﻿Budapesti Tavaszi Fesztivál melléklettel
Magyar Nemzet
Abősi hazardírozás j folytatódik!
| Környezetvédelem rovatunk 1
Ára: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
PÉNTEK, 1993. március 19., LVI. évfolyam, 65. szám
>1 pénz beszél?
E szólás bizony vaskos közhely. Ám legtöbbször mégis megrökönyödést vált ki, amikor a ropogós bankókkal alátámasztott állítások általában erősebbnek bizonyulnak, mint amelyek mellett „csak" a józan ész kardoskodik. Kiváltképpen igaz ez a politika és a gazdaság kapcsolatában.
Vegyük csak a sokszor dicsért és szapult pártjainkat. A magyar választópolgárok legtöbbje ugyan elhitte a nagy ígéreteket, a parlamenti és a törvényhozói házból kintrekedt pártok közül többen viszont - szinte függetlenül attól, hogy mit hirdettek - egymást túllicitálva bizonyították be, hogy hangzatos szólamaik mögött komoly szándék és tett kevés van. Ellenben sokukat feszíti a hatalmi és a gyarapodási, osztozkodási vágy. Mindezek megvalósításához pedig igazán nem kellett sok az elmúlt években: tetszetős ideológia - legyen az nemzeti, liberális vagy „valami hasonló" - és jó néhány vállalkozás, illetve alapítvány, amelyek segítségével akár a közpénzeket is át lehetett alakítani magánvagyonokká.
Tulipános, madaras, narancsos alapítványligetek végtelenjén vezet végig annak az elszánt embernek az útja, aki a politikai észérvek éltető forrását meg akarja találni. Legyen szó az ellenzéki pártok vezette önkormányzatok többségéről vagy a kormánypártok kezében lévő országos intézményekről, a cél mindenhol ugyanaz: anyagilag megerősíteni a választásokra készülők zajos szekértáborát, kialakítani a gazdasági vazallusréteget.
Meg kell tehát barátkoznunk a gondolattal, hogy hazánk gazdasága és politikai élete még hosszú évekig az olaszhoz hasonló utat fogja követni: a politikusok megpróbálnak szavazatokat adni és venni pénzért, közpénzekért cserébe. Az sem elképzelhetetlen, hogy a dél-európai országhoz hasonlóan, az iméntiek miatt, nálunk is politikai szélvihar vág majd rendet országos politikai pártjaink között.
Természetesen hosszan lehet vitatkozni azon, hogy mennyire törvényszerű, vagy mennyire elkerülhető ez a nem kívánt állapot. Ám az tény, hogy minden korban és minden országban a gazdaság szereplői, a kis- és nagyvállalkozások első emberei igyekeztek jó kapcsolatokat kiépíteni, ápolni a helyi és a központi döntéshozókkal. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a rablógazdálkodást néha egyetlen hajszál választja el egy demokratikus ország gazdaságától: a megválasztott tisztségviselők elszámoltatási lehetősége.
Kár volna abban reménykednünk - miként azt a kommunizmus „feltalálói" tették -, hogy felépíthető egy olyan rendszer, ahol a politikai és a gazdasági vezetők ne keresnék egymás kegyét, saját érdekeiket szem előtt tartva. Ilyen kapcsolat nélkül ugyanis nem megy. Az egész ország gazdaságát szétzilálhatja viszont, ha az ambícióikat nem mérsékelik, például a választóknak tett ígéretek számonkérésével. Óriási szükség van tehát öntudatos lokálpatriótákra, polgárokra, akik elsősorban nem ideológiákat, hanem embereket akarnak választani, és később elszámoltatni. A pénz ugyanis beszél majd holnap is - a szekérnek pedig tovább kell haladnia.
Alkonyi László
„A szerződés megkötése fordulópontot jelenthetne országaink viszonyában”
Interjú Ion Iliescu román elnökkel
Szombaton nem hivatalos találkozó keretében Gyulán megbeszéléseket folytat egymással Jeszenszky Géza magyar és Teodor Melescanu román külügyminiszter. A tárgyalások előestéjén Ion Iliescu román államfő interjút adott a Romániai Magyar Szónak és egyben a Magyar Nemzetnek. Eboen kifejti: a román fél a megegyezés reményében készül a gyulai találkozóra, s reméli, a konkrét lépések sem maradnak el.
Iliescu úgy ítéli meg, hogy a nemzeti kisebbségek és a szabadságjogok terén Románia máris eleget tett a legmagasabb nemzetközi mércéknek, és semmi sem igazolja a kisebbrendűségi érzést ebből a szempontból. Ugyanakkor véleménye szerint bizonyos túlzások, szektás megnyilvánulások távolról sem felelnek meg az európai szellemnek, s az államfő szeparatista, nemzeti szegregációs törekvéseket tu-
lajdonít az RMDSZ-nek is. Megítélése szerint egy dolog a helyi autó-nómia, amelyet általános érvényű törvény szabályoz, s ami lényegében megszületett a helyhatósági választásokkal, s egészen más dolog az etnikai alapon való elkülönülés. A román elnök nem tartja megoldhatatlannak a kulturális autonómia kérdését, sőt véleménye szerint ez már létezik is, s e téren nincsen semmiféle korlátozás.
Iliescu az interjú során több oldalról is visszatér arra, hogy Románia az európai integrációs folyamat részesének tekinti magát, támogatja az európai biztonsági és együttműködési törekvéseket, azon munkálkodik, hogy kétoldalú szerződések rendszerét építse ki, elsősorban a szomszédos államokkal.
Ezen jogi egyezmények ugyanis a román biztonságpolitika lényeges elemét képezi. S bár mint utal rá, Bukarest a hadsereg korszerűsítéséről sem mond le, ám a térség országainak közös érdekeként fogalmazza meg az európai struktú-
rákba való integrálódást, a kölcsönös bizalom légkörének megteremtését.
Iliescu sajnálkozását fejezi ki, hogy mindeddig nem jött létre a legmagasabb szintű magyar-román találkozó, és bár derűlátásának ad hangot a jövőt illetően, megjegyzi: valószínű, hogy a választási előcsa-tározások, a belső politikai konfrontációk most is fenntartásokat szülnek. Az alapszerződés megkötését szavai szerint „apró elemek” akadályozzák, amelyek a politikai szándék megléte esetén megoldhatók lennének, s az egyezmény megkötése fordulópontot jelenthetne a két ország viszonyában.
Meg kell azonban érteni, melyek azok a kérdések, amelyek belügyek-nek minősülnek, és melyek azok, amelyek az államok közötti jószomszédi viszony és kölcsönös tisztelet elemei - fogalmazza meg a román szempontból a megegyezéshez szükséges alapelveket Ion Iliescu.
(Részletes interjúnk a román államfővel a 7. oldalon olvasható)
Többlettámogatás a rádiónak
Módosul a csődtörvény
A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény módosításáról, a Magyar Rádió állami támogatásának kiegészítéséről, a Magyar Suzuki Rt. állami részesedésszerzési kérelméről volt szó többek között a csütörtök délutáni kormányszóvivői tájékoztatón.
A kormány megtárgyalta a tavaly január elsején életbe lépett csődtörvény tapasztalatait, és úgy döntött, hogy bizonyos pontokban szükséges a változtatás. Kecskés László, az igazságügyi tárca helyettes államtitkára a minisztérium szakértői albizottsága által összegyűjtött észrevételeket, javaslatokat ismertette. Tavaly a gazdasági egységek kilenc százalékát érintette a csőd, hat százalékuk szembekerült a felszámolási eljárással is. Az államtitkár szerint ez a gazdasági rendszerváltás természetes velejárója volt; az új módosításokkal a válsághelyzetben lévő, azonban még életképes gazdálkodó szervezeteket szeretnék megmenteni.
(Folytatás a 4. oldalon)
Francia halászok csaptak össze Nantes-ban a helyi rendőrséggel. Tudósításunk a halimport ellen tiltakozó megmozdulásokról a 3. oldalon olvasható
Mégsem lesz aláírás Bősről
*
Átadták a szlovák kormány elutasító jegyzékét
(Munkatársunktól)
Az előzetes várakozásokkal ellentétben pénteken Brüsszelben mégsem írják alá azt az úgynevezett alávetési nyilatkozatot, amelyben a felek vállalnák, hogy a bősi vitát a Hágai Nemzetközi Bíróság elé viszik. A szlovák kormány ugyanis elutasította az EK pénteki aláírásra felszólító javaslatát.
Minderről Hermán János, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, a minisztérium szóvivője tájékoztatta lapunkat. A szóvivő szerint a szlovák kormány elutasító válaszát az a szóbeli jegyzék tartalmazta, amelyet a budapesti szlovák nagykövetség képviselője csütörtökön adott át a Külügyminisztériumban.
A jegyzék azt hangoztatja, hogy az aláírásra vonatkozó szerdai EK-javaslat - szó szerinti megfogalmazásban - „nem megvalósítható”. A pozsonyi válasz szerint azért nem, mert a szlovák kormány kedden nem
hagyta jóvá az alávetési nyilatkozat szövegét.
Az aláírás helyett a szlovák kabinet azt javasolta, hogy a nyilatkozat szövegének véglegesítése érdekében a felek tartsanak újabb szakértői egyeztetői tárgyalásokat. Ezt követően pedig a pozsonyi kabinet ismét megvitatná a tervezet szövegét.
Mindebből következik, hogy a a két ország külügyi államtitkárai közötti, péntekre javasolt találkozó és ezzel együtt az aláírás lekerült a napirendről. Hermán János ugyanakkor elmondta: a jegyzékben a szlovák kormány ismertette azt is, hogy milyen változtatásokat kíván eszközölni az alávetési nyilatkozat szövegében. Ezek a változtatások első látásra a nyilatkozat bizonyos érdemi elemeit is érintik - jelentette ki a szóvivő, emlékeztetve arra, hogy a magyar kormány nézete szerint a dokumentum teljes mértékben kész, és azon csupán kisebb, nem lényegi módosításokat tudunk elfogadni.
(Folytatás a 2. oldalon)
Különös felhívás Perthből
Mentőövért kiáltanak az úszók
Kaptunk egy telefaxot Melboume-ből. Márffy Attila, az ausztráliai Magyar Élet szerkesztője küldte. Ahogy írja, ,4rámai (legalábbis nekünk) felhívás közlésére kértek meg a Perthben tartózkodó úszók”, s azt ajánlja, hogy a kiáltványt - ha kéijük - nekünk is elküldi, föltéve, ha még nem kaptuk meg Széchy Tamáséktól.
Nem kaptuk meg, így éltünk Márffy Attila ajánlatával, s változtatás nélkül közöljük az úszószövetségek csatája közben született dokumentumot. A tengerentúlról érkezett s a határokon túl élő, kanadai és amerikai magyarság erkölcsi és anyagi támogatásáért fohászkodó, a budapesti belvi-szályokat kiteregető úszósikoly közlése annál is inkább aktuális, hiszen éppen tegnap ülésezett a (megtámadott, „régi”) szövetség elnöksége.
(Folytatás a 13. oldalon)
Szabó Iván a hitelgarancia-rendszerről
Hamarosan folytatódnak a tárgyalások az IMF-fel
Magyarország és az IMF között várhatóan április végén, május elején folytatódnak a tárgyalások Washingtonban, a Nemzetközi Valutaalap közgyűlése idején. Az államháztartás konszolidációs programjának már a hetedik változata készült el a Pénzügyminisztériumban, amit várhatóan a jövő héten tárgyal a Gazdasági Kabinet. Az új megállapodás véglegesítése céljából a washingtoni tárgyalásokat követően magas szintű delegáció érkezik hazánkba - mondotta egy kérdésre válaszolva Szabó Iván pénzügyminiszter azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyen a hazai hitelgarancia-rendszer új elemeit is ismertették.
A hazai kis- és középvállalkozások legfőbb problémája a forráshiány, a bankok által a hitelfelvétel-
hez megkövetelt fedezet felmutatása. Helyzetük könnyítése, illetve a privatizáció gyorsítása érdekében ez év februárjában mintegy 3,5 milliárd forintos alaptőkével (amiből kétmilliárddal részesedik a magyar kormány) felállt a Hitelgarancia Rt., amely a vállalkozók által felvett hitel legfeljebb nyolcvan százalékáért vállal készfizető kezességet. Mint az rt. elnökétől, Apatini Komélnétól megtudtuk, a kérelmek fogadására készen állnak, ez ideig azonban nem érkezett hozzájuk igény garanciára.
A privatizáció gyorsítását szolgálja a kedvezményes E-hitel, amelynek kamatát hét százalékra szállították le.
(Az egzisztenciahitelről szóló interjúnk a 8. oldalon)
(fusi)
BELFÖLDÖN
A miniszterelnök interjújának és Farkas Elemér cikkének ismertetése
4.	oldal
A fővárosiak fogyasztják a legtöbb gyógyszert
5.	oldal
Megalapozatlan tételekkel számol a költségvetés
9. oldal
KÜLFÖLDÖN
Ki fizeti a locsolást?
Egyre többen szereltetik be lakásukba a hideg- és melegvíz-mérő órákat, remélve, hogy az átalánydíjas fogyasztással szemben kevesebbet kell fizetniük. Mivel ezek az órák nem a szolgáltató vállalatok kezelésében vannak, így hitelességük kétségbe vonható. A két érintett vállalat, a Fővárosi Vízművek és a Fővárosi Távfűtőművek illetékesének véleményét kértük a tapasztalatokról.
- Mivel jelenleg nincs olyan lakótömb, ahol minden lakásba vízóra lenne beszerelve, így pontos felméréseink nincsenek - mondta Szaniszló Zoltán, a Fővárosi Vízművek vízértékesítési osztályvezetője. Mint mindenütt a világon, mi is ingatlanegy-ség-ellátási rendszerben dolgozunk, azt mérjük, hogy az adott épületben mennyi az összfogyasztás. A lakóépületen belül nehéz igazságos elosztási rendszert találni.
(Folytatás az 5. oldalon)
Megszakadt Kína és Nagy-Britannia egyeztetése Honkong jövőjéről
2. oldal
Készültségben az izraeli biztonsági erők
A szombati,, 32 oldalas Magyar Nemzet
„A nyomozást meg kellett szüntetni”
17. oldal
Maurice André Budapesten
19.	oldal
Interjú a 75 éves Hubay Miklóssal
20.	oldal
Asszonyom, önnek az orra férfias!
21.	oldal
Áldozatok vagy bősök?
22.	oldal
Szombati mellékletünkben: Woody Allén válik Új játékunk nyereménye: külföldi út Az ékszer története