuló jelenről
HOLNAP
A civil társadalom lázadása
6. oldal
Az Európai Intézet ösztöndíjfelhívása
Universitas rovatunk a 10. oldalon
Az idő és a szoba Bemutató a Radnóti Színházban