﻿A magyar-román alapszerződés: mit adunk s kapunk cserébe?
Ma®ar Nemzet
Színes TELEMAGAZIN melléklettel
Ára: 25 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZERDA, 1993. március 17., LVL évfolyam, 63. szám
Mitterrand Jelcinhez látogatott
A demokratikus erők támogatására érkezett a francia elnök Moszkvába
Üzenet a Kremlnek
A véletlen úgy hozta, hogy a francia elnök vállalhatta fel az aggódó Nyugat követének szerepét, s éppen ő tolmácsolhatja, hogy a fejlett demokráciák felsorakoznak Jelcin mögött - jóllehet közel két éve még éppen Mitterrand volt az, aki kínos párizsi vesszőfutásra kárhoztatta a mostani pártfogoltál, mivel az akkori nyugati értékítélet szerint Gorbacsov látszott a felkarolandó partnernek. A politika azonban a szerencséhez hasonlóan forgandó, Jelcin és Mitterrand tehát most kölcsönös erkölcsi támogatást nyújt egymásnak. Szüksége van erre a francia elnöknek is, bizonyítandó: bármi legyen is a hét végi francia választások kimenetele, a külpolitikát azért továbbra is a kezében tartja. S persze bizonyára jólesik a demonstratív támogatás a szorongatott orosz elnöknek is, főként ha a politikai elkötelezettség kézzelfognató gazdasági támogatással társul majd.
Az egyértelmű kiállás Jelcin oldalán éppen elég ideig váratott magára. Ellenfelei ügyesen játszanak a demagógia húrjain, és mindeddig jól használták ki, hogy külföldön sokáig tartott a bizonytalankodás az orosz helyzet megítélését illetően. Végtére is a látszat szerint egy legálisan megválasztott törvényhozói testület birkózik eqy bizonytalan jogállású elnökkel, akinek az orosz történelem hagyományait követve óhatatlanul az egyszemélyi hatalom után kellene nyúlnia.
Csakhogy a Nyugat s főleg Washington fokozatosan kezdi belátni, hogy a sajátos orosz reformfolyamat továbbviteléhez netán olyan eszközökre is szükség lehet, amelyek a demokratikus fejlődés „vegytiszta" körülményei között egyébként elfogadhatatlanok. Nem véletlenül elevenítődik ma fel, hogy 1917 októberében Lenin és Trockij ugyanúgy diktátori ambíciókkal vádolták Kerenszkijt, mint manapság Haszbulatov parlamenti elnök Jelcint. S elhangzott a jelszó is: minden hatalmat a szovjeteknek. A következményeket pedig már ismerjük.
Nagyjából ma is kiszámíthatóak lennének a fejlemények, ha a régi kommunista nómenklatúra által uralt törvényhozói testületnek a demokrácia lózungjain lovagolva sikerülne protokolláris szintre visszaszorítania az államfői hatalmat. A kommunizmus aligha jönne vissza, hiszen ehhez a rendszer már túlontúl szétesett. Ám Oroszország követné a román mintát - véli Richard Pipes, a kiváló harvardi kremlinoló-gus -, vagyis átfestett cégér alatt fennmaradna a kommunizmus lényege. így tehát a Nyugatnak nem marad más választása, mint teljes támogatásáról biztosítani Jelcint, hogy széles körű népi mandátumon nyugvó, erős végrehajtói hatalmat építsen ki maga köré.
Feltehetőleg ennek megfelelő üzenetet vitt magával Mitterrand is a Kremlbe, s talán azt is megszellőzteti az április elejei oroszamerikai csúcstalálkozó előhírnökeként, hogy milyen támogatást tud adni mindehhez a Nyugat. Bár összehangolt politikáról aligha lehet szó, hiszen Japán továbbra is távol tartja magát az orosz reformok melletti elkötelezettségtől, s nem lelkesedik a „hetek" ezzel foglalkozó rendkívüli csúcs-találkozójáért sem. Márpedig a történelem fintora, hogy két éve Jelcin éppen az idő tájt kapott kosarat Párizstól, amikor Gorbacsov Japánban próbálkozott a hatalmát megszilárdító történelmi kibéküléssel. Sikertelenül - s mára Jelcin válthatta őt fel a nyugati remények megtestesítőjének szerepkörében. Legalábbis egyelőre.
Lombért Gábor
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Az oroszországi demokratikus erők és a reformok támogatásának jeleként értékelte Borisz Jelcin Franfois Mitterrand keddi moszkvai látogatását, amely miatt Kozirjev külügyminiszter is sürgősen hazarepült Helsinkiből, ahol a baltitengeri államok tanácsának ülésén vett részt.
Andrej Kozirjev a finn fővárosban nemcsak azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az Interfax szerint óva intett az orosz belpolitikai fejlemények miatti esetleges pániktól, mondván, a népi küldöttek kongresszusa nyomán nem destabilizálódon a helyzet és nem gyengültek meg Jelcin pozíciói, hanem azzal a határozottságával is, amellyel értésére adta balti partnereinek: amennyiben a tanácskozás napirendjében nem kap nagyobb hangsúlyt a kisebbségi jogok védelme és „az agresszív naconalizmus elleni harc” kérdése, Moszkva megfontolja, hogy aláírja-e a találkozóról kibocsátandó közös közleményt. Az orosz diplomácia irányítójának kemény hangvétele nyilvánvalóan összefügg a
Az Országgyűlés tegnap a délelőtti tartalmas plenáris vita után szinte egyhangú szavazattal döntött a tudományos kutatási alapról, módosította a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvényerejű rendeletet. A képviselők elfogadták az európai felsőoktatáshoz való felzárkózásról szóló törvényjavaslatot, a T. Ház módpsította a kárpótlási törvényt, megerősítette az önkormányzatok határ menti együttműködéséről szóló keretegyezményt és a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját. Megszületett a döntés a Szigetköz természetvédelméről, a bős-nagymarosi vízlépcső kérdéseivel foglalkozó bizottság felállításáról, továbbá a parlament módosította az önkormányzatok támogatási rendjét. Ma az energiapolitika vitájával folytatja munkáját a parlament.
Hörcsik Richárd napirend előtti felszólalásával kezdte keddi plenáris ülését a parlament. Az MDF-es képviselő az Európa Parlament Bőssel kapcsolatos vitájáról, állásfoglalásáról tájékoztatta a Házat. Mint szavaiból kitűnt, a nemzetközi fórum véleménye alátámasztja a magyar álláspont helyességét, a tizenegy pontos határozat felhívta az érintett feleket, hogy aka-
Pakson nem sztrájkolhatnak A kedvezmény marad, csak a luxusfogyasztás szűnik meg
(Munkatársunktól)
A sztrájkkal fenyegetőző szak-szervezetek azt a fáradságot sem vették, hogy megkeressenek bennünket, pontosan mit is tartalmaz a tervezet - jelentette ki Szűcs István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára a Magyar Villamos Művek dolgozóinak járó áramdíjkedvezmény megszüntetésével kapcsolatosan. Csupán egy, a múlt héten megjelent, félreért-hetően megfogalmazott újságcikk alapján kezdtek szervezkedni -mondta -, ráadásul Pakson, miközben köztudott, hogy atomerőműben szerte a világon tilos a munka-beszüntetés.
(Folytatás a 9. oldalon)
legutóbbi moszkvai eseményekkel, amelyekről Kozirjev végül is személyesen tájékoztathatta a francia elnök kíséretében az orosz fővárosba érkező Roland Dumas-t.
Mitterrand-nal folytatott négy-szemközti, majd plenáris tárgyalásai befejeztével az orosz államfő a
dályózzák megd További környezetkárosítást, és szorgalmazta, hogy szlovák részről is tegyék meg a hágai bíróság hatáskörét megalapozó alávetési nyilatkozatot. Szabó Lajos kisgazda képviselő azt a visszás gyakorlatot vitte a Ház elé, hogy egyes pedagóguskitüntetéseket, elismerő okleveleket méltatlan körülmények között, kipostázva adnak át. Mádl Ferenc művelődésügyi miniszter a visszás gyakorlatért elnézést kért a pedagógustársadalomtól a minisztérium nevében, s ígéretet tett arra, hogy a jövőben változtatni fognak ezen a gyakorlaton.
A parlament sürgősséggel napirendre vette a bevándorlással kapcsolatos törvényjavaslatot és a személyi jövedelemadó korrekcióját tartalmazó bizottsági indítványt. A várakozás ellenére nem kaftta meg a többséget a napirendre vételhez az MSZP-nek az az indítványa, amelyben a szocialisták a médiatörvény április 15-ig történő újbóli beterjesztését sürgették. A szocialista Schiffer János a parlament közös felelősségére apellált, és utalt az Alkotmánybíróság határozatára is, amelyben folyamatos alkotmánysértésben marasztalták el a T. Házat.
(Folytatás a 4. oldalon)
A Legfőbb Ügyészség kedden a következő közlemény közzétételére kérte az MTI-t:
„A budapesti ügyészségi nyomozóhivatal befejezte a nyomozást a devizagazdálkodás különösen nagy értékre elkövetett megsértése bűntettének alapos gyanúja miatt indított, a sajtóban „guruló dollárok” néven ismertté vált bűnügyben. A nyomozást megszüntette azzal, hogy az ügy gyanúsítottjai - Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökhelyettese, Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, valamint Németh Károly, a volt MSZMP elnökhelyettese - magatartásukkal a megnevezett bűncselekményt nem valósították meg. A nyomozóhivatal jogi álláspont-
kremlbeli sajtóértekezleten megismételte a francia vendég ünnepélyes fogadását követően a kamerák előtt már elhangzott gondolatát: úgy tekint e vizitre, mint a demokráca, a reformok és a személy iránti támogatás megnyilvánulására.
(Folytatás a 3. oldalon)
A rádió és televízió felügyeletéről szóló 1047/1974. kormányhatározat 6. pontja azon a napon veszti hatályát, amelyen hatályba lép a médiatörvény - mondja ki kedden hozott határozatában az Alkotmánybíróság. A döntésről a testület sajtófőnöke tájékoztatta a Távirati Irodát kedden.
Az Alkotmánybíróság 1992. június 8-án alkotmányellenesnek minősítette a kifogásolt kormányhatározatot, de a megsemmisítés időpontjának meghatározását tekintve eljárását 1992. november 30-ig felfüggesztette. Ugyanebben a határozatában az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy a médiumokkal kapcsolatos törvényt 1992. november 30-ig alkossa pieg. Miután a megszabott határidőig a törvényt az Országgyűlés nem alkotta meg, az Alkotmánybíróság folytatta a felfüggesztett eljárást. A határozat megerősíti, hogy a rendelkezés nem azért alkotmányellenes, mert a média felügyeletét a kormányra bízza, hanem mert semmilyen törvény nem tartalmazza a vélemény szabad-
jának indokai a következők: a volt Szovjetunió Kommunista Pártja 1950-ben nemzetközi szolidaritási alapot hozott létre a baloldali munkáspártok és szervezetek támogatására, amelynek fenntartásába az egykori „szocialista” országok vezető pártjait is bevonta. A volt MDP, illetve az MSZMP 1950-től - egy-egy év esetenkénti kimaradásával - 1987-ig támogatta az SZKP által kezelt alapot, és összesen 16 millió 800 ezer USA-dollárral járult hozzá annak fenntartásához. A hozzájárulás mértéke az 1950. évi 160 ezer dollárról az 1980-as évekre évi 650 ezer dollárra növekedett, amelyet rendszeresen Budapesten a Szovjetunió nagykövetének adtak át.
(Folytatás a 4. oldalon)
Van den Brook később jön
(Tudósítónktól)
PÁRIZS - „A látogatás elhalasztásáról sajnos semmit sem tudok” -mondta telefonon a Magyar Nemzet tudósítójának Hans van den Brook szóvivőjének a titkárnője. Az EK-bizottság „külügyminisztere” a tervek szerint Helsinkiből kedden érkezett volna az esti órákban Budapestre, s a hét második felében más közép-európai országok felkeresése szerepelt az eredeti napirenden. Van den Brook budapesti megbeszéléseinek előterében - értesüléseink szerint - a bősi vita állt volna, bár föltehetően tárgyaltak volna a ma-gyar-EK együttműködés más időszerű kérdéseiről is. Látogatásának elhalasztása váratlanul érte a magyar diplomáciát. Brüsszeli diplomáciai források úgy tudták, hogy az ismét kiéleződött GATT-vita áll a budapesti látogatás elhalasztásának hátterében. Jacques Delors ugyanis csütörtökön Clinton elnökkel tárgyal Washingtonban, s az említett források szerint az EK első számú vezetője magával kívánja vinni Washingtonba van den Brookot. Ezért az idézett források azt valószínűsítették, hogy a holland diplomata visszatér Brüsszelbe, és még szerdán Delors-ral együtt elutazik Washingtonba, az EK szempontjából sorsdöntőnek - a közép-európai kérdéseknél mindenesetre jóval fontosabbnak - ítélt GATT-tár-gyalások színhelyére.
ság érvényesülését biztosító jogi és szervezeti garanciákat. Az Alkotmánybíróság ismételten rámutat arra, hogy az alkotmányellenes helyzet nem orvosolható sem a kormányfelügyelet megszüntetésével, sem más szervre bízásával, hanem kizárólag a garanciális szabályok megalkotásával. Az Alkotmánybíróság nyomatékosan felhívja az Ország-gyűlés figyelmét alkotmányellenes mulasztására. Amíg viszont az Országgyűlés nem tesz eleget kötelességének, az Alkotmánybíróság a helyzet jogi kezelhetőségének érdekében a minisztertanácsi határozatot nem semmisíti meg.
Az Alkotmánybíróság ugyancsak kedden hozott határozatában alkotmányellenesnek ítélte, és 1993. december 31-ei hatállyal megsemmisítette a helyi önkormányzatokról szóló törvény azon rendelkezéseit, amelyek a népszavazáson részt venni jogosultak körét ellentmondóan szabályozták. A határozat alkotmányellenesnek találta, hogy az ön-kormányzati törvény szerint a településen választójoggal rendelkezők közül nem mindenki vehet részt a népszavazáson.
(Folytatás a 4. oldalon)
KSH-jelentés: Tovább csökken az infláció
(Munkatársunktól)
A fogyasztói árak 1993 februárjában a januárihoz képest 1,7 százalékkal nőttek. Kisebb mértékben, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az 1,7 százalékot meghaladta az élelmiszerek és szolgáltatások árnövekedése, és nem érte el egyebek között a ruházati cikkeké és más termékeké, amelyekre a tél végi kiárusítások és más akciók kiterjedtek.
A központi árintézkedések által nem érintett termék- és szolgáltatáscsoportok árai az átlagosnál kisebb mértékben, 1,1 százalékkal nőttek, ami az infláció kordában tartását tekintve biztató jelzés. Igazán megnyugtató az lesz, ha az előző havihoz viszonyított áremelkedés minden hónapban kisebb lesz a tavalyinál.
(Folytatás a 9. oldalon)
Döntött a parlament a tudományos kutatási alapról
Enyhítették a szabályokat a büntetés-végrehajtásról
A médiatörvény megszületéséig
Hatályban marad az 1974-es kormányrendelet
A Legfőbb Ügyészség közleménye a „guruló dollárokról”
Nem történt devizagazdálkodási bűncselekmény