﻿
Adócsalók
Nemzetközi kitekintő
Ára: 25 Ft
Magyar Nrn/á
Színes
TELEMAGAZIN
melléklettel
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZERDA, 1993. március 10., LVI. évfolyam, 58. szám
*Tki
1
'{hí kid
- tói-
1a*t
kdtá.
Lesi
>an
-nftMK
■dindeatf k. nufldi
’clfÖkSjt ■ 'tófsad umflifii •clukjdfi >ir«ctEká> 0-«| iw v
kMŰMil
uljMriÚ
iil* hétfő nbói s hó-
stn
láratyfi
cn utóid
gakxntet .ődM ILI ttom **■ IS pttotfr nvck ntb-
c/codS » -íy/ct, *$• 4/ c!!ítH»
illatok
* ,
’ .chából**
... ,.,vuili#
' komolyé
^/or P*
. ^ uttW"
san
/Ott *|ö’
,,3
I é, mekt
‘S3k
ryvábk
Aliivá
r
Jelcin-
doktrína
Újabb ütközetét kezdi az alkotmányos hatalomért szerdától Borisz Jelcin az átalakulással vajúdó Oroszországban. A csatatér, a népi küldöttek rendkívüli kongresszusa pedig ismét a fókuszba helyezi a nyugati dilemmát: hatalmon marad-e, avagv megbukik az orosz elnök? Mekkora valójában a vörös-barna veszély, a levitézlett kommunisták és a szélsőjobbos nacionalisták szövetkezése a történelmi revansra? S a fentiekből adódóan hogyan lehetne, illetve érdemes-e egyáltalán megtámogatni az orosz reformokat, oékeoszta-lóknak tekintve a feneketlen zsákba bedobált dollármilliárdokat?
Az áprilisi csúcstalálkozóra készülő Clinton környezetéből olyan híresztelések érkeznek, hogy alapjában nem változik az eddigi politika: a látványos szóbeli támogatás próbálja elhomályosítani az anyagi juttatások szűkmarkúságát. Közben pedig a nemzetközi pénzügyi szervezetek változatlan keménységgel korlátozzák a reformerek mozgásterét, a világpolitikai szövevénytől lecsupaszított Oroszországban harmadik világbeli fejlődési modellt látván csupán. Mindennek elkerülhetetlen visszahatásaként azok is növekvő mértékben ábrándulnak ki a „létező kapitalizmusból", akik a moszkvai reformok születésénél bábáskodtak.
S még csábítóbbá válik Jelcin megkísérlése, ha az alkotmányos módszerek csődöt mondanak, hogy alkotmányon kívüli eszközökkel teremtse újjá az erős központi - elnöki - hatalmat. Hiszen ha a Nyugat nem is hajlandó szponzorálni a demokratikus fejlődést, a visszahatások mérséklése azért még elemi érdeke. Mivel pedig a politikai modernizálási kísérlet ott tart, ahol (sem a hatalmat, sem a társadalmi elégedetlenséget kellőképpen képviselni nem tudó „Potyemkin-pártrendszerrel"), így a rend fenntartásának továbbra is csak egyszemélyi letéteményese van: Jelcin. Ennek beismeréseként az Oroszországban puhatolódzó Nixon úgy
>n
1
összegezte a tapasztalatait, hogy a Nyugat nem Jelcin és valamilyen joDb, hanem közte és egy rosszabb megoldás között választhat.
Gorbacsovot a nemzetközi népszerűsége csúcsán ugyanígy ítélte meg a Nyugat. A helyzet annyiban más - igaz, ez döntő mozzanat -, hogy Gorbacsov mindvégig fenn akarta tartani a birodalmat, Jelcin azonban mind ez idáig hajlandónak mutatkozott lemondani róla. Ám a pénzvilág által minél inkább magára hagyatva kényszerül belpolitikai kompromisszumokra, annál kevésbé kerülheti meg a nemzeti alapkérdéseket. Ennek jelzéseként a lehetséges centrista szövetséges erő, a Polgári Unió fórumán a múlt héten kifejtette egy amerikai közíró által máris „orosz Monroe-dokfrínának" elkeresztelt nézeteit arról, hogy Moszkva a „béke és stabilitás biztosítéka" lehetne a volt szovjet térségben. Következésképpen békefenntartó, illetve -teremtő szerepre is vállalkozna - amit egyesek sietve hajlamosak a hegemonis-ta igények korszellemre hangolt újrafogalmazásaként értelmezni.
Mindenesetre a Nyugat bizalmatlan tanácstalanságát az orosz változásokkal szemben - ami a cselekvési tehetetlenség mögöttes indítéka lehet - tükrözi a keleti im-périummal szemben genetikailag bizalmatlan Kissinger budapesti megjegyzése is: a demokráciáknak inkább Kelet-Európát kellene támogatniuk, mint Oroszországot. Persze, megnyugtató éppen az sem lehetne az itt élőknek, na a kezeletlen orosz válság következményeként, új „cordon sanitaire"-ként értékelődne fel ismét Kelet-Európa stratégiai jelentősége.
Lambert Gábor
Jóváhagyták az egyházak támogatását
Döntött a parlament az állami pénzalapokról
(Munkatársunktól)
Az Országgyűlés keddi ülésén, nemzetközi szerződéses kötelezettségének eleget téve, törvényt alkotott a menekültügyi alapról, s az államháztartási törvény követelményeihez igazodva több elkülönített állami pénzalapról is döntött. Működik ezentúl a rehabilitációs alap, amely a csökkent munkaképességűek foglalkoztatását segíti, megszületett a kisvállalkozói garanciaalapról szóló és a betétbiztosításról szóló új törvény is, valamint jóváhagyta a T. Ház az egyházak támogatását.
A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat megvitatásával kezdte keddi munkanapját a parlament. A nagy horderejű téma számos képviselőt késztetett hozzászólásra, ám néhány élesebb politikai pengeváltásra is sor került.
Elsőként Kávássy Sándor, a Független Kisgazdapárt képviselője húzta alá a törvényhozói szándék jelentőségét, rámutatva, hogy a nemzeti
és az etnikai kisebbségeket megillető jogokat nem a többség adományaként, hanem alapvető állampolgári jogként kell kezelni. A problémák között említette, hogy az oktatási esély-egyenlőség terén még sok a pótolnivaló, másrészt úgy vélte, indulatokat kelthet a ma honos népcsoportok kiemelése és felsorolása. Ez a .jóslata” - mint hamarosan kiderült - már a parlament vitája közben valóra vált, jóllehet a képviselők többsége pozitívan állt az alapkérdéshez. Figyelmet érdemlő mozzanata volt a tegnapi vi-; tának Sípos Imre (FKGP) német; nyelven elhangzott hozzászólása, választókörzete kisebbségi nyelvén ío-! galmazta meg a törvénnyel kapcsolatos álláspontját. E szerint a kisebbségek eleve hátrányosabb helyzetből indulnak, ezért a törvénynek kell szavatolnia a többletjogokat, amely viszont pénzügyi fedezet nélkül keveset érhet.
Péli Tamás (MSZP) a cigány népcsoport nevében mondott véleményt, felszólalásában Antall József egyik 1957-ben írt nagyobb tanulmányából is hosszan idézve. A képviselő felvetette, hogy a személyi jövede-
lemadó további húsz százalékát hagyják azoknál az önkormányzatoknál, amelyek területén kisebbségek élnek. Vona Ferenc (MDF) a többi között leszögezte: az Ország-gyűlés bocsánatkérésével el lehetne apasztani a kisebbségi panaszok forrását, ki lehet lépni abból az ördögi körből, amit a kölcsönös sérelmek állandó felemlegetése okozott és okoz. Reményét fejezte ki, hogy á sikeres törvényhozói munka után olyan törvény születhet, amely „túlkiabálja a határokat”. Wekler Ferenc (SZDSZ) kritikusabban értékelte a törvényjavaslatót, ameiy szerinte még nem eléggé kidolgozott ahhoz,' hogy hamarosan elfogadja á parlament. A további késedelem pedig a nemzetiségieknek is csak áthat. Varga János (MDF) szerint néhány definíció valóban pontosításra szorul, de a törvényjavaslat nagyobb része kristály-tiszta, egyértelmű megfogalmazású. Javasolta, vezessék be az „őshonos” nemzeti kisebbség fogalmát, ennek időhatárát pedig a képviselők a törvény által javasolt 1893 helyett 1920-ban javasolta meghúzni.
(Folytatás a 4. oldalon)
Az EK politikai döntést vár Bősről
(Munkatársunktól)
Jacques Delors, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke levelet intézett Antall József miniszterelnökhöz a bősi vízlépcső ügyében - tájékoztatta az újságírókat keddi sajtótájékoztatóján Hermán János, a Külügyminisztérium szóvivője.
A levélben Delors leszögezi: a bizottság tisztában van azzal a ténnyel, hogy a kérdés rendezésének hiánya kockázatokhoz vezethet, politikai feszültségeket kelthet, és általában ártalmas lehet a regionális együttműködésre, így a visegrádi csoporton belüli kapcsolatokra. A bizottság elnöke úgy véli, hogy az eddigi magyar lépések realista lépések voltak és előrehaladást tettek lehetővé. A bizottság szerint csak konstruktív szellemben -amilyet ez, idáig is tanúsított a magyar fél - lehet kijutni a zsákutcából. Ugyanakkor Delors azt is megállapítja; a jelenlegi helyzetben legmagasabb szintű politikai döntés szükséges a további előrehaladás érdekében.
A bősi kérdéssel kapcsolatban a szóvivő emlékeztetett: a közelmúltban több sajtónyilatkozat jelent meg arról, hogy Meciar kormányfő hivatalos találkozót javasolt Antall József miniszterelnöknek, amelyen részt venne az Európai Közösségek magas rangú képviselője is.
(Folytatás a 3. oldalon)
Légi segélyek és harcok Boszniában
Belgrádot izgalomban tartja a bankvezér szökése
ÚJVIDÉK - Továbbra is vagon-számra érkezik a segély Boszniába, de mindez alig-alig segít az éhező, nélkülöző lakosság gondjain. A Her-culesek - amelyekhez a hónap derekán és végén orosz, illetve német gépek is csatlakoznak - tovább szórják terhüket a köztársaság keleti részében, Szarajevóban pedig egymást érik a segélyszállító repülők, hétfőn például tizenhét landolt. Karadzsics ígéretet tett, megnyitnak minden szárazföldi korridort, hogy az élelmiszer eljusson Bosznia-Hercegovina minden, éhség sújtotta vidékére. A konvojok biztonságáért azonban nem vállalt felelősséget.
A boszniai frontokon közben lankadatlan hevességgel folytatódnak a harcok. Kelet-Boszniában „kisebb szerb ellentámadásról” adtak hírt a szerb források, a muzulmánok pedig a polgári lakosság további megpróbáltatásairól. Meg nem erősített jelentések muzulmán előrenyomulás-
ról beszélnek, bizonyos területek visszafoglalásáról, ami - a szerb túlerőt figyelembe véve - meglepetést keltett. Hercegovinában is tovább dörögtek a fegyverek. Horvátországban sincs nyugalom.
(Folytatás a 3. oldalon)
Januárban 6,8 százalékkal nőtt az árszínvonal
A nyugdíjak értéke tovább csökken
Jelenleg több mint 2 millió 770 ezer nyugdíjas él Magyarországon, vagyis a népesség jó egynegyede él nyuaaíjból, sajnos egyre nehezebben. Március, s tavaly óta szeptember is, a nyugdíjemelés hónapja, de a névleges emelés ellenére érezhetően tovább csökken a nyugdíjak vásárlóereje, annak ellenére, hogy a nyugdíjakra fordítják a legtöbbet az állam-háztartás kiadási tételei közül: mintegy 16 százalék, a bruttó hazai termék (GDP) közel 11 százaléka jut erre.
A nyugdíjak értékvesztése - reálértékben - folytatódik. Ez a folyamat nem új keletű, a 70-es évek óta tart, felerősödése pedig az infláció növekedésével vált drámaivá. A 80-as években a fogyasztói áremelkedés gyorsult; a nagymértékű áremelések szaporodtak, s így mélyült az
évi 2 százalékos nyugdíjemelés és a 7-9 százalékos átlagos inflációs ütem közötti szakadék. Az 1980-ban megállapított nyugdíjak közül például egy 3000 forintos nyugdíj 1989-ben eredeti reálértékének már csak 78 százalékát tette ki, az 5000 forintnyi reálértéke pedig 64 százalékra olvadt.
A legutóbbi évek magasra szökött inflációja mellett a nyugdíjak vásárlóereje meredeken zuhant. Tavaly a fogyasztói árak egy év alatt átlagosan 23,0 százalékkal nőttek a Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint. Ezzel szemben a nyugdíjak átlagos nominális növekedése éves átlagban csak mintegy 15 százalékot tett ki, mivel az év eleji 13 százalékos átlaghoz csupán szeptembertől járult az újabb hatszázalékos emelés.
Az idén az előrejelzések és az előirányzatok 17-19 százalékos átlagos árnövekedéssel számolnak.
(Folytatás a 8. oldalon)
A rendőrség csak vizsgáztat
Népszerű a „testőrszakma”
(Munkatársunktól)
A fiatalok körében népszerű ma testőrként, vagyonőrként dolgozni, ám a fegyveres munka megkezdéséig igen szigorú vizsgákat kell teljesíteniük a jelentkezőknek. Az első lépésként fegyverviselési engedélyt
kell szerezniük.
Ahhoz, hogy ezt az engedélyt a területileg illetékes rendőrkapitányság megadja, szükséges az orvosi alkalmasság és a jártasság igazolása. A kérelmezőnek első fokú egészség-ügyi vizsgával kell rendelkeznie, ami azt jelenti, hogy mind belgyógyásza-tilag, mind pszichológiailag megfelel a követelményeknek. Arról, hogy az illető tud-e bánni a fegyverrel, vizsgabizonyítványt kell felmutatni. A rendőrség a kiképzéssel nem foglalkozik, csak a vizsgáztatással. Az előkészítés azok dolga, akik a testőröket, vagyonőröket alkalmazzák.
(Folytatás a 4. oldalon)
A tervek szerint május második felében nyitják meg az elmúlt rendszerhez kötődő szobrokat bemutató XXII. kerületi parkot. A talapzatok mar elkészültek, s a szobrok egy része végleges helyén áll. Utolsóként a Jászai Mari téri Marx-Engels- és a Felvonulási térről e! I ontott Lenin-szobrot helyezik majd el. A park összesen több mint ötven, az elmúlt rendszerhez kötődő szobornak és emléktáblának ad majd otthont. Képünkön a Vérmezőről elszállított Kun Béla-emlékmű látható.
BELFÖLDÖN
Közhasznú munka fél áron
5. oldal
Vérrokonaink:
Ki mérgezi a Bocskai úti iskolásokat?
7. oldal
Kovács Imre öröksége
Borbándi Gyula írása a 7. oldalon
Könyvesház
10. oldal
Kiállítás 48-as relikviákból
KÜLFÖLDÖN
Az évszázad politikai pere Ausztriában
2. oldal
Tory-lázadás a brit parlamentben
magyar
munkavállalók
8. oldal
SPORT
Fél pohár víz
13. oldal
HOLNAP
A főcenzor felfedi
Csütörtöki mellékletünk, a
GMaWNTOl ,
AZDASAVr
EXPOFÓRUM
tartalmából:
Az utazási irodák és az expo
Világkiállítási gondolatok
A vidéki rendezvények száma felülmúlja a várakozásokat
Privatizáció: egyre több cég a dolgozóké
Ingatlantőzsde