﻿lagpr Nemzet
Kemény és egyértelmű törvényre van szükségünk
Környezetvédelem rovatunk
Ára: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
PÉNTEK, 1993. március 12., LVI. évfolyam, 60. szám
Tudunk-e
tanulni?
A világ huszonnégy országát összefogó, 1960-ban megalakult szervezet, az OECD (Organisation fór Economic Cooperation and De-velopmenl) oktatási bizottsága a magyar kormány felkérésére lelmérő tanulmányt készít a magyar oktatásügyről. Huszonegy külföldi szakértő: egyetemi tanárok, világhírű oktatásügyi szakértők jöttek el ezen a héten Budapestre az OECD tizenkét tagországának képviseletében, hogy megbeszéljék magyar kollégáikkal vizsgálatuk felsőoktatásra vonatkozó eredményeit.
A munka, amely a novemberi párizsi konferencián ér majd véget, Körülbelül másfél éve kezdődött. Az OECD által választott független szakértbizottság tagjai (egy kanadai, egy cseh, egy svéd és egy francia szakember) részletes előtanulmányok, az Oktatáskutató Intézet által összeállított „önelemző" háttértanulmány és magyarországi útjaikon szerzett személyes tapasztalataik alapján fogalmazták meg azt a dolgozatot, amelyet most vitattak meg a kormány, a szaktárcák képviselőivel és a felsőoktatási intézmények tanáraival közösen.
Mádl Ferenc oktatási és művelődési miniszter a kormány nevében köszöntötte a vendégeket, és elmondta: igen nagy kihívás számunkra a felsőoktatás korszerűsítése, újraértelmezése, az új törvény megfogalmazása és elfogadtatása. „Olyan megoldásokat kell találnunk - hangsúlyozta -, amelyek megfelelnek a hazai viszonyoknak, és tükrözik a mások tapasztalataiból levonható tanulságokat."
A külföldiek úgy látják, sok jó kezdeményezés indult meg az egyes intézményeken belül, de ezek sokszor ismeretlenek maradnak a többiek számára, nem összegződnek. Márpedig egységes irányításra, átfogó stratégiai módszerre, oktatáspolitikára van szükség, amelynek minden része jól illeszkedik a többihez. Közös gondolkodásra és közös munkára. Újra meg kell határozni, mit értsünk felsőoktatáson - hangzott a javaslat. - Az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a társadalom gyorsan változó igényeire, a felsőoktatás azon nem hagyományos formáira, amelyek Nyugaton már rég meghonosodtak, de nálunk még hiányoznak a törvénytervezetből El kell érni, hogy a képzési rendszer többfokozatú legyen, lehetőséget adjon a rövidebb idejű tanulmányokra is, a diplomák egymásra épülésére és így tovább.
Bel- és külhoniak egyetértettek abban, hogy a felsőoktatás a legjobb „nagyberuházás". Magyarországon ma még a jelentkezők jó része nem jut be a felsőoktatási intézményekbe, de a változás már megkezdődött. 1990-91 -ben a jelentkezők 36 százalékát vették fel az egyetemekre, főiskolákra (76 600 főj, 1991-92-ben 41 százalékát (83 200 fő), 1992-93-ban pedig már 45 százalékát (92 750 fő). A cél az, hogy az ezredfordulóra elérjük az európai középmezőnyt, nogy száznegyven-százötvenezer diák tanulhasson. Ahhoz azonban, hogy igazán korszerű felsőoktatásunk legyen - tudnunk kell tanulni. Nemcsak a saját kárunkon, hanem másoktól.
Ferch Magda
Csepp a délszláv közvetítések tengerében
Milosevics párizsi villámlátogatása
Jelcin békejobbját elutasította az orosz kongresszus
A Magyar Nemzet Részvény-társaság állandó tudósítói posztot létesített Párizsban. Martin József lapunk Párizsban és Brüsszelben akkreditált tudósítója megkezdte munkáját új állomáshelyén.
(Tudósítónktól)
PÁRIZS - Újabb diplomáciai csepp a délszláv közvetítési próbálkozások tengerében: nagyjából így foglalható össze Mitterrand francia elnök .jószolgálati” ténykedése, amellyel Párizsban rövid időre egy asztalhoz ültette Milosevics szerb elnököt és a Vance-Owen kettőst.
Körülbelül két óra hosszat tartott a Mitterrand elnökletével megrendezett találkozó az Elysée-palotában, amelyre a szerb államfő egy-két perces késéssel érkezett. A tanácskozások lapunk zárta után a külügyminisztériumban folytatódtak, s a Szajna partján nagyjából így fogalmazták meg Milosevics párizsi villámlátogatásának tétjét: sikerül-e a pénteki New York-i megbeszélések előtt rá-
venni Szerbia erős emberét arra, hogy nyomást gyakoroljon a boszniai szerbekre, s kivált militáns pszichiáter vezetőjükre, Radovan Kara-dzsicsra. A párizsi megbeszélések első fordulója után a belgrádi vendég azt állította, hogy a felek közelebb kerültek a megállapodáshoz. Ám annyi diplomáciai fiaskó után - a párizsi emberi jogi szervezetek csütörtök esti tüntetésükön joggal sürgették az etnikai tisztogatások beszüntetését Boszniában - ajánlatos fenntartásokkal fogadni a tárgyalások haladásáról szóló híreket.
Annál is inkább, mert a Washingtonból éppen hazatért és jövő kedden Moszkvába készülő francia elnök most valószínűleg legalább annyira figyel a tetőfokához közeledő hazai szócsatára, mint a tényleges boszniai háborúra. A Le Figaro szerint a jószolgálat felajánlásával az Elysée-palota lakójának nem is volt más szándéka, mint azt érzékeltetni, hogy a kül- és védelmi politika formálásában továbbra is övé a vezető szerep.
(Folytatás a 3. oldalon)
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Tovább nőtt az orosz elnökre nehezedő nyomás a népi küldöttek soron kívüli kong-
ná* W Syndicale]
resszusának második napján, amelyre Jelcin kemény, de mégis megegyezést kereső beszéde és Haszbu-latov emocionális, az államfőt az őszinteség hiányával vádoló felszólalása nyomta rá a bélyegét. Noha a „szuperparlamentnek” az eredeti ter-
vek szerint két nap alatt be kellett volna fejeznie munkáját, lényegében érdemi döntések nélkül ért véget a csütörtöki tanácskozás is.
Nyitó szónoklatában Borisz Jelcin újra síkraszállt az elnöki hatalom megerősítése mellet. Szerinte a közvetlenül a nép által választott államfő testesíti meg Oroszország épségét és egységét. Jelcin figyelmeztette a képviselőket, hogy az elnökkel folytatott harc tulajdonképpen lehetetlenné teszi az erős és önálló kormány megteremtését, noha mint később Cserno-mirgyin miniszterelnök is leszögezte, a kabinetnek nagyobb mozgástérre van szüksége a jelenlegi, határozott és gyors intézkedéseket követelő gazdasági helyzetben. Jelcin hangsúlyozta, hogy kész mindennemű párbeszédre és megállapodásra a kongresszussal, de jelezte azt is, hogy a referendumot is előíró decemberi paktum minél több elemét meg szeretné őrizni. Ehhez képest a honatyák leszavazták az elnök által előterjesztett határozat-tervezetet, amivel kapcsolatban Jelcin nem rejtette véka alá neheztetlését.
(Folytatás a 3. oldalon)
Német biztosító alapítását engedélyezte a kormány
Katona Tamás: Remélhetően a pártok együtt ünnepük március 15-ét
Washington sürgeti a NATO-békeerő tervezését
(Tudósítóntkól)
WASHINGTON - Címoldalán tálalja a csütörtöki The New York Times értesülését, amelyet az amerikai hírközlés rögvest „felkapott”: akár másfélszázezres haderő is elképzelhető a balkáni békebiztosításra. Igaz, a Times szerint a „valószínű” létszám inkább az ötven-hetvenezer között lesz, ám a NATO-ban állítólag „felvázolt” három változat egyike nem zárja ki a fenti, tehát jóval nagyobb méretű sereget sem: minden attól függ, mennyi utóharcra lehet számítani a boszniai muzulmánok és szerbek között a békemegállapodást követően.
(Folytatás a 3. oldalon)
(Munkatársunktól)
A kormány csütörtöki ülésén tárgyalt a március 15-i ünnepségek megrendezéséről, elfogadta a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának előterjesztését a Phare-program továbbfejlesztéséről, ugyanakkor jóváhagyta a német Signal biztosító részvény-társaság budapesti székhelyű intézetként való megalapítását.
A kormányszóvivői tájékoztatón Katona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára ismertette a már korábban nyilvánosságra ho-
zott, a kormány által szervezett és lapunk csütörtöki számában is közölt március 15-i ünnepségek időpontjait. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy ezúttal nem egymás ellen, hanem közösen ünnepelnek majd a politikai erők. Katona elmondta, hogy szeretnék, ha ez az ünnep újra elsősorban a fiataloké lenne, a protokoll-rendezvényeket pedig igyekeztek minimálisra csökkenteni. A kormány hatszázezer forinttal támogatja az ünnepi rendezvényeket.
Arra a kérdésre, hogy milyen intézkedéseket hoztak a tavalyi október 23-i ünnepség tapasztalatain okulva, az államtitkár kifejtette, arra töreked-
tek, hogy a rendőri kordon most minél kisebb legyen. Tárgyaltak az Országos Felsőoktatási Érdekképviseletek Szövetségével, hogy az egyetemisták is kapcsolódjanak be a rend-fenntartásba, de az OFÉSZ az államtitkár szerint nem volt erre felkészülve. Ugyanakkor megtudtuk, hogy több középiskola diákjai vállalták ezt a feladatot. Egy másik kérdésre válaszolva Katona Tamás kifejtette, hogy a kormány nem felejtette el a márciusi ifjak 12 pontját - köztük is az egyik legfontosabbat, a sajtószabadságot és reméli, hogy sikerül ezt nem elveszíteni, de igazán megalkotni.
(Folytatás a 4. oldalon)
Új parkolásgazdálkodási elvek
Tizenegymilliárdos támogatást kér a főváros
Idén több mint 11 milliárd, jövőre pedig mintegy 8,5 milliárd forint értékű beruházást kíván céltámogatásból megvalósítani a főváros. Erről csütörtöki ülésén döntött a budapesti önkormányzat közgyűlése.
Számos közműfejlesztés mellett kórházrekonstrukciók, szociális otthon- és tornaterem-építések szerepelnek a programban. A vita során Szolnoki Andrea (SZDSZ), az egészségügyi bizottság elnöke úgy vélekedett, hogy a kórházaknak juttatandó gép- és műszer beszerzésre fordítandó támogatást növelni kellene, vagy pedig - ha nem képesek a kórházakat fenntartani -, adják át
azokat a kerületeknek vagy az államnak. Mivel a támogatás növelése csak költségvetési tételek átcsoportosításával érhető el, Székely Gábor főpolgármester-helyettes ígéretet tett: az ügyben a következő közgyűlésen rendelettervezetet terjeszt elő.
A közgyűlés tegnap újból szavazott Törőcsik Marinak, az Arizona Színház igazgatójának kinevezési időpontjáról. A januárban és februárban megejtett korábbi szavazások során ugyanis a javaslat nem kapta meg a minősített - tehát a legalább 45 igenlő - szavazatot. Ezúttal 48 képviselő támogatta Törőcsik Mari február 1-jétől történő kinevezését.
(Folytatás a 4. oldalon)
Szigorodik az adósminősítés
Kevesebb hitelt vesznek fel a vállalkozók
(Munkatársunktól)
Jóllehet a pénzintézetek és a vállalkozók kapcsolatában jelentkező problémáknak mély gazdasági okai vannak, a pénzügyi rendszer változtatásával érezhető javulást lehetne elérni - véli a Magyar Gazdasági Kamara. Erre annál is inkább szükség lenne, mivel miközben a lakossági megtakarítások gyorsan növekednek, és a bankok bőséges kihelyezésre váró likvid forrásokkal rendelkeznek, a gazdaság szükségleteihez képest egyre kevesebb hitelt vesznek fel a vállalkozók.
Ugyanakkor gyors ütemben növekszik a vállalkozói szféra közvetlen külföldi hitelfelvétele: állománya jelenleg több mint egymilliárd dollár, a kiadott hitelengedélyek értéke 1992 szeptemberének végén elérte a 2,2 milliárd dollárt.
Milyenek a vállalkozások hitelhez jutási lehetőségei, hogyan változik 1993-ban a hitelkínálat és -kereslet a hitelpolitikai irányelvekkel összefüggésben? - erről készített összeállítást a Magyar Gazdasági Kamara, amelyet tegnap elnökségi ülésen tárgyaltak meg többek között a Magyar Bankszövetség, a Magyar Nemzeti Bank, a kereskedelmi bankok képviselőinek a részvételével. A vállalkozói szférának nyújtott bankhitelek állománya 1991-hez képest nominálértékben valamelyest emelkedett, az éven belüli lejárattal nyújtott hitelek állománya öt százalékkal, az éven tú-liaké körülbelül hat százalékkal nőtt. Figyelembe véve azonban az inflációt is, reálértékben csökkent a vállalkozók által igénybe vett hitelállomány.
(Folytatás a 9. oldalon)
077)