﻿Ára: 19,50 Ft
^uuaiumifiAiUSliasi YdldSAIdSUH ClUII 7. oldal
Magar Nemzet
GAZDASÁGI | MELLÉKLETÜNKBEN:
Magyar Árutőzsde,
| az árupiac hetilapja
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
PÉNTEK, 1993. április 23., LVI. évfolyam, 94. szám
Alávetési
kérdőjelek
Vérmérsékletünk szerint beszélhetünk továbbra is Bősről higgadtabban vagy haragosan, a már megtörténtek belátásával vagy annak követelésével, hogy a szépséges Dunakanyart végzetesen elcsúfító építménv tűnjék el a föld felszínéről. Szivünk szerint bizton az utóbbit kívánnánk, ha varázslatról lenne szó és nem kemény politikai, jogi, műszaki és tudományos kérdésről, amelynek tökéletesen jó megoldása már nem lehet, csupán valamiféle kompromisszumban állapodhatna meg Budapest és Pozsony - feltételezve mindkét oldalról a iá szándékot és az együttműködési készséget. Minden egyéb csak azt a szakadékot mélyítheti, amely a szomszédok között máris megnyílt.
Ennek belátása vezetett el Brüsszelig, ahol a magyar és a szlovák delegáció kötelezte magát, hogy e kényessé vált ügyet a hágai bíróság elé terjesztik. Az úgynevezett alávetési nyilatkozaton azonban szinte meg sem száradt a tinta, máris kételyek hangzottak el, hogy a dokumentum pontosan azt tartalmazza-e, amit a magyar parlament jóváhagyott. Nem maradt-e ki belőle, valamiféle túlengedékenységtől vezérelve, olyan fontos részlet, amelynek a hiánya a jövőben kárunkra válhat. S az árgus szemek meg is találták, hogy a nagymarosi körgátra vonatkozó kötelezettség fölött átsiklottak a szerződő felek, s meg sem említették a Duna vizének megosztását, vagyis annak az optimumnak a megnevezését, amellyel a közös folyót ipari célra is használhatnák.
Az alávetési nyilatkozat így máris újabb polémiát indított el, még mielőtt a jövő héten az országgyűlés elé kerülne ratifikálásra. Bár a parlamenti szakbizottságok tárgyalásra alkalmasnak ítélték a dokumentumot, mert jól felfogott érdekünk, hogy a hágai bírósági eljárás mielőbb megkezdődjék, a környezetvédők és a bő-si ad hoc csoport kiegészítéseket vélt szükségesnek a határozati javaslatban. A plenáris ülésen ezért feltehetőleg felvetik majd, hogy a nagymarosi körgát tervezett bontását ne halogassák tovább, netán vizsgálják meg, milyen anyagi terheket jelentene ennek az 1988-ban mindössze két évre szavatolt védműnek a megerősítése.
Feltehetően a bontás újabb támadásra késztetné a szlovák felet, mint ahogy a víz megosztásának a kérdése sincs a kedvükre. Azaz egyelőre nem tudni, mikor hajlandók tárgyalni róla, pedig a makacs elzárkózásnál, vagy az idealisztikus folyó „visszarablási" kísérletnél ésszerűbb volna, ha mindkét részről elfogadnák a brüsszeli szakbizottság ideiglenes vízgazdálkodási	tervezetét,
amellyel egyébként Budapest, mint minimális programmal végül is egyetért. E szerint a Duna egyhar-mad, kétharmad arányban adna vizet az erőműnek és az árterületnek. Ez kevesebb annál, amiről a felek korábban Londonban megállapodtak, a kilencvenöt százaléknál^ ám nekünk ennyivel nagyobb volt az érdekünk, hogy a szlovák kormány beleegyezzék a nemzetközi bíráskodásba. Az elveket föl nem adva, Budapestet ez vezérelte, hogy kifejezze készségét a kompromisszumokra. A jövő heti parlamenti vitának is ez a tétje: a kedvező nemzetközi megítélésnek a megőrzése mellett apró engedményekre rávenni a Pozsonyi kormányt is, hogy Bős minél kevésbé bőszítse a közhangulatot itthon, s ne legyen könnyű politikai eszköz Szlovákiában.
Zsígovits Edit
Államfők sora a Holocaustmúzeum felavatásán
Clinton és Göncz Árpád találkozója
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Tömör, célratörő és sikeresnek mondható tárgyalás volt - közölte Göncz Árpád arról a húszperces beszélgetésről, amelyet a külföldi államfők fogadása keretében a Fehér Házban folytatott Bili Clintonnal. A Holocaustmúzeum megnyitására érkezett, főleg kelet-európai elnököket az amerikai sorban fogadta egy külön teremben, míg a várakozók eközben rövidebb-hosszabb beszélgetést folytathattak egymással is a Göncz szerint kellemesen kötetlen légkörben, miközben a láthatóan „megfiatalodott” Fehér Ház munkatársai ott nyüzsögtek körülöttük. így került sor a magyar és román államfő pár perces eszmecseréjére is, amlyen Iliescu ismét felvetette a magas szintű kétoldalú tárgyalások gondolatát, amit Göncz elvben helyeselt, ám kifejtette: ezt a két ország közvéleménye csakis kézzelfogható eredmények, előzetes megállapodások esetén fogadná szívesen (és példaként a kolozsvári konzulátusra, az egyetemre utalt.)
(Folytatás a 3. oldalon)
Különvonat Grazba
Drágulnak a MÁV nemzetközi tarifái
(Munkatársunktól)
Május 1-jétől átlagosan 20 százalékkal emeli nemzetközi járatainak tarifáit a Magyar Államvasutak. Az intézkedés indokairól, várható hatásáról, illetve a nemzetközi forgalom jellemzőiről Perger Imre személyfuvarozási főosztályvezetőt kérdeztük.
Mint megtudtuk, a nemzetközi forgalomban a MÁV az önköltségi áron felül minimális nyereséget kalkulál. Tarifái - legalábbis a hazai utazóközönség számára olcsónak már semmiképp sem mondhatóak -, a külföldi vasutak díjszabásától viszont még mindig messze elmaradnak. Az európai vasutak között a középmezőnyben helyezkedik el nemzetközi áraival a MÁV, ami például azt jelenti, hogy az osztrák, illetve a francia államvasutak tarifáinak 40-50 százalékánál tart, a németek árainál 90 százalékkal olcsóbb, a cseh és szlovák vasútnál azonban 15, a lengyelénél 40, míg az olasznál 35 százalékkal drágább. Az utóbbi vasutak viszont - ellentétben a MÁV-val - állami támogatást is kapnak a nemzetközi forgalom bonyolítására.
(Folytatás a 9. oldalon)
Ötszázan várják, százhúszan kapják
Az első stúdióengedélyek szeptemberben várhatók
(Munkatársunktól)
Május közepén írjuk ki várhatóan a helyi jellegű rádió- és televízióstúdiók alapítására vonatkozó új pályázatokat, s a két hónapos elbírálás után elképzelhető, hogy szeptember elején kiadjuk az első stúdióalapítási engedélyeket - jelentette be Fekete György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkára a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. Az államtitkár elmondta: a kabinet felhatalmazta a minisztériumot egy tárcaközi bizottság felállítására, amelynek feladata lesz a be-
nyújtott pályázatok véleményezése. Mint megtudtuk, az elbírálásra egy öt-hat fős engedélyezési stábot hoznak létre. A pályázaton való részvétel feltétele a negyvenezer forintos pályázati kiírás megvásárlása. Akik eddig benyújtották igényüket, azoknak is újra kell jelentkezniük. A minisztériumban jelenleg már több mint ötszázan várnak stúdióalapítási engedélyre, de az államtitkár szerint az első körben körülbelül száz-százhúszan kaphatnak engedélyt.
(Folytatás az 5. oldalon)
Felügyelőbizottság alakul
/
Uj műsorrend a Magyar Rádióban
(M unkatársunktól)
Az április 26-án induló új műsorszerkezetről, illetve a főszerkesztőségek új műsorairól tartottak tájékoztatót csütörtökön a Magyar Rádióban az adók és a főszerkesztőségek vezetői. Osgyáni Csaba műsorigazgató elmondta, hogy a jövőben a rádió műsorait a kiegyensúlyozottság és a sokféleség, a fo-
lyamatosság és a megújulás fogja jellemezni, miközben egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a minőségre. A műsorigazgató bejelentette, hogy pénteken tartja alakuló ülését a Magyar Rádió újonnan kinevezett felügyelőbizottsága, melynek tagnévsorát az ülés után hozzák nyilvánosságra.
(Folytatás az 5. oldalon)
A jövő: tarifaemelés, járatritktíás, ingatlanértékesítés
Elhárult a sztrájkveszély a BKV-nál
(Munkatársunktól)
Ha a papírforma valóra válik, akkor legalább a jövő év első negyedéig elhárul a bérkövetelések miatti sztrájkveszély a Budapesti Közlekedési Vállalatnál. A mintegy 70 órás tárgyalássorozatot és a kedd hajnali, két órás figyelmeztető munkabeszüntetést követően ugyanis tegnap délután valamennyi érdekelt fél aláírta azt a megállapodást, amely szerint április 1-jei, visszamenőleges hatállyal 21 százalékos bérfejlesztést hajtanak végre a tömegközlekedési vállalatnál.
Mint ismeretes, a Fővárosi Autóbuszüzemek Szak-szervezeti Szövetsége (FAÜSZSZ) eleinte 28 százalékos béremelést követelt, amellyel szemben a BKV vezetői 14,1 százalékos javaslattal álltak elő. A béremelés mértéke mellett azonban hosszú időn keresztül arról sem sikerült megállapodni, hogy azt január 1-jétől, avagy e
hónap elejétől fizessék-e ki a dolgozóknak. A több hete tartó alku eredményeképp mostanra nemcsak ezekben a kérdésekben, hanem a bérfejlesztés felosztási elveiben is sikerült megállapodásra jutni.
Az ország második legnagyobb vállalatánál - a több mint 19 ezer főt foglalkoztató BKV-nál - a tegnapi megállapodás újabb 100 millió forintos pluszkiadással jár, így az ez évi bérfejlesztés - a rá rakodó terhekkel együtt - 1,4 milliárd forintot képvisel a gazdálkodási tervekben. A BKV-nak azonban nemcsak a mostani 100 millió forintot, hanem az egész, bérfejlesztésre szánt összeget elő kell teremtenie vagy ahogy az az egyezséget követő sajtótájékoztatón elhangzott, „ki kell gazdálkodnia”.
Holl Sándor, a BKV vezérigazgatója a megállapodással kapcsolatban kijelentette: a vállalat vezetői soha nem a bérfejlesztés mértékét tartották nagynak, hanem a rendelkezésükre álló anyagi eszközöket minősítették kevésnek.
(Folytatás a 9. oldalon)
Hazánk küldötte a felmérő BT-csoportban
Washington várja fő szövetségesei válaszát
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Ténymegállapító BT-küldöltség repült pár órával csütörtöki lapzártánk után New Yorkból Zágrábba, ahonnan Boszniába tartanak: a Biztonsági Tanács még a múlt pénteki, Srebrenicát „biztonságos területnek” nyilvánító határozatába foglalta, hogy „amilyen hamar csak lehetséges”, ilyen felmérő csoport vizsgálja meg a helyzetet. Az először négy állam ENSZ-képviselő-jéből álló csapat a szerdai konzultáció során két további taggal bővült: a franciák az EK-részvételt szorgalmazták, s így kaptak maguk helyet, míg marokkói javaslatra bekerült a soros BT-elnök Pakisztán, tehát az iszlám tömb egy diplomatája is.
(Folytatás a 3. oldalon)
Újabb magyar-EK konzultáció
Soron kívüli konzultációt tartottak csütörtökön a húsbehozatali tilalom feloldásának ügyében az Európai Közösség és Magyarország szakértői Brüsszelben. Petrick Hennesi, az EK főállatorvosa magyar kérésre fogadta a magyar delegáció képviselőit, köztük Bálint Tibort, a Földművelésügyi Minisztérium főállatorvos-helyette-sét és Gottfried Pétert, a brüsszeli magyar EK-misszió helyettes vezetőjét.
Az MTI brüsszeli jelentése szerint a találkozón magyar részről további javaslatokat tettek az importtilalom feloldásának feltételéül szánt eljárási rendszer egyes pontjairól. Jelezték egyúttal, hogy a magyar fél kész további konzultációkra a különböző feltételek mind optimálisabb és mindkét fél számára elfogadható megfogalmazása érdekében. Közösségi részről ugyancsak megerősítették, hogy hasznosnak tartják az intézkedések előkészítését célzó együttműködést.
Az EK Bizottságának javaslata alapján a közösség Állategészségügyi Állandó Bizottsága a tervek szerint még csütörtökön - valószínűleg az esti órákban - véleményezi azt az intézkedéscsomagot, amelyeket még a hét során elfogadásra ajánlanak a közösségi piacra élő állatot és húskészítményt exportálni kívánó kelet-európai országoknak. A brüsz-szeli bizottság az e javaslatra adott válasz függvényében dönt majd -várhatóan a jövő héten - az embargó feloldásáról vagy meghagyásáról.
Négyszázhuszonöt hamis százdolláros Miskolcon
A szakemberek szerint a magyar bűnüldözés történetének legnagyobb pénzhamisítási ügyét leplezték le április 20-án Miskolcon. Á rendőrök által lefoglalt 425 darab hamis százdolláros piaci értéke több mint 3,7 millió forint - tudósít az MTI. A hamisított bankjegyeket egy olasz állampolgár hozta be az országba. Erdélyi László alezredes, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályának vezetője a főkapitányság csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: először március végén kaptak értesítést a Nemzetbiztonsági Hivataltól, hogy Miskolcon hamis, százas címletű USA-dollárok forgalomba hozatalát tervezik. Néhány nappal később az információt külföldről is megerősítették, majd tudomást szereztek arról, hogy a hamis pénz az országba érkezett és az üzletkötésre április 20-án kerül sor.
(Folytatás a 16. oldalon)
BELFÖLDÖN
Vallási tébolytól az öngyilkosságig
6. oldal
Az Audi Győrbe érkezett
8. oldal
A tárca „koldusa” a természetvédelem
Környezetvédelem rovatunk a 10. oldalon
Mindhalálig tánc
11. oldal
KÜLFÖLDÖN
Kritikák össztüzében az RMDSZ
SPORT
Czanka Attila Európa-bajnok
HOLNAP
Az ellenzék a kormány erős embereit támadja
Interjú Katona Tamással 7. oldal
Egy „fejvadász” -véleménye a polgármesterségről
a 12-13. oldalon
Lesz-e Középeurópai Egyetem Kecskeméten?
17. oldal
A kényszerű alkalmazkodás fél évszázada
Nemeskürty István tanulmányának első része 20. oldal
Szombati
mellékletünkben:
Fogságban született bálnabébi Makrélával a vizsgadrukk ellen Ruhaötletek