﻿Harc a maffiával
Nemzetközi kitekintő a 12. oldalon
Magyar Nemzet
Színes
TELEMAGAZIN
melléklettel
Ara: 25 Ft
Elnök és korona
Beszüntették a magyar pénzintézetek a korona jegyzéséi, úgyhogy miközben (legalábbis papíron) akár szabadkereskedhetnénk is egymás között, többé nincs olyan kelet-európai valuta, amely közvetlenül lenne mérhető a forinthoz, amelyhez nagyobb nehézség nélkül hozzájuthatna a kiutazni készülő magyar turista. Jó esély van arra, hogy kezded ben a kettészakadni készülő korona jogutódjainál is a nyugati pénznemek értékmérő közvetítése pótolja a rögzített árfolyamot.
Persze, nyuaati közvetítéssel sem könnyebb minden téren szót érteni, mint közvetlenül, hiszen például a bő-si rendezést a brüsszeli kitérők egyelőre nem hozták közelebb. Csehszlovákia kettészakadásának az első, lemérhető következményei ránk nézve mindenképpen kedvezőtlenek. Lehet gondolkodni azon, hogyan tovább -s kell is -, hiszen mintha nálunk is egyre többen hajlanának gondolkodás nélkül átengedni magukat az agresszív indulataiknak. Ha a Dunához is hozzá mernek nyúlni, az ég és a mogyarok Istene legyen irgalmas a szlovákokhoz, írja például egy újonnan megjelenő hazai folyóirat.
De vajon nekünk ki irgalmazna, ha az uszítás itt és ott növekvő teret nyerne a józan értelem felett?
Az újrakezdés esélyei szempont-iából érdemes vizsgálni a szlovák (illetve a cseh) elnökválasztás fejlemé-
nyeit is. Függetlenül attól, hogy végül is ki fut be a mostani, avagy sikertelen második forduló esetén az új jelöltek közül, néhány következmény azért előre látható. Az államfőt ugyan a parlament akkor választja meg, amikor a hatalmi körök összpontosítása a kormányzat részéről már javában folyik, ám a szlovák elnökre az alkotmány értelmében nem csak protokolláris szerepek hárulnak majd. Legfőbb feladata persze az új állam szalonképessé tétele lesz a külföld előtt - miután a kormányfő kedvezőtlenül mutatkozott be a nemzetközi porondon -, ám a napi politikától sem szigetelőik el teljesen.
Dubcek halálát követően Szlovákia elvesztette az esélyét arra, hogy hasonló súlyú politikussal képviseltesse magát az államfők klubjában, mint Csehország, ahol a „mórkajegy" továbbra is Havel marad. A hátrányát az új szlovák elnök csak egyféleképpen dolgozhatja le, állhatatos kitartással: na minden közszereplése alkalmával igazolja, hogy az európai értékrendet közvetíti országa felé, hasonlóan a cseh iró-politikushoz.
Akkor viszont rövidesen előállhat olyan helyzet, hoay a pozsonyi elnök - korábbi pártállásától függetlenül - árnyaltabb, netán kompro-misszumosabb megfogalmazásokkal él, mint Vladimír Meciar. Sajátos kelet-európai közjáték lehetne, ha tisztségének komolyan vétele éppen a miniszterelnök pártbéli politikustársát kényszerítené „ellenzéki" szerepkörbe - újfent igazolván, y a demokrácia éppen csak for-
>dó viszonyai közepette a hatalom mértéktartó ellensúlyozása nem feltétlenül leosztott szerepkör.
Mindenesetre az, hogy egy hét múlva feltehetően új jelölteket kell állítani a szlovák elnöki posztra, s a mostani két forduló nem hoz döntést - arra int, hogy a szlovák politikai közéletben is árnyalatok vannak, nem honosodott még meg a megfellebbezhetetlen tekintély rendszere. Tudomásul kell venni és feltérképezni ezen áramlatok irányait, hiszen most már bizonyos, hogy a közös dolgainkról folytatott tárgyalásokat úira kell indítani, s ehhez partnerekre van szükség. Netán majdan elnöki szinten is - a „közös irgalom" reményében.
Lombért Gábor
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
Elnökválasztás Csehországban és Szlovákiában
Havel győzött Prágában, második forduló Pozsonyban
SZERDA, 1993. január 27., LVI. évfolyam, 22. szám
POZSONY - A Csehszlovák Szövetségi Köztársaság két jogutód tagállamában ugyanarra a napra esett az államiság kialakításának egy újabb aktusa, a köztársasági elnökválasztás. Prágában kisebb botrány után végül Václav Havelt választották köztársasági elnöknek, Pozsonyban azonban a második fordulóra maradt a döntés.
Szinte mindenki biztosra vette, hogy Václav Havel történelmi, első köztársasági elnöke lesz az első szabadon, demokratikusan létrejött Cseh Köztársaságnak. Hiszen Havel tulajdonképpen „pártok fölötti” jelölt volt azáltal, hogy a cseh kormánykoalíción kívül a szociáldemokraták és a liberális klub is támogatta jelölését, ami három-ötödös többséget jelentett az utolsó csehszlovák köztársasági elnöknek, holott a cseh alkotmány szerint megválasztásához a minősített többség, vagyis a kétszáz tagú parlamentben 101 szavazat is elég lett volna megválasztásához. Ráadásul ellenjelöitjei - Marié Stiborová, a kommunista párt jelöltje és Miroslav Slédek, a szélsőséges Republikánus Párt elnöke - cseppet sem népszerűek a cseh közvéleményben,
Léphaft Pál rajza
tehát a többi ellenzéki párt sem merte őket támogatni Havellal szemben.
De éppen Sládek bizonyította újra személye és pártja szélsőségességét, amikor a parlament épületében megtá-
madta embereivel az egyik őt fényképező fotóriportert, ezzel verekedést provokálva, amibe több parlamenti képviselő is belekeveredett. Ráadásul a republikánusok Jelkészültek” az elnökválasztásra, s már az első szónokuk fél órán keresztül olyan hangnemben szapulta Havelt, hogy előbb a vendégek, végül pedig a képviselők is elhagyták a tanácstermet. Ráadásul bombariadót hirdettek egy ismeretlen telefonálóra hivatkozva, ami miatt a délután három órára tervezett elnökválasztást elhalasztották. Az esti folytatásban azonban 109 szavazattal Havel mellet voksolt a cseh parlament.
Szlovákiában - ehhez képest - kulturált és higgadt körülmények között zajlott le az elnökválasztás. A tíz órakor megkezdett ülésen a négy „pártjelölt” ötperces beszédet mondott, majd elkezdődött a titkos szavazás. Senki sem számított arra, hogy az első forduló eredményt hoz, hiszen a szlovák alkotmány értelmében a köztársasági elnöknek a képviselők háromötödös többségi támogatását kell megszereznie minden választás alkalmával.
(Folytatás a 2. oldalon)
is gyanúsítják Orosz belpolitikai üggyé vált a budapesti letartóztatás
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Ritkán találkozni olyan sűrűn Magyarország nevével a moszkvai lapok hasábjain, mint mostanában. A baj csak az, hogy nem éppen a legkedvezőbb színben tűnik fel: a bűnügyi krónikák, a zaftos botrányokról szóló beszámolók között. Ámbár a két hete szárnyra kelt hír, miszerint a magyar rendőrség január 7-én őrizetbe vette és kihallgatta a Rosszijszkij Dóm budapesti képviseletének három orosz munkatársát, a hatalmasok titokzatos intrikái iránt mindig fogékony orosz közvélemény legnagyobb örömére lassan belpolitikai üggyé dagad, melynek középpontjában a fenti cég vezetője, Vlagyimir Rjasencev áll.
A legfelső tanács január 15-i ülésén Ruszlan Haszbulatov is említést tett a maga sajátos módján a dologról, amikor felmerült Poltoranyin miniszterelnök-helyettesnek az az ellene felhozott vádja, hogy decemberben államcsínyt készített volna elő Jelcin megdöntésére.
(Folytatás a 2. oldalon)
Őrizetbe vett skinheadek
Király B. Izabella felszólalásra készül
Csoportos garázdaság miatt indult büntetőeljárás nyolc 19-20 éves skin-head fiatal ellen, akik a Döbrentei téri villamosmegállóban bántalmaztak két fiatalembert. Az őrizetbe vett bőrfejű-eknél horogkeresztes karszalagokat, halálfejes sapkákat, illetve több tucat horogkeresztes röpcédulát találtak, ezért alapos a gyanú, hogy nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport elleni bűncselekményt követtek el. Egyikük tagja volt azon fiatalok csoportjának, akik nemrégiben felkeresték Király B. Izabella MDF-es képviselőt, s beszámoltak neki a „konzervatív gondolkodású fiatalok” nézeteiről. Király B. Izabella kérdésünkre elmondta: még nincsenek pontos információi az ügyről, azonban e témakörben napirend előtti felszólalásra készül, amelyre várhatóan hétfőn kerül sor. Addig nem kíván az ügyben nyilatkozni.
S.N.
Antall József értékelte az országos gyűlést
A liberálisok támogatják az MDF elnökének centrumpolitikáját
Több mint három órán át tanácskoztak kedden délben a Magyar Demokrata Fórum frakciójának liberálisai, a Liberális Fórum Alapítvány kuratóriumának tagjai, az alapítvány által rendezett konferencia előadói, valamint a képviselőcsoport több tagja Antall József miniszterelnökkel, az MDF elnökével, hogy kölcsönösen ismertessék egymás álláspontját az MDF-ben kialakult helyzetről, így a húsz-huszonöt jelenlévő között volt Elek István, Balázsi Tibor, Kulin Ferenc mellett Jeszenszky Géza külügyminiszter, Szabad György házelnök és Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is, valamint a frakció több más tagja, például Rem-port Katalin, illetve Kincses Gyula.
A liberálisok által kért találkozón két órán keresztül Antall József beszélt: Elek István ismertetése szerint az MDF történetét is érintve a miniszterelnök az országos gyűlésről alkotott személyes benyomásait mondta el, valamint értékelte a nemzeti liberálisok taktikáját. Volt, amit negatívan minősített, így néhány megnyilvánulásukat doktrinernek nevezte.
A jelenlévők szintén szót kaptak: volt, aki optimistán, volt, aki pesszimistán értékelte az MDF országos gyűlését, az elnökség összetételének alakulását. Elek István ismertetése szerint Antall József optimistábban ítéli meg a helyzetet, mint „közülünk jó néhányan”. A vita végkicsengése
az volt, hogy az összegyűltek támogatni kívánják Antall József centrumpolitikáját, azonban azt szeretnék, ha élesen elhatárolódna mindettől a jobboldali radikálisok által képviselt irányzat. Minderre garanciát jelenthet az országos gyűlésen elfogadott politikai nyilatkozat.
Az újságírók kérdésére Elek István elmondta: „Csurka István békü-lékeny gesztusokat tett legutóbb, s egyelőre nem volt más megnyilatkozás. így - bár én pesszimista vagyok - várakozó álláspontra helyezkedtünk.” Antall József egyébként visszautasítja azt a megállapítást, hogy a liberálisok vereséget szenvedtek volna.
(Folytatás a 4. oldalon)
BELFÖLDÖN
Katasztrófaelhárítás
Hevesben
Jogvita késlelteti a patikaprivatizációt
5. oldal
Kié lesz a szent tehén?
írásunk a médiavitáról a 6. oldalon
Valami készül Szegeden...
Többe kerül a kenyér februártól
KÜLFÖLDÖN
A Clinton-nyitány
2.	oldal
Szakértői
eszmecserék
Bukarestben
3.	oldal
SPORT
Február l-jétől sárga rendszám
Húszezer taxis meghátrál?
Az elmúlt év november l-jétől életbe lépett „taxisrendelet” értelmében a jövő hét hétfőjétől, azaz február l-jétől vehetik át a személyfuvarozók a területileg illetékes közlekedési felügyeleteknél a megkülönböztetést jelentő sárga rendszámtáblájukat, illetve a munkájuk végzéséhez szükséges taxisengedélyeket.
Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségének (Fuvosz) főtitkára lapunk kérdésére elmondta, hogy várakozásukkal ellentétben az elmúlt évben fuvarozó mintegy 3540 ezer taxis közül alig tízezren kezdték meg azt az eljárássorozatot, amelynek révén hozzájuthatnak az említett engedélyhez és a sárga rendszámtáblához. Ezt onnan lehet tudni, hogy a közlekedési felügyeleteknél mind ez idáig csupán ennyien vizsgáztatták lejárművüket, enélkül azonban semmiféle további lépést nem tehetnek meg. így várható, hogy - mivel március 1-je
után már csak az új rendelet előírásait teljesítők taxizhatnak tovább - februárban kampányszerűen jelentkeznek a személyfuvarozók a közlekedési felügyeleteknél, az adóhatóságoknál és a társadalombiztosítási szerveknél, a műszaki felkészítést végző szervizekről már nem is beszélve.
A Fuvosz főtitkára szerint mindez nem a kellő tájékoztatás hiányának tulajdonítható, hiszen az elmúlt hónapok során rengeteg szó esett az elektronikus és az írott sajtóban egyaránt az életbe lépő rendelkezésekről. Inkább az lehet, vélte Peredi Péter, hogy az érintettek nagy része „kivár”, hátha némelyik szigorítás mégsem lép életbe, illetve nagyon sokan lehetnek azok is, akik ugyancsak az utolsó pillanatig taxiznak a régi normák szerint, azután viszont -az anyagi terhek miatt - végképp szakítanak régi foglalkozásukkal.
(Folytatás a 9. oldalon)
Mindenben a miniszterelnök dönt
Ellentmondásos hírek
a kormányátalakításról
Mint az Antall József miniszter-elnök minapi bejelentése nyomán várható volt, máris megindultak a sajtótalálgatások: vajon kiket érint majd a tervezett kormányátalakítás? Juhász Judit kormányszóvivő az értesüléseket kérdésünkre egyáltalán nem kívánta kommentálni. Kajái József, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára pedig csupán annyit mondott lapunknak, hogy a kormányátalakítás időpontjának, illetve ütemének megválasztása kizárólagosan a miniszterelnök fel-
sem lehet pontosan meghatározni, hogy egy-egy személy leváltására mennyi időn belül kerül sor. A korábbi esetek tanulsága alapján ez akár hónapokat is igénybe vehet (mint például annak idején Rabár Ferenc októberi lemondása és Kupa Mihály decemberi kinevezése között), egyes esetekben azonban ez jóval gyorsabban ment. Az időtartam az érintettekkel történő négyszemközti egyeztetések, és - mint arra Antall József az átalakítási szándék bejelentésekor maga is utalt - a koalíciós pártokkal való megbeszélések időtartamától is függ.
Az eddig napvilágot látott értesülések hitelessége egyébként erősen megkérdőjelezhető, hiszen azok egymásnak is ellentmondanak.
(Folytatás a 4. oldalon)
Magyar Nemzet Kupa jégkorongtorna
13. oldal
HOLNAP
Csütörtöki mellékletünk, a
GMniBirNMMl
AZDASAiy EXPOFÓRUM mellékletének tartalmából: Számvetés az expóról Világkiállítás és innováció A Dél-svédországi Kamara Budapesten Herend kézműveseiből tulajdonosok lesznek
Privatizációs
pályázatok
Miért dolgozóelles a munka törvénykönyve
-1