﻿ar 19.
32
oldalon
Magyar Nemzet
Szombati
mellékletünkben:
A Mátyás-tempóm története Sobri Jóska és a többiek Aerobictanfolyam kezdőknek
Ára: 25 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZOMBAT, 1993. február 20., LVI. évfolyam, 43. szám
Az önbecsülés forrása
írta: Földes Péter

csé-
Igyfl-
t!WÖ|
'W
xfcl-7 577.
ET
ia
-ség r vó* ózta !:atO*
tii.'
A szabad országok parlamentjére alapvetően jellemző, hogy a történelem sorsfordító eseményeinek megítélésében kifejezik és érvényesítik a nemzet alapvető értékrendjét. Nálunk a rendszerváltozás óta újra és újra búvópatakként felmerül az igazságtétel követelménye. Emlékezzünk egy pillanatra: vajon sokan voltak-e Magyarországon, akik 1989 végén megkérdőjelezték, hogy igazságtételre szükség van az indulási, oz, a közerkcHcs helyreállításához, hazánk jelenkori helyzetének újjáértékeléséhez?
A történelem sajátossága, hogy teljes arcát csak hosszú évtizedek után mutatja meg az utókornak. A nagy változásokat követő hónapok, évek nehezek, viharosak, de ritkán igazságosak. Nálunk 1989 óta rengeteg minden kiderült, de távolról sem minden - érezzük is ennek hiányát. Az azonban biztos, hogy népünk rendkívül türelmes. A világ bármely országa igazságtételt követelt volna a saját temperamentuma jegyében, ha mindazon keresztül kényszerül, amit Magyarország a kommunista uralom negyven éve során elszenvedett. Nálunk egyetlen pofon nélkül zajlott le annak a rendszernek a „leváltása", amely százezrek életében kitörölhetetlen és gyógyíthatatlan nyomokat hagyott.
A történelem szereti a kegyetlen fintorokat. Miközben nálunk most sokan azt hangoztatják, hogy az igazságtétel immár elkésett, a modern forradalmak bölcsőjében - Franciaországban - több mint kétszáz évvel a forradalom után szenvedélyes vita lángolt fel arról, hogy talán igazságtalan és elhamarkodott volt XVI. Lajos és Marié Antoi-nette kivégzése. íme, a századok így találkoznak az emberek igazságérzetének hullámain. Figyelemre méltó, hogy a kommunizmus alól felszabadult közép-és kelet-európai országok egyikében sem iutott még nyugvópontra e kérdés.
Országgyűlésünk e heti plenáris ülésén 151 szavazattal 19 ellenében és hét tartózkodással elfogadta az 1956-os forradalom és szabadságharc során elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásra vonatkozó kormányzati előterjesztést. Ez az 1956-ban is érvényes jogszabályok alapján a forradalom és szabadságharc leverésével kapcsolatos bűncselekményeket háborús és az emberiség ellen elkövetett bűntetteknek minősíti.
A bűncselekmény büntetési tétele 5-15 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadság-vesztés. A T. Ház 149 szavazattal 74 ellenében és 15 tartózkodás mellett elfogadta a Zétényi Zsolt és Zimányi Tibor nevével fémjelzett igazságtételi törvényjavaslatot is az egyes büntetőeljárási szabályok kiegészítéséről. Ez lehetővé teszi az 1944. december 2-a és 1989. október 23-a közötti időszakban elkövetett súlyos bűncselekmények üldözése érdekében a bírósági vizsgálatot, illetve annak megállapítását, hogy az elévülés bekövetkezett-e. Az Országgyűlés az MDF-es igazságtételi javaslathoz kapcsolódva 152 igen, 87 nem és 7 tartózkodás mellett elvi állásfoglalást is hozott a büntethetőség elévülésének értelmezéséről. Ennek lényege, hogy nem számít a bűncselekmények szempontjából jogilag
relevánsnak az az időszak (azok az évek, évtizedek), amelv alatt az állam nem élt a bűnüldözési kötelezettségével. Ez vonatkozik nyilvánvalóan a kommunista pártállam egész időszakára, amely során - mint nagyon jól emlékszünk - nem üldözték azokat a bűncselekményeket, amelyek elkövetése a kommunista hatalom vagy az azt „patronáló" szovjet uralom érdekeit szolgálta.
Az évtizedeket átélt nemzedék egész élményanyagában a legkülönbözőbb formákban jelen vannak a kommunista hatalom embergyötrései. Azok is, és természetesen ez az óriási többség, akik elkerülték a legrosszabbat, a megtorlás börtöneit, szintén emlékeznek arra a rengeteg hazugságra és megalázásra, amelyben szinte kivétel nélkül minden tisztességes embernek így vagy úgy része volt ezekben az időkben. Akkor is, ha ma már igyekszünk elfelejteni a legrosszabbat, az, ami történt, igazából nem felejthető, sebei jelen vannak mindennapi gondolkodásunkban, talán mai hibáinkban is. De hát ez az élet. Jó tudni, hogy a mai fiatalok és gyerekeink számára ez már csak alig elhihető emlékező mese lesz.
Figyelemre méltó, hogy az e lenzék - nyilván politikai okokból, már a jövő évi választásokra gondolva - most kevésbé szállt szembe az igazság-fételi törvény meghozatalával, mint az előző időkben. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy időközben sokan megismerték a volt Szovjetunióból Jelcin elnök által átadott „dosszié" tartalmát és a volt SZKP KB levéltárából származó dokumentumokat, az 1956-ról eddig „hiányzó lapokat". Ezek sokat - bár távolról sem mindent és főleg nem egészen hűen - árulnak el tragikus történelmünkről, elnyomatásunk évtizedeiről. Számos név áll ott, akiket a félelmetes idők túlélői nagyon is ismernek. De sokan nem szerepelnek, akiknek felelőssége legalább akkora, mint a dokumentumban nevesített magyar bűnösöké.
A jogi szakértők véleménye • szerint ez az igazságtétel elmarasztaló ítélet szintjén feltehetőleg száz embert érint. Aligha nevezhető ez boszorkányüldö-zésnek. A lényeg az, hogy a védelem hagyományos jogait érvényesítve nevesítsék azokat, akiket a legsúlyosabb bűnök terhelnek. Mert nem lehet igazság, hogy ne lehessen tudni, kik próbálták járni a tiszta utat, és kik azok, akik tudatosan részt vettek az elnyomásban. Vagy netán csak cinkosok voltak önös érdekből. Ez is hozzátartozik az igazságtétel megvalósulásához!
Nem börtöncellákra van szükség, hanem körültekintő, messze mutató, erkölcsi tartalmú, pontos ítéletekre. Ezek kettős célt szolgálnak:
A januári
költségvetési hiány
17.3	milliárd forint
Januárban a központi költségvetésben 17,3 milliárd forint volt a hiány. A bevétel az év első hónapjában 70,6 milliárd forintot tett ki, míg a kiadások ' elérték a 87,9 milliárd forintot. Ennek egyenlegeként alakult ki a deficit, amely a tavaly januárinál 1,9 milliárd forinttal kisebb, az időarányosat viszont 1,1 százalékponttal haladja meg.
Mind a bevételek, mind a kiadások meghaladták a múlt év januárit. A bevételeknél az emelkedés 14,2 milliárd forint, a kiadásoknál viszont csak 12,4 milliárd forint volt. Az időarányos szinttől a bevételek 0,9, a kiadások 0,6 százalékponttal maradnak el. Januárban az állami költségvetés hiányának nagyobb hányadát az állami forgóalap átmeneti felhasználása fedezte. Emellett azonban nőtt az értékpapír-állomány is, a növekmény 1,7 milliárd forint. Az értékpapírállomány-növek-mény úgy alakult ki, hogy az év első hónapjában az államkötvény-kibocsátásból 20,7 milliárd forint folyt be, ugyanakkor a kincstárjegyállomány
19.3	milliárd forinttal csökkent.
Szigorúbb lesz a társadalombiztosítási bírság
A kormány világbanki hitelt kap az egészségügy fejlesztésére
privatizációt. Gyurkó János aláhúzta a kőmyezetromboló technológiaimport megelőzésének fontosságát az utólagos szankcionálás helyett.
A kormányszóvivői tájékoztatón Cinkotai János kormánytanácsadó elemezte a fogyasztói árindex alakulását, amelynek apropóját az adta, hogy a KSH szerint a vártnál jóval magasabb, 6,8 a januári inflációs index. A kormánytanácsadó olvasatában 2,6 százalékos emelésért az áfa, 1,6 százalékért a fogyasztási adó, a maradékért pedig a szabadáras termékek, elsősorban az élelmiszeripar területén bekövetkező áremelés a „felelős”. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy mindezek alapján még korai lenne a tervezett 16-19 százalékos infláció meghaladásáról beszélni.
Juhász Judit beszámolt arról, hogy a miniszterelnök a közelmúltban levélben tájékoztatta a nagyhatalmak vezetőit a déli határainkon túl zajló eseményekről.
(Folytatás az 5. oldalon)
(Munkatársunktól)
A pénteki szóvivői tájékoztatón a csütörtöki kormányülésen elfogadott további napirendi pontokról informálta a sajtó képviselőit Juhász Judit, akinek vendégeként Latorcai János Miklós és Gyurkó János miniszterjelölt is bemutatkozott. Az ipari tárca várományosa vázolta az ipari tárca irányításával kapcsolatos elképzeléseit, amelyben a szerkezetváltás és a fogyasztóvédelem is kellő súllyal szerepel. Aláhúzta a Magyarországon gyártott termékek versenyképességének fontosságát, ugyanakkor szavaiból kiderült, hosszabb távon is számol a gazdaságválság jelenségeivel összefüggő következményekkel. Még százezer embernek kell távozni az iparból, jelentette ki egyúttal, jelezve, hogy erőfeszítéseket tesz az ipari szolgáltató szektor fejlesztésére, ami reményei szerint e réteg jelentős részét felszívja. Óvatosan nyilatkozott a hitellevél-konstrukcióról, de előre üdvözölt minden olyan megoldást, ami gyorsítja a
Kairóba vezetett Warren Christophernek, Clinton elnök külügyminiszterének első külföldi útja. Beszámolónk a 3. oldalon.
Primakov budapesti nyilatkozata
Az orosz titkosszolgálatnak nem feladata a Rjasencev-ügy földerítése - nyilatkozta lapunknak a többi között Jevgenyij Primakov, aki Budapesten a magyar és az orosz titkosszolgálat együttműködésének bővítéséről tárgyalt. Az ebben a minőségében hazánkba először látogató Primakovot fogadta Antall kormányfő, s vendégünk tárgyalt magyar partnerével, Füzessy Tiborral.
(Beszámolónk a 3. oldalon)
Az EBEÉ kisebbségi főbiztosa hazánkban
Szlovákiai tapasztalatairól tájékoztatta a magyar kormány képviselőit Max van dér Stoel, az EBEÉ nemzeti kisebbségi főbiztosa. A holland diplomata úgy értékelte, hogy helyi szinten a szlovák és a magyar lakosság részéről megvan a készség a békés együttélésre. A főbiztos tájékozódott a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos magyar kormányzati politikáról és a kisebbségi törvény előkészületeiről.
(Tudósításunk a 3. oldalon.)
egyrészt megmutatják a mának, a holnapnak a vétkeseket, és jelzik, hogy az áldozatok és a bűnösök erkölcsi helyzete nem lehet azonos. Az elpusztult hősök
nevét így is meg kell különböztetni azoktól, akik a jogtiprá: aktív részesei voltak. Ez így több, mint egyszerű igazságtétel: ez a nemzeti önbecsülés nélkülözhetetlen forrása, amelyet mindenki megért. Miközben a múlt félelmetes örökségei közepette immár három éve - és ki tudja, még hány évig - sok áldozattal próbáljuk felépíteni, újraépíteni országunkat.
A kuratórium jogi tisztázásra vár
Engedély nélküli tévéadó Mátyásföldön
(Munkatársunktól)
A Commercial Broadcasting Cha-nel Hungary televízió tevékenységét koordináló kuratórium a napokban tartotta alakuló ülését, ahol többek között elhangzott, hogy a CBCH március 15-én - a sajtónapon - egész napos adással mutatkozik be. A CBCH 1992-ben kezdte meg a próbaadásokat az egykori szovjet, 11-es csatornán. A működtetők úgy gondolják, műsorszórásuk törvényes, ám Parrag Gábor, a Frekvenciagazdálkodási Intézet igazgatója másképpen vélekedik:
- Az 1964. évi postatörvény ugyan régi, de érvényben van, s ez alapján a CBCH törvénytelenül működik. Az a korábbi engedély, amely a volt szovjet adóra vonatkozott, érvényét vesztette, ugyanis a sugárzási engedély nem örökölhető, így jogfolytonosságról sem lehet szó.
Parrag elmondta lapunknak, hogy az intézet mérőszolgálata pénteken délelőtt megkísérelte a bejutást a mátyásföldi adóállomásra - hogy a berendezéseket megvizsgálják -, de ez nem sikerült.
(Folytatás a 5. oldalon)
Rugalmas szabályok a korhatárra
Mennyivel emelkedik a nyugdíj?
(Munkatársunktól)
Az 1993. február 28-át követő időponttól az öregségi nyugdíj legkisebb összege 6400 forint lesz az új nyugdíjasok esetén. Azoknak, akik már nyugellátásban vannak, legkevesebb 650forinttal nő az ellátásuk, az emelkedés nagysága azonban nem haladhatja meg a 2200 forintot. A növekedés átlagosan tíz százalék -jelentette ki érdeklődésünkre Papp Gabriella, a Népjóléti Minisztérium közgazdasági főosztályvezetője. Tehát ha valakinek 22 000 forint feletti a nyugdíja, nála már nem érvényesül a tízszázalékos mérték. A saját jogon járó résznyugdíj 550 és 1600 forint közötti összeggel, általában tíz százalékkal emelkedik a kormány előterjesztése szerint. A rokkantsági minimumnyugdíj összege a III. csoportban 6400, a II. csoportban 6696 és az első csoportban 6731 forint lesz március elsejétől. A baleseti járadék összege tíz százalékkal, de legfeljebb 550 forinttal emelkedik. Az állandó özvegyi nyugdíj minimális összege 6200 Ft, a növedekés 550 és 1600forint közötti lehet. Az árvaellátás legkevesebb 5890 forint lesz a jövő hónap elejétől, és tíz százalékkal, de maximum ezer forinttal emelkedhet.
A házastársi pótlék kiegészítése 400 forint, a gyes jövedelempótléka 500 forint lesz március elsejétől. A saját és özvegyi nyugdíj egyesített összeghatára 10 131 forintra emelkedik a Népjóléti Minisztérium közlése szerint.
A parlament döntései értelmében 1995. január elsejétől változik a nők nyugdíjkorhatára. A táblázatban olvasható évszámok ugyan véglegesek, de a rugalmas kiegészítő szabályokat, tehát a kedvezményeket a május végén megválasztandó nyugdíjbiztosítási önkormányzat szabja meg. Elképzelhető, hogy a hosszú szolgálati idővel rendelkezők egykét évnyi engedményt kapnak. További változás, hogy 1993. június 30. után tíz év szolgálati idő már senkit sem jogosít öregségi résznyugdíjra, ehhez legkevesebb 15 esztendőre lesz szükség.
Az öregségi nyugdíjkorhatár 1994. december 31. után legalább 20 év szolgálati idő esetén:
BELFÖLDÖN
Tervek a Citadella kihasználására
Pest-Buda rovatunk a 12-13. oldalon
Rajk László ítéletének indokolása
Trianon gyermekei
Köntös-Szabó Zoltán regényéből
20.	oldal
Mindent
a világszínvonalhoz ménünk
Beszélgetés Glatz Ferenccel
21.	oldal
Miért nem települtünk még haza?
Egy amerikai publicista vallomása 23. oldal
KÜLFÖLDÖN
Habsburg Ottó
A jövő nukleáris zenéje
3. oldal
Az új elit Oroszországban
Interjúnk a 3. oldalon
Rushdie győzni akar
Nemzetközi magazin a 4. oldalon
SPORT
Bodák úr ajándéka
16. oldal
HÉTFŐN
Hétfői mellékletünk, a
VfAZDASAIjjt
tartalmából:
Körkép a garanciális szervizekről
Indul a határidős értékpapírpiac
A cég én vagyok - Bácskai Tamás rovata
Hl
rl
