﻿A fővárosi vízvezeték titkai
Pest-Buda rovat a 12. oldalon
Ara: 19,50 Ft
Magyar Nomzol
r
Őexellenciája, a régész
Beszélgetés Fehérvári Géza kuvaiti nagykövettel
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
PÉNTEK, 1993. január 22., LVI. évfolyam, 18. szám
Drága
szavaink
Ma 170 esztendeje, 1823. január 22-én nevezetes esemény történt a reformkor előtti Magyarországon. A színhely Szatmárcseke, Kölcsey Ferenc otthona, amelynek környékét így jellemzi a költő egyik levelében: „A körny, melyben lakom, el van dugva szem elől, szép, de vad s felette magányos... Egyfelől nagy erdők körít-nek, másfelől nyílás esik, s láthatárainkat a máramarosi hóbércek határozzák. Nem poétái hely-e, édes barátom? Csak az a baj, hogy nekem emberek kellenek, nem lélektelen szépség..."
Ebben a környezetben született meg 170 évvel ezelőtt a 33 éves Kölcsey Ferenc hazafias költészetének ma már minden magyar által ismert remekműve: a Hymnus, e történelmi visszapillantás „a magyar nép zivataros századaiba".
A vers előbb kéziratban járt kézről kézre. 1829-ben kinyomtatta az Aurora folyóirat. 1844-ben Erkel Ferenc megzenésítette. így előbb a reformkori fiatalság, maja a szabadságharc vitéz katonái, később az önkényuralom ellen lázadó nép vette ánítatosan ajkára első nemzeti énekünket.
Kölcsey Himnuszával nemcsak a magyar költészet e szívbéli remeklése jutott el a történelmi Magyarország aprajához-nagyjá-noz, az iskolás gyermekektől az életet hétszer is megpróbált aggastyánokig, de a magyar költői nyelv is éppen Petőfi Sándor születésének évétől (1823) került vissza a nép ajkára. Ahogyan Bajza József, a reformkor időszakának kimagasló tekintélyű nemzetnevelője írta: „Szó és tett jellemzik az embert, szó és tett a népet. A nép ajkán élő nyelvből és az eseményeket ábrázoló történetből leginkább ismerni meg a nemzeteket..."
A magyar nyelvet - és vele együtt a magyar nemzetet - annak idején Európa több kiváló szellemisége valósággal élve temette el. Diderot, a francia felvilágosodás egyik fénylő csillaga Encyklope-diájában sommásan ezt írta: „A magyar nyelv egy szláv nyelvjárás"... Herder 1787-ben előbb el-parentálta a magyarságot („pár század múlva talán a nyelvüket is alig lehet majd megtalálni"), majd 1790-ben visszavonva megállapítását, így nyilatkozott: „Kiváló írók akadtak Magyarországon II. József alatt... Van-e népnek kedvesebb valamije, mint nyelve? Benne él egész gondolatvilága, múltja, története, hite, életalapja, egész szíve, lelke..."
Márai Sándor keserű emigráci-ós évei alatt, valamikor az ötvenes évek fordulóján írta a Halotti beszédet: „Nyelvünk is foszlik, sza-kadoz és a drága szavak / Elpor-lanak, elszáradnak a szájpadlat alatt. / A „pillangó", a „gyöngy", a „szív" már nem az, ami volt, / Amikor a költő még egy család nyelvén dalolt..."
Három esztendeje, 1990. január 22-e óta a Hymnus születésnapja a magyar kultúra napja. A szabadság beköszöntével Márai Sándornak a Csendes-óceán vizébe hullajtott halotti poraival együtt Halotti beszédének idegen országban fogant szavai újra egy család tagjai lettek. A „pillangó" idehaza is száll, a „gyöngy" fénylik és a „szív" újra dobog. Itthon és külhonban, minden magyar szívében.
Tóbiás Áron
Ma kezdődik az MDF országos gyűlése
Antall József maradt az egyetlen elnökjelölt
Az MDF ma kezdődő VI. országos gyűlése előtt immár véglegessé vált, hogy - Csurka István és Katona Tamás korábbi, majd Für Lajos, Lezsák Sándor és Boross Péter tegnapi visszalépése után - Antall József az egyedüli pártelnökielölt, aki győzelmét a kormányfői teendők további ellátásához is szükségesnek tartja. A tét jelenleg az elnökség „felállása", hiszen a pártelnök is jelezte: csak centrumpolitikát folytató elnökséggel tud együttműködni. Für Lajos és Lezsák Sándor ezért a csütörtöki napon élesen elhatárolódott a Csurka István környezetéből érkező, a realitásoktól elrugaszkodó nézetektől.
Óriási érdeklődés előzi meg az MDF hét végi VI. országos gyűlését - mondta Medgyasszay László azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, ahol zsúfolásig megtelt az MDF Bem téri székházának tanácsterme.
A legnagyobb érdeklődést természetesen a tisztújítás váltja ki, jóllehet az országos gyűlésnek mint
munkaértekezletnek ezenkívül módosítania kell az alapszabályt, a szekcióüléseken szakmai vitát kell folytatnia, s ki kell munkálnia a: elkövetkezendő másfél-két évre az MDF politikai stratégiáját. Medgyasszay hangsúlyozta: az elnökség javaslata szerint pénteken kerülne sor a tisztségviselők megválasztására, mert az a küldött, aki nem tudja, hogy kire akar szavazni, nem is készült fel jól. A nyugodt munkalégkört csak a személyi kérdések tisztázása után lehet megteremteni: így lehet elérni, hogy ne folyjon „kampányharc” a tanácskozáson. A hét végi küldöttgyűlések tapasztalatai alapján azonban háromórás politikai vitát iktatnának be a szavazás előtt: „ez a napirend a demokrácia logikájának is jobban megfelel”. Pénteken az elnöki köszöntő, a levezető elnökség megválasztása, a napirend elfogadása és a beszámolók után a vita idejét behatárolnák, 18 órától 21 óráig tartana, s ekkor kerülne sor Csoóri Sándor felszólalására is.
A hozzászólások a jelentkezés sorrendjében hangoznának el; az elnökség öt-öt percet adna egy-egy felszólalónak. A tervezett program szerint -Antall József vitazárója után - fél 10-től fél 11-ig
történne a szavazás. Medgyasszay hangsúlyozta: nincs szó manipulációról, a küldöttek ott és akkor döntenek, hogy melyik napirendet fogadják el. Emellett ugyanis több más javaslat is van, például az, amelyik szombatra halasztaná a tisztségviselők megválasztását. Újságírói kérdésre válaszolva Medgyasszay elmondta: a napirendről oly módon döntenek, hogy amennyiben az első javaslat megkapja a kellő többséget, úgy a többit nem teszik fel
szavazásra.
Katona Tamás és Csurka István írásban jelezték, hogy nem fogadják el jelölésüket az elnökségre, Fiir Lajos, Lezsák Sándor és Boross Péter válaszáról még nincs tudomásom - mondta a délelőtti tájékoztatón Medgyasszay. Antall József levélben értesítette a jelölőbizottság elnökét, Pajna Zoltánt, hogy az elnöki tisztre újból jelöltetni kívánja magát. Mint Medgyasszay elmondta, erről ő maga is csak csütörtök reggel értesült. Egy újságírói felvetés kapcsán megjegyezte, hogy a jelölőbizottság elnöke -aki a szerdai elnökségi ülésen jelen volt -nem tartozott beszámolni a levélről.
(Folytatás a 4. oldalon)
Bukarest jelzéseit pozitívan fogadtuk
-	mondja Bába Iván
A magyar-román és a magyarszlovák kapcsolatok várható alakulásáról kérdezte lapunk Bába Ivánt, a Külügyminisztérium helyettes államtitkárát.
-	1993 kedvezően indult a magyar-román kapcsolatok jövőjét illetően. Román részről több pozitív nyilatkozat hangzott el, a külügyminiszterek között konstruktív tartalmú levélváltás zajlott le. Hogyan értékeli mindezt?
-	A román-magyar kapcsolatok javítására valóban van esély az idei esztendőben. Melescanu külügyminiszter fontos jelzéseket adott, és mi ezeket a jelzéseket pozitívan fogadtuk. Ugyanakkor egyértelműen kifejezésre juttattuk azt is, hogy magas szintű politikai találkozókra akkor kerülhet sor, ha szakértői szinten meg tudunk egyezni bizonyos, számunkra rendkívül fontos kérdésekben. Itt konkrétan arra gondolok, hogy a romániai magyarság helyzetében érdemi változásoknak kell bekövetkezniük. Ez többek között azt jelenti, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget a román fél hívja meg az alapszerződés kisebbségi cikkelyének a megfogalmazásához.
(Folytatás a 2. oldalon)
Clinton a beiktatási ünnepségen
(Tudósításunk a 3. oldalon)
„Kisiklott” a magyar-orosz szerződés
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Majdnem egyórás vita után csütörtökön bizonytalan időre elhalasztotta a legfelső tanács az 1991 decemberében aláírt magyar-orosz államközi szerződés ratifikálását. A Magyar Nemzet érdeklődésére Nanovfszky György moszkvai nagykövet hangsúlyozta, hogy szó sincs az orosz kormány-politika átértékeléséről, s kifejezte szilárd meggyőződését, hogy az orosz parlamentben történteknek semmiféle káros hatása nem lesz a kétoldalú kapcsolatokra nézve.
Az egyébként puszta formalitásnak számító ratifikáció előtt amiatt robbant ki a vita a képviselők között, hogy az előterjesztésben nem szerepelt az a szerződéshez szervesen kapcsolódó külügyminiszteri levélváltás, amelyben a felek elítélik a Szovjetunió 1956-os magyarországi beavatkozását. A procedurális vita azonban hamar átcsapott a dokumentum tartalmát érintő szóváltásba, amelynek során többen azt is felvetették, hogy egyáltalán szükség volt-e a szóban forgó nyilatkozat megtételére.
(Folytatás a 2. oldalon)
Kiss Gyula: „Nem gyakorolhatja az MTV elnöki jogait”
Megszüntették a fegyelmi eljárást Hankiss ellen
A kormány által létrehozott fegyelmi bizottság határozatáról Kiss Gyula munkaügyi miniszter, a fegyelmi bizottság elnöke elmondta: a határozat úgy szól, hogy tekintettel Hankiss Elemér lemondására, továbbá, hogy a miniszterelnök a munkavégzési kötelezettsége alól felmentette, megszüntetik a fegyelmi eljárást. A határozat ellen 15 napon belül jogorvoslati lehetősége van Hankiss Elemérnek, aki munkaügyi bírósághoz fordulhat.
A tényállás megállapítása, illetve a bizonyítás azért volt hosszabb a vártnál és a megszokottnál, mert a fegyelmi eljárás során sok olyan jogilag lényeges esemény történt, amire reagálnunk kellett. Az első ilyen mozzanat Hankiss Elemérnek a fegyelmi eljárás közben benyújtott lemondása volt. A lemondás benyújtására jogi tényként az első hivatkozás csak szerda délután történt. A fegyelmi bizottságnak kötelezően foglalkoznia kellett vele. A bizottság megkereste a Miniszterelnöki Hivatalt és becsatolásra kérte Hankiss Elemér lemondását és a miniszterelnöknek a köztársasági elnökhöz írott levelét, amelyben megismételte a felmentésre
vonatkozó kérelmet. A fordulatot az hozta, amikor a köztársasági elnök kiadta a miniszterelnöknek Hankiss Elemér és Gombár Csaba lemondó levelét. így már nem volt akadálya, hogy ezt a fegyelmi eljárás irataihoz csatolják, tényállás megállapításához pedig irányadóvá váljék. Csak arra a következtetésre juthattunk - hangsúlyozta Kiss Gyula -, hogy a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ennek ellenére a rövid indoklásban is utaltunk azokra a cselekményekre, amelyek Hankiss Elemér részéről az elmúlt időszakban történtek, és alapját képezték a fegyelmi eljárás megindításának.
Arra a kérdésre, hogy ki jelenleg a televízió elnöke, Kiss Gyula úgy válaszolt, hogy személyes véleménye szerint, miután Hankiss Elemér egyoldalú, címzett jog-nyilatkozattal benyújtotta lemondását, azt többször megerősítette, a miniszterelnök részéről pedig megtörtént a munkavégzés alóli felmentést, így Hankiss Elemér az MTV elnöki jogait nem gyakorolhatja.
(Folytatás a 4. oldalon)
Erősödött Bécsben a forint
Emelkedett a forint árfolyama Bécsben, de mint illetékes pénzügyi körökben tudatták: a változás mögött kizárólag technikai tényezők keresendők, vagyis az elmúlt év végére általában megfogyatkozott készpénzes banki valutakészletek év eleji feltöltésével van összefüggésben a magyar pénznek az osztrák schillinghez viszonyított erősödése.
Ezzel kapcsolatban arra is felhívták a figyelmet, hogy a forintárfolyam észrevehető emelkedése valószínűleg átmenetinek bizonyul majd. Kisebb árfolyami változások természetesen nem zárhatók ki.
Az említett és szokásos bank-technikai lépésekkel magyarázható tehát az, hogy a forint az év kezdete óta e hét szerdáig 50 groschennel erősödött, jelenleg 12,25 schillinget ér 100 forint.
(k. g.)
BELFÖLDÖN
Csökken a remény a Szigetköz megmentésére
5. oldal
Különös gimnázium Budaörsön
7. oldal
Nem jó üzlet a valutás életbiztosítás
A magyar kultúra napján
Összeállításunk a 11. oldalon
KÜLFÖLDÖN
Kilakoltatták a Korunk
szerkesztőségét
2.	oldal
Engedményeket sürgetnek a szerbek
3.	oldal
Törülközőben találtak rá a Keresztapára
SPORT
Borka Wolfként is szupersztár
HOLNAP
A politikában sok a póz
7. oldal
Nemzeti gyűjtemény béklyók nélkül
11. oldal
Szombati
mellékletünkben:
Két műgyűjtő-generáció Francia fodrászszalon Budapesten A villányi hordók titka
JJJ
"AKI HAZAI TERMÉKET VÁSÁROL,
ÚJ ! MEGJELENT A
A KÖNYV MEGRENDELHETŐ ARA:2500 Ft
MUNKÁT AD HONFITÁRSAINAK
KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓI
INFORMÁCIÓ CÉGEKRŐL- CÉGEKNEK
Compfllmanath
ALMANACH
1033 BUDAPEST, BENEOEK E U 8.
TEL:156-5367

B^'ZTuuks'l'f