﻿Vagyon[tv)adó
„...az 1993. évi működéshez kiegészítő támogatás is szükséges. Ennek forrásául a vagyonpolitikai irányelvek alapján juttatott vagyon szolgálhat." Az idézetet, amely a tegnapi Magyar Nemzetből való, ezúttal nem nevesítettük. Most nem írtuk oda, hogy a Duna tv ügyével kapcsolatban tette közzé a megállapítást a hírügynökség. Hiszen szerepelhetne ez a rövid idézet egy, a társadalombiztosításról szóló tudósításban is. A hamarosan esedékes tb-választá-soknak nemcsak az ad valóságos tartalmat, hogy elmennek a polgárok voksolni, nanem az is, hogy jelentős vagyon fölött őrködhet majd az új grémium.
Adni csak azt lehet, ami van. A közhely utolsó szavát azonban célszerű kicserélni, pontossá tenni: adni csak azt lehet, ami maradt. De hogy mi maradt, azt elég nehéz pontosan meghatározni, a közelmúltban az Állami Számvevő-szék azt votette az Állami Vagyonügynökség szemére, hogy nincs megbízható információja a vagyon tényleges értékéről. A bíráló ráadásul nem is hivatkozhatott másra, mint egy fiktív adathalmazra. Hiszen legyen az vállalat, ingatlan, legyen mindkettő egyszerre, pontosan annyit ér, amennyit a piac elismer. Amennyit hajlandó fizetni érte a vevő. Aki azt számolja, hogy a vételáron túl mennyit kell még befektetnie, hogy jövedelme is legyen a későbbiekben.
Vagyona lesz a társadalombiztosításnak, s vagyona van az alapítványnak, amely a Duna tv-t finanszírozza. Vajon milyen vagyon? Olyan, amilyet még nem adtak el, vagy amilyet már nem sikerült eladni? Mert van ilyen is, olyan is. És létezik az a vagyon-fajta is, amelyet mindenképpen a piacon kell értékesíteni, hogy legyen azonnali bevétele a költségvetésnek. S ha már alapítványi kézbe kerül valamely érték, akkor az ottani kurátorok dolga lesz-e a vagyonkezelés? Avagy csak a nevükre írt vállalat utalja át évről évre a hasznot az új tulajdonosnak?
A két divatos módi - az alapítványhoz rendelik az állam tulajdonában volt ingatlanokat, vállalatokat, avagy a fordítottja, mint a tavaly még létezett Művészeti Alap, amelynek értékei köré szervezték az alapítványt és a kuratóriumot -vajon életképes-e hosszabb távon is? Hiszen a kérdés ez: a versenyszféra piacán talán nem kelendő vagyon milyen gyorsan értékelődik Te, ha nincs hozzáértő gazdája, ha az új tulajdonos csak a hasznot szivattyúzza ki, de invesztálni sem nem akar, sem nem tud, hiszen nincs is miből? A valódi értékek jeletős része már magántulajdonban van, külföldi és hazai befektetők gazdálkodnak velük. A bankok még érintetlenek. A tartós állami tulajdonban lévő vállalatok részvényei is „szabadok" persze, de a haszonról lemond, lemondhat-e tulajdonosa? Kockáztathatja-e o vagyonának jövőjét azzal, hogy alapítványi tulajdonba engedi át annak kisebb-nagyobb hányadát?
Több mint bizonyos, a politika előbbrevalósága miatt háttérbe szorul a gazdasági racionalitás. Meglehet, fontosabb néhány kuratóriumi tagságot kiosztani, s a ma még létező pénzeket politikai csatornába terelni, mint a még létező állami vagyon sorsát hosszú távra biztonságossá tenni. Mindenesetre jó lenne, ha a Duna tv legalább gazdasági szakértőket ültetne le - ha már egyszer a politikusok mindenek-föíöltinek érzik vagyonpolitikájukat-egy kerekasztal mellé: ma még futja rá az adásidőből és az alapítványi pénzből. Hogy meddig állhatják a számlát, mikorra kopik el a vagyon, azt élő, egyenes adásban elmondhatnák a kerekasztal mellett ülők.
Gergely László
Csurkint Bartholomew váltja a belgrádi tárgyalóasztalnál
Amerikai hajók kezdték meg a járőrözést a Duna bolgár és román szakaszán
ÚJVIDÉK - Gyülekeznek a nyugati harci gépek az olaszországi támaszpontokon. Innen és az Adrián tartózkodó anyahajókról felszállva fogják ellenőrizni a boszniai légtér-zárlatot. A műveletben mintegy 60-70 NATO jelzésű vadászgép vesz majd részt AWACS-ok, tartályrepülők és helikopterek támogatásával. Olaszország - amely hét bázisát bocsátotta a NATO rendelkezésére - vállalta a hátország szerepét. A vicenzai támaszpontról irányított művelet parancsnoka Antonio Rossetti olasz tábornok, egyébként a katonai szövetség légierejének egyik parancsnoka.
Ekkora légi haderő mozgósításával teljesen lefedhető a tilalmi zóna, s érvényt lehet szerezni a légtérzárlatra vonatkozó határozatnak. Egy másiknak pedig az amerikai őrhajók szereznek érvényt a Dunán. A Romániának és Bulgáriának ajándékozott három-három különleges hadihajó szerdán megérkezett a Constantái kikötőbe.
(Folytatás a 3. oldalon)
A Srebrenicába eljutott ENSZ-segélykonvoj sebesülteket ment a városból
(Reuter-fotój
A magyar kormány válaszlépése:
Importtilalom
az Európai Közösség termékeire
(Munkatársunktól)
A csütörtöki kormányülés szünetében Juhász Judit szóvivő először egy közleményt ismertetett, amelyet a kormány adott ki az Európai Gazdasági Közösségek bizottságának beviteli tilalmára reagálva.
A szóvivő elmondta, a kormány hetek óta érzi, hogy a magyar húsexportot a sorozatos megszorító intézkedések egyre nehezebb helyzetbe hozzák. Ennek ellenére megütközéssel értesült arról, hogy az EGK bizottsága április 7-i ülésén azonnali hatállyal 1993. május 10-ig beviteli tilalmat rendelt el, amelyhez április 8-án Ausztria is csatlakozott. A tilalmat azzal indokolták, hogy február végén Olaszországban fertőző száj- és körömfájást észleltek a szakemberek. A
kormány megállapította, hogy ez az eljárás rendkívül sérelmes, mert hazánk területén - az EK állatorvosai által is igazoltan - semmiféle járványos állatbetegség nincs. Viszont figyelemmel arra, hogy a súlyos állat-betegséget az Európai Közösségek egyik államában észlelték, ezért a magyar állategészségügyi érdekek védelmében és a betegség megakadályozására a kormány válaszintézkedésként azonnali hatállyal teljes import-tilalmat rendelt el az EK országaiból és Ausztriából származó marha, sertés, juh, kecske élő állatokra, azok húsára, tejére és tejkészítményeire, és a Közös Piac országaiból származó élő állatok tranzitszállítását sem engedélyezi. Ugyanakkor a kabinet szükségesnek tartja az állategész-
ségügyi ellenőrzés megszigorítását valamennyi közép-kelet-európai országból származó hasonló termékre.
Becslések szerint, ha az EK tilalma május 10-ig fennmarad, akkor Magyarország exportvesztesége elérheti a harmincmillió dollárt. Mivel a magyar kormány méltánytalannak tartja a bizonyíték nélküli és érthetetlen EK-döntést, ezért a külügyminisztérium és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának minisztere behívta valamennyi érintett EK-ország, valamint Ausztria nagykövetét és tiltakozott a megalapozatlan intézkedéssel szemben, remélve, hogy azt haladéktalanul visszavonják.
(ő.t.g.)
(További információink a 9. oldalon)
A tomszki baleset nem Csernobil
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - A tomszki atombalesetet össze sem lehet hasonlítani az 1986-os csernobili vagy az 1957-es cseljabinszki katasztrófával, a lakosságra és a környezetre nézve komoly következményei aligha lesznek - értékelte a Tomszkban történteket a Kurcsatov atomkutató intézet munkatársa. Nyikolaj Ponomarjov-Sztyep-noj akadémikus szerint a robbanás azért következhetett be, mert a katonai objektumokban kevésbé ügyelnek a biztonsági követelményekre, mint a polgári nukleáris energetikában.
Oroszország valamennyi radioaktív szempontból veszélyes üzemének teljes ellenőrzését kívánja indítványozni Jelcin elnöknek ökológiai kérdésekben illetékes tanácsadója, Alekszej Jablokov. Kifejtette, ebben az ügyben nem elég a helyi hatóságokra hagyatkozni, a szövetségi szintű felügyeleti intézmények közbeavatkozására is szükség van.
(Folytatás a 16. oldalon)
Nem csak az egyházi ingatlanokról tárgyalnak
Pető-Surján találkozó várható az SZDSZ kezdeményezésére
A KDNP az MDF-fel is egyeztet
ÉT-ülés: a tárgyalások folytatódnak
Nincs megegyezés az áramtarifa módosításáról
(Munkatársunktól)
Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium tegnap az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) elé terjesztette a háztartási villamosenergia-tarifa módosításáról szóló javaslatát. Történt mindez az ÉT munkavállalói oldalát alkotó hat szak-szervezeti szövetségnek és a kormány képviselőinek 1992. decemberi megállapodása alapján. Ez kimondja: „A villamos energia árrendezésére vonatkozó nemzetközi kötelezettségek 1995-re esedékes teljesítése érdekében már 1993. II. negyedévében napirendre tűzi a kormány a tarifarendszer korszerűsítésének lehetséges módozatait, amely háztartási fogyasztói áremelkedéssel nem járhat. A szak-szervezetek ezt csak azzal a feltétellel fogadják el, hogy az előkészítés során ki kell kérni az országos szakszervezeti szövetségek véleményét is.”
Az előterjesztés indoka a villamos-energia-termelés és -elosztás jelentős áremelkedése, a keresztfinanszírozást lehetővé tevő ipari fogyasztás öt éve tartó csökkenése, valamint a drágábban kielégíthető háztartási fogyasztás folyamatos növekedése.
(Folytatás a 9. oldalon)
Hamarosan tárgyalóasztalhoz ül a Pető Iván vezette SZDSZ-és a Surján László vezette KDNP-delegáció - tudtuk meg Rubovszky Györgytől, a Ke-reszténydemolcrata Néppárt ügyvezető titkárától. A tárgyalást a szabad demokraták elnöke kezdeményezte, de ő elsősorban az SZDSZ által megfogalmazott 15 pontos tervezet egyházi ingatlanokra vonatkozó passzusáról kívánt volna tanácskozni.
- A KDNP azonban - mondta Rubovszky - nem csupán erről az egyetlen kérdésről, hanem aktuális bel- és külpolitikai problémákról is tárgyalni kíván. A tárgyaló delegációkat a két párt elnöke vezeti majd; a napokban zajló egyeztetések után dől el a találkozás végleges időpontja.
Szerdai lapszámunkban beszámoltunk arról, hogy Szilágyiné Császár Teréziának, a KDNP alelnö-
kének levelével is foglalkozott az MDF ügyvezető elnöksége, szerda esti ülésén. Rubovszky György elmondta: a KDNP úgy döntött, a továbbiakban elnökségi szinten kíván kapcsolatot tartani a legnagyobb kormánypárttal. Eddig ugyanis „pusztán” különböző - mezőgazdasági, gazdasági, egészségügyi - szak-bizottságokban zajlottak az egyeztetések.
Az ügyvezető titkár szerint ez mindenképp szorosabb kapcsolatot jelent az clkövetkezendő időszakra, de például közös kampányról szó sincs. A tárgyalásoktól elsősorban az elnöki munka hatékonyságának növekedését várják, amit természetesen segíthet az, ha több információ áll a rendelkezésükre. A két koalíciós párt elnökeinek eddigi kapcsolatán túl tehát az elnökségek szorosabb együttműködését kívánják elősegíteni. Az első ilyen jellegű találkozás időpontja szintén a napokban dől el.
(s. n.)
Részvényvásárlási
program
kisbefektetőknek
(Munkatársunktól)
Bár döntés még nem született, a kormány csütörtöki ülésén késő délután megtárgyalta a kisbefektetők privatizációs részvételét ösztönző program koncepcióját. Ez tulajdonképpen a korábban hiteljegyként ismertté vált elgondolás módosított változata. A program célja, hogy piaci eszközökkel segítse elő a lakosság szélesebb körű bevonását a privatizációba, s így gyorsítsa is ezt a folyamatot.
A konkrét megoldási javaslat szerint az állampolgárok előre kijelölt vagyonrészek, részvények megvásárlására fordítható egyéni privatizációs kerethez jutnának. Ezt a keretet kizárólag állami tulajdonban lévő részvények megvételére lehet fordítani.
A javaslat kidolgozói figyelembe vették a már meglévő privatizációs technikák, így a feljavított egzisztenciahitel, a lízing és a munkavállalói részvényvásárlási program (MRP) eddigi tapasztalatait. Ezek jellemzően a vállalkozói tulajdonszerzést segítették elő. Azokét, akik hitelképesek, vagyis akik személyi, illetve vagyoni garanciával, valamint vállalkozói tapasztalatokkal rendelkeznek. (Folytatás az 5. oldalon)
MA
BELFÖLDÖN
Vagyonváltság jószágvesztés terhe mellett
4.	oldal
A buszvezetőd sztrájkról beszélnek
9. oldal
Felvételimentesítő ponthatárok a műszaki felsőoktatásban
11. oldal
KÜLFÖLDÖN
Terrorista Rómeó és Júlia
3. oldal
SPORT
A Magyar Nemzet a London-Sydney-ralin
13. oldal
A szombati 32 oldalas Magyar Vmzelből
Boross Péter belügyminiszter:
Az ország biztonságával nem szabad játszani
7.	oldal
Édes élet
a moszkvai éjszakában
8.	oldal
Konrád György:
A szélsőjobboldalnak Magyarországon ma nincs esélye
17. oldal
Orbán Ottó és a szent egyszerűsítés
20. oldal
Szombati
mellékletünkben:
Fortuna szekerén
„Ön és...” mellékletünkben a szerencsejátékok történetével ismerkedhetnek meg olvasóink. Fortuna-totónk megfejtői között 40 ezer forint értékben kaparós sorsjegyeket sorsol ki a Szerencsejáték Rt
ism