﻿V
Mosógép
John Major szíve értünk dobog. A brit kormányfő az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közgyűlésén az Európai Közösség országait nógatta a ke-let-nyugoti kereskedelem liberalizálásáért, azért, hogy a magyar, lengyel, cseh és szlovák árukivitel összmennyisége, mivel nem teszi ki az EK importjának két százalékát, nyugoatan növekedhet. A német pénzügyminiszter pedig az EBRD hatékonyabb részvételét sürgette térségünk kis- és középvállalatainak privatizálásában.
A brit, a német jóakarat kedves nekünk. Csupán annyi az elgondolkodtató, hogy pont az ő közösségük tiltja ki például a magyar hústermékeket piacukról. Mit ér a hitel, a segély, ha a tulajdon-viszonyok átalakítása mellett a létrejövő régi-új cégek piacvesztésre kárhozfatotiak? De még mielőtt kőbe vésnénk o paradox helyzet képletét, nézzünk a tükörbe. Azt ugyanis nehéz nem látni, hogy kedvezményes kondiciójú hitelekből, segélyekből jócskán érkezett az ország csekkszámlájára pénz.
lehet, hogy a magyar núsex-portaz elmúlt hónapokban nem ok nélkül feneklett meg, s talán van alapja a kérdésnek: vajon az elmúlt pár esztendőben mennyit fektetettünk be a mezőgazdaság, az élelmiszeripar európai színvonalú technológiájának megteremtésébe? Félő, hogy elenyészően szerény összeget. Az utóbbi esztendőkben emlékezetes módon a szántókat, a fafvak határait rendezték be politikai küzdőtérnek, s a tulajdoni viszonyok átalakításának leple alatt elemi sejtjeire hullott szét a még meglévő technológiai, szervezettségi struktúra is. így aztán nincs mihez illeszteni a Nyugattól az ő pénzükön megvehető minőségbiztosítási rendszereket, korszerű eljárásokat. A különböző konstrukciójú külföldi hitel- és segélycsomagok rendre bekerültek egy nagy belpolitikai mosógépbe, s hogy, nogy nem, az összes dollárt, ECU-t kilúgoztuk, majd a politikai átmosást követően köfegen-ként áttekerve páncélszekrényekbe zártuk.
Aki ma már földtulajdonos, az - ritka kivételtől eltekintve - koldusszegény. Aki az új idők kívánalmai szerint szövetkezett termelésre, feldolgozásra, nemigen tud hitelhez jutni, de ha mégis, akkor előzőleg politikai megméretésre kárhoztatott. A vidék szakmakultúrája, technológiai színvonala mindeközben rohamosan leépül, maholnap természeti adottságainkon kívül nem marad mivel versenyezni a nemzetközi piacon.
Még kiderül: nincs semmi ellentmondás a nyugati politikusok kinyilatkoztatásai - lásd az EBRD-köz-gyűlést - és az EK-embargó között. Hiszen ami pénzt adnak, az nem hasznosul, a segitendők maguk akadályozzák a befektetést, korszerűsítést: a rossz árunak pedig nincs helye a közösség piacán. A vállalkozásokért felelős kormányhivatalnok minapi nyilatkozatából ki is derült, milyen nagy ívű utat sikerült megtenni a három év alatt. Közhírré tette, hogy az általános üzleti környezetet leéli meghatározni, majd funkcionális stratégiát a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó specifikumokkal, benne az ország sajátosságaira vonatkozó prioritásokkal, hogy kialakítható legyen a támogatási rendszer... Ha csupán ennyi a három év eredménye, akkor az EBRD-forrásokból egy elefántcsonttornyot érdemes építeni a magyar programfogalmazóknak, s mellesleg, a maradék pénzből pedig - a tanulmányíróktól nem zavartatva - finanszírozható a gazdaság versenyképessé tétele. Talán még a száj- és körömfájás is megszűnne öröKre.
Gergely László
Jelcin sikere után „erősebb* balkáni politika
Christopher vinné Európába Clinton csomagtervét
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Nagyon, nagyon jó nap a mai, nemcsak Oroszország, hanem az Egyesült Államok és a világ népeinek is - mondta sugárzó arccal a tudósítóknak hétfői lapzártánk után, egy fehér házi ceremónia alkalmával Clinton elnök, aki előzőleg telefonon gratulált Jelcinnek, s a rá szavazók bölcsességének.
Az orosz kollégája mellett egyértelműen - a Vancouvert csúcson jelképesen és segélyígérettel is - kiálló Clintonnak tagadhatatlanul jó napot jelentettek az orosz népszavazási
eredmények, amelyekhez - amint vezércikkében a The Washington Post megállapítja - az amerikai kormány is hozzájárult. Most persze a Nyugatnak meg is kell tartania ígéreteit, s teljes súlyával odaállni az orosz demokrácia mellé, miként a szavazók, akik „meglepően elvetve az apátiát és cinizmust”, „megható módon tettek hitet a demokrácia mellett” - figyelmezteti a politikusokat a The New York Times vezércikke. Hiszen nincs sima útja a washingtoni Capi-toliumon a Clinton által felajánlott segélycsomagnak, bármennyire magasztalják az amerikai sajtóban Jelcin sikerét.
(Folytatás a 3. oldalon)
A kormány konzultációkat tart szükségesnek
Magyar döntés az EK-feltételekről
Napirenden az alapszerződés
Antall-Kravcsuk
találkozó
Pénteken Munkácson munkatalálkozóra kerül sor Antall József miniszterelnök és Lconyid Kravcsuk ukrán elnök között, elsősorban a kétoldalú és regionális együttműködés továbbfejlesztéséről - tájékoztatta az MTI-l kedden a Külügyminisztérium sajtófőosztálya.
Lapunk ukrán forrásokból úgy tájékozódott, hogy a találkozót Antall József kérte, s azon a fentebb megjelölt témák mellett feltehetőleg szó lesz a ratifikálásra váró ukránmagyar alapszerződésről is.
A ratifikálás a magyar parlamentben elhúzódott, miután a szerződésben rögzített és a határok sérthetetlenségét kimondó megfogalmazás vitát váltott ki a képviselők körében. Ukrán források sejtetni engedik, hogy a ratifikációs okmányok kicserélése lett volna az eredeti apropója már Kravcsuk február 27-28-i budapesti látogatásának is.
A magyar kormány álláspontját a szóvivői iroda az MTI útján kedden este tette közzé. Ennek lényege a következő.
Az Európai Közösségek Bizottsága Mezőgazdasági Főigazgatója 1993. április 23-án levélben értesítette a Magyar Köztársaság EK-hoz rendelt brüsszeli nagykövetét a Magyarországgal szembeni tilalom esetleges feloldásának feltételeiről.
A közösségi állat-egészségügyi korlátozások feloldásának előfeltételét képező új rendszer két lényeges elemet tartalmaz: az élő állat és a hús, valamint a tejtermékek szállításához az állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítása mellett a szállításokról az adott tagállamok állat-egészségügyi szolgálatát és egyes határállomásokat előzetesen tájékoztatni kell. Az exportra kerülő élő állatokat a kiszállítás előtt 15 napig el kell különíteni és szigorú állat-egészségügyi felügyelet alatt kell tartani. Tenyészállatok esetében ezt a követelményt a rendszer
bevezetésétől kezdve, vágóállatok esetében egy június 1-jéig tartó átmeneti időszakot követően kívánnák érvényesíteni. Az átmeneti időszakban a vágóállatok kiviteléhez szerológiai vizsgálatokat írnak elő. Az élő állatokat kísérő állat-egészségügyi bizonyítvány adatairól legalább 48 órával korábban kell előzetes értesítést küldeni.
Valamennyi lényeges kérdésre kiterjedő, alapos vizsgálat után és számos tényező mérlegelése alapján a magyar kormány a következő döntést hozta: az előzetes tájékoztatási rendszer alkalmazásával járó új kötelezettségek, jóllehet szervezési többletfeladatokkal és működtetési többletköltségekkel járnak, többségükben elfogadhatóak. Az élő állatok exportjával kapcsolatos szigorított közösségi állat-egészségügyi rendszer már lényegesen több, gazdasági és kereskedelmi, szervezési, valamint technikai nehézséget vet fel. A rendszer megvalósíthatóságával és jelentős többletköltségeivel kapcsolatban további haladéktalan konzultációkra van szükség.
Még ma fóloldhatják a behozatali tilalmat
Brüsszelben tanulmányozzák a budapesti választ
(Tudósítónktól)
PÁRIZS - A brüsszeli magyar külképviselet kedden délután továbbította az EK ajánlásaira adott magyar választ, s az integráció székhelyén azt várják, hogy a brüsszeli bizottság esetleg még a mai nap folyamán föloldja a húsembargót.
Mint Gottfried Péter, a brüsszeli magyar misszió helyettes vezetője a Magyar Nemzet tudósítójának telefonon elmondta, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó tárca, a földművelésügyi és a külügyminisztérium egyeztetésével kialakított magyar álláspontot kedden hivatalosan is átnyújtották a bizottság illetékeseinek.
(Folytatás a 3. oldalon)
Törvény a statisztikáról és a frekvenciákról
A parlament jóváhagyta a hágai alávetési nyilatkozatot
Az Országgyűlés tegnap délután 209 igen és két nem szavazattal, kilenc tartózkodás mellett jóváhagyta a hágai alávetési nyilatkozat megerősítéséről szóló országgyűlési határozatot. Ezzel a szlovák törvény-hozás után a magyar parlament is lehetővé tette, hogy kormánya a Nemzetközi Bíróság döntését kérje a bősi vita megoldásában. A T. Ház sikerrel teljesítette a maga elé tűzött további törvényalkotási feladatait is.
Elfogadták a statisztikáról szóló törvényjavaslatot, megszületett a
frekvenciagazdálkodásról szóló törvény. Döntött a parlament a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és költségvetéséről, valamint módosította a pénzintézetekről szóló törvényt.
Napirend előtti felszólalásában Gáspár Miklós, kereszténydemokrata képviselő arról tájékoztatta képviselőtársait, hogy kezdeményezésére a legfőbb ügyész elrendelte több, 1956-os sortűz tényfeltáró vizsgálatát.
(Folytatás az 5. oldalon)
Kamatcsökkentés és közgyűlés előtt a Dunabank
Távozik a vezérigazgató
A Dunabank május l-jétől átlagosan 2,5-3 százalékkal csökkenti a betéti és hitelkamatokat. A Dunabank Rt. egyébként 30-án, pénteken tartja közgyűlését. A hónapok óta szakmai berkekben hallható információt most a pénzintézet vezér-igazgatója erősítette meg; tegnap lapunknak saját maga jelentette be: az igazgatóságtól és a főtulajdonostól kérte, hogy az értékpapír-üzletágban dolgozhasson tovább. Ebben meg is állapodtak, tehát erről a közgyűlés után már tényként lehet beszámolni.
A hat esztendő alatt Debreczeni Kálmán valóban érett bankká formálta az általa vezetett pénzintézetet, és pusztán ez a tény is arra utal, hogy
nem jellemzi más a Dunabank gazdálkodását, mint a hazai bankrendszer többi tagjáét. Azaz a jövedelmezőségi és eszközhatékonysági problémáik hasonlóak. Szó sincs arról, amit szakmai körökben olykor hallani lehet, miszerint baj lenne a Duna-bankban, vagyis likviditási gondjai volnának a pénzintézetnek, az viszont igaz, hogy a vezérigazgató személyes ambícióinak megfelelően megválik székétől. Ezzel a tulajdonosok és az igazgatóság banküzem-fejlesztési elképzelései talán egy fokkal könnyebben valósíthatóak meg -jelentette ki Debreczeni Kálmán.
(g.L)
Alkotmányellenesen módosították az első kárpótlási törvényt
Alkotmányellenes az első kárpótlási törvényt módosító 1993. évi I. törvény - mondta ki kedden elfogadott határozatában az Alkotmánybíróság - az MTI tudósítása szerint.
A kifogásolt rendelkezés szűkítette a földárverésen részt venni jogosultak körét. Az Alkotmánybíróság korábbi határozatában rámutatott arra: nem minősül tiltott diszkriminációnak az, hogy az árverésen csak az egykori földtulajdonosok, az adott szövetkezet kárpótlásra jogosult tag-
jai és a kárpótlásra jogosult helyi lakosok vehetnek földet. A módosítás a jogosultak egy részét hátrányosabb helyzetbe hozta. Az utólagos változtatás sérti a jogbiztonság elvét, hátrányos megkülönböztetésre vezet a kárpótlásra jogosultak között. A törvény alkotmányellenességének kimondásával tárgytalanná v41t annak az indítványnak az elbírálása, amely a törvényt hatályba léptető jogszabály előzetes alkotmányossági vizsgálatát kérte.
Az önkormányzatok tétlenek
Fűtőolaj - versenyben az idővel
(Munkatársunktól)
A kormány múlt heti ülésén fogadta el azt az /KAÍ-előterjesztést, amely szerint háztartási tüzelőolajat (HTO) május 15-étől csak utalványra lehet kapni. Az új előírás értelmében fontos szerep hárul a helyi jegyzőkre. Az állampolgárok által kitöltött igénylőlap alapján ugyanis nekik kell dönteniük arról, kinek a kérelmét továbbítják a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságához, ahol az engedélyeket kiadják. Több önkormányzatjegyzőjéhez intézett körkérdésünkben arra kerestünk választ, hogyan készültek fel a rájuk háruló feladatra?
Amint az a jegyzői válaszokból egyöntetűen kicsengett: a HTO-ügy nem okozott különösebb meglepetést, hiszen régóta terjengenek hírek a szigorításról. Azonban egyelőre
nem tudják értelmezni az új rendelkezést, mivel tegnapig semmiféle tájékoztatást nem kaptak, közlönyben nem jelent meg a jogszabály. Csupán a sajtóból értesültek az új előírásról, aminek alapján nem tudják, mitévők legyenek. Felkészülve tehát egyáltalán nincsenek. Nyilvánvaló, hogy valamiképpen el kell érni, hogy az állami támogatás odajusson el, ahová szánták - mondták -, azonban az az álláspontjuk, hogy a kormány ezen intézkedése félresikeredett, elhamarkodott, fölösleges volt - elég lett volna például az ötvenezer forintos bírsággal megfogni a „csalókat”. Az önkormányzatoknak nincs idejük a felkészülésre, s az sem igazán világos előttük, miért éppen a jegyzők nyakába kellett varrni ezt a feladatot is.
(Folytatás a 9. oldalon)
MA
BELFÖLDÖN
Prognózis ’94: a pártok és a társadalom
6.	oldal
Tabajdi Csaba a Teleki László Alapítványról
7.	oldal
A Greece helyett már az Adria utaztat
9. oldal
Visszaélések a privatizációban
9. oldal
KÜLFÖLDÖN
Kilencedik kísérlet a közel-keleti békekötésre
2. oldal
Az orosz nukleáris örökség
Nemzetközi kitekintő rovatunk a 12. oldalon
SPORT
A Megszállottak Klubja Zuglóban
13. oldal
HOLNAP
Sokba kerül a lelki bánat
7. oldal
Temesi Ferenc: Amszterdami majális
7. oldal
Jaan Kross:
A nemzeti identitás és integráció
11. oldal
Csütörtöki mellékletünk/ a
G| HagarVmzpl | ^
azdasaIj
EXPOFÓRUM
tartalmából:
A turizmuspolitika főszereplőié a budapesti polgár
Harmincöt éve nyilt meg a brüsszeli világkiállítás
A közértek privatizációjának új koncepciója