﻿iár 3.
t-est
r"*-« tónak 'OSÓk
Körkép
a közlekedésről
Vidéki Magyarország rovatunk a 12. oldalon
M NpizpI
Expofórum
mellékletünkben:
Lesz-e kereskedők háza?
A gyógyszertárak privatizálása A Multi-Ráció befektetési prognózisa
Ára: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
CSÜTÖRTÖK, 1993. február 4., LVI. évfolyam, 29. szám
k
ról
'*nek
Diából
ankhal
helyen
KLTE
Karán
tér
óta
Chó-
!.->la\ágá-jáA Mer-^‘gbe-iuli/etó-ftlilOB 1‘>H1 ÓU í >S-beit.
./hányó
cnved-
f/zd
■ /ilték
-.igtí*
ÍS
ilnjaved*
volt a kg* rmi állam o tavalyi /haladói
/ó évi r
tőidre** ,i a/ elő-keve-tlJozaMl uionéziai
n s/erid
: os/lcM* ról. Ei*k u-lenlő*" ,, áldoz*-
vet.
..in c/t k*' ..Kd#*
■ i.nncote*
.dal során
•/cr wgj*
iknak. A
án a ‘öbbi
l ír a búk-
„ésSÍr
,,/vsuáH*
„-klákNj
,/ aldoZ** n.rt fog** n esetíi
Mégis mozog!
Esztendeje csodának számított, hogy megrendezhette a filmszakma - egykoron Európa-hírű -seregszemléjét. Az idén még inkább csoda a csoda, hiszen egyetlen év terméséből áll össze a 24. magyar filmszemle anyaga (tavaly két év munkájából kellett összegereblyézni a bemutatásra szánt játék- és dokumentumfilmeket), és a 92-es esztendő művei nem sokkal szegényesebbek, mint a magyar film nagy korszakainak, a hatvanas, hetvenes éveknek a gyümölcsei. Hát mégis mozog! -rikkanthatunk örömünkben, a nemrégiben rehabilitált Galileitől kölcsönzött szállóigével. Tiszta szívvel vállalhatjuk elégedettségünket, hiszen a filmszemle hírére támadt jókedvünk nem mesterségesen fölsrófolt kedélyállapot, hanem a tények ismeretében támadt érzés.
Mert miről is vallanak a mozgóképes tények? Arról, hogy minden kétségbeesés, borúlátás, gyanakvás és rosszhiszeműség ellenére is jut pénz a hazai filmművészetre. Állami juttatás is, szponzori támogatás is. Kétségtelen, ma jóval nehezebb filmet forgatni, mint öt éve vagy tíz; és érthető, ha azok a művészek, akik az utóbbi időkben nem jutottak munkához, viharfelhős kedéllyel tekintenek a magyar film február 5. és 9. között megtartott ünnepére. Aki a filmes műhelyek mindennapjaiba bepillanthat, azt is tudja, jóval idegőrlőbb vállalkozás ma filmet rendezni, mint régebben. A vállalkozásból ugyanis valóban vállalkozás lett, anyagi s egzisztenciális kockázattal járó, kaland. Olyan névvel persze, melynek arany (vagy Oscar-) fedezete van, viszonylag egyszerű milliókat fölemésztő művészi próbálkozásba belefogni. Igazi gondjaik az ismeretlenségbőlelőbukka-nó fiataloknak vannak. Ám az ifjú filmes nemzedék segít magán, ide nekünk az oroszlánt is! - hajtogatják évek óta, s meg is kapják, amit leérnek. A 24. magyar filmszemlének, akár az előzőnek, egyik figyelemre méltó jellegzetessége, hogy fiatalok munkái uralják a versenymezőnyt, alig ismert vagy eztán megtanulandó nevek jelennek meg a vetítővásznon. A nagy „öregek" - néhány kivétellel - nézőként Tesznek jelen a szemle mozijaiban.
Jót tesz-e a magyar film hírnevének vagy sem a rendszerváltozással egyidejűleg lezajlott, de attól eszmeileg szinte független nemzedékváltás, nem tudni. A fesztiválra szép számmal érkező külföldi érdeklődők, nagy nevű nyugati lapok kritikusai, a filmművészet érdekvédelmi szervezeteinek vezetői eldöntik majd, Szabó István, Jan-csó Miklós, Mészáros Márta moziját tartják-e fontosnak a világ film-művészete szempontjából, vagy a most jelentkező rendezőkét. Dönteni persze nekünk, itthoniaknak is „muszáj", hiszen hazai nézők nélkül nem virágozhat igazán a magyar filmművészet. Akármit mond is a nagyvilág, itthon, a nagyvárosi kis mozikban, a falvacskák kultúrtermeiben meg a tévékészülékek elé telepedő családokban dől el, mit ér a mai magyar filmművészet. Segíti-e életünket, ad-e tisztánlátást és örömet, erkölcsi fölemelkedést?
Pillanatnyilag nagy talány, egymásra talál-e a magyar film és magyar közönsége. A filmforgalmazás, a reklám, a mozihálózat, a közszolgálati televízió, s egyáltalán az általános közgondolkodás nem méltányolja kellőképpen a magyar mozgóképművészetet. A filmesek pedig (dacból? gőgből?) nemigen keresik a nézők kegyeit. A holnap este Maár Gyula vígjátékával megnyíló filmszemle pompás lehetőség arra, hogy minél több ember előtt tanúsítsa, értünk, hazai nézőkért mozog a magyar filmművészet játék- és dokumentumfilmjeivel egyaránt!
Lőcsei Gabriella
Izetbegovics és Lord Owen ellentétes nyomást gyakorol
A balkáni válság két tűz közé szorította a Clinton-kabinetet
(Tudósítónktól)
NEW YORK - Kemény lobbyzásba kezdett a genfi tárgyalásokat az ENSZ székhelyére áttelepítő világszervezeti és £K-közvetítő: Vance és Lord Owen korántsem mindig diplomatikus szóhasználattal igyekszik kikényszeríteni a Clinton-kormányból, hogy Amerika tekintélyével támogassa - az Európai Közösségekhez hasonlóan - boszniai béketervüket. Merthogy szerintük ennél nincs és nem is lehet jobbat találni: „Ez a legjobb rendezés, amit el lehet érni, és keserűen ironikus, hogy a Clinton-emberek gátolják” - közölte bosszúságát nem is titkolva a The New York Times-nak adott interjújában Lord Owen. S közös sajtóértekezletükön az ENSZ-székházban Vance hasonlóan szókimondással utasította el (az idős exkülügyminisztert láthatóan kifejezetten felbőszítő) vádakat a „megbékítésről”, a szerb agresszió „megjutal-mazásáról”. Ez csak üres szólam -mondta, hangot adva haragjának. S egyértelműen a javukra szóló döntést sürgette Washingtontól, amely-
nek új külügyminisztere, Christopher gyón adná meg, hiszen Vance a sajtó-a Vance-ékkel folytatott hétfő esti val közölte, hogy amennyiben a Clin-tárgyalás után is kitérő válaszokat ton-kormány nem határozza el magát adott, időt kérve a lehetőségek továb- „hamarosan”, azzal máris „hátráltat-bi tanulmányozására. Ezt viszont egy- ja” a békefolyamatot, kori elődje (és néhai főnöke) nem na-	(Folytatás a 3. oldalon)
Kedvező start a szlovák-magyar tárgyalásokon
Hamarosan ülésezik a kisebbségi vegyes bizottság
(Munkatársunktól)
Mindkét fél elégedetten állt fel az asztal mellől Ján Lisuh szlovák külügyi államtitkár szerdai budapesti tárgyalásai után. így összegezhetők azok a nyilatkozatok, amelyeket a szlovák politikus és magyar partnere, Martonyi János államtitkár adtak a megbeszélések befejezését követően. A szlovák külügyminisztérium államtitkárát fogadta Jeszenszky Géza is, aki pozsonyi látogatásra szóló meghívást fogadott el.
A tárgyalásoknak különös jelentőséget adott az a tény, hogy a két ország között ez volt az első magas szintű érintkezés az önálló szlovák állam megalakulása óta. Önmagában már ez is indokolta, hogy a felek a délelőtti megbeszéléseken igyekeztek minden kérdést érinteni a kétoldalú kapcsolatok, a regionális és a még szélesebb európai együttműködés terén.
(Folytatás a 2. oldalon)
Nincs, nem is lesz gabonahiány
Elképzelhetetlen a 100 forintos kenyér
Szabó Tamás az SZDSZ-t bírálja
Az SZDSZ növelni kívánja a bizonytalanságot a privatizáció körül - válaszolta Szabó Tamás privatizációs miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzet kérdésére. -A következő másfél évre vonatkozó, a miniszter szerint csak idézőjelben programnak mondható, meghirdetett 15 pont közül kettő közvetlenül a privatizációra vonatkozik, s ezek -jelentette ki Szabó Tamás - megkérdőjelezik a törvényeket, hiszen az a bizonyos felügyelő bizottság, amit felállítani javasol, új törvényi feltételeket kíván.
Ez csak zavart kelt a magyar privatizáció stabilizálódó intézményi és szervezeti keretei között, mert az úgynevezett társadalmi felügyelő bizottságok az égvilágon semmivel nem töltik be jobban a szerepüket, mint az Állami Vagyonügynökség mostani igazgató tanácsa és az Állami Vagyonkezelő Rt. igazgatósága és felügyelő bizottsága. Az üzemi tanácsokról a miniszter kijelentette: ez újabb reinkarnációja annak a nosztalgiának, ami 1985-től lengi át a magyar vállalatirányítást.
(Folytatás a 9. oldalon)
A kormány nem tűr el semmiféle szélsőséges, rasszista megkülönböztetést. Amíg ez a kabinet működik, addig senkinek nincs félnivalója. A cselekvésnek is van azonban kerete: a szólásszabadság -ezt Boross Péter jelentette ki egy szerdai sajtótájékoztatón.
A szélsőséges ideológiákat szimbolizáló jelvények viseléséről a belügyminiszter elmondta: nem várható el egy rendőrtől, hogy olyan ügyben lépjen fel, amelyben nincs törvényes meghatalmazása. Ezért felvállaltam a felelősséget, s magam döntöttem úgy: ezek az emblémák nem tűrhetők el. A kormánytól sem várható el, hogy minden másnap
Gabonahiány lesz az országban, vagyis az idén súlyos gondok lehetnek a kenyérellátással - hallani mostanában egyre többször. Tegnap ez a vészjósló hír ismét felröppent, amit nem is akárki, Körösi Imre, az MDF egyik agrárszakértője, ország-gyűlési képviselő erősített meg.
A hazai gabonapiacon a helyzet annyira súlyos - állítja az MDF-es képviselő -, hogy hamarosan 200 ezer tonnát kell importálnunk, természetesen a jelenleg igen magas világpiaci áron, ami azt is eredményezheti, hogy például az Ausztriából vásárolt búzából sütött kenyér kilónkénti ára akár száz forintra is emelkedhet. Ezt az állítást határozottan cáfolja Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkár, rémhírnek minősítve a képviselő szavait. De vajon kinél az igazság?
Először tekintsük át Körösi Imre érveit. Az MDF-es honatya állítólag olyan információkat kapott, hogy
elhatárolja magát a szélsőséges megnyilvánulásoktól. Az ilyen jellegű követelések előbb-utóbb éppen az ellenkező előjelű hatást váltják ki - célzott a belügyminiszter Gadó György SZDSZ-es képviselő felszólalásaira.
A belügyminiszter Király B. Izabella MDF-es képviselő hétfői parlamenti felszólalására is kitért újságírói kérdésre. Hangsúlyozta: Magyarországon még él az a nemzedék, amelyik zsigereiben hordozza a holocaustot, s aki ezt nem veszi figyelembe, abból hiányzik a politikai empátia. Boross Péter azt is bejelentette: a rendőrség előzetes letartóztatásba vett két olyan fiatalembert, akik részt vettek a Döbrentei téri garázdaságban.
nem egy vállalat több tízezer tonna gabona megvásárlására már előszerződést kötött, de készek akár 200 ezer tonna búza importjára is. Sőt, titokban, hogy az agrártárca meg ne tudja, már folyik is az import. Hogy melyek ezek a cégek? Ezt homályban hagyta a képviselő, azért - mint mondta -, mert ezek a cégek államigazgatási felügyelet alá tartoznak, s a vállalat nevének közlése minden bizonnyal a vezetők elbocsátásával járna. Körösi Imréhez befutó hírek alapján továbbra sem látszik pontosan, hogy valójában mekkora gabonakészlettel rendelkezik az ország, vagyis ezt ő sem, de szerinte az FM sem tudja. Annyi azonban kiderült, hogy egyes gabonaforgalmi vállalatok nagy, mások csak egy-két hónapra elegendő tartalékot őriznek, hasonló különbség van az ország egyes térségei között is. Több cég azért nem értékesíti most készletét, a fölöslegét, mert arra vár, hogy ezt az ügyletet később, a magas világpiaci áron tehesse meg.
(Folytatás a 9. oldalon)
A miniszter a sajtótájékoztatón áttekintette a tárca előtt álló feladatokat is. A Belügyminisztérium huszonkét törvényjavaslata vár parlamenti tárgyalásra, ám azok egy részében idén nem várható döntés. Kifejtette azt is, hogy a választójogi törvény lényeges módosítása torzítaná a politikai erőviszonyokat, ezért gyökeres változások nem várhatók. Ugyanakkor a törvénynek rendeznie kell bizonyos kérdéseket, így például azt, hogy hány aláírás után, s milyen kérdésekben írható ki népszavazás.
A tájékoztatón szó volt a lakásbérlettel kapcsolatos törvénytervezetről is. A koncepció kiindulópontja az, hogy mindenki megvehesse a lakását, aki akarja.
(Folytatás a 4. oldalon)
A hiányzó források pótlására
Metrókötvény
várható
A Magyar Nemzet értesülései szerint metrókötvény kibocsátását fontolgatja a budapesti városvezetés. Az ötlet azt követően vetődött fel, hogy az idei állami költségvetés elfogadása után végérvényessé vált: az önkormányzatok a területükön befolyt jövedelemadónak a tavalyi 50 százalék helyett idén csupán 30 százalékát kapják meg.
Mint ismeretes, az eredeti elképzelések szerint a mintegy 40 milliárd forint beruházást igénylő dél-budai metró (a Kálvin tér és az Etele tér között) alapvetően állami pénzből épülne, amelyhez - költségvetési források mellett - külföldi hitelt vennénk fel. Ezzel kapcsolatban legutóbb az Európai Beruházási Bankkal (EIB) folytak reményt keltő tárgyalások. A főváros költségvetését a hitel kamatai terhelnék, ám a város vezetése úgy ítéli meg, hogy erre a következő két évben nem lesz elegendő forrás. Ezért egyrészt tárgyalásokat kívánnak kezdeményezni a kormánnyal - többek között - a metró finanszírozásának kérdéséről, másrészt egyéb pótlólagos források bevonásán is gondolkoznak, amelyre a legjobb megoldásnak a kötvénykibocsátás tűnik.
Ha a városvezetés ötlete elhatározássá is érlelődik, a kötvénykibocsátás még mindig hónapokat is igénybe vehet, hiszen ehhez bankot is kell találni, és egy sor garanciális feltételnek is eleget kell tenni.
A közelmúltban elfogadott budapesti fejlesztési program szerint egyébként 1993-ban és 94-ben 800-800 millió forint beruházást igényelne a dél-budai metró építési munkálatainak megkezdése.
(beth-y)
Szmogveszély a fővárosban
A fővárosi tisztiorvosi szolgálat szerdai tájékoztatása alapján Budapesten napok óta állandóan emelkedik a levegő szennyezettsége. A nitrogén-oxidok koncentrációja a szmoghatárértéket még nem éri el. Kelemen Borbála tisztiorvos szerint indokolt volna, ha a szmoghelyzet megelőzése érdekében a városlakók gépkocsijuk helyett a tömegközlekedési járműveket vennék igénybe, és a gyermekek minél kevesebbet tartózkodnának az utcákon.
Emelkedik az útlevelek díjtétele
Boross Péter: A kormány nem tűri el a szélsőséges jelenségeket
Bírói testület vizsgálná a IH/III-asok ügyét
MA
BELFÖLDÖN
Harc
a Panorámáért
5.	oldal
Romos magánélet
6.	oldal
Tarol a tőke Budapesten
7.	oldal
Haláleset a szegedi klinikán
7.	oldal
Az Iparbankház talpon maradhat
8.	oldal
A koronatanú: Kassák Klári
11. oldal
KÜLFÖLDÖN
Orosz
kényszerpálya
2. oldal
A mormonok soknyelvű állama
16. oldal
SPORT
Szpasszkíj
kiegyenlített
13. oldal
HOLNAP
24. (Magyar filmszemle
A Magyar Nemzet kulturális melléklete
Jókai Anna: Gyerünk a moziba be Hogyan menjünk át a falon?
Bacsó Péter a Live Show-ról Sára Sándor művekről, pénzekről, döntésekről A hűséges nézők elmaradtak Halálfa - kettős gyermeköngyilkosság Maszekmód -egy magánfdmstúdióról Indiánokról feketefehérben Fényes Erika, a kis sztár