﻿Látszóház ’93: építésznapok Jogorvoslás Szegeden
Universitas rovatunk a 10. oldalon
Ára: 19,50 Ft
NAGY-BRITANNIA
MELLÉKLETÜNKBEN:
A recessziónak vége, de a kétkedés maradt A britek sokkal jobban exportálnak, mint mi
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR	KEDD, 1993. április 27., LVI. évfolyam, 97. szám
Döntés és dilemma
Szigorúbb szankciók szorongat jók a szerbeket hétfő hajnaltól. A délszláv dráma vég játéka azonban Kis-Jugoszlávia fokozódó elszigetelésével jottányit sem került közelebb: a boszniai szerbek makacssá-
S miatt a nemzetközi lépések logi-ja egyre inkább a fegyveres beavatkozás elkerülhetetlenségét sejteti. A Vance-Owen-béketerv kudarca önmagában nem lenne tragédia, ha létezne más elképzelés a rendezésre, ám ilyen nincs. A békeközvetítők így is messzire mentek el engedményeikben, hiszen tervük a szerb hódítások jó részét szentesítette, ám a fegyvereik erejében bízó boszniaiakat ez sem elégítette ki. ők már leplezetlenül Nagy-Szerbia létrehozásán munkálkodnak, a hét végén a krajinai és boszniai szer-bek egyesítették is parlamentjüket.
A nemzetközi fenyegetés erősödését - úgy tűnik - most már Belgrádban is komolyan veszik. Lóra Owen elismerően szólt arról
az igyekezetről, amellyel az utolsó pillanatokban a iugoszláv vezetők jobb belátásra akarták bírni boszniai testvéreiket: próbálják meg más eszközökkel elérni céljaikat. A nemzetközi kiközösítéstől tartó Kis-
Jugoszlávia azonban túl későn lett a megegyezés híve, a harctéri sikerektől megittasult boszniai szer-bek ma már a Belgrádból jövő intelmekre sem hallgatnak, „hősi harcra, áldozatvállalásra" buzdítják honfitársaikat, „hiszen a szerb népet nem lehet legyőzni".
A „valamit tenni kelNamentálás után a lassan két éve pusztító balkáni háború megfékezése érdekében eiodázhatatlannak látszik a nemzet-
közi közösség cselekvése. A mészárlások megállításának mikéntjére azonban eddig nem született igazi válasz sem Nyugaton, sem Keleten. Bár a politikai nyomás és a szankciók Jugoszláviában éreztetik bizonyos hatásukat, s a szigorítás-lói joggal tart a belgrádi vezetés, vélhetően azonban az intézkedések a jövőben sem eredményezik a boszniai harcok befejezését. Aligha segítené elő a békét a gyengeségük miatt áldozatokká vált muzulmánok felfegyverzése, kiszolgáltatottságuk talán csökkenne, ám a korszerűbb eszközökkel csak valamelyest változtatnának a harctéri erőviszonyokon. Igazi fordulatot -a kölcsönös gyűlölködés beszüntetését- a fegyverembargó egyoldalú feloldása sem hozna magával, emlékezzünk csak az időről időre fellángoló véres muzulmán-horvát összecsapásokra.
A bűnök - a területfoglalások, a tömeggyilkosságok, a lakosság elűzése - azonban nem maradhatnak büntetlenül - vélik most már Washingtonban és a nyugat-európai fővárosokban is. Minden lehetőség nyitott - utalnak a politikusok diplomáciai virágnyelven a katonai akciókra a boszniai szerbek ellen. Ám -mint Clinton elnök rámutatott - néhány célpont bombázása mit sem változtatna a hadszíntéri helyzeten. Sőt sose látott egységbe tömörítené a világ „diktátumával" szembeszegülő, magukat áldozatnak tekintő szerbeket. Máris hallatszanak kardcsörtető nyilatkozatok Belgrádból: Bosznia bombázása egyet jelentene Szerbia megtámadásával, s a szélsőséges szerb erők akár az egész térséget készek lángba borítani.
Az új világrend elveinek érvényesítését követelő erkölcsi kényszer a cselekvés felé sodorja a nyugati világot, miközben a nemzetközi közösség tisztában van azzal, hogy a katonai erő alkalmazása az események kiszámíthatatlan láncolatát indíthatja el a Balkánon, s talán az egész kelet-európai környéken. A boszniai szerbek „tragikus döntése", a béketerv elvetése után kimerült a Nyugat képzelőereje a rendezésről, marad tehát a dilemma az erő alkalmazásáról, s az új kockázatokról.
Pósa Tibor
Washingtoni vitatkozás a légi csapásokról
Szigorodnak a szerbellenes szankciók
J MAGYAR -P“r -ORSZÁG
DUNA BR-BÉCS rtLt/ X X X(LElÁRVA)/
VASÚT.KÖZÚT Bukarest-
íórvÍtÍ^
ALDUNAÍ HAJÓ FORGALOM 1. I (LEZÁRVA)
■Mr
Fölényes győzelem a nagyvárosokban
Jelcin bizalmat kapott a népszavazáson
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Még csak előzetes adatok állnak rendelkezésre a vasárnapi eredmények értékelése körül, folyik a politikai harc az államfő hívei és ellenfelei között. Minden jel arra vall, hogy Borisz Jelcinnek nem csupán a személye, hanem a reform-kurzusa is támogatást kapott, az elnök- és parlamenti választások előrehozásához azonban nem gyűlt össze a névjegyzékbe felvettek többségének „igen szavazata, amint azt a népi küldöttek kongresszusának a referendumról szóló határozata előírta.
A központi választási bizottság hétfő esti összesítése szerint körülbelül hatvankét százalékos volt a részvételi arány. Úgy tűnik, Jelcin a nagyvárosokban fölényes győzelmet aratott, Moszkvában például az urnához járuló, háromnegyede szavazott bizalmat neki, jóval szerényebb mértékben tudta azonban maga mellé állítani a kistelepülések lakóit. Országos viszonylatban az első kérdésre tehát a választók 55-57 százaléka voksolt igennel, ám ami igencsak meglepő, több mint 50 százalék jóváhagyólag szavazott a második kérdésben is, amelyet pedig a parlament csapdául szánt Jelcinnek, hiszen a polgároknak a kormány gazdaságpolitikájáról kellett véleményt mondaniuk.
(Folytatás a 3. oldalon)
A HM diplomáciai bonyodalmaktól tart? Orosz fegyverszállítás: no comment
Nem kommentálta munkatársunk érdeklődésére Erdélyi Lajos, a HM szóvivője egyik laptársunknak azt a diplomáciai forrásból származó értesülését: kedvező fordulat történt a magyar-orosz fegyverszállítási tárgyalásokon.
Mint ismeretes, Antall József és Borisz Jelcin még 1992. őszén állapodott meg abban, hogy a volt Szovjetunió államadósságának egy részét átvállalva mintegy nyolcszázmillió dollár értékben Oroszország hadieszközöket és alkatrészeket szállít hazánknak. A szakértői tárgyalások meglehetősen lassan haladtak azonban az elmúlt hónapokban. A Magyar Nemzet néhány héttel ezelőtti érdeklődésére is még azt a választ kapta, hogy a kormány a beszerzésre váró eszközökről készített listát már korábban eljuttatta az orosz félnek, ám válasz mindeddig nem érkezett.
Más forrásokból szerzett értesüléseink szerint egyébként a tárca hallgatásának az az oka, hogy diplomáciai bonyodalmaktól tart, s nem kívánja veszélyeztetni a tranzakció kimenetelét.
(v. z.)
(Tudósítónktól)
NEW YORK - Kilenc nappal ezelőtt, április 17-én szombaton éjfél előtt egy perccel fogadta el a (a srebrenicai ostromon felháborodott) Biztonsági Tanács a szerbellenes szankciók szigorításáról hozott határozatát, s e türelmi idő lejártával a New York-i idő szerint hétfőn éjfélkor, tehát Közép-Európában már kedd reggel hat órakor lép hatályba, nagyjából tehát akkor, amikor lapunkat az olvasó kézbe veheti. Hat óra egy perctől kezdve tilos a Kis-Jugoszláviába irányuló áruforgalom mind vízen, mind szárazföldön (kivéve a külön engedélyezett humanitárius célú szállításokat), az államoknak be kell fagyasztaniuk Belgrád és a boszniai szerbek külföldi követeléseit, le kell foglalniuk hajóit, repülőgépeit, teherautóit. S mint az ENSZ székhelyén tudatták, ezen immár az sem módosíthatott, ha Karadzsi-csék lapzártánk után újabb fordulatra szánták volna el magukat: világszervezeti értelmezés szerint nem elegendő sem azt jelző nyilatkozat, de még a Vancc-Owen-terv sietős aláírása sem: a szankciószigorítás hatályba lép, s azon csakis a Biztonsági Tanács módosíthat, amennyiben megállapítja, hogy a szerbek „cselekedetei” is a béketerv elfogadására vallanak. Egyébként ma érkezik vissza Boszniából a BT küldöttsége, amelynek hazánk képviselője, Erdős nagykövet is tagja volt, s amelynek helyszíni szemléjéről a
vasárnap esti, hétfő reggeli amerikai tévéhíradók (a többi közt a magyar diplomatát is idézve) részletesen beszámoltak, tudatva mélységes megdöb-
benésüket főként a srebrenicai állapotok láttán. A Biztonsági Tanács szerdán tervezi meghallgatni delegációja jelentését, s egyúttal az ENSZ-fő-titkár helyzetértékelését is.
Szerdáig persze sok minden történhet, s némely amerikai kommentátorok számítanak is rá, hogy történik is. Hétfőn az ABC reggeli híradójában a fő diplomáciai tudósító úgy vélte, az EK-külügyminiszterek habozása is csak jelzi, hogy az európaiak Clinton döntésére várnak, s „nem lenne meglepő, ha hamarosan NATO-gépek mérnének légicsapásokat”. Ezekről már minden fórumon zajlik a nagy washingtoni vita, s alighanem a Fehér Házban is, bár az elnök a Boston Globe-nzk adott interjújában megjegyezte, a légi akció aligha oldaná meg a földi dolgokat. Ám Clintonra elnöksége századik napjának, s ekként a „mérlegkészítésnek” az eheti közeledtével -mind nagyobb nyomás hárul, s mint a The New York Timesban a liberális és konzervatív közíró egyaránt figyelmezteti: eljött a döntés ideje (az utóbbi szerint Jelcin népszavazási sikerével „e héten véget kell vetni a kéztördelésnek”, ha csak a szerbek nem „pislognak”). Az elnök szóvivője hétfőn közölte, hogy Clinton aláírta a szankciók szigorításához szükséges kormányrendeletet, s telefonkapcsolatba kívánt lépni fő szövetségeseivel „további akciók végett”.
Avar János
Parlamenti vízüzenet
Vita a hágai alávetési nyilatkozatról
Kövér László a Fidesz frakcióvezetője
(Munkatársunktól)
Orbán Viktor pártelnökké választását követően a Fidesz ország-gyűlési képviselőcsoportja hétfő délelőtti ülésén Kövér Lászlót választotta frakcióvezetőnek. Megválasztásával teljessé vált a párt debreceni V. kongresszusán létrehozott elnökség.
Kövér László - aki a frakcióban egyedüli jelölt volt a tisztségre - lapunknak elmondta: a képviselőcsoport döntése értelmében nem beszélhet arról, hogy milyen arányban választották meg, azonban a döntéshez a tagok abszolút többségére volt szükség. „Természetesen - mondta -volt ellenszavazat is.” Az új vezető arról sem kívánt beszámolni, hogy képviselőtársai kiket jelöltek még e posztra; ők egyébként nem vállalták ezt a megbízatást.
(Folytatás az 5. oldalon)
(Munkatársunktól)
A környezetvédők erőteljes fenntartásai, az ellenzéki és a kormánypárti képviselők politikai bírálatai ellenére minden esély megvan arra, hogy a parlament megszavazza a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság közötti különmeg-állapodást. A bős-nagymarosi vízlépcső ügyében a hágai alávetési nyilatkozatként ismert előterjesztésről Jeszenszky Géza külügyminiszter tájékoztatta az Országgyűlést. Elemezte az 1977-es államszerződés felbontásához vezető okokat, az eredménytelenül végződő magyar-szlovák tárgyalások állomásait. Mint mondta, a szlovák fél kitérő válaszai nyomán a Magyar Köztársaság egyoldalú keresettel fordult a nemzetközi bírósághoz,
majd nemzetközi ráhatásra a szlovák kormány és a parlament is elfogadta a különmegállapodást. Ez a dokumentum tartalmazza a kérdés rendezését célzó egyezség elemeit, a vita kezelésének eljárási módját, a vízellátási minimum biztosításának szükségességét is leszögezve. A miniszter kérte, a parlament erősítse meg a nyilatkozatot, amely egyik bizonyítéka lehet annak is, hogy a két állam képes kulturált módon rendezni a közöttük fennálló vitát.
A határozati javaslat általános vitára való alkalmasságát valamennyi szakbizottság támogatta, a parlamenti frakciók vezérszónokai is megelőlegezték, hogy a szavazás nyomán pártjuk támogatni fogja az előterjesztést.
(Folytatás az 5. oldalon)
A Dunabank Rt. a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával állapodott meg tegnap: pénzintézeti fiókokat nyitnak a jelentős pénzforgalmat lebonyolító vámhivatalokban. A szerződés értelme a gyorsabb pénz-forgalom, illetve a polgárok biztonsága. A minibankokról lapunk 9. oldalán számolunk be.
Szigorítják a gyógyszerrendelés ellenőrzését
Tavaly átlagosan minden magyar állampolgár több mint két doboz nyugtatót, egy doboz Bl- és C-vita-mint, fél doboz Maripent és Semicilint fogyasztott - nyilatkozta lapunknak Matejka Zsuzsanna, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság főgyógyszerésze. Az idei gyógyszertámogatási keret nem lesz elegendő. A kiadásokat az indokolatlan fogyasztás visszaszorításával, és nem gyógyszer-áremeléssel kellene csökkenteni.
(Cikkünk a 4. oldalon)
MA
BELFÖLDÖN
Reflektorfényben a III/III-as
törvényjavaslat
5. oldal
„Az ideológiák kora lejárt”
7. oldal
Bekerül az alvilág a magyar sajtóba?
7.	oldal
Kisvállalkozások nagy gondokkal
8.	oldal
Levélíró-szövetség?
Tornai József a rendező pályaudvaron 11. oldal
KÜLFÖLDÖN
Pénzügyi szakember az új olasz kormány élén
2.	oldal
Londoni jóslat a boszniai katonai akció lehetőségéről
3.	oldal
Szabó Iván az EBRD közgyűlésén
9.	oldal
SPORT
Heten
kaparintanák meg a Chicago kosárkoronáját
13. oldal
HOLNAP
Tabajdi Csaba a Teleki Alapítványról
7. oldal
Nagyságos Erkel Ferenc a régi
Zeneakadémián
11. oldal