﻿Az értelmiség és a politikai hatalom
Magyar Nemzet
Avalutázók, a skinheadek és az amerikai célba lövés
Interjú a főváros rendőrfőkapitányával 7. oldal
Ara: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
KEDD, 1993. február 16., LVI. évfolyam, 39. szám
Eurorégiónk
Európa politikai szótárában az eurorégió két vagy több ország határ menti területei, illetve helyi önkormányzati szervei közötti együttműködést jelenti gazdasági, kulturális és egyéb területeken. Az elképzelés Nvugat-Európában fogant a második világháború utáni időszakban. Mégpedig azzal a céllal, hogy új utakat keressenek a hasonlóan szörnyű háborúk, illetve pusztító konfliktusok keletkezésének megakadályozására, továbbá, hogy a nemzetek közötti gyűlöletet együttműködéssel váltsák fel.
A háború utáni Európa vezető politikusai felismerték, hogy az együttműködés, a jószomszédság és a kölcsönös tisztelet magját mindenekelőtt az állampolgárok és helyi szerveik között kell minél mélyebbre elültetni. Ezt célozta egyebek mellett az az eurorégió, amelyet Németország, Franciaország és Svájc határ menti térségei alakítottak, és amely azóta a régiók közötti gazdasági és kulturális együttműködés motorjává vált.
Ebből kiindulva csakis üdvözölni lehet, hogy mostantól nekünk is van eurorégiónk, az ilyen jellegű regionális integrációk frontján a posztkommunista Kelet- és Kö-zép-Európa is debütált. Elsőként Magyarország, Lengyelország, Ukrajna és Szlovákia határ menti területei léptek szövetségre, megalapítva a Kárpátok Eurorégiót. Négy magyar megye, két lengyel vajdaság, hat kelet-szlovákiai járás és Kárpátalja helyi közigazgatási vezetői megállapodtak abban, hogy a kapcsolatok fejlesztésének ezt az útját választják. Kormányaiktól nem teljesen függetlenül, de mégis önállóan, helyi kezdeményezésekkel, bízva azok nagyobb hatékonyságában.
Mindez pedig valóban ígéretes, még akkor is, ha a Kárpátok Eurorégió jelenlegi szervezete politikailag és földrajzilag is foghíjas. Hiszen Szlovákia felettébb nehezen és csak alacsonyabb, csupán társult szinten szánta el magát a csatlakozásra, Románia pedig - noha felkérték -egyelőre nem vállalta a részvételt. Pozsony arra hivatkozott, hogy előbb saját közigazgatási reformjait kell végrehajtania, de valószínűbb, a vonakodás oka az a belpolitikai feszültség, amely mindeddig akadályozta és ma is nehezíti az előrelépést Bős ügyében is.
A többi viszont már a részvevőkön múlik. A mostani régióközi megállapodás ugyanis csupán keretet nyújt az együttműködéshez, de konkrét tartalommal azt az aláíróknak kell megtölteniük. Olyan intézkedésekkel, amelyek elősegítik a határ menti kereskedelmet, élénkítik az állampolgárok érintkezéseit, erősítik a kultúrák találkozását. Ez pedig elválaszthatatlan a kisebbségek sorsának alakulásától, ami a térségben ma a legfőbb feszültségforrásnak számít. Ezzel szemben egy jól működő Kárpátok Eurorégióból a nemzeti kisebbségek számára csakis előnyök származhatnak.
Az érintett térségek vállalkozásukban számíthatnak kormányaik segítségére és Nyugat-Európa elsősorban politikai támogatására. Elvégre egész Európa érdeke, hogy a történelem során oly sok vihart átélt Kárpátok vidéke feszültségtől és gyűlölettől mentes térséggé, ne pedig második Balkánná váljék. S ha a régiók bizonyítanak, az kormányaikat is hasonlóra ösztönözheti, és megkönnyítheti az egész posztkommunista térség európai integrálódását.
Pietsch Lajos
A tárcák várományosai nyilatkoztak terveikről
Antall József megnevezte miniszterjelöltjeit
A miniszterelnök javaslatot kíván tenni a köztársasági miniszterré, dr. Gyurkó János országgyűlési képviselőnek elnöknek dr. Mádl Ferenc tárca nélküli miniszternek - e környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterré, dr. La-tisztségéből történő felmentése mellett - művelődési és köz- torcai János Miklósnak, az Ipari és Kereskedelmi Miniszté-oktatási miniszterré, dr. Schamschula Györgynek, a Mun- rium főosztályvezetőjének ipari és kereskedelmi miniszterré kaügyi Minisztérium politikai államtitkárának - e tisztségé- történő kinevezésére. Ezért hétfőn a miniszterelnök kezde-ből történő felmentése mellett - közlekedési, hírközlési és ményezte az Országgyűlés elnökénél a jelöltek országgyűlési vízügyi miniszterré, dr. Szabó János országgyűlési képvise- bizottsági meghallgatását - közölte a Miniszterelnöki Sajtólőnek, a 36 fős kisgazdafrakció vezetőjének földművelésügyi iroda az MTI-vel.
Mindenekelőtt tájékozódni kívánok a minisztériumban dolgozók helyzetéről, hangulatáról, s ezután kerülhet sor részletesebb elképzelések kidolgozására és nyilvánosságra hozatalára - nyilatkozta az AÍ77-nek Gyurkó János. Az MDF-es ország-gyűlési képviselő, aki jelenleg is a törvényhozás környezetvédelmi állandó bizottságának tagja, természetesen a bősi kérdést tartja a legaktuálisabb ügynek. Véleménye szerint eddig azért nem sikerült haladást elérni, mert a szlovák vízépítők elképesztő makacssággal utasítanak vissza minden magyar kezdeményezést. Gyurkó János egyébként valamennyi, a bősi üggyel kapcsolatos tárgyalás résztvevője volt, a kérdést behatóan ismeri, amit az is bizonyít,
hogy ő dolgozta ki a témával kapcsolatos országgyűlési határozati javaslatot. A miniszterjelölt súlyos hibának nevezte, hogy a szlovák fél a legutóbbi időkig kizárólag beruházási, vízügyi, ökológiai kérdésként kezelte a bősi ügyet, s a tárgyalások érdemi vezetését ennek megfelelően az építőkre bízta.
Szabó János, a 36-os frakció vezetője elmondta: váratlanul érte a felkérés. A miniszterelnök azt várja tőle, hogy a kormány mezőgazdasági politikáját jelenítse meg, és próbálja meg elfogadtatni a választókkal. Antall Józsefnek sem tagadta, hogy szakmai előképzettsége nincs a poszt betöltésére, de a miniszterelnök elegendőnek tartotta Szabó paraszti származását, azt, hogy vidéken nőtt
fel. Legsürgősebb feladatként a tulajdoni kérdések rendezését nevezte meg, a privatizáció végrehajtásának felgyorsítását, a tőkeszegénység megszüntetését. A bankokat kellene rábírni arra, hogy alacsony kamatú, hosszú lejáratú hitelekkel segítsék a termelőket. Szabó János nem kívánt nyilatkozni arról, hogy frakciójának támogatása ellenére miért váltották le Gergátz Elemért. Az a véleménye, hogy a földművelésügyi miniszter nem végzett rossz munkát. Emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdaság az elmúlt évben a többi ágazathoz képest nem volt sikertelen, hiszen 2,4 milliárd dolláros exportbevétellel járult hozzá a nemzetgazdaság egyensúlyához.
(Folytatás a 4. oldalon)
Shalikashvili tábornok Budapesten A NATO politikai megoldást akar a délszláv térségben
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A NATO politikai és nem katonai megoldást szorgalmaz a délszláv válságban - ezt fejtette ki budapesti tárgyalásain John Shalikashvili tábornok, az Atlanti Szövetség európai haderőinek főparancsnoka, aki vasárnap este érkezett Budapestre, s hétfőn megbeszéléseket folytatott a magyar politikai és katonai vezetéssel. Találkozott meghívójával, Für Lajos honvédelmi miniszterrel, majd Antall József kormányfővel, Jeszenszky Géza külügyminiszterrel, valamint a magyar hadsereg főparancsnokával, és felkereste a Magyar Honvédség repülésirányító központját, ahol NATO-szakértők segítik az AWACS felderítő gépek repülését.
Für Lajos az amerikai tábornoknak kijelentette, hogy a magyar kormány nem kíván konfliktusba keveredni a szomszédos országokkal, ezért igyekszik fegyelmezetten távol tartani magát a délszláv válságtól is.
(Folytatás a 3. oldalon)
Pozsonyban nem zárják ki a kormányváltás lehetőségét
Michal Kovác lett Szlovákia első köztársasági elnöke
POZSONY - A szlovák parlament hétfői ülésén a képviselők már csak egyetlen jelöltről szavaztak, amikor megválasztották az új köztársaság államfőjét. Michal Kovác a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom jelöltjeként lett elnök, de megválasztásától számítva „pártok feletti” elnökként szerepel, minthogy a szlovák kormány csendestársaként szereplő Szlovák Nemzeti Párt és a Demokratikus Baloldal Pártjának részéről az hangzott el feltételként, hogy a köztársasági elnök ne legyen egyetlen párt vagy mozgalom tagja sem.
A Demokratikus Baloldal Pártja Michal Kovác támogatása kapcsán kifejtette: az ország működéséhez szükséges intézmények kiépítését támogatják „igenlő” szavazataikkal, nem a kormány és a kormányzó párt politikáját. A Carnogursky vezette Kereszténydemokrata Mozgalom, amely képviselői közül né-hányan - feltehetőleg szintén - támogatták a Meciar-mozgalom jelöltjét, ugyanezt fejtették ki. Vagyis: azért szavaztak a jelöltre, hogy legyen köztársasági elnök, s lehessen bizonyos változásokat végre-
hajtani a kormányban, netán leváltani az egész kormányt.
Ez utóbbi megjegyzés talán azzal van összefüggésben, hogy Vladimír Meciar szlovák kormányfő a vámunió és a közös pénz megszűnésének időpontjától tulajdonképpen minden nyilvános szerepléstől elzárkózik, betegségre hivatkozva. Az ellenzéki kereszténydemokraták ezt máris megfutamodásnak nevezik, amit azzal indokolnak, hogy Meciar kormánya nem tud mit kezdeni az önálló Szlovákia gazdasági és szociális problémáival. Ezt maga Ján Camo-gursky jelentette ki, miközben nem zárta ki a teljes kormányválság lehetőségét sem.
Van tehát köztársasági elnöke Szlovákiának. De nagyon kevesen irigylik Michal Kovác helyzetét, annak ellenére is, hogy végül a parlamentben a szükséges 90 szavazat helyett - ez a háromötödös többség -összesen 106 szavazattal lett az önálló, szuverén Szlovák Köztársaság első demokratikusan megválasztott köztársasági elnöke. Hivatalos beiktatására az előzetesen bejelentett tervek szerint március 2-án kerül sor.
(neszméri)
Le a korrupcióval! - hirdeti a romániai választások utáni első bukaresti tüntetés egyik résztvevőjének táblája. A hatezer fős megmozduláson a románok az elszegényedés ellen tiltakoztak.
(További bukaresti tudósításaink a 2. oldalon)
Az év végéig befejeződik a vagyoni kárpótlás
- mondta Sepsey Tamás, az OKKH elnöke
Várakozó kamionok:
Újabb igazolások hiányoznak
Változatlanul a román-bolgár határon vesztegelnek azok a magyar kamionok, amelyeket a Szerbia ellen elrendelt SVSZ-embargó megsértésének gyanúja miatt tartóztattak fel a kinti hatóságok. Bár a múlt héten már valószínűnek látszott, hogy pár napon belül hazaérkezhetnek a kamionok, a helyzet azóta súlyosbodott.
Mint ismeretes, a több száz tonnányi áru - hajtómű vagy gépolaj - tulajdonosa, egy kanadai üzletember néhány napja nemzetközi bírósággal fenyegette meg magyar üzletfeleit, mivel azok a sajtó nyilvánossága elé tárták: olyan macedóniai címre akarta eljuttatni áruját, amelyet a kamionosok többszöri nekifutásra sem találtak meg. (A hírekben az is szerepelt, hogy a megadott címre bejelentett cég csak az embargó által érintett Szerbiában létezik.)
(Folytatás a 9. oldalon)
A kezdeti nehézségek ellenére lényegében ez év végére befejeződhet a vagyoni kárpótlás - jelentette ki Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke hétfői sajtótájékoztatóján. A hivatal értékelése szerint a jogalkotó a kárpótlási törvények meghozatalakor nem volt tisztában a felmerülő nehézségekkel, ezért a törvényekben meghatározott végrehajtási idő irreális. Súlyosbította a gondokat, hogy anyagilag rendkívül nehéz helyzetből indult a végrehajtás.
Ennek ellenére a beérkezett nyolcszázharmincezer kérelemből ötszázhatvanezer esetében már határozatot hoztak. Az első kárpótlási
törvény alapján kárpótlásra jogosultak közül háromszázharmincezren, a második kárpótlási törvény érintettjei, a politikai üldözöttek közül pedig hetvenezren várnak határozatra. A címzetes államtitkár beszámolója szerint heti tizenöt-tizennyolcezer határozatot továbbra is meg tudnak hozni, s így az év végéig minden kérelmet elbírálnak. 1994-re már csak egy-két kirívóan bonyolult esettel lesz dolguk.
Éles vitákat követően kezdődtek meg az árverések augusztus 24-én. Azóta minden hónapban egyre több és több aranykorona értékű földet árvereztek el, s ez minket igazol -mondta Sepsey Tamás.
(Folytatás a 5. oldalon)
A MÁV vezérigazgatóhelyettese szerint
A mozdonyvezető szabályzatot sértett
Az elmúlt napokban minden sajtó-orgánumban több információ, tudósítás jelent meg a bátaszéki közúti balesettel kapcsolatban. Interjúnk, melyet Sípos István forgalmi vezérigazgatóhelyettessel készítettünk, az esetleges félreértéseket igyekszik tisztázni.
-	Sípos úr, hétfői számunkban a MÁV egyik munkatársa információjára támaszkodva azt írtuk, hogy „a pörbölyi tragédia nyomán intézkedett a MÁV", s hogy ön kényszerintézkedést vezetett be. Ez nem igaz?
-	A közlekedési miniszter rendeleté, miszerint „mellőzhető jelzőőr állítása abban az esetben, ha az átjáróhoz a vasúti járművek legfeljebb 15 km/h sebességgel érkeznek” 1984-től van érvényben.
(Folytatás az 5. oldalon)
MA
BELFÖLDÖN
A belügyminiszter az ellenőrizetlen bevándorlásról
5. oldal
Januárban csaknem hét százalékkal emelkedtek az árak
8. oldal
A Gazdaságkutató Rt. igazgatója az élénkítés veszélyességéről
8.	oldal
A privatizáció és a munkanélküliség
9.	oldal
A külföldi tőke még mindig érdeklődik
9. oldal
KÜLFÖLDÖN
A Nyugat támogatja a visegrádi csoport együttműködését
2.	oldal
Újabb bősi forduló Brüsszelben
3.	oldal
Ausztriának szüksége van a kelet-európai munkaerőre
3. oldal
SPORT
Lemondott a teniszkapitány
13. oldal