﻿Finisben a felsőoktatási törvénytervezet
: Universitas rovat a 10. oldalon
Ara: 19,50
Nemzet
Az aranynál jobb a dollár, a márka
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
KEDD, 1993. január 12., LVI. évfolyam, 9. szám
Tőke helyett hiteljegy?
Még meg sem született, mégis többen támadják, mint ahányon pártolják. A hiteljegyről van szó, amelvet a privatizáció meggyorsításának és a hazai polgári tulajdonosi réteg kialakulásának megkönnyítésére gondoltak ki. A konstrukció kidolgozói - az Állami Vagyonügynökség, illetve a privatizációs miniszter szakértőgárdája - a dolgorói tulajdonszerzés, a munkavállalói rész-tulajdonosi program, a lízing és a többi, saját tőket nem igénylő privatizációs technikával egy sorban, a kedvezményes tulajdonhoz jutás egyik módszereként kínálják maid ezt a lehetőséget. Részesedhet belőle minden magyar állampolgár: egymillió forint értékű állami vagyon tulajdonosa lehet, ha a hiteljegyét kiváltja és vállalja a törlesztési teltételeket. A magyar kormány privatizációs stratégiájában teljes egészében a piaci alapokon zajló tulajdonváltás mellett tört lándzsát, szemben a kelet-európai országok többségével, ahol az ingyenes vagyonátadast is elfogadhatónak tartják. A hiteljegy sokak, elsősorban a pénzügyi tárca vezetői és szakemberei szemében - mint ahogy ezt a múlt héten nyilvánosságra is hozták - az ingyenes vagyonoszto gatással egyenlő, s a privatizációban olyan mesterséges keresletélénkítő módszer alkalmazását jelenti, ami idegen a piactól. „Nagyon komoly károkat okozhat az egész piac-
gazdaság, bár még kezdetleges, de mégis jó irányba mozduló kiépítésének. A hiteljegyes privatizációban a tulajdonos nem lesz igazán tulajdonos, praktikusan pusztán minibefektető. tehát nem a hosszú távú befektetési érdekek dominálnak, hanem rövid távú tőkekivonásban lesz érdekelt a kisbefektető, hiszen a hiteljegy törlesztését feltehetően nem a saját megtakarításaiból, hanem a vállalkozásaiból kívánja megoldani" - szól egyebak közt a Pénzügyminisztérium érvelése. Az adott vállalkozás ügyeibe a kisbefektetőnek gyakorlatilag nem lesz beleszólása, s ha tönkremegy, a hiteljegy törlesztése továbbra is fönnáll.
Ezzel szemben a hiteljegy bevezetésének szorgalmazói azzal érvelnek, hogy korántsem a veszteséges, semmire sem jó állami vállalatokat kínálják fel ily módon. Elsősorban az egyéni vagy kisebb társas vállalkozásban működtetni kívánatos cégek, a kereskedelmi, szolgáltató és kistermelő tevékenységet végző vállalatok közül válogatnak rnajcf A piaci feltételeket az is garantálja, hogy az állampolgárok pályázaton meghirdetett vagyoncsomagokra versenytárgyaláson tehetnek ajánlatot.
A vita önmagában még jót is tehet az új privatizációs technikának. Addigra, amire a kormánynak döntenie kell a konkrét feltételekről, kikristályosodhat a legjobb megoldás. Csak remélni lehet, nogy talán az is eszébe jut valamelyik szakértőgárdának addig, hogy a privatizáció nem egyszerűen azért szükséges, mert az államadósságot valamiből törleszteni kell. És nem is azért lett sürgős, hogy a vagyonügynökség és a privatizációért felelős miniszter el tuaion számolni a kormánynak, az pedig a választóinak azzal, hogy az állami tulajdon nagyobbik részét a tervezett időre sikerült magánkézbe adni. Mindennél sokkal fontosabb cél az, hogy a privatizáció révén működőképes piacgazdaság jöjjön létre. A hiteljegy - ezt senki nem vitatja - nem ezt a szerepet tölti be. Az a módszer , amivel több pénzt lehetne pumpálni a gazdaságba, vagy amivel a hazai megtakarításokat ebbe az irányba meg lehetne mozdítani, még nem született meg. Tovább kell keresni.
Osváth Sarolta
A BT „kemény” üzenetet küldött Szaddám Huszeinnek
Az ultimátum lejárta után a nagyhatalmak bármikor lecsaphatnak Irakra
(Tudós (lónktól)
WASHINGTON - Lapzártánk táján kezdte meg konzultációját a Biztonsági Tanács a legújabb iraki akciókról, az egymást követó „betörésekről” Kuvaitba. A sürgős ülést Washington kezdeményezte, hiszen a fiuí/i-kormányt érzékelhetően rendkívül felháborította, hogy Szaddám Húszéin módszeresen igyekszik megzavarni a távozó elnök utolsó hetét. Hiszen alighogy meghátrált a rakétaügyben (noha hazai használatra ezt tagadta), Bagdad láthatóan tudatosan provokált újabb erőpróbát, ezúttal kifejezetten megsértve korábbi ŐT-határozatokat. Az amerikai hírközlés ezért ismételgette a hétfő délutáni (európai késő esti) BT-ülés előtt Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár jelzését: a Biztonsági Tanács „kemény” üzenetet készült küldeni az iraki kormánynak. Lapunk értesülése szerint a konzultáció végére BT-elnöki (természetesen a tagok véleményét tükröző) nyilatkozat volt várható: formális határozat megszövegezése több időt követel-
'' ‘	=> a , y
	- /
ne, a világszervezeti képviseletek és kormányuk kommunikációját a döntés megfogalmazásairól, s ez esetben láthatóan a sürgősség vezérelte
a nyugati hatalmakat. Mindenesetre Bush elnök szóvivője hétfőn sietett figyelmeztetni Bagdadot, hogy -miként már a rakétaügyben előre
tudatták - a múlt heti 48 órás ultimátum után már nem lesz figyelmeztetés.
(Folytatás a 3. oldalon)
Boszniai osztozkodás
A genfi remények szertefoszlása megnyitná az utat a katonai akcióhoz
ÚJVIDÉK - A három boszniai nemzet genfi béketárgyalásai a sok-sok bizonytalanság, huzavona és izgalom ellenére is némi eredményt hoztak. Az a tény, hogy a boszniai dráma minden fő- és mellékszereplője megjelent a tárgyalóasztalnál, derűlátásra ad okot.
Hétfőn délelőtt bilaterális tárgyalásokkal folytatódott a konferencia. A boszniai szerbek Ahtisaari finn diplomatával ismertették újabb alkotmányos elképzeléseiket, amelyek szerint Bosznia a három államalkotó nép összetett állami közössége lenne, a tartományok pedig nemzetközi státussal is rendelkeznének.
Cyrus Vance-1 és Lord Dávid Owent, a konferencia társelnökeit is tájékoztatták arról az indítványukról, hogy három hónappal a háborúskodás befejezése után a még vitás területekről a nép referendumon döntsön. Ka-radzsics, a szerbek vezetője azt javasolja, hogy a referendumot az ENSZ és az EK szervezze meg és bonyolítsa le, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága pedig a háború befejezésétől számított három hónapon belül tegye lehetővé a menekültek hazatérését, hogy részt vehessenek a referendumon. A boszniai szerbek tehát olyan státust követelnek, amilyennel Québec rendelkezik Kanadában.
Az angol sajtó nagy reményt fűz ahhoz, hogy Milosevics is részt vesz
a tárgyalásokon. A Sky televízió szerint a szerb elnök rávezeti Karadzsi-csékat bizonyos kompromisszumra és hozzájárulhat az értekezlet sikeres befejezéséhez. Milosevics hétfőn délután kapcsolódott be a tárgyalásokba, elindulását, megérkezését szinte félóránként jelezték a hírügynökségek. Egyes találgatások szerint Milosevics, ha nem tartaná lehetségesnek a megegyezést, el sem utazott volna Genfbe. A szerb elnöknek most érdeke, hogy Boszniában szüneteljen a háború, mert a választásokon aratott győzelme után az a célja, hogy országát megszabadítsa a szankcióktól.
(Folytatás a 3. oldalon)
Budapest-Moszkva: Egyezkedések az orosz adósság törlesztéséről
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Változatlan intenzitással folynak a magyar-orosz szakértői egyeztetések a szovjet külkereskedelmi adósság egy részének törlesztéseként lebonyolítandó orosz fegyverszállításokról. A Jelcin őszi budapesti látogatásán született megállapodás értelmében Moszkva 800 millió dollár értékben vállalta hadieszközök exportálását Magyarországnak, a tekintélyes összegű keret kitöltéséről azonban a felek eddig nem tudtak megegyezni.
Nem hoztak áttörést az azóta leváltott Valerij Maharadze miniszterelnök-helyettes december végi budapesti tárgyalásai sem.
(Folytatás a 3. oldalon)
Megkérdeztük: miért vannak filléres gondjaink Elfogadni és visszaadni is kötelező
Törvényt sértenek mindazok a kereskedők, pénzzel foglalkozók, akik nem fogadják el, nem használják fizetőeszközként a 10, 20 és 50 filléreseket - tudtuk meg a Magyar Nemzeti Bank illetékesétől.
Az új év kezdete óta mind gyakrabban találhatjuk magunkat olyan helyzetben, hogy vásárláskor a pénztáros nem hajlandó elfogadni a filléreket vagy nem tud visszaadni, de még csak fel sem ajánl - mint ahogy az régebben különösen a valutás üzletekben volt gyakorlat - valami apróságot a visszajáró pénz helyett. A gondot valószínűleg az egy éve megjelent jegybanki törvény félreértése okozza, amely rendelkezik az új bankjegyekről, érmékről is.
Márpedig a fillérek mindaddig forgalomban maradnak, ameddig az árrendszer azt igényli, függetlenül attól, hogy az illető boltban már egy tételt sem áraztak be fillérre végződően.
(Folytatás a 9. oldalon)
Szakértőnk cáfolja Julius Binder állítását
Ajég szétvetheti a gátat Bősnél
i pozsonyi Vízgazdálkodási rállalat igazgatója, Julius Bin-
Váll.
dér lapunk tegnapi számában megjelent nyilatkozatában elismerte, hogy a bősi erőműnél gondokat okoznak a felgyülemlő jégtáblák. Leúsztatásu-kat azonban nem tervezik és azon dolgoznak, hogy a jeget az erőmű tározójában fogják fel. Miért van szükség erre a megoldásra? - kérdeztük Molnár István mérnök-szakértőt.
- Minden bizonnyal azért -kezdte Molnár István -, mert a jég levezetése szempontjából nem jól tervezték meg a bősi vízlépcsőt. Takarékossági okokból ugyanis elhagyták az árapasztó zsiliprendszer megépítését. A közönséges árvízlevezetést a turbinákon és az ikerhajózsilipen át tervezték. A jogellenesen megépített C változattal, a Duna önkényes elterelésével azonban hu-
szonegyről harmincegy kilométerre nőtt a felvízcsatoma hossza (és szélesebb is lett), amelyben így a tervezettnél lényegesen több jég keletkezik. Ennek levezetéséhez azonban Bősnél nincsenek meg a feltételek. Eredetileg azt tervezték, hogy a jeget a két zsilipkamrán vezetik le, de ezek fenékrészét csak a hajók biztonságos átzsilipeléséhez építették meg. Ezzel azonban a jég megnyugtató levezetését tették gyakorlatilag lehetetlenné. A zsilipek vízzel való feltöltése, illetve leürítése a hajózás érdekében a fenékrészen kialakított két, úgynevezett perforált alagútból történik.
-	Miért rossz ez a megoldás a jég szempontjából?
-	Elsősorban azért, mert a zsilipek felső részén lévő szegmensgátak nyitási magasságától függően húsz-huszonnyolc méterről zuhannának le a jégtáblák, amelyek a zsilip padozatát is tönkretennék. A
szlovák illetékesek ezért kényszerűségből úgy döntöttek, hogy a jeget az erőmű tározójában fogják fel. Hosszú távon ez nem megoldás, csak ideiglenes lehet, most szerencséjükre a tartós fagyok után enyhébb időszak következett, amikor a jég hízása megállt. A tél közepén járunk, tudvalevő, a leghidegebb időszak várhatóan ezután következik, január második felében, illetve februárban. A szlovákoknak abban is szerencséjük volt eddig, hogy a hideg idő nem hozott magával viharos szeleket. A Pozsony feletti dévényi kapun időnként óránként száz kilométernél erősebb szél zúdul le Bős környékére, illetve a Csallóközbe. A jég szempontjából nem a víz mozgása a mértékadó, hanem a szélé, amely hatalmas jégtáblákat képes akár a gát tetejére is föltorlaszolni. Erre az 1956-os jeges dunai árvíznél számos példa volt.
(Folytatás a 4. oldalon)
BELFÖLDÖN
Nyilatkozat az új frekvenciákról
4. oldal
Drogkorlátlanság
Hogy állunk a jövőnk előtt?
6.	oldal
A kilencnevű Gizella-kastély
7.	oldal
Jeruzsálemi vacsora Marx Györggyel
7.	oldal
Menedzserképzés
bankkölcsönből
8.	oldal
Tévézés a
Kárpát-medencében
Sorozatunk második része a 11. oldalon
KÜLFÖLDÖN
Francia leltár
2.	oldal
Van-e jövője a visegrádi hármaknak?
3.	oldal
SPORT
„Nándor, a Fa frissessége”
13. oldal
HOLNAP
Kilenc év a hideg pokolban
A másság tisztelete Svájcban
11. oldal
Népszavazások
Nemzetközi kitekintő a 12. oldalon
"AKI HAZAI TERMÉKET VÁSÁROL, MUNKÁT AD HONFITÁRSAINAK
ÚJ! MEGJELENT A KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓI
INFORMÁCIÓ CÉGEKRŐL- CÉGEKNEK
Cwnpfllmanadi I
* KIADÓI KFT
ALMANACH
A KÖNYV MEGRENDELHETŐ ARA:2500 Ft
□
1033 BUOAPEST, BENEDEK E U 8. TEL:156-5367
- I: