﻿Terebélyesedik
| Az ifjúsági szervezetekről Vidéki Magyarország összeállításunk a 12. oldalon
Ara: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
CSÜTÖRTÖK, 1993. március 25., LVI. évfolyam, 70. szám
• A je-gfcleia 'énki-
«n. A j nyit*
nicg ^
(fcP
Törvénykönyvek
sorsa
Megjelent a parlamenti jogai-kotás harmadik kötete. A jeles ese-ménvről a T. Ház elnöke a plenáris ülésen is megemlékezett, reményét fejezve ki, hogy az új törvények és határozatok közelebbi ismerete talán elejét veheti a parlamentet érő alaptalan bírálatoknak. Miközben persze valóban jogos büszkeséggel vehetik kézbe napjaink törvényhozói a saját teljesítményüket dokumentáló kötetet, a ciklus harmadik évének végén nem árt átfogóbb pillantást is vetni a honi jogrendre.
A szakemberek szerint ugyanis a törvényhozói csúcsteljesítmények ellenére a jogrendszerváltásban mégis igen nagy a lemaradás.
Ennek leglátványosabb esetei a parlamenti interpellációk között nap, mint nap felbukkannak. Nem indul jó eséllyel a kabinet tagja a szavazásnál, ha érvei alátámasztásaként 30-40, sőt 60 éves jogszabályokra kell a rendszerváltás parlamentjében hivatkoznia. A népjóléti tárca államtitkára sem tudta a minap megvédeni azt a tényt, hogy a hadigondozottak ellátásának jogi alapjait, legalább is törvényi szinten, egy még 1933-ban hozott törvény biztosítja. A Fock Jenő kormánya által elfogadott és a tévé kormányfelügyeletét biztosító határozat pedig szinte mindennapos céltábla. Legutóbb Nehéz-Posony István alkotmányos panaszában kérdőjelezte meg a rádió és a televízió működési szabályzatának törvényességét.
Akofmányossági szempontból valóban vitatható lehet, ha egy alkotmányellenesnek kimondott -bár meg nem semmisített, de önmagát túlélő - határozat osztódással szaporodik tovább. Hisz lényegében erről beszélhetünk: egy alkotmányellenes határozat mellé további kettőt tettek.
Persze jogalkotásunk amortizációs váltása (válsága?) a legtöbb területen nem jelentkezik ilyen látványos külsőségek mellett. De ha a számokat faggatjuk, láthatóvá válnak a problémák.
Az idén újra túlléptük a nyolcvanas években már egyszer elért bűvös ötezres határt:, az év elején már 5028 jogszabály volt hatályban. A parlamenti jogalkotás egyre nagyobb hányada csupán a régi jog kisebb korrekciója. A kormányrendeletek száma a rendszerváltás óta folyamatosan csökken, a miniszteri rendeleteké nő. 1990 után megindult újra a törvények számának lassú csökkenése, és még mindig az indokoltnál több a múltból átörökölt törvényerejű rendelet.
Az 1992-ben kihirdetett törvények közül pedig tizenegyet már ugyanabban az esztendőben módosítani kellett. Ebből a szempontból élen jár a szövetkezeti átmeneti szabályozás, amelyhez már ötször kellett hozzányúlni. Zárójelben jegyezzük meg, hogy az egyik törvényjavaslatot elfelejtette hatályba léptetni a parlament, amikor pedig az érintett honatya újabb módosítással akarta helyrehozni a jogesztétikai hibát, e módosítását nem léptette hatályba.
Tehát nemcsak a könyveknek, hanem úgy látszik a törvénykönyveknek is megvan a maguk sorsa. Vélhetően eltérően ítéli meg a törvényhozás teljesítményét ma az ellenzék, mint a kormánypártok, másként a jogi szakma, mint az állampolgár. Aki három éve talán még azt hihette, hogy a rendszerváltással gyorsabban inflálódik a régi jog. Am jogrendszerünkre is inkább a békés átmenet a jellemző. Van-e ékesebb bizonyíték erre, mint maga az alkotmány? Amely ugyan gyökeresen átalakult, ám mégiscsak a jogalkotói keresztségben kapott 1949-es évszámot viseli magán...
Bodnár Lajos
Az elnöki rendelet enyhített változatát hozták napvilágra
Jelcin enged, de elutasítja Haszbulatov ultimátumát belföldön'
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Nincs szó a különleges irányítás bevezetéséről az orosz elnök jelzett rendeletében, amelyet csak szerdán hoztak nyilvánosságra, azután, hogy egy nappal korábban az alkotmánybíróság alkotmányba ütközőnek minősítette Jelcin kezdeményezését. Ennek ellenére a Legfelső Tanács vita nélkül és túlnyomó többséggel úgy döntött, hogy péntekre összehívja a népi küldöttek rendkívüli kongresszusát. A parlamenti szavazást az elnök, a kormányfő, a Legfelső Tanács elnöke és az alkotmánybíróság elnöke másfél órás eredménytelenül végződött tárgyalása előzte meg.
A Jelcin környezetéből kiszivárgott értesülések szerint lényegesen módosított, a szombati felhívásnál jóval enyhébb tartalommal látott napvilágot az ominózus elnöki ukáz, amelyben immár nem szerepel a „különleges irányítás" fogalma, s egyebek közt hiányzik az a passzusa is, miszerint az államfő és a kormány rendeletéivel ellenző parlamenti határozatok érvénytelenek. Az új változat úgy szól, hogy az alkotmánybíróság döntése nélkül az elnök rendelkezése-
A koppenhágai „Visegrád”-tanácskozás előkészítése
Brittan budapesti bemutatkozása
(Tudósítónktól)
PÁRIZS - A csütörtök este egy napra Budapestre látogató Sir León Brittan, az Európai Közösség Bizottságának gazdasági külkapcsolatokért felelős tagja elsősorban a visegrádiak társulásáról, a majdani tagság politikai vonatkozásairól tárgyal a Duna partján, s ily módon az EK közelgő magas szintű, a közép-európai kapcsolatokat taglaló tanácskozásait készíti elő.
Mint brüsszeli magyar források elmondták, EK „külgazdasági miniszteri” minőségében Brittan először keresi fel hazánkat.
(Folytatás a 3. oldalon)
\ szombati.
32 oldalas -Hajiyar [Nemzetből
Egy Habsburg, aki magyarnak érzi magát
Magam ia jártam abban u templomban, ahol a trónfosztást kimondta Kossuth. De ami a történelemben történt, megtörtént. Nem szeretem, ha az emberek a múltért keseregnek. Az a fő, hogy uz ember integrálja a történelmet - mondja a vele készült interjúban dr. Habsburg Ottó.
Sziget az óceánban
Ha nem megbékélve, nemzeti wzcfogással próbálunk elindulni a kontinentális integrálódás felé, nem válhatunk Európa részévé, sőt beteljesedhet rajtunk a herderl jóslat - írja publicisztikájában Déry Zoltán Sárospatakról, „egy ú magyar gondolkodókéul.”
A rémhírek akár igazak is lehetnek
Úgy látszik, a demokrácia inkább megfizeti azt az árat, hogy a szenny és a mocsok is felszínre jöjjön, de nem nyugszik bele abba, hogy sajtó és a nyilvánosság korlátozva legyen - mondja Hűim Endre, a Medián Közvélemény-kutató Kft. vezetője a híresztelések keletkezéséről szóló beszélgetésben.
inek felfüggesztésére vonatkozó határozatoknak nincs jogi érvényük. Jelcin viszont továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy április 25-én szavazáson mérje le a választók bizalmát (most már Ruckoj alelnököt kihagyva a dologból). Egyidejűleg a dokumentum szerint az új alkotmány és a választási törvény tervezetről is véleményt kell mondaniuk a polgároknak.
A Legfelső Tanács kénytelen volt félbeszakítani az alig megkezdett vitát a képviselő kongresszus összehívásáról, hiszen az ukáz közzétételével egyszerre jelentette be Ruszlan Haszbulatov, hogy sor kerül a négyoldalú megbeszélésre. A találkozóról visszaérkezvén a Legfelső Tanács elnöke szűkszavúan beszámolt a történtekről; hasznosnak nevezte az eszmecserét, ám ennek ellenére sem indítványozta a kongresszus elhalasztását, úgyhogy a már korábban megszavazott határozat értelmében pénteken gyűlnek össze a küldöttek - a tervek szerint a Kreml-palotában - , hogy „az alkotmányos rend stabilizálásához” szükséges „halaszthatatlan intézkedéseket” megvitassák.
(Folytatás a 3. oldalon)
■Éli
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Vancouverben tartják mégis Clinton és Jelcin jövő hétvégi csúcstalálkozóját - jelzte a Fehér Házból az elnökkel folytatott megbeszéléséről távozó Kozirjev, aki lapzártánk táján Christopherrel folytatta az előkészítő munkát. A külügyminiszterek egyeztetése megnyitotta az utat a boszniai BT-dontés előtt is.
„Összetartunk” - közölte a tudósítókkal a State Department bejáratánál, amerikai kollégájától búcsúzva az orosz külügyminiszter. Kozirjev és Christopher a keddi lapzártánk után véget ért tárgyalásukon - a Clin-
ton-Jelcin csúcs előkészítése mellett - kidolgozta a Biztonsági Tanácsot a holtpontról kimozdító kompromisszumot is. Erre utalt a derűs arcú vendég, aki mintegy igazolta, miért tartotta pár órával korábban oly fontosnak, hogy (és értesülések szerint óvatosabb tanácsadóira sem hallgatva) Clinton elnök sajtóértekezletén kiálljon Jelcin mellett.
Clinton természetesen hagyott magának kiutat, amikor az amerikai alapérdekeket emlegette, ám - a kedd esti tévéhíradók tanúsága szerint - a „bodylanguage”, tehát az elnök szavainak nyomatékot adó test- és fejmozgása jelezte, mennyire komolyan gondolja, amit mondott: Jelcin az, aki igazán legitim ebben a moszkvai vitá-
Az MDF az írott sajtó helyzetét vizsgálja
televízióban és a rádióban már él a sajtószabadság”
(Munkatársunktól)
Az elektronikus sajtóban, a televízióban és a rádióban a sajtószabadság már él. Most meg kell nézni, hogy mi a helyzet az írott sajtóban: milyen lehetőségek, milyen privatizációs folyamatok léteznek, mely újságok életképesek, melyek nem -nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Katona Tamás miniszterelnökségi államtitkár az MDF ügyvezető elnökségének ülése közben, mivel a kormány képviselőjeként az első napirendi pont, az MDF és a sajtó viszonyának megtárgyalása után távozott.
Ez azt jelenti - folytatta -, hogy az ügyvezető elnökség körülnézett,
bár ezen „szemrevételezés” után semmilyen határozat nem született. Név szerint végignéztük a sajtótermékeket: hogyan alakultak a példányszámok 1989 január 1. és 1993 január 1-je között, milyen tendenciák figyelhetők meg, hol milyen adósság halmozódott föl. Az ok, amiért erről tárgyaltak: elkezdődött a választási kampány, és ezért kívánatos körülnézni, hol lehet szövetségeseket találni a sajtóban, milyen viszonyban legyen az MDF a tömegtájékoztatási eszközökkel. Semelyik kormány nem engedheti meg magának, hogy rosszban legyen a médiával.
(Folytatás a 4. oldalon)
Közpénzek és kampánycélok?
Törvény kell a közalapítványokról
(Munkatársunktól)
A közalapítványokról szóló törvénytervezet elfogadása lenne a garancia arra, hogy a jövőben ne lehessen állami - költségvetési - pénzeket magán- illetve esetleg pártcélokkal összefüggésben felhasználni. Az erre vonatkozó tervezetet három hete fogadta el a kormány, melyet a közeljövőben fognak a T. Ház elé terjeszteni.
Mint ismeretes, a napokban Fodor Tamás SZDSZ-es honatya egy inter-
pellációjában azt állította, hogy a kormány állami vagyont játszik át magán-alapítványoknak, hogy így biztosítsa magának az 1994-es választások kampányköltségeit. Több milliárdos vagyonról van szó, melynek sorsáról a kormány állítólag még novemberben döntött titkos határozattal. A szabaddemokrata képviselő állítása szerint ilyen céllal hozták létre a Művészeti és Szabadművelődési Alapítványt is.
(Folytatás a 4. oldalon)
Olcsó hitelekre számítanak az önkormányzatok
5. oldal
Ki teremt rendet a fordítási
Változik a vámáru-nyilatkozat
mmirnm
Régi jelszót, „Minden hatalmat a szovjeteknek!" hirdet a kommunista tüntető
KÜLFÖLDÖN
Egyeztették a külügyminiszterek a boszniai BT-döntést
Clinton segélytervekkel fogadta Kozirjevet
bán. A The New York Times elemzője által egyszerre bátornak és kockázatosnak minősített és szándékosan jelképes üzenetét Clinton nyilvánvalóan két közönségének szánta: az oroszországinak és az amerikainak, amelyet meg kell győznie a tervezett segély-csomag indokoltságáról. Az amerikai elnök tanácsadóival újabb megbeszélést folytatott e segélyről, amelyről magas rangú kormánytisztviselők annyit már elárultak, hogy tartalmazná az orosz adósság átütemezését, a katonák szállásgondjainak enyhítését, a vállalkozók támogatását, a nagy tartalékot jelentő energiaiparnak szánt technikai fejlesztsét, s a sokat emlegetett rubelstabilizálási alapot. (Folytatás a 3. oldalon)
Közép-európai folyóiratok találkozója
Szakmai alapon nyugodtabb légkört
Az Európai Utas szerkesztősége Variációk a térség jövőjére címmel kétnapos találkozóra hívta Budapestre a közép-európai kulturális lapok szerkesztőit. A tanácskozás tegnap kezdődött meg a Magyar írók Szövetségének székházában.
(Folytatás a 4. oldalon)
Magyar-bolgár tranzitvita
El lehet kerülni a blokádot?
(Munkatársunktól)
Újabb botrány érlelődik a magyar-bolgár tranzitengedélyek ügyében. Legalábbis ez gyanítható abból, hogy a két ország közlekedési minisztereinek keddi találkozójával egy időben a Pari című bolgár gazdasági napilap közölte: Nejcso Neev bolgár közlekedési miniszter ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarország tartsa magát a TIR-konvencióhoz. A cikkben foglaltak szerint a magyar vámszervek minden bolgár kamiontól 1000 márka, vagy 38 880 forint tranzitdíjat kémek, vagyis a díjat nem a valójában szállított áru tonnái után fizettetik, mint ahogyan azt a nemzetközi árufuvarozásról szóló konvenció előírja.
(Folytatás a 9. oldalon)
Moszkvai politológus Jelcin tévedéséről, a reformok kudarcáról
Bérégovoy
elbúcsúzott
3. oldal
Drakula
a történelemben, az irodalomban és a moziban
11. oldal
SPORT
Szétszakad a sakkvilág?
HOLNAP
Kegytárgyak, céhek, üzenetek
Pénteki mellékletünk, a
MnearNomzet ,
fjrAZDASA^Lj
AUSZTRIA
tartalmából:
A külkereskedelem vezető illetékesei óvatosan optimisták
Szerény osztrák
iy osztrák ti növekedés
Jövedelemcsökkenés és Keletre fordulás a bankoknál
Amit Kotánviék csinálnak
Az érintetlenül!?) hagyott papírkereskedő
A bor fogy és fogyatkozik