﻿Keleti vándorok
A nemzetközi migrációról tudósításaink az 5., Összeállításunk
Ára: 25 Ft
Mm Nemzet
"i
Színes
TELEMAGAZIN
melléklettel
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZERDA, 1993. február 17., LVI. évfolyam, 40. szám
Az egység biztonsága
Ritkán látható egységben és kompromisszumkészen - s ekként talán jövőbemutatóan - taglalta kedden a parlament a biztonságpolitikai és honvédelmi alapelveket. A külügy- és a védelmi miniszter előterjesztését a vezérszónokok határozottan támogatták, igaz, korábban a bizottságokban - az érintett intézményekkel együttműködve - komoly viták előzték meg a határozati javaslat beterjesztését. Megegyezni ezekben a kulcsfontosságú kérdésekben egyrészt nagyon könnyű, másrészt viszont rendkívüli erőfeszítéseket igénylő feladat. Könnyű, mert a kük politikai célkitűzéseket illetően - taktikai megfontolásoktól eltekintve -eddig sem voltak érdemi nézeteltérések a parlamenti pártok között, az ellenzék törekvése is a nyugati orientáció erősítése, a jószomszédi viszony kiabkítása. Mindazonáltal a biztonságpolitikai abpelvck lefekte-tése nagy munkát és képzelőerőt igényel, niszen térségünkben kiszámíthatatlanok az események, a szövetségi államok részben békésen, részben szörnyű polgárháborúkban bomlottak és bomlanak fel, s ilyen körülmények között szinte lehetetlen előretekinteni.
E tény önmagában is felértékeli ezt a hatpárti alkut, s megnyugtató, hogy a helyi válságokkal körülvett Magyarországon a legfontosabb politikai erők tudatában vannak a veszélyeknek, a kibontakozási pontoknak, s képesek közösen dolgozni a biztonsági helyzet javításán. A biztonság, persze, nem értelmezhető csupán katonai kérdésként, s a koncepció megalkotói is hangsúlyozták, hogy gazdasági, diplomáciai és emberi jogi kérdéskörként értelmezik ezt a problémát. Mindenkép-
En védelmi jellegű és együttmű-désre kész a stratégia, s ezen a ponton találkoznak a biztonsági elképzelések a honvédelmiekkel. Két nagy, egymást kiegészítő
ségkeppen közi szervezetekhez, a remélhetően tovább felértékelődő ENSZ-hez és EBEE-hez, valamint természetesen az Európai Közösséghez, a Nyugat-európai Unióhoz, a NATO-hoz es a legösszeurópaibb csopor-tpsuláshoz, az Európa Tanácshoz. Ám ma még nem teljesen világos, hogy ezek a szervezetek hogyan kapcsolódnak egymáshoz, következésképpen teljesen kifinomult magyar taktika sem jegecesed-hetett ki, sem az előzetes, sem a parbmenti vitában. Ám a nyugati orientáció mellett egyenlő súllyal jelenik meg a koncepcióban a szomszédokhoz fűződő viszony, hiszen e válságokkal terhelt térségben az ország Diztonsága nem garantálható e viszonyrendszer rendezése nélkül. Az álláspont kiegyensúlyozott, hiszen a magyar kisebbségek szerepét sem túl, sem alul nem értékeli, nem teszi kizárólagossá és nem hagyja teljesen figyelmen kívül. Vagyis igazi jószomszédi kapcsolat nem lehetséges a nemzetiségek helyzetének megoldása nélkül. Hazánknak e régióban egyedülálló gondja, hogy négy és tel millió magyar a határokon túl él.
Erénye e koncepciónak az a felismerés, hogy nyugati közeledésünk, európai csatlakozásunk csak akkor valósítható meg, ha e térség országai, amelyek most semmilyen integrációnak sem tagjai, bebizonyítják együttműködési készségüket. Ezért lehet életképes a visegrádi négyek csapata, a Középeurópai Kezdeményezés, a Kárpátot Eurorégió létrehozása.
A vita legizgalmasabb eleme természetesen a határokkal kapcsolatos véleménynek a megfogalmazása, amely most már voltaképpen kötelező is a mérvadó magyar politikusokra nézve. A lényeg, hogy erőszakosan nem törekszünk a határok megváltoztatására, hiszen ehhez sem erőnk, sem világ- vagy európai hatalmi támogatásunk sincs.
Blafó Miklós
Név szerint szavazott a parlament
Hatvan év a nők nyugdíjkorhatára, 14 százalékkal emelkedik a nyugdíj
Elfogadták a kormány igazságtételi előterjesztését
Az Országgyűlés tegnap meg-
kezdte a Magyar Köztársaság biztonságpolitikájának és honvédelmének alapelveiről szóló határozati javaslat általános vitáját. Délután több törvényjavaslatról döntött a parlament. Módosította a társadalombiztosítási törvényt, név szerinti szavazás után hatvan évre emelték a nők nyugdíjkorhatárát, az intézkedés 1995-től fokozatosan lép életbe. Jóvá-i parlament az 1956-dalom alatt elkövetett háborús cselekmények büntethetőségéről szóló konviányelő-terjesztést is.
Az Országgyűlés megvitatta a Magyar Köztársaság biztonságpolitikájának alapelveit. A napirendi pont előadója, Jeszenszky Géza külügyminiszter s a pártok vezérszónokai is kiemelték: a dokumentum hat-párti konszenzust tükröz, a politikai erők és a társadalom döntő többsége
egyetért azzal, s bizalomerősítő lépésnek tekinthető, hogy a törvény-hozás nyílt ülésen tárgyalja az alapelveket.
Jeszenszky Géza kifejtette, új világpolitikai korszak kezdetén állunk, s a múlt öröksége, hogy a térségben tapasztalható nemzeti-nemzetiségi feszültségek, a türelmetlenség s a szélsőséges indulatok veszélyeztetik Európa biztonságát. A biztonságpolitikai alapelvek két kulcskérdésének nevezte hazánk Európába való integrálását, valamint rendezett kapcsolatok kialakítását a szomszédos országokkal. A külügyminiszter előrelépésnek nevezte, hogy a nemzetközi fórumok egyre inkább tudatában vannak annak, hogy a nemzeti kisebbségek ügye biztonságpolitikai kérdés. A délszláv válságra utalva viszont arra emlékeztetett, a fegyveres konfliktusok rendezésére még nincs meg az egységes politikai akarat.
A külügyi bizottság elnöke, Kovács László azt emelte ki, hogy a biz-
tonságpolitikai alapelvek alkalmasak arra, hogy oldják a szomszédos országok bizalmatlanságát. A dokumentum tehát jó szándékú üzenet a környezet számára, ám nem csodaszer, s hatékonyságát leronthatják a rossz gyakorlati kivitelezés vagy a félreérthető politikai megnyilvánulások. A bizottsági elnök a koncepció külön érdemének nevezte, hogy az hangsúlyozza a biztonság oszthatatlanságát, azt nemcsak katonai kérdésnek, hanem komplex politikai, gazdasági, szociális, emberi jogi elemeket felölelő problémáknak tekinti. A dokumentum erénye - emelte ki Kovács László -, hogy az leszögezi, Magyarországnak nincs kialakult ellenségképe, s hazánk nem számol előre meghatározott irányú katonai fenyegetéssel.
Csáti György, az MDF vezérszónoka azt emelte ki, hogy nem szomszédaink ellenére, hanem velük együtt akarjuk hazánk biztonságát garantálni.
(Folytatás a 4. oldalon)
Kormányfői javaslat
Új államtitkárok
A miniszterelnök kedden - febmár 22-ei hatállyal - javaslatot tett a köz-társasági elnöknek dr. Raffay Ernőnek, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkárának - e tisztségéből, saját kérésre, érdemei elismerése mellett történő - felmentésére; dr. Sárossy Lászlónak, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkárának -e tisztségéből, saját kérésre, érdemei elismerése mellett - történő felmentésére; dr. Pongrácz Tibornak, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárának - e tisztségéből történő felmentése mellett dr. Szabó Tamás tárca nélküli miniszter irányítása alatt a privatizáció kormányzati feladataiban való közrejnűködésre - c. államtitkárrá történő kinevezésre. A felmentés és kinevezés nem érinti dr. Pongrácz Tibor elnök megbízatását az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsában.
A miniszterelnök egyidejűleg -február 23-ai hatállyal - javaslatot tett a köztársasági elnöknek dr. Becker Pál képviselőnek, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárává, dr. Med-gyasszay László országgyűlési képviselőnek, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkárává, dr. Tóth Tihamér országgyűlési képviselőnek, a Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkárává, valamint dr. Szendrei László országgyűlési képviselőnek, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkárává történő kinevezésére.
(Életrajzok a 4. oldalon)
Mádl Ferenc tervei Változtatni kell a pedagógusok anyagi helyzetén
Mádl Ferenc egyetemi jogász-professzorként és tárca nélküli miniszterként eddig a művelődési tárcának az oktatással és a tudománnyal foglalkozó részéhez állt közel. Részt vett az új törvények előkészítésében, jól ismeri a vita minden szakaszát. A Parlamentben arról kérdeztem, hogyan folytatja a tudománypolitikai bizottságban és a humánpolitikai kabinetben végzett munkáját.
- A tudománypolitikai bizottság változatlanul megmarad. Ebben a bizottságban vitattuk meg ismételten a tárcától érkező felsőoktatási törvényt. A humánpolitikai bizottságban pedig a közoktatással és szakoktatással is foglalkoztunk. Mindkét bizottságban persze egyetemi tanárokból, tudósokból álló komoly szakértő testület van, velük együtt dolgozunk...
-Új posztja más felelősséget is jelent. Leendő közoktatási miniszterként hogyan látja, mikor kerülhetnek a kormány és a parlament elé a hosszú ideje készülő törvényjavaslatok?
(Folytatás a 4. oldalon)
Továbbra is feltartóztatják az ENSZ-segélyszállítmányt Boszniában
ÚJVIDÉK - Zvorniknál harmadnapja tart az ENSZ segély-szállítmányának kálváriája. Az tíz kamiont még vasárnap tartóztatták fel a szerbek, amint átkeltek a Dri-nán. Egy szerb falucska lakói a szokásos módon eltorlaszolták az utat, s hallani sem akarnak arról,
hogy az élelmiszer-szállítmányt útjára engedjék. A Reuter zágrábi forrásokból úgy értesült, hogy Szerbia megkísérli jobb belátásra bírni „a fellázadt szerbeket” Boszniában. Állítólag Cyrus Vance telefonált ez ügyben Milosevics-nek, hogy vesse latba befolyását.
Hatan maradtak versenyben Fejlesztik Ferihegy 2-t
A tervezettnél hamarabb zárult le a Ferihegyi repülőtér 2-es termináljának fejlesztésére kiírt nemzetközi pályázat előminősítése. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumból származó információnk szerint a két új modulnak, valamint egy 250 szobás szállodának és üzleti központnak az építésére, valamint a későbbiekben a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatósággal (LRI) közös üzemeltetésére 13 konzorcium adta be a pályázatát. Közülük hat - két amerikai, valamint egy-egy angol, kanadai, holland, illetve német - pályaművet talált a bírálóbizottság alkalmasnak arra, hogy részt vegyen a minősítés második fordulójában, vagyis a munkák elnyeréséért folyó versenyben.
(Folytatás az 9. oldalon)
95 milliárddal tartoznak a társadalombiztosításnak
A legnagyobb adósok az állami vállalatok
Március végén jelenik meg a társadalombiztosítás adósainak listája, amely a tavaly december 31-i állapotot tükrözi. Áz elmúlt év végén 94,3 milliárd forint volt a társadalombiztosítás kintlévősége, ez csaknem 40 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbi összeget. Ám amíg 1991-ben 127,5 százalékos volt a növekedés, az elmúlt évben az emelkedés üteme lassult, 73,4 százalékos volt - tájékoztatta lapunkat Baranyai Géza, az OTF sajtófőnöke. A tartozásból meglepően kis hányad ( mindössze 15,5 milliárd forint) volt a késedelmi pótlék, a többit a be nem fizetett járulékok teszik ki. Baranyai Géza szerint mindez azt mutatja, hogy még mindig nem érvényesül maradéktalanul a biztosítói elv, mivel a társadalombiztosítás azok számára is szolgáltatást nyújt, akiknek
munkáltatója nem fizeti be a járulékot. Álláspontjuk szerint ugyanakkor nem szabad a nemfizetők alkalmo-zottait kizárni az ellátásból, mert ez beláthatatlan következményekkel járna. A fizetési fegyelem lazulására azonban jó példa, hogy az elmúlt évben ötven százalékkal emelkedett a költségvetési szervezetek tartozása.
A legnagyobb adósok továbbra is a vállalatok és a szövetkezetek, a kintlevőségek 72 százaléka őket terheli. A legnagyobb összeggel továbbra is a MÁV tartozik, az elmúlt év végén már 9,7 milliárd forinttal, az összes kintlévőség 10,3 százalékával volt adós, annak ellenére, hogy a szerződés alapján a havi járulékot már rendszeresen befizeti. Az adóslista első helyein továbbra is az egykori állami nagyvállalatok állnak.
(Folytatás a: 5. oldalon)
ezek után az ENSZ segélyszervezetének képviselője reméli, hogy a konvoj folytathatja útját. Más hírek szerint azonban Ratko Mladics tábornok, a boszniai szerb hadsereg főparancsnoka hallani sem akar erről.
(Folytatás a 3. oldalon)
Kétezren előzetesben Zárkák, elemi feltételek híján
A hazai rendőrségi fogdák egy része nemhogy a nemzetközi igényeknek, de még az itthoni jogi szabályozásoknak sem felel meg.
Bár a rendszerváltást követően néhány fogdát bezártak, többnek pedig megkezdték a korszerűsítését, számos olyan zárka maradt, amelyben a legelemibb feltételek is hiányoznak - összegezte a helyzetet egy, a közelmúltban készült tanulmány. Lapunknak dr. Vókó György, az állam- és jogtudományok kandidátusa - az írás szerzője - számolt be az e téren lefolytatott ügyészi vizsgálatok tapasztalatairól. A kép ugyancsak elkeserítő - különösen a csaknem kétezer érintett részére. Magyarországon jelenleg ennyire tehető az előzetes letartóztatásban lévők száma.
(Folytatás az 5. oldalon)