﻿ag tiulóu
' F '*
■fc Hé

.■41M*
•fió Té-
Ntnug
ugpi
Vkpíi
[wsten
''*■«*-
nctnifl*
nyUskjfr
tőiteket
, .-korutó-ci »fofiA hí Miértéi
tckefy
ember
stást
o/ru-
s/cnláB
fgyp*
/uxud
i \fT1 A
mt ju-
.,d$-
Ára: 19,50 Ft
Legitim
képviseletet
Nem született szerencsés csillagzat alatt a társadalombiztosítási képviselők választásáról szóló törvény. A mellette leadott 153 szavazat - az ellene szóló 62 vokssal szemben - akár imponáló többségként is fölfogható, de áltatnánk magunkat akkor, ha kijelentenénk: minden feltétel adva van már a máius 21-i választás sikeréhez.
Jelentős késéssel került a törvényjavaslat a parlament elé, s még az utolsó pillanatbgn is éles polémiára adott okot az ET-megállapodás „felrúgása", és a húszról huszonöt százalékra fölemelt választási küszöb. Az informális egyeztetés zökkenőire, így utólag már fátylat boríthatnánk, de a választás esetleges érvénytelensége és a majdani ön-kormányzati képviselők legitimitása között feszülő ellentmondást nem lehet a sikeres végszavazás ellenére som egyszsrűon átugrani. Ehhez túlságosan nagy a tét.
Az országos listán választható képviselők ugyanis az ország majd féléves költségvetési kiadásai kitevő összeggel kell hogy sáfárkodjanak. így alighanem nyomós közérdek, hogy mielőbb fel tudjon állni az új önkormányzat, a járadék- és az adófizetők legyenek az igazi gazdái a társadalombiztosítási vagyonnak. Sokan most mégis attól tartanak, hogy a magas választási küszöbön elbukhat a jószándék. Solt Ottilia parlamenti felszólalásában ezt úgyszólván biztosra vette, kijelentvén: ne csak mondjuk, hogy fontos nekünk ez az önkormányzat, hanem takarítsuk el a felállítása előtt álló akadályokat, mert a 25 százalékos küszöb egy fordulóban egyenértékű azzal, hogy 1994-ig nem lesz társadalombiztosítási ön-kományzaf. Képviselőtársa, Kulin Sándor optimistább. Az MDF álláspontját tolmácsolva azt hangoztatta: nem valami égbekiáltó igazságtalanság és antidemokratizmus, ha egy ilyen döntő kérdésben megkívánjuk a minimális legitimitást. Amit a parlamenti képviselők esetében is elvárunk választás esetén. Addig sincs igazi veszély, hiszen a hat párt által delegált felügyelőbizottságok irányítják a társadalom-biztosítást.
Persze ma, amikor a vagyontalan társadalombiztosítás egyensúlyzavarokkal küzd, amikor 100 milliárd behajthatatlan kintlevősége havi tíz százalékkal nő, amikor az önkormányzat a költségvetés mostohagyermeke „akadémikusnak" hat a kérdés, hogy kik lesznek a „csődgondnokok" a társadalombiztosítás élén. A tapasztalat szerint azonban valódi önkormányzat mégis nagyobb eséllyel léphetne fel a társadalombiztosítás érdekében. Még akkor is, ha a pártok ma néha politikai versenytársat látnak a listaállító szakszervezeti szövetségekben, amelyeknek a befolyását, társadalmi presztízsét a válszfás csak növelheti.
Tudjuk, van is mit ledolgozniuk. A pártok nem is olyan régen egymással versengve próbálták gyengíteni - szétverni? -, elszámoltatni a szakszervezeteket. Most pedig mégis azt várják, hogy a választő polgár menjen el a szakszervezeti szövetségnek első hívó szavára? Nem tett kifejezetten jót a választói aktivitásnak sem a népszavazás intézményének alkotmányos trónfosztása, sem az ezeregy pótválasztás kudarca. Ha sikertelen lesz a szakszervezeti kampány, nemcsak újabb fólmilliárdot dobunk kj az ablakon, hanem a közeljövő újabb választásainak sikere is veszélybe kerül. A parlamenti ciklus végéhez közeledve a politikai pártok kampányfőnökeinek határ-
időnaplójába talán ezt az idő előtti választási tanulságot sem árt idő ben feljegyezni.
Bodnár Lajos
Hazánk Ukrajna egyik legfontosabb partnere
- mondta interjújában Kravcsuk elnök
A ma kétnapos látogatásra hazánkba érkező Leonyid Kravcsuk ukrán elnök a Magyar Nemzet munkatársainak adott exkluzív interjújában a többi között hangsúlyozta:
1.	Látogatásától a jószomszédi viszony erősödését várja, de nem szeretné, ha a tárgyalások sikerében csak az ukrajnai magyarok lennének érdekeltek. Ami a kisebbségeket illeti, a kárpátaljai magyarság jogai sem anyagi, sem szellemi, sem nyelvi, sem vallási tekintetben nem csorbulhatnak. Mindenki, magyarok, ukránok, oroszok egyaránt Ukrajna polgárai. Magyarország Ukrajna számára a legfontosabb partnerek közé tartozik.
2.	Ukrajna sem a lengyel, sem a magyar reformokat nem kívánja másolni, hiszen saját ukrán reformokra van szükség. Az elnök mindenféle sablont ártalmasnak tekint, s a pénzügyi téren, valamint a kormányzat állami szektorban játszott szerepében szerzett magyar tapasztalatokat tartja különösen megfontolandónak.
3.	Csernobil nem ismétlődhet
meg, de következményei felszámolásához Ukrajnának nyugati segítségre van szüksége.
4.	Ukrajna gazdasági gondjai
rendkívül súlyosak, egyes gazdasági reformokkal, például a pénzügyek, a bankrendszer átalakításával az ország elkésett, de Kravcsuk
elnök nem tart Ukrajna politikai szétesésétől.
5.	Kijevnek objektíve Németország nyújtja a legtöbb segítséget, de nem elég kinyitni az ajtót az Európai Közösséghez, képesnek kell lenni arra, hogy - mint Kravcsuk mondta - belépjünk rajta, ha a gallérunknál fogva próbálnának berángatni bennünket, annak nem lenne jó vége.
6.	A délszláv konfliktusban Ukrajna a béke helyreállításának fontosságát hangsúlyozza, és nem akarja kiemelni egyik felet sem, nem ítél el egyeseket, és nem támogat másokat, Kijev bármiféle egyoldalú akciót ellenez.
7.	Kijev semmiféle körülmények között nem kívánja felvetni a Dnyeszter-mellék Ukrajnához csatolását. A fennálló határok szentek -hangsúlyozta az elnök.
8.	A START 1 szerződés és az atomsorompó-egyezmény ratifikálása az ukrán parlamentre tartozik. Az elnök elismerte, hogy a törvényhozási megerősítés késlekedik, de hangsúlyozta, hogy a ratifikálás meg fog történni.
(Interjúnk a 7. oldalon)
Nem kísérik vadászgépek a segélyszállítókat
A kormány megadta az elvi engedélyt az átrepülésekhez
A magyar kormány az ENSZ Biztonsági Tanácsának 770. számú határozatára amelyben az ENSZ felszáll'* tóttá tagállamait, hogy a Bosznia-Hercegovinának szánt humanitárius segítség-nyújtás biztosítását támogassák - válaszolva megadta az elvi engedélyt arra, hogy a segélyt szállító repülőgépek Magyarország légterén átrepülhessenek.
Erről a döntésről a kormány tájékoztatta az Egyesült Államok budapesti nagykövetét és az Országgyűlés külügyi és honvédelmi bizottságát is. A fontos hírt Juhász Judit kormányszóvivő jelentett be csütörtök délután
a Parlamentben, a kabinetülés szünetében.
Az engedély azért elvi - magyarázta a szóvivő -, mert jó néhány részletkérdésben még szükséges az egyeztetés, és Magyarország biztonsági garanciákat vár. Juhász Judit a döntés hátteréről elmondta, hogy a kormány latolgatta a veszélyeket, amelyek esetlegesen fennállhatnak, de országunk számára nem érdektelen, hogy az Egyesült Államok közelebb kerüljön a délszláv probléma megoldásához. Juhász Judit hozzáfűzte: az amerikai szállítógépek fegyvertelenek, azokat vadászgépek nem kísérik. A segély-szállítmányokból a bosznia-hercego-vinai, horvát, szerb és bosnyák közösségek egyaránt részesülnek.
Ő.T.G.
Április elején lesz az első Clinton-Jelcin csúcstalálkozó
Az amerikai elnök bejelentette a légi segélyezést
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Christopher amerikai és Kozirjev orosz külügyminiszter Genfben április 4-re véglegesítette az amerikai-orosz csúcstalálkozó időpontját. Clinton csütörtök este hivatalosan bejelentette: Washington légi úton, etnikai tekintet nélkül segélyezni fogja a délszláv válság miatt szenvedő polgári lakosságot Boszniában.
Egymást erősítve igyekezett Clinton és Major a Fehér Házban tartott között sajtóértekezleten eloszlatni a Jelcin orosz elnök politikai jövőjével kapcsolatos borúlátást: nem hinném, hogy a mostani (belpolitikai) konfliktus a folytatásra képte-
lenné tette volna - mondta a brit kormányfő, míg az amerikai elnök megjegyezte, orosz kollégáját korántsem „bénította meg” a demokratikus társadalmakban megszokott vita a törvényhozással. Azt persze Clinton sem óhajtotta „elbagatellizálni”, bízott benne, hogy Jelcin „képes” folytatni, hiszen - tette hozzá Major „ő az oroszok legjobb reménye”. Szerda estére már amerikai kormánytisztviselők jelezték, hogy a genfi külügyminiszteri találkozó után be is jelenti majd Christopher és Kozirjev a csúcsot, amely tehát április 4-én lesz. S megfelelően a „szuperhatalmai korszak” hagyományainak, semleges helyen.
(Folytatás a 3. oldalon)
Hétfőtől
módosított kresz
5. oldal
Budapest
telefonprogramja
9.	oldal
Nemzeti főadó
Interjú
új főszerkesztőjével
11.	oldal
KÜLFÖLDÖN
Jugoszláv hajók torlaszolják el a Dunát
SPORT
Francia győzelem várható Hamarosan kezdődik az autópálya-építés
A másfél éves versenytárgyalási eljárást követően várhatóan még ez év tavaszán megszületik az Ml-es és az MI5-ös autópálya Győr-országhatár közötti szakaszának építési és üzemeltetési jogáról szóló koncessziós szerződés. A versenykiírásra eredetileg négy cég nyújtott be ajánlatot, s közülük a minősítés második fordulójában a francia Transroute cég által vezetett francia-osztrák-magyar, valamint az olasz Bamest által vezetett olasz-német-osztrák-magyar konzorcium maradt versenyben. A Közlekedési. Hírközlési és Vízügyi Minisztériumtól származó információnk szerint a műszaki, jogi és pénzügyi szakértőkből álló értékelő bizottság a francia Transroute vezetésével alakult Hun-garian-Euro-Expressway Consortiu-mot (HEEC) minősítette alkalmasabbnak a koncessziós szerződéskötést megelőző végső tárgyalásokra, ám -előnyös helyzetű ajánlattevőként -fenntartotta a Conzortio Bamesttel folytatandó tárgyalások lehetőségét is.
A tárgyalások befejeztével még az idén megkezdődik az M1-M15-ÖS mintegy 60 kilométeres szakaszának építése. A munkák várhatóan 1995-ben fejeződnek be, így már a világkiállítás előtt megindulhat a forgalom.
(p. zs.)
A Magyar Út-körök nem épülhetnek az MDF-re
Für Lajos: „Nmcs szó elhatárolódásról”
Lapzártánk után, szerdán éjfélkor ért véget a Demokrata Fórum országos elnökségének ülése. A hatórás tanácskozás nagy részében az MDF és a Magyar Ut-körök viszonyáról folyt a vita, a huszonegy tagú elnökségből tizenheten voltak jelen. Éjfél után Für Lajos ügyvezető tájékoztatta a sajtó képviselőit döntésükről, miszerint a Magyar Út Alapítványt önálló jogi személynek tekintik, amely független az MDF-től. Az elnökség nyilatkozatában azt is megfogalmazta, hogy a Magyar Út-körök mozgalma nem épülhet rá a fórum szervezeteire, s az MDF ragaszkodik a VI. országos gyűlésen elfogadott politikai nyilatkozathoz. Für kijelentette: semmiféle elhatárolódásról nincsen szó, s Csurka István a döntést a legtermészetesebben vette tudomásul. Az ügyvezető arról is beszámolt, hogy meghallgatták Antall József miniszterelnök pártelnök tájékoztatóját a kormányátalakítással kapcsolatban, amely szerint a közeljövőben nem várhatók újabb változások a miniszteri posztokon.
Katona Tamás miniszterelnök-
ségi államtitkár, elnökségi tag úgy vélte, hogy a közösen elfogadott nyilatkozat ellenére a viszony tisztázására valószínű, hogy a következő elnökségi ülésen visszatérnek. Lapunk kérdésére, hogy ezek szerint Csurka István kezében van-e további döntés, Katona kijelentette: ilyen helyzetben mindig annak a kezében van a döntés, aki választhat. Az államtitkár elmondta azt is, hogy a nyilatkozattal egy kivétellel mindenki egyetértett, Csurka pedig tartózkodott.
Ifjabb Fekete Gyula elnökségi tag véleménye szerint az elnökség döntése jól időzített volt, mert a Magyar Út-körök arculata még nem rajzolódott ki. Az elnökség szükségesnek tartja a szervezeti elkülönülést is a különböző alapítványoktól, mert ezek munkájában sok nem MDF-es tag is részt vesz. Mint megtudtuk a szerdai ülésen, Medgyasszay László egyéb elfoglaltsága miatt lemondott szóvivői tisztéről, de utódáról nem született döntés.
(o'.t.g.)
(Vélemények a 4. oldalon)
A „vonalárus” is csenget
Budapest
telefonprogramja
(Munkatársunktól)
Kínálati piac lesz 1996 végére Budapesten, azaz nem lesz probléma telefonhoz jutniuk a főváros polgárainak, cégeinek. Ehhez a programhoz mintegy 60 milliárd forintra van szüksége a Magyar Távközlési Részvénytársaság Budapesti Távközlési Igazgatóságának. Ez a hatalmas összeg azonban nem irreális, hiszen egy része az elkövetkező egykét évre már rendelkezésre áll, és számos fontos fejlesztés meg is valósul belőle. A várható gyarapodásról, illetve a meglévő elavult rendszerek korszerűekkel való felváltásáról adott tegnap értékelést Purger Imre igazgató.
Az már tényként könyvelhető el, hogy a főváros belső kerületeiben a telefonvonalat igénylőknek már ma sem kell várakozniuk. A 250 ezer igénylő harmada él a középső sávban, kétharmada pedig a peremkerületekben. A távbeszélő igazgatóság ma már számolhat a vele együttműködő üzlet- és versenytársakkal, így a Kont-raxszal, amely százezer vonalat létesít három külvárosi kerületben, hamarosan be is köti az első telefonokat.
(Folytatás a 9. oldalon)
Részletek a labdarúgó vb-selejtezőkről
13. oldal
32 oldalas szombati számunkban:
Nem akarok politikai Don Quijote lenni
Interjú Orbán Viktorral
7.	oldal
Mikor kiáltsunk farkast?
Balassa Péter, Buda Béla és Fodor Gábor
17.	oldal
A Kentaurok és a Kentaurnők
Részlet Cseres Tibor új regényéből
20.	oldal
Hogyan őrzik Paksot?
21.	oldal
...
ti
I
I
1