﻿-i4rt
A rendőrfőkapitány és a gyilkossági csoport | tagjai a bűnözésről és a bűnüldözésről
Ára:25 Ft
Magyar Nemzet
Szombati
mellékletünkben:
Az Úr hallgatag menyasszonyai A forró és gyors Merkúr A természet patikája
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZOMBAT, 1993. január 30., LVI. évfolyam, 25. szám
Két századvég
írta: Martin József
Nemcsak prágai .mulatság" Vádav Havel visszatérése a Hradzsin falai közé. A világhírű írástudó, a diktatúrát rendíthetetlen morális elszántsággal támadó értelmiségi újabb politikai szerepvállalásában nem kisebb tekintélyű újság lát biztató jelet, mint a londoni The Times: mindenekelőtt türelmes liberalizmusát, toleranciáját emeli ki, amely pajzsként nyújthat védelmet a régi és új keletű gyűlölködések ellen. A párizsi Promethée kutatóintézet igazgatója az International Herala Tribüné hasábjain pedig úgy véli, hogy a Havel-, Walesa-, Göncz-típusú politikusok teljes szerepvállalásával tudatosodhat, hogy veszélyek leselkednek az európai integrációra. Pedig a hídverés az Odero-Neisse-határ fölött hasonlít az átkeléshez a Rubiconon. Nem lenne visszaút.
A közép-európai századvég egyik legfontosabb külpolitikai kérdése ez: miként sikerül alakítani a Nyugathoz fűződő viszonyt? Felemás, sok csalódással terhelt e pillanatban a kapcsolatrendszer, mert földrészünk nyugati fele az első eufória után az új demokráciák helyett és mellett inkább önmagára figyelt, elmerülni látszott a kvótavitákban. A gazdasági visszaesés miatt a kelet-európai textil- és agráráruk importkorlátozása után várhatóan az acélbehozatal elé is bizonyos sorompókat állítanak. Pedig negyven éve mást sem hallottunk, mondta a minap a cseh külügyminiszter, hogy az áruk szabad áramlása hozzátartozik a demokratikus társadalomhoz. Most meg lépten-nyomon kvótákba, vámfalakba ütközünk.
Vbnnak másfajta csalódások is. A jugoszláviai háborúban tanúsított határozatlanságot, késlekedő magatartást gyakran róják föl a nyugati világnak, s nem is alaptalanul. Halált virágzott a türelem, mondhatnánk Radnóti ű képét kölcsönvéve. Csak-tvirág" ápolása nem egyszerű föladat, roppant körültekintést igényel ez a „kertészkedés".
A mégoly indokolt szemrehányások mellett sem szabad elfelejtkezni arról, hogy a nyugati államok is elsősorban saját érdekeiket követik a politikában - mi mást tehetnének -, s arról sem, hogy aligha lehet őket egy kalap alá venni. Megemlítendő - véleményem szerint - az is, hogy a jugoszláviai szerepvállalásnak pozitívuma az ENSZ-erők oda-küldése. Egyes szakértők úgy vélekednek, a most kirobbant horvát-szerb csata a világszervezet kéksisakosai nélkül három nap alatt „totális háborúba" torkollna. A megfontolások serpenyőjébe más súlyokat is lehet helyezni, amelyek ugyancsak a nyugatiak felé billentik a mérleget. Minden nehézség ellenére számottevő segélyt kapott Ke-let-Európa, s a gazdasági gondok enyhítésében jelentős részük van a nyugati hiteleknek.
A tétovázás, persze, tagadhatatlan, de Közép-Európa politikája, biztonsága és gazdasága a rendszerváltozások óta eltelt esztendőkben ugyancsak nem egyenletesen lépeget a nyugati integráció felé. Onnan nézve a Deákné vásznánál mi sem vagyunk mindig [óbbak: szomszédunkban, a Die Presse nagy tekintélyű főszerkesztője, Thomas Chorherr írta a napokban, „ha őszinte akar lenni", akkor az új kelet-európai elit egyelőre csupán „kfd."-ket, vagyis „korlátolt felelősségű demokráciákat* hozott létre. Merthogy a különböző kormányzatok, Magyar-országtól Szlovákián át Romániáig „nemigen tudnak mit kezdeni a sajtószabadsággal". Nem ez a megjegyzés az egyedüli bizonyíték arra, hogy a médiaviharok távolabbról is láthatók, noha a vil-
lámok fénye lényegesen halványabb. S a kfd.-re tett tréfásan komoly megjegyzés nem halványítja el azt a tényt, hogy az Elbától keletre a társadalmak új azonosságukat keresik, piacgazdaságot építenek, az egalitárius eszmék romjain egy versenyre építő rend új alapjait próbálják lerakni. Az elmúlt hónapokban a magyar kormány a gazdaságpolitikában kiegyezést kereső magatartást követve erősítette ezt a fundamentumot: a költségvetési vitákban megegyezett a szakszervezetekkel és a munkaadókkal, s megszervezett egy részvénytársaságot az állami vagyon kezelésére, miközben a
Erivatizáció is haladt, noha talán (lassult.
A pragmatikus politizálás termékei - másokkal együtt -ezek az egyezségek, s jelezhetik azt is, hogy van esélye a „nyitás", az „új lap" politikájának, amelyet az utóbbi napokban az MDF centrumában annyit emlegettek. Ha nem is „történelmi", de mindenesed re jelentős kompromisszumra kínálkozna most esély a nagy zajt okozó médiacsatában: vélt és valóságos sérelmek fölemlegetése helyett a kormányzatnak, a liberális ellenzéknek és „a" tömegtájékoztatásnak egyaránt a párbeszéd felé kellene mozdulnia, ezzel is elszigetelve a jobboldali radikalizmust. A jelek szerint az MDF új vezetésében megizmosodott a centrumszárny, de a közös csónakban benne maradtak Csurka hívei. A választási harc kiéleződése előtt s az MDF-centrum és az elnökségi tisztségviselők szű-kebb csoportjába most be nem választott radikálisok újabb erőpróbáját megelőzve lehetne visszavonulót fújni a médiacsatákban.
Annál is inkább, mivel a legnagyobb kormánypárt centrumának - és így az országnak - más fronton óhatatlanul szembe kell szállnia a jobboldali szélsőséggel: lappangó nyugatellenessé-gére és virulens magyarkodására egyaránt nemet kell mondania. Két alapos kutató, Cséfalvay Zoltán és Nikodémus Antal alighanem joggal hasonlította ezt a századvéget a kiegyezést követő időszakhoz: ha szerencsénk van, most is átélhetünk egy új „gründer-zeit"-et, de az alapítási lázhoz, a vállalkozói föllendüléshez, a modernizációhoz elengedhetetlen bizonyos „fölhajtó erő"; egy évszázada a monarchia révén kapcsolódtunk be a vérkeringésbe, most az Európai Közösség nélkül ezt aligha képzelhetjük el, még akkor is, ha új Marshall-segélyben nem nagyon reménykedhetünk.
Hasonlít a múlt századvéghez az is, hogy a megváltozott körülmények között ismét kulcskérdés a szomszédainkhoz fűződő viszony. Trianon nem állhat másodszor is bosszút: a két világháború közötti kényszerpálya után nem engedhető meg, hogy az ál-magyarkodás, a revans szelleme a hátsó ajtókon próbáljon besurranni a külpolitikai hivatalokba. A kormányzati centrum a jövőben sem engedhet a nyomásnak, s ebben minden parlamenti erőt szövetségesének tudhat. A tolerancia hozhatja közös nevezőre az ország érdekeit és a határainkon kívül élő nemzetiségi kisebbségekért vállalt felelősséget. Bölcs visszafogottsággal, az európai integráció - meglehet - lassú, de szívós hatásában bízva az új századvég minden megrázkódtatás s az elitcsere keservei ellenére talán már igazi kft.-ket, tényleges demokráciát és valódi piacgazdaságot talál az Elbától keletre, a totalitárius romok helyén. Persze, a tündérmesék illúzióin már túl vagyunk, még akkor is, ha a prágai várba most visszaköltözött a „jó király".
A háború kiterjedhet a Dunára
A horvát erők heves harcokkal elfoglalták a Peruca vízi erőművet
ÚJVIDÉK - A horvát erők pén- (valamennyi Zadartól északra, teken reggel igen heves harcok után északkeletre van) után. A masleni-elfoglalták a Peruca vízi erőművet, cai átjáró megszerzése tette lehetővé A Split feletti front néhány nappal	ennek a frontnak a megnyitását. A
ezelőtt nyílt meg, a maslenicai, az	horvátok tehát hadműveletüknek
obrovaci, a benkovaci, a zemuniki még egy célját elérték. Ezek után a
szerbek ellenőrizte Krajinának kevesebb áram fog jutni, ugyanis a Peruca vízi erőmű látja el a térséget, Dalmáciának egy jó részét elektromos energiával. A délelőtt folyamán Knin is megerősítette, hogy feladták a gát védelmét, de azt közölték, hogy az Unprofomak adták át ellenőrzésre, most pedig tiltakoznak Nambiar tábornoknál és a déli szektor parancsnokságánál a stratégiai fontosságú erőmű elvesztése miatt. A környéken levő kenyai kéksisakos zászlóalj már a támadás megindításakor visszavonult Knin felé. (Most a horvát hatóságok szólították fel az Unprofort, hogy gondoskodjon az erőmű biztonságáról.)
A krajinaiak továbbra is keményen elmarasztalják az ENSZ erőit. A franciákat egyenesen azzal vádolják, hogy együttműködtek a horvátokkal. Az Unprofomak is vannak kifogásai a szerbek magatartása ellen. Egy benkovaci szállóban fogva tartották a világszervezet fegyvertelen rendőreit, túszként használták fel őket.
(Folytatás a 3. oldalon)
Számunkra is példa
Göncz és Antall az Elysée-szerződés évfordulójáról
(Tudósítónktól)
Ünnep ez Európa számára is, hiszen e szerződés nélkül ma nem beszélhetnénk európai egységről és együttműködésről - méltatta Antall József a német-francia szerződést annak 30. évfordulóján. Első pillantásra szokatlannak tűnő fogadásra került sor péntek délben a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében: bár két külföldi állam, Németország és Francia-ország máig élő és ható egyezményére emlékeztek, a két ünnepi szónok Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök volt.
(Folytatás a 3. oldalon)
Az Izvesztyija a Rjasencev-ügyről „Magyarország belesodródhat a moszkvai politikai játszmába”
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Magyarország könnyen belesodródhat abba a politikai játszmába, amely az orosz hatalmi elit legfelső régióiban zajlik -figyelmeztet az Izvesztyija pénteki számának terjedelmes cikke, amely újabb részletekkel szolgál a Rjasen-cev-ügy budapesti vonatkozásairól és moszkvai hátteréről.
Az írás szerzőinek egyike maga is szemtanúja volt a Rosszijszkij Dóm január 7-i „ostromának”, és most meglehetősen drámaian ecseteli „az amerikai akciófilmek legszebb hagyományaihoz hűen” lebonyolított
Kormányjavaslat a bevándorlásról
Alapvető' változások előtt a MÁV
A magyar vasúti közlekedés színvonalát hozzá kell igazítanunk az európaihoz, ennek érdekében azonban jelentős tartalmi és szervezeti változtatásokra van szükség. E változtatások célja a mostaninál racionálisabb gazdálkodás elősegítése, a piaci és a közszolgáltatási feladatok egymástól való elválasztása - jelentette be Gyurkovics Sándor, a közlekedési tárca államtitkára a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón.
Az államtitkár elmondta: a kabinet csütörtökön jóváhagyta a vasút átalakításáról szóló törvényjavaslatot s a MÁV átszervezésének programját. Utóbbi hamarosan ismét a testület elé
kerül, mert - elképzelések szerint -május 15-ig meg kell határozni a nagy múltú vállalat részvénytársasággá alakításának feltételeit. Gyurkovics Sándor emlékeztetett rá, hogy a MÁV racionalizálási elképzelésével egyetértett az öt vasutas-szakszervezet is, és az intézkedési tervről még tavaly megállapodást kötöttek. Ezt azért is szükséges volt megtenni, mert az átalakítás munkahelyek megszüntetésével, emberek elbocsátásával jár együtt. Összességében 6500 dolgozóról van szó. Az átszervezés nyomán 13 500-an pedig a kiegészítő tevékenységeket ellátó gazdasági társaságokba kerülnek át.
(Folytatás a 4. oldalon)
Autósok, figyelem!
A rendőr csak kötvényt kérhet
Január végén jár le a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esedékes negyedéves díjának befizetési határideje. Sokan azonban nem kapták meg az új díjra vonatkozó csekket, s ez tanácstalanságot szül az autósok körében.
Tartanak attól, hogy a közúti ellenőrzések során a rendőrök kérik a befizetést igazoló szelvényt, ám a Magyar Biztosítók Szövetségétől megtudtuk, a jogszabály azt mondja ki, hogy a rendőrség csak a kötelező felelősség-biztosítás meglétét igazoló kötvényt vagy a biztosító igazolását kérheti.
Ezt a rendőrség is tudja, mégpedig biztosan, hiszen a Mabisznál teg-
napjelezték, hogy téves információ -nevezetesen, hogy a csekket is követelik - hangzott el a rádióban.
Az aggódás másik oka, hogy a kötelező felelősségbiztosítással foglalkozó hat társaság között akad olyan, amelyik késedelmesen küldte ki a csekkeket, és emiatt biztosítás nélkül maradhat az autós, illetve károkozás esetén rajta csattanhat az ostor.
- Ez sincs így - nyugtatott meg az illetékes -, mivel amennyiben a biztosítótársaság hibájából történt a késedelmes befizetés, érvényesnek kell tekinteni a biztosítást.
(p. k. a.)
rendőrségi, pontosabban kommandós rajtaütés epizódjait. Az orosz vállalat valóságos blokád alá vett épületében azonban a váratlan vendégek reggel nyolc óra tájban csupán néhány alkalmazottat találtak, két-két férfit és gyereket, valamint három nőt. Annak, akiért jöttek, már bottal üthették a nyomát. Vlagyimir Rjasencev, a Rosszijszkij Dóm elnöke - a három éve hírhedt tankeladási botrányba keveredett ANT szovjet állami-szövetkezeti konszern ex-vezérigazgatója -időben eltűnt, némely pletykák szerint azóta Szlovéniában van.
(Folytatás a 3. oldalon)
Csökkenő benzinárak
A MÓL Rt. a világpiaci ártendenciákat figyelembe véve február 1-jé-től egységesen egy forinttal csökkenti a motorbenzinek literenkénti árát az Áfor-töltőállomásokon. A 98-as ólmozott motorbenzin új ára: 73 forint, a 92-es ólmozotté 70 forint, a 95-ös ólmozatlané 70 forint, a 91-es ólmozatlané pedig 68 forint literenként.
Az árcsökkentésből nem marad ki a Shell és Interag Kft. sem, de üzemanyagai 50 fillérrel drágábbak.
Hétfőtől
Drágul a kenyér
Hétfőtől ismét emelkedik a kenyér ára, december vége óta immáron a második alkalommal. A januári drágulás oka a kétkulcsos általános forgalmi adó (áfa) bevezetése volt, a mostanit pedig - s ez a nagyobb mértékű, átlagosan 17 százalékos - az energia-, az alapanyagárak és az általános költségek emelkedésével indokolják. Az élelmiszer-kereskedelemben, mivel az újabb drágulás már a fogyasztás jelentős visszaesésével járhat, valóságos harc folyik. A konkurenciaharcnak, a vevőkért folytatott versenynek tulajdonképpen örülhetnénk, ha arról lenne szó, hogy ki mennyit enged a mindennapi kenyér árából, s nem arról, ki mennyit emel rajta...
(Összeállításunkban, a 8. oldalon az elmúlt egy hónap kenyérárváltozásait mutatjuk be azoknak a cégeknek a segítségével, amelyek hajlandók voltak az adatokat rendelkezésünkre bocsátani.)
BELFÖLDÖN
Göncz Árpád a szakszervezetekről
4.	oldal
A fővárosnak kormányzati segítség kell a fejlesztésekhez
5.	oldal
KÜLFÖLDÖN
Prága szerdán kezdi
a korona cseréjét
2. oldal
Az osztrák kancellár találkozója Horn Gyulával
Bukarestben és Erdélyben erős az ellenzék
5.	oldal
Csehország és Szlovákia határán
6.	oldal
SPORT
Edberg és a lábhibák
ÍKS