﻿Ára: 19,50 Ft
Magyar Nemzet
Expofórum
mellékletünkben:
Alternatív terv a Dunára Az ÁVÜ bevételei és kiadásai 1992-ben
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
CSÜTÖRTÖK, 1993. január 21., LVI. évfolyam, 17. szám
Négyévenként
Döntsön a nép, de csak négy-évenként. Erősen leegyszerűsítve ez az üzenete az Alkotmánybíróság legfrissebb döntésének. Ez az alkotó mányos válasz a LAET kezdeményezésére, amely már-már gondolatban a parlamentet is menesztette volna. Hovatovább 200 ezer aláírással adva tanújelét alkotmányos illúzióinak. És ez az egyenes, félre nem magyarázható hivatalos válasz a parlamentarizmus közeljövője fölött aggódó bizottsági előterjesztőknek; úgyszintén a közvetlen demokrácia egyeduralmába tévedőknek, a parlamentáris kishitűeknek.
Mert lám, korán latolgatták az esélyeket a közvélemény-kutatók. Elvben hiába értett egyet a referendum célkitűzéseivel a nét és fél millió választópolgár közel egyharmada (a reprezentatív mintavétel szabálya szerint majd két és fél millió), és hiába menne el majd hetven százalék (ötmillió ember) jzavazni, elmarad a referendum. így akarva-aka-ratlanul politikai döntés született, noha nem ez az alkotmányjogászok hagyományos vadászterülete.
A parlament önszántából előrehozhatja a választásokat, de népszavazás útján nem kényszeríthető feloszlásának kimondására. És az Alkotmánybíróságnak ezt a döntését eddigi rövid pályafutása során talán először valamennyi parlamenti párt megértéssel fogaaja. Az alkotmány-bírósági döntés részletes indokait csak később hozzák
ra, viszont máris bővebb magyarázatot igényol, hogy mennyit nyom lustitia ménegén néhány ismert szabály. Például mit jelent kedd óta az az ismert regula, hogy egy alkotmá-
yos |ogot csak egy másik alapvető szabadságjog éraekében lehet korlátozni. Esetleg ilyen alapvető alkotmányos joggá lépett volna elő a négyes szám? A minden szökőévet követő választási esztendő védelme?
A parlamentarizmusba épp hogy belekóstolt állampolgárt még jó iáéig kell győzködni arról, hogy a mai közhangulatban hajlandó legyen tudomásul venni: azért kérték a voksát, hogy legalább négy évig ne is vonhassa azt vissza. A visszahívás alkotmányellenességére apellálni ma már édeskevés. Hiszen a miniszterek egyéni visszahívhatóságát is úgy iktatták ki a törvényből, hogy az egész minisztertanács visszahívhatóságának jogát kapta cserébe a parlament. Ezt ma úgy hívják, hogy konstruktív bizalmatlansági indít" vány. Bár a jelenlegi erőviszonyok között ezzel csak elméletileg élhet a parlament, most a fiatal demokrácia védelmében a kormány után a parlamentet is „lebetonozták".
A képviseleti demokrácia azonban, mert ezt is látni kell, nem egy szokványos érték a sok közül. Fogadjuk tehát el, hogy az Alkotmánybíróság nem a számos lehetséges közül az egyiket, hanem az egyetlen alkotmányos megoldást kínálja az országnak. Fő szabállyá téve, hogy a hatalom elsődleges gyakorlója a szabadon választott
Erlament. A népszavazás kivételehetőség, amelynek alkalmazási köre csak viszonylag szűk lehet. Mégis: a népszavazási kezdeményezés tanulsága nyilvánvaló. A parlamenti ciklus hátralévő időszakár
fye,,,., ...0/ _	-------
lesz jelképesen a 200 ezer aláíró „névjegye". S akik kormányozzák az országot, ezután talán a Parlament ablakából is észreveszik, hogy napjainkban nemcsak íróasztalok mögül, pulpitusról, avagy négy éven belül is kifényesedő miniszteri bársonyszékekből vívják a jogállam csendes forradalmát.
Bodnár Lajos
kára mindenképpen rányomja I lyegét, hogy a T. Ház asztalán
Beiktatták az Egyesült Államok új elnökét
Clinton a változást és a világ vezetését ígéri
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Szabadabb, ám kevésbé stabil lett a világ, amelynek létrejöttéért Amerika annyit tett, s így továbbra is vezetnie kell - mondta beiktatási beszédében Clinton elnök, tudatva a demokráciát építő nemzetekkel, hogy ügyük egyben Amerika ügye is.
Én, William Jefferson Clinton, ünnepélyesen esküszöm, hogy híven ellátom az Egyesült Államok elnökének hivatalát, s legjobb képességem szerint megőrzőm, óvom és megvédem az Egyesült Államok alkotmányát. Isten engem úgy segéljen -hangzott a (szintén az alkotmányban - a békés hatalomátadás minden részletével együtt - rögzített) esküszöveg, amely után a legfelső bíróság elnöke, William Rehnquist kezét nyújtotta: „Gratulálok, elnök úr". S a továbbra is Bili Clintonként emlegetett 42. elnök először feleséget, lányát ölelte meg, majd az ágyúk díszlövése után elmondta kormányprogramnak számító beiktatási beszédét.
Szerda déltől tehát már nem a szintén az emelvényen ülő George Bush, hanem Clinton kezében az ame-
rikai végrehajtó hatalom (csak három, múlt századi elnök nem jelet meg utóda felesketésénél). Albert Gore alel-nök negyedórával korábban a főbíró-
ság egy másik tagja előtt tette le, kezét szintén egy Bibliára helyezve, a maga valamivel hosszabb szövegű esküjét. A négyévenként hajszálra hasonló ko-
„Van némi remény a megállapodásra” Bősről
Martonyi szerint a szlovák térfélen a labda
(Munkatársunktól)
A Brüsszelben Bősről folytatott háromoldalú tárgyalásokról tájékoztatta az újságírókat a repülőtéren Martonyi János, a Külügyminisztérium államtitká-
ra. A magyar delegáció vezetője úgy ítélte ír fővárosban tartott megb seken nem történt jelentős előrelépés, ennek ellenére van még remény a megállapodásra.
Martonyi János emlékeztetett arra, hogy az EK magas rangú képviselőjének részvételével két fő kérdéskörről folytak a tárgyalások. Egyrészt a hágai Nemzetközi Bíróság elé terjesztendő úgynevezett közös alávetési nyilatkozatról, amely tartalmazná: a
felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy alávetik magukat a nemzetközi bíróság döntésének. A másik napirendi téma egy ideiglenes vízgazdálkodási rendszer kidolgozása volt. Ez a rendszer azt határozná meg, hogy a hágai döntésig terjedő átmeneti időszakban a szlovák félnek mennyi vizet kellene visszajuttatnia az Öreg-Dunába. Az első témában semmi előrehaladás nem történt, míg a második kérdéskörben volt bizonyos közeledés a felek álláspontja között - mondta a Külügyminisztérium államtitkára.
A részleteket érintve Martonyi János utalt arra: Hágával kapcsolatban akadályozza az előrelépést, hogy a szlovák fél nem hajlandó változtatni korábbi pozícióján.
(Folytatás a 3. oldalon)
A boszniai szerb parlament elfogadta a rendezési tervet
A kemény mag kapitulációról beszél
'ÚJVIDÉK - A boszniai szerbek igent mondtak a genfi javaslatra. S nem kötötték semmiféle feltételhez. Parlamentjük 55 tagja elfogadta a Bosznia-Hercegovina alkotmányos berendezésére vonatkozó elveket, 15 ellenezte, egy pedig tartózkodott. Szkupstinájuknak egyébként 81 tagja van. A döntést rendkívül parázs vita, szinte késhegyre menő szópárbajok előzték meg, amelyek a hajnali órákban értek véget, majd szerdán ismét folytatták a nézetek ütköztetését. Egyben azonban szinte valamennyien egyetértettek: a felkínált kilencpontos javaslat nagyon távol áll attól, amiért a boszniai szerbség síkraszállt. Bilja-na Plavsics parlamenti alelnök, a kemény mag legmarkánsabb képviselő-
A helyzet változatlan Tanácstalanság szociális ügyekben
A Népjóléti Minisztériumban folymatosan cseng a telefon, mert az önkormányzatok vezetői tanácstalanok, vajon továbbra is folyósíthatjáíc-e az eddigi szociális ellátásokat.
Kőnig Éva, a szociálpolitikai tanács titkárságának vezetője a Magyar Nemzet kérdésére elmondta: a korábbi jogszabályok még legalább harminc napig érvényben vannak, hiszen még nem jelent meg a Magyar Közlönyben a szociális törvény. Az önkormányzatoknak nem okozhat gondot a segélyek folyósítása, mert januártól a felemelt szociális keretet kapják a költségvetéstől. A minisztériumban jelenleg megfeszített munka folyik annak érdekében, hogy a végrehajtási utasítások egyszerre jelenjenek meg a törvénnyel.
(é. a.)
Antall részéről ellenállás érzékelhető a párt mozgalmi részével szemben”
Demokratikus pártot szeretne az MDF budapesti választmánya
(Munkatársunktól)
- A Magyar Fórum vezércikkében foglaltak nem a budapesti választmány, hanem alapvetően Farkas Elemér nézeteit tükrözik. Az MDF-nek az Antall József által képviselt professzionalizmusra és a mozgalmi jellegre is szüksége van. Ennek csupán egyik képviselője Csurka István. Ugyanakkor a szervezet demokratikus jellegéből fakadóan pontosan meg kell értetni a pártelnökkel, hogy a pártot csak bizonyos keretek között vezetheti - jelentette ki lapunknak dr. Balaton Péter, aki azt is elmondta: a választmány alternatív javaslatot tesz pénteken az országos gyűlés napirendjére. Az MDF budapesti választmánya elnökségi tagját - egyebek mellett - arról kérdeztük: vajon a testület véleményét tükrözi-e
Farkas Elemérnek, a választmány másik elnökségi tagjának a Magyar Fórum legutóbbi számában .Antall és Csurka” címmel közölt írása, amely az író-politikus mellett teszi le a voksát.
- Antall nélkül az MDF 1990-ben nem nyerhette volna meg a választásokat - mondta Balaton Péter -, s a többség a 94-es megmérettetést nem tudja elképzelni Antall nélkül. Ugyanakkor a tagság nagy részének határozott igénye, hogy akarata a jövőben az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben érvényesüljön. A problémák egyik gyökerét abban látom, hogy Antall József részéről egyfajta ellenállást lehet érzékelni a párt mozgalmi részével szemben, holott a választásokon szüksége lesz erre a támogatásra.
(Folytatás a 4. oldalon)
Vita a százalékokról Mekkora lesz a nyugdíjemelés?
(M unkatársunktól)
Nem közeledtek egymáshoz az álláspontok az Érdekegyeztető Tanács szociális bizottságának szerdai ülésén. A kormány a múlt év egy hónapjára vetíti ki a nyugdíjemelési átlagot, míg az ÉT tagjai úgy vélik, hogy a tavalyi év végi adatokat kell kiindulási pontnak tekinteni, mivel az 1992-es év átlagához viszonyítva ténylegesen még tíz százalékot sem ér el a 14 százalékos emelés. Ugyancsak vitatták azt is, márciustól növekedjenek-e a nyugdíjak, vagy januártól visszamenőleg.
Az emelés mértékében még nem döntöttek. A kormányzat két változatot tart elfogadhatónak: az egyik szerint márciusban kilenc, szeptember öt százalékkal növekednének a nyugdíjak, a másik szerint tavasszal tíz-, ősszel pedig négyszázalékos lenne a növekedés.
(Folytatás a 4. oldalon)
reográfia szerint ismétlődő ceremónián ismét, mint évtizedek óta, Billy Graham tiszteletes mondta el az imát. (Folytatás a 3. oldalon)
je - aki egyébként nagyobb tapsot kapott a képviselőktől, mint Karadzsics - kiemelte, hogy a szerbek ennek az okmánynak az elfogadásával elálltak attól is, amit a nemzeti érdekek minimumaként határoztak meg, tehát az államiságtól, az önrendelkezési jogtól s még attól a parlamenttől is, amely ezt a döntést meghozta. Egyszóval kapituláltak. A felszólalók nem kímélték a külföldi politikusokat, az egyik „parlamenti képviselő” a tévében egyszerűen csibészeknek, nemzetközi szélhámosoknak nevezte őket. Az ülés elején felszólalók mindegyike súlyos szavakkal ostorozta és elvetette a Vance és Owen által felkínált okmányt, amit azután mégis elfogadtak.
(Folytatás a 3. oldalon)
BELFÖLDÖN
A bűnözők és a postahivatalok
5. oldal
Interjú
az Iparművészeti Főiskola rektori székének
A csepeli szakrendelő
az adóforintok ellenőrzéséről
9. oldal
A hazatérő: Cs. Szabó László
11. oldal
KÜLFÖLDÖN
Vihart keltő Churchill-monográfia
3. oldal
Az EBRD és a kapitalizmus Keletre tart
8. oldal
SPORT
HOLNAP
Őexcellenciája, a régész
7. oldal
Egy különös gimnázium Budaörsön
7. oldal
Kölcsey Ferenc, a magánember
11. oldal
UJ !
"AKI HAZAI TERMÉKET VÁSÁROL. MUNKÁT AD HONFITÁRSAINAK'
MEGJELENT A KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓI
INFORMÁCIÓ CÉGEKRŐL- CÉGEKNEK
Compfllmanath
ALMANACH
A KÖNYV MEGRENDELHETŐ ÁRA:2500 Ft
1033 BUDAPEST, BENEDEK E. U 6. TEL:156-5367
	ÍSS* É
1	1 4|