﻿Katona Tamás: az ellenzék a kormány erős embereit támadja oidai
A kényszerű alkalmazkodás fél évszázada
Nemeskürty István tanulmányának első része
a 20. oldalon
Magyar Nmet
Ára: 25 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZOMBAT, 1993. április 24., LVI. évfolyam, 95. szám
Örök körben
Irta: Lambert Gábor
Az oroszországi referendum tétje: bizalmat kap-e Jelcin
Cáfolják a rendkívüli intézkedések hírét
Ha valaki valóban azt gondolná, hogy a médiák birtoklása mindent eldönthet a kelet-európai politikai harcokban, annak érdemes lesz odafigyelnie a hétvégi orosz referendumra. A szakma kitett magáért. Aki az orosz lapokat olvassa, vagy a televíziót figyeli, annak szent meggyőződése lehet, hogy a világ sorsa múlik azon: további bizalmat szavaznak-e az arra jogosultak Jelcinnek és gazdaságpolitikájának, s a tervezettnél előbbre Idvánják-e hozni az államfő és a népképviseleti kongresszus egyébként csak 1996-ban, illetve '95-ben esedékes megválasztását. S néhány, a kórusban elvesző disszonáns bangót leszámítva, a legbefolyásosabb tömegtájékoztatási eszközök többé-kevésbé egyetértenek abban, hogy Jelcinnek valóban nincs alternatívája. Ki azért, mert maga is így gondolja, ki azért, mert Nyugatról is ezt hallja, ki pedig egyszerűen azért, mert sajtóorgánumát a hatalom tartja kézben. Szó sincs persze arról, hogy a glasz-noszty szülőhazájában megszűnt volna a szólásszabadság. De az államfői propaganda a televízióban, a rádióban, az írott sajtóban olyan hídfőállásokat épített ki, amilyeneket a médiával hadakozó számos kelet-európai ország politikusai megirigyelhetnek.
Ám mindennek ellenére korántsem biztos, hogy akár a részvétel, akár az „igenek" aránya a négy feltett kérdésben Jelcinnek kedvezően alakul majd. A manipulációs eszközök semmilyen koncentrátu-ma sem válthat ki ugyanis olyan hatást, mint a jóléti demokráciákban, ha a gyomor korgása elnyomja a médiák harsogását.
Az orosz népszavazásoknak egyébként is van egy, lassanként szabállyá sokasodó sajátosságuk. A végeredményt nem a szavazatszámláló bizottság hirdeti ki, hanem a dodonai módon feltett kérdések utólagos értelmezői. Az pedig, hogy a hatalom váteszei mit olvasnak ki az urnákból, végső soron a Kreml falain belüli politikai erőviszonyok függvénye.
Ez akkor is így volt, amikor Gorbacsov feltette a kérdést, hogy birodalmának állampolgárai fenn akarják-e tartani a Szovjetuniót. Hiába felelt a lakosság abszolút többsége - elsősorban persze a népesség felét kitevő oroszok - igennel '91 tavaszán, még az év végére megszűnt a Szovjetunió. A népszavazás lebonyolításának most is csak annyi a szorepe, hogy a részvétel és az igonncl válaszolók aránya netán felhatalmazást adhat a hatalmi patthelyzet feloldására. De ezután jön az igazi kérdés: olyanok-e a Dot-ső erőviszonyok, hogy Jelcin meg meri-e lépni a készenlétben álló, kiszivárogtatott-cáfolt, határozott intézkedései bármelyikét?
Ez az a pont, amelynek függvényében a belpolitikai referendumnak valóban világpolitikai jelentősége lehet. Jelcin tetemre hívta a választókat. Akár egy katasztrofális kimenetelű népszavazás — ami azért igen kevéssé valószínű - akár az azt követő tehetetlenség, amely előrevetíti a saját határozatlanságában eljelentékte-lenülő Gorbacsov sorsát, éppoly kockázatosnak bizonyulhat, mint a bizonytalan status quo erőszakos megbolygatása. Ki tudná megmondani, melyik esetben nagyobb a bukás veszélye?
Márpedig Jelcinnek nem azért nincs alternatívája a Nyugat számára, mivel az orosz államfő olyan kivételes képességű államférfiú lenne, hanem mert legyen az utóda Ruckoj, a derék katona, vagy bárki más, a jelenlegi szoros együttmű-
ködés a demokráciákkal aligha folytatódna. Nem is kell ugyanis túlzottan konzervatívnak, elegendő csupán a szocialista munkatemp6 ba és bérekbe belenyugvó, apoliti-kus átlagorosznak lenni ahhoz, hogy az embernek a fejében a gyors elszegényedés és a gyanús meggazdagodások, a mindennapi életet egyre jobban átszövő maffia, a totális közbizonytalanság képzetei s az etnikai megalázott-ság érzete egybemosódjon a nyugati nyitás következményeivel. Az orosz történelem ismerői szerint a keleti szláv állam öt nagy reformkísérletet élt át a századok során, de a társadalom modernizálása végül mindig kudarccal zárult. Ameny-nyiben a hatodik próbálkozásnak is beteljesülne a végzete, ahhoz talán külpolitikai köldöknézés, talán bizonyos fokú agresszivitás társulna, de partnerség aligha.
Annyi mindenesetre máris kirajzolódik, hogy Washington és szövetségesei csak akkor vállalkozhatnak bármilyen további elkötelezettségre a délszláv térségben, amennyiben Jelcin megerősödve kerül ki a mostani csatából. Ha továbbra is cselekvőképtelennek bizonyulna, netán elbukna, az minden bizonnyal ismét felforgatná a világpolitikai
Ejrioritásokat. Amúgy is túl régóta olyik a találgatás, hogy eldől-e az orosz dominó, s ha igen, kiket ránt magával, közben pedig nemcsak Oroszország, de egész Közép-Ke-let-Európa lassanként feléli azt az erkölcsi tőkét, amit a váltás kezdetekor élvezett, amikor a térség kezelésében a politikai jóindulat alkalmanként erősebbnek bizonyult az önös gazdasági érdekeknél. Bármennyi racionális érvet próbáljanak felvonultatni most az EK szakértői, a húsvita is az utóbbi szempont újbóli felerősödésére készít fel. A jövőben is számítani lehet arra, hogy a közösség előrehaladott integrációs rendszerének jogszabályi köpönyegébe bújtatja tulajdonképpeni protekcionista intézkedéseit.
Magyarországnak ráadásul azzal is tisztában kell lennie, hogy arra a bánásmódra sem tarthat már igényt, amit az „első a visegrádi egyenlők között" pozícióiában élvezhetett. Időnként szinte lehetetlen elnyomni azt az érzetet, hogy ismét felélednek a századelő reflexei, s már nemcsak „bezzeg "-szerepünk kopott meg, nemcsak a Nyugat tömbszemlélete jelent problémát, hanem a balkáni vihar villámai a régi regionális törésvonalakat nagyítják ki. Másfelé tapogatózik Franciaország, Németországnak is megvannak a saját kelet-európai elképzelései, amelyekre viszont féltékenyen figyelnek Rómából.
Ma még szerencsére csupán fenyegető lehetőség, semmint szomorú valóság az, hogy ha a közösségnél el akarunk érni valamit, akkor hatásosabb egy befolyásos tagország fővárosában, nem pedig Brüsszelben lobbyznunk. Ám „húsbavágó kérdéseknél" már most is széjjel foszlik az egyeztetett kelet-európai fellépés illúziója. Meglehet, ez sem túl biztató, de ha Oroszországban Jelcin vezérletével megerősödne egy, a Nyugattal pillanatnyilag összhangban működő, erős központi hatalom, amelynek történelmi távlatai között azonban ott van a parancsuralmi visszatérés lehetősége is, akkor Kelet-Európa is időt nyerhetne. Mégpedig az újabb stratégiai felértékelődésre, amit a nyugati demokrácia szabályait betartó, politikailag viszonylag stabil térség jelenthetne egy orosz fordulat esetén. De mintha ebben a képletben is túl sok lenne az ismeretlen.
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Több mint 105 millió oroszországi polgár jogosult arra, hogy a vasárnapi referendumon leadja voksait. Mint a Központi Válasz-
Göncz térségünk támogatását kérte Gore-tól
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Ütközőzóna helyett összekötő övezet legyen Kö-zép-Európából, s evégett múlhatatlanul szükséges a Nyugat támogatása, térségünk tíz éven belüli bekapcsolása a fejlettebb Európába - hangsúlyozta a magyar államfő az amerikai elnöknek. Az Albert Gore-ral Clinton kifejezett kérésére létrejött pénteki, háromnegyed órás találkozón Göncz Árpád megragadta az alkalmat a térség általános igényeinek felvetésére.
(Folytatás a 3. oldalon)
Szabó Iván Londonba és Washingtonba utazott
Találkozó a világ pénzügyi vezetőivel
Szabó Iván pénzügyminiszter delegáció élén az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) éves közgyűlésére utazott pénteken délben.
Ez a londoni közgyűlés a bank történetében a második lesz a tavaly Budapesten tartott első pénzügyi konzultáció után. A magyar pénzügyminiszter találkozik a közgyűlés elnökével, Theodor Waigel német pénzügyminiszterrel, valamint az EBRD alelnökével, Anne Wibbles svéd pénzügyminiszter asszonnyal. (Folytatásall. oldalon)
Kónya Imre indítványa A III/III-as javaslatot tárgyalják meg a bizottságok
Az Országgyűlés hétfőn munkakezdéskor dönt arról, hogy napirendre tűzi-e a kedvezményes lakáshitelkamatok 1990-ben történt emelése ellen benyújtott népi kezdeményezést. Dornbach Alajos, a Ház alelnöke a parlamenti menetrendet ismertető pénteki sajtótájékoztatón elmondta: e kérdésben az összegyűjtött ötvenezer aláírásból csak 38 ezer 421 bizonyult hitelesnek, így a kérdés napirendre tűzése a T. Ház mérlegelésén múlik. Hozzátette: a költségvetési bizottság a napirendre tűzést támogatja.
(Folytatás az 5. oldalon)
Jelcin céloz
tási Bizottság elnöke pénteki sajtóértekezletén közölte, a hivatalos szavazási eredményeket csak május 5-én teszik közzé, és kedd reggelnél hamarabb előzetes adatokkal sem fognak
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Közeli döntést tanulmányozott a boszniai lehetőségekről Clinton elnök, ám sajtóértekezletén újfent kizárta az egyoldalú amerikai lépést, amelyre pedig saját ENSZ-képvisefője is sürgette, míg külügyminisztériuma Balkán-szakértői szabályosan „fellázadtak".
Verdiktet közölt a Nyugatnak „a szerb agresszió előtti kapitulációjáról” tizenkét dühös ember, akiknek petícióját a naponta megjelenő hasonlóktól drámaian és merőben szokatlan módon megkülönbözteti beosztásuk. A State Department „Balkán-tisztviselői” lázadtak fel, hiszen nemcsak Christopher külügyminiszternek adták át a tétlenség elleni tiltakozásukat, hanem eljutottak a pénteki The New York Timeshoz is. így aztán már csak csütörtök éjjel tálalhatta szenzáció-
A kormány csütörtöki ülésén megtárgyalta és elfogadta az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium előterjesztését a háztartási tüzelőolaj (HTO) fel-használásának szigorításáról. Az intézkedés hátteréről dr. Szűcs Istvánt, a minisztérium helyettes államtitkárát kérdeztük.
- Évente 15-20 milliárd forint bevételkiesést okoz a költségvetésnek több százezer tonnányi háztartási tüzelőolaj illetéktelen felhasználása. Közismert tény, hogy sokan a kedvezményes árú (22 forint/liter) háztartási tüzelőolajat használják a hatvanforintos gázolaj helyett személy- és tehergépkocsik, mezőgazdasági gépek üzemeltetésére, de még fóliasátrak fűtésére is. Ezzel olyan területekről vonják el -törvénysértő módon - a pénzt, mint az egészségügy, a közlekedés, az oktatás és sorolhatnám. Az engedélyhez kötéssel tehát az illetéktelen felhasználást próbáljuk megakadályozni.
(MTI külföldi képszolgálat)
rendelkezni. A résztvevők számáról ugyanakkor folyamatosan érkeznek majd a jelentések a 89 választókerület mintegy százezer körzetéből.
(Folytatás a 3. oldalon)
ként az ABC Tv politikai műsora - a lap első kiadása alapján - a diplomaták rebellióját, s rögvest megtudakolták a meghívott Kissingertől, ugyan mit szólhat egy külügyminiszter a saját szakértői „felkeléséhez”. S a boszniai katonai beavatkozást ezúttal is ellenző exkülügyér mélyen együttérzett az utód kínjával. Kissingert eredetileg a csütörtöki holocaust-megemlékezésen Elie Wieseltől elhangzott, Clintont sürgető „valamit muszáj tenni” felhívás kommentálására kapcsolták az ABC műsorába, s ez a vita is - egy szintén erkölcsi kötelességet emlegető újságíróval - érzékeltette a közvélemény megosztottságát. Hiszen a felmérések szerint a többség továbbra is tartózkodnék Amerika balkáni hadba lépésétől.
Belefáradtak viszont a tétlenségbe a térség vezető külügyminisztériu-mi szakértői, s felszólították főnöküket: változtassa meg az amerikai politika irányát.
(Folytatás a 3. oldalon)
-	Ki kaphat engedélyt és hogyan?
-	A HTO vásárlására jogosult állampolgároknak - önbevallás alapján - igénylőlapot kell kitölteniük a helyi jegyzőnél, illetve a köijegyzőnél. Lég-köbméterenkét évente 12 liter tüzelőolajat igényelhet egy-egy család. A jegyző az igénylőlapot a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokához (VPOP) továbbítja, s az engedélyt e szervezet adja ki. Az engedély gyakorlatilag egy utalvány, amelyen napi áron vásárolható HTO.
-	Hogyan és ki fogja ellenőrizni, hogy ki jogosult háztartási tüzelőolajra a kérelmezők közül?
-	Fontos szerep hárul a jegyzőkre, akik a helyi viszonyok ismeretében döntenek arról, kinek a kérelmét továbbítják a VPOP-hoz. Akiről például köztudott a faluban, hogy gázzal fűt, annak nem valószínű, hogy jogos a kérelme!
(Folytatás a 11. oldalon)
MA
BELFÖLDÖN
Szigorúbban ellenőrzik az autósokat
6. oldal
A titokzatos Dimag-vezér
Rejtelmes cégek homályos privatizációs vállalkozása
10.	oldal
Pintér József nyarat csinált
Holnaptól város Kecel
11.	oldal
Az átmenet buktatói Közép-Európában
Demokráciapályázatunk második helyezett írása 16. oldal
Kolostorból bútorraktár, majd múzeum
Pest-Buda összeállítás a 12-13. oldalon
Osztozkodás a történelmen
15. oldal
A menedzser felesége tévét néz
A Magyar Gallup Intézet felméréseiről 19. oldal
KÜLFÖLDÖN
Szlovákia ratifikálta a bősi alávetési nyilatkozatot
2. oldal
Médiamogulok
futballháborúja
4. oldal
Moszkva,
a gengszterkorszak Chicagója
Nemzetközi magazin a 8. oldalon
SPORT
Tizedik
a magyar Porsche
21. oldal
Tizenkét dühös ember a State Departmentben
Clintont boszniai erőpolitikára sarkallják
Szigorú ellenőrzést és bírságot ígérnek a hatóságok
Május 15-től fűtőolaj csak utalványra kapható