﻿Polgárőrök
Vidéki Magyarország rovatunk a 12. oldalon
Magyar HmM
Expofórum
mellékletünkben:
Előkészületek a Balatonnál
Fogyasztóvédelem
Ára: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
CSÜTÖRTÖK, 1993. január 7., LVI. évfolyam, 5. szám
A másság tisztelete
Jól elbánt a kisebbségekkel a XX._ század. Sorsuk aligha nevez-
KoIa rÁnuAruloiofimm.. A. _
belő könyörületesnek vagy éppenséggel európainak. Az évezred vé-go tájt, a kifürkészhetetlen jövő felé
sodródva, az egységesülés zászlaját magasra tarló kontinensünkön -tapasztalhatjuk - egyre többen ma-
kább a tolerancia szétmorzsolódá-sának köszönhetően. Korunk tanulsága: a másság tisztelete és becsülése lehet gazdagító érték, de ugyanakkor a közeledést gátló örökös, kibékíthetetlen távolság is. S napjainkra - a várakozással elleniében - a másság iránti türelem mintha teljesen kiveszne földrajzi környezetünkből, amelyben az utolsó leheletig tartó etnikai háború és vérfürdő is folyik. Pedig az Eurqpai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet emberi dimenziókkal foglalkozó koppenhágai tanácskozásán is kimondták: „A nemzeti kisebbséghez tartozók jogainak tisztelete része a nemzetközileg elismert em-bori jogoknak és lényeges tényezője annak, hogy az érdekelt országokban béke, igazságosság, stabilitás és demokrácia honoljon."
A kisebbségi kérdés Európa rákfenéje: a kontinens sorsa múlik azon, meddig tudnak a különböző ajkú népcsoportok legalább az önmérséklet szintjén kiegyezni egymással, megértéssel viseltetni a másság iránt, s meddig képesek fonnlartani egymás között a békességet vagy annak látszatát. Becslések szerint hazánkban 200-220 ezer német, 110 ezer szlovák, 80 ezer horvát, 25 ezer román, 5 ezer szerb, 5 ezer szlovén él. A bolgárok lélekszáma 2500-ra tehető, a görögöké hat-, az örményeké három-, a lengyeleké 10-15 ezerre. A cigányság 400-600 ezer körüli. Ennél pontosabb adatot senki sem tud említeni. Ugyanis egymásra torlódott sérelmeik és félelmeik generációkon át tovább élnek a hazai kisebbségekben, ezért a népszámlálások a tényleges számoknál alacsonyabb adatokat mutatnak ki. A rossz emlékű pártállam gondoskodása nem tette lehetővé a hatékony és sokszínű érdekképviseletet. A kisebbségek „demokratikus szövetségei" tagság nélkül működtek, munkálkodásuk a kulturális hagyományok ápolásában merült ki, s legfőbb feladatuk a hivatalos nemzetiségpolilika végrehajtása volt. A 80<is évek végétől nyílt csupán mód a kisebbségi önszerveződések kiteljesítésére.
Talán jelképesnek is tekinthető, hogy az új esztendő legelső munkanapján tartották meg a nemzeti és etnikai kisebbségek művelődéstörténeti kutatásait, valamint szellemi és tárgyi emlékeinek megőrzését szolgáló pályázat díjkiosztó ünnepségét. A kisebbségek javát szolgáló 1 ' ' yt 199úben a letűnt re-Isó kormánya hívta életre s összeggel; jelenleg az állami alapítvány tőkéje 100 millió forint, amelyből az önazonosság megőrzését kívánják ösztönözni. De mindez a jótékony gesztus nem feledtetheti, hogy a rendszerváltozás harmadik esztendejében sem sikerült még - sok-sok huzavona után -a honatyáknak nekidurálni magukat a kisebbségek jogait végre az európai normáknak megfelelően deklaráló és a gyakorlatot is garantáló törvénynek, amelytől sokan „csodát" várnak, mások a lelki sebek gyógyulását, vagy legalább a korábbi évtizedek olykor jóvátehetetlen mulasztásainak esetleges pótlását. S könnyű belátni, e modern törvény - amelyre már több mint tíz tervezet készült - a határokon túlra szorult kisebbségi sorban-sorsban élő magyar ajkúak védelmét is szolgálná, ha nem is a kölcsönösség elvárásának hiú reményével, de talán -higgyünk benne - a példa erejével. ya/	Kurcz Béla
alapítványt zsim utolsó
Új helyzet a médiaügyben
Lemondott a rádió és a televízió elnöke
A köztársasági elnök mérlegelni fogja Gombár és Hankiss beadványát
(Munkatársunktól)
Göncz Árpád szerda délután fogadta hivatalában Hankiss Elemért, a Magyar Televízió felfüggesztett elnökét és Gombár Csabát, a Magyar Rádió elnökét. A köztársasági elnökkel folytatott rövid eszmecsere után a két médiumelnök a Parlament Nándorfehérvári termében olvasta fel és adta át lemondási kérelmét Göncz Aipádnak. A levelek ismertetése után a köztársasági elnök elmondta: beadványukat mérlegelni fogja, döntéséről időben tájékoztatja az érdekelteket.
Gombár Csaba beadványában a következőket írta:,£lnök úr! Kérem, hogy mentsen fel a Magyar Rádió elnöki munkaköréből.” Mint elmondta, 1990 nyarán azt vállalta, hogy elősegíti a rádió független közszolgálati funkciójának kialakítását és felkészülését a kereskedelmi adók beindításakor várható versenyhelyzetre. Erre azért vállalkozhatott, mert a Magyar Rádió politikai függetlenségét a pártok egyöntetű akarata látszott biztosítani. Most viszont a parlament megszüntette önálló költségvetési fejezetként való működését. „Azt a feladatot tehát, hogy a rádióra vonatkozó törvény megszületéséig segítsem fenntartani a Magyar Rádió pártoktól és a kormánytól való függetlenségét, az új helyzetben többé nem tudom vállalni” - fejezte be rövid indoklását Gombár Csaba.
Ezek után Hankiss Elemér szólt a köztársasági elnökhöz. Mint mondta, lemondását nem tudja olyan röviden megindokolni, mint Gombár Csaba. - Ezen levéllel szeretném visszaadni elnök úrnak azt a megbízatást, amelyet 1990. augusztus 1-jén adott át nekem - kezdte beadványa ismertetését. -Akkor azzal bízott meg, hogy alakítsam át az állami televíziót európai típusú, független közszolgálati televízióvá. Az elmúlt két és fél évben Gombár Csaba, valamint én és munkatársaink mindent elkövettünk annak érdekében, hogy ennek a megbízásnak tisztességgel megfeleljünk. Nem rajtunk - hanem más, elsősorban politikai erőkön - múlott az, hogy ezt a megbízást a továbbiakban nem tudjuk vállalni.
Hankiss Elemér ismertette, hogy az elmúlt két évben elsősorban a kormánypártok részéről egyfolytában támadások érték a Magyar Televíziót. Erős jobboldali politikai nyomás hatására elkövettek mindent - és az elmúlt hónapokban egyre többet - azért, hogy a Magyar Televízió meglévő függetlenségét fölszámolják. A legutóbbi események gyakorlatilag lehetetlenné teszik azt, hogy e két médiumot független intézményként vezessük - mondta - Tudomásul kell vennünk, hogy a médiakonfliktusnak egy bizonyos fejezete most lezárul, mégpedig a jó ügy időleges, átmeneti vereségével. Politikai téren pillanatnyilag a véleményem szerint helytelen irányba futó erők győztek. Biztos vagyok azonban abban, hogy néhány hónapon vagy egy-két éven belül tovább fog
folyni a küzdelem a média függetlenségéért, s hogy ez előbb-utóbb győzelemmel ér véget.
Ebben a helyzetben azonban Hankiss úgy véli, hogy más szereposztásra van szükség: annak a magányos küzdelemnek a lehetőségei - amelyet Gombár Csabával folytattak a médiaháborúban - gyakorlatilag fölszámolódtak. Most másokon van a sor - mondta. „Egyfelől úgy vélem, hogy a Magyar Televízió minden egyes munkatársa köteles a saját területén azért küzdeni, hogy a most már erőteljesen nyomuló jobboldali politikai erők ne tudják teljes mértékben elfoglalni a Magyar Televíziót. Másfelől a tisztességes politikai erőknek kell újra megpróbálni megkeresni a megoldást arra, hogy egy európai típusú médiatörvény szülessen.” Hangsúlyozta: a harcot nem adja föl, csak belátja, hogy azt az eddigi eszközökkel nem tudja folytatni. „Kezemben van viszont egy további igen erős eszköz: a jog. Úgy vélem, a jog az én oldalamon áll. Nincs értelme annak, hogy a televízió elnökeként a televízión kívül vagy belül toporogjak, és arra várjak, hogy esetleg majd egyszer el lehet kezdeni a televízió újjáépítését. Ez valószínűleg mások feladata lesz. Viszont azt megtehetem, és még fogom tenni, hogy a jog területén az utolsó lehetőség kihasználásáig keresem az igazamat. Semmiféle formában nem hátrálok meg és nem adom fel az eddigi küzdelmet. Csak fegyvert váltok, éspedig a következőképpen:
(Folytatás a 4. oldalon)
v £^*iii!
Milán Panics utazó békenagykövet lesz
Lord Owen szerint a genfi tárgyalások véget vetnek a délszláv háborúnak
ÚJVIDÉK - Cyrus Vance Belg-rádban tárgyal Csoszics szövetségi államfővel és Milosevics szerb elnökkel, s szerdán lord Owen is a kis-jugoszláv fővárosba érkezett. A genfi értekezlet társelnökei tudják, hogy a válság megoldásának kulcsa Belg-rádban van. Milosevics döntő befolyást gyakorolhat a boszniai szerbekre. Még arra is rá tudja venni Rado-van Karadzsicsot, a boszniai szerbek vezetőjét, mondjon le arról a szándékáról, hogy mindenáron szerb államot akar létrehozni Boszniában.
Azért jöttünk, hogy segítséget kérjünk Bosznia alkotmányos berendezésének megoldásához - nyilatkozta Ered Eckhardt, a genfi értekezlet szóvivője a belgrádi tárgyalások szünetében. - A szerb fél kifogásolja az alkotmányos megoldások első paragrafusát. Szerintünk ha Karadzsics nem adja fel az ,Állam az államban” elvét, problémáink lesznek. A Vance-Owcn terv autonómiakoncepciója megfelelő biztonságot szavatol a szerbeknek -mondta Eckhardt. Milosevics békét
akar, s számomra megnyugtató, hogy ezt tőle hallom - jelentette ki Vance. Owen a tárgyalásokat történelminek minősítette, kijelentette, ha a genfi folytatáson megszületik a megoldás,
befejeződik a háború, és a régi Jugoszlávia köztársaságai Európa részeivé válnak. Owen „több reménnyel távozik Belgrádból, mint amennyivel jött.” (Folytatás a 3. oldalon)
Tatár György miniszteri biztos Bősről
A nyilatkozatháború nem zavarja a tárgyalásokat
(Munkatársunktól)
Egyelőre nem világos, hogy a szlovák fél végleges, avagy átmeneti megoldásnak szánja-e azt a javaslatát, amely szerint a mederben kőzárásokkal kellene megemelni a Duna vízszintjét - nyilatkozta lapunknak Tatár György, a Külügyminisztérium miniszteri biztosa Julius Binder, a pozsonyi erőműépítő vállalat legújabb kijelentései kapcsán. - Eddigi tárgyalásainkon ez az elképzelés nem hangzott el, illetve Brüsszelben valóban szerepelt a javaslatok között, hogy Szlovákia minél nagyobb számban szeretne turbinákat üzembe helyezni. Tehát már ekkor is érzékelhető volt, hogy a szlovákok a fő hangsúlyt nem a korábbi londoni megállapodások teljesítésére, hanem a további energiatermelésre helyezik.
- S valóban az is kiderült volna Brüsszelben - miként azt Binder állítja -, hogy az EK és Szlovákia elképzelései a vízszint megemeléséről közel állnak egymáshoz?
(Folytatás a 3. oldalon)
Öböl-koalíciós ultimátum
Bush a zárórában nem tűr kalandorakciót
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Kedden még csak aggodalmaiknak adtak hangot amerikai kormánytisztviselők a 32. szélességi fok, tehát az ősszel elrendelt légitilalmi övezet határának mindkét oldalán megfigyelt iraki rakétatelepítés láttán, szerda reggel már azt jelenthette értesülései alapján a The New York Times, hogy Washington ultimátumot készít elő Londonnal, Párizzsal és Rijaddal (és Moszkva áldásával) karöltve: záros, alig 48 órás határidőt adva Bagdadnak ezeknek a - légitilalmat ellenőrző - nyugati vadászgépeket fenyegető föld-levegő rakétáknak az eltávolítására.
(Folytatás a 3. oldalon)
A vámosok még semmiróí sem tudnak
Nincs autóbehozatali láz
Mivel már szeptemberben tudomást szereztek az állampolgárok arról a készülő intézkedésről, miszerint rövidesen -január 9-től - szigorítják a hatévesnél idősebb személyautók és az 1985 előtt gyártott haszongépjárművek, valamint életkortól függetlenül a karambolos gépjárművek importját, ettől a hónaptól kezdve erőteljes növekedés indult be az effajta gépkocsik behozatalában a hegyeshalmi határátkelőhelyen - tudtuk meg a hegyeshalmi vámhivatal parancsnokhelyettesétől, Guba István főhadnagytól.
A korábbi átlagot többszörösen meghaladó számú autó - november utolsó napjaiban napi 600 - érkezett egészen november végéig, ám ezután folyamatosan mérséklődött a forgalom, mivel előzetesen az a hír is elterjedt, hogy a rendelkezés december elsején lép hatályba. Az év utolsó hónapjában már nem tapasztaltak a vámosok különösebb reakciót az importőrök részéről. Sem szilveszterkor, sem azóta nincs különösebb autóbehozatali láz; idén mindössze 10-20 gépkocsi érkezett a hegyeshalmi határátkelőhelyen keresztül.
Országos értékelést nem sikerült beszereznünk a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán, mivel az adatok feldolgozása most folyik. A szakemberek viszont arra számítanak, hogy mivel decemberben váltak általános témává a korlátozó intézkedések, az év utolsó
hónapjában indult be igazán az importőrök rohama, de ennek az ellenkezője is elképzelhető.
Az érintett gépjárművek vámkezelését és forgalomba állítását az intézkedés magánszemélyeknél is a közlekedési, illetve a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez köti. Ennek hiányában, azaz ha előzetes beszerzésére nem volt mód, a jármű vámokmányaira azt a záradékot vezetik rá, hogy csak alkatrésznek lehet felhasználni.
A jogszabályhoz kapcsolódó végrehajtási utasítás még nem látott napvilágot, nem lehet tudni, hogy s mint zajlik majd az engedélyek kiadása. A határokon szolgálatot teljesítők sem kaptak még semmilyen eligazítást, miféle okmányokat kell kérniük.
Kíváncsian várjuk, miként lehet majd előzetesen beszerezni honi hatóságok engedélyét olyan dolgok behozatalára, amiknek állítólag a műszaki állapotát kell előzetesen megvizsgálni. Nem valószínű, hogy bárki kockáztatja a pénzét arra, hogy jó állapotúnak hitt járművét végül csak alkatrésznek, bontásra használhatja fel, és az sem tűnik racionálisnak, hogy valamiféle mozgó, külföldre telepített hatóság foglalkozik majd a kérdéssel. Ebből következtemi lehet az említett rendelet hatására és egyben céljára is: a felsorolt körbe taitozó járművek importjának teljes megfékezésére.
Kuczik Andrea
BELFÖLDÖN
Emelt nyugdíjak legkorábban márciusban
BKV-bérletre cserélhetjük a Trabantot?
5.	oldal
Két totális diktatúra
6.	oldal
Hová tűntök, patinás
pesti cukrászdák?
Nem tudni, mekkora az állam vagyona
A jezsuiták Faludi-háza Budán
KÜLFÖLDÖN
Az Európai Közösség egységes piaca
2. oldal
Részleges hússtop az osztrák határnál
9. oldal
Interjú
Czifíra Györggyel
SPORT
Temesvári
Melboume-ben
vigasztalódhat
HOLNAP
Ellenségképek
6. oldal
Éva lányait kiűzik az erdőkből
10. oldal
A Magyar Királyi Honvédség 1922-43