﻿Királynői
vizit
Sok „lég" akadt már a maay történelemben, s a ma kezdődő királynői vizit mindenképp ezek rába illeszkedik. Mindenekelőtt azért, mert brit uralkodó először lesz Magyarország vendége. Látogatása jelképes, a vizit jelentősége mégis jóval több a protokollárisnál. Nem csoda tehát, hogy II. Erzsébet útját óriási érdeklődés kíséri, fellendült a brit királyi családdal foglalkozó könyvkiadás, a honi vendéglátók illemtant tanulnak, s folyik a találgatás azzal kapcsolatban, vajon a látogatás mit hozhat a konyhára.
Akárhogy is van, tény, hogy az Egyesült Királyság királynője a rendszerváltások régiójában első látogatását épp hazánkban teszi, s ez mindenképp a bizalom, az odafigyelés, sőt talán az elismerés jele. Ez a megállapítás akkor sem túlzott, ha köztudomású, hogy maga a királynő évente egyszeri parlamenti trónbeszédén kívül egyáltalán nem politizál, s noha országában államfőként tisztelik, 1953 júniusában történt megkoronázása óta soha nem élt vissza alkotmányos jogkörével. Szerény és egyszerű egyéniségén túlmenően ez is az egyik fő oka annak, hogy hazájában rajonganak érte, nemcsak egyszerűen szeretik. Tekintélye azáltal sem szenvedett csorbát, hogy a királyi családban az elmúlt években jócskán akadt - s épp a hozzá legközelebb állókat érintő -botrány, amit ő maga - a királynő és az anya egy személyben - nemesen és határozottan, integritását megőrizve viselt. Egyszóval a királynőtől sok mindent lenet tanulni, n utolsósorban, hogy az igazi uralkodók mindig tiszteletben tartják az alkotmányt, nem élnek vissza a hatalommal, s személyiségüket még a trón sem változtatja meg.
Mindenképp hízelgő tehát, hogy a kommunizmus utáni kelet-közép-európai térség iránti kíváncsiság II. Erzsébetet először Magyarországra hajtotta. Igaz, ereiben magyar vér is csörgedezik, hiszen ősei között Rhédeyek is voltak, így még a családi kapcsolatok is ide kötik. Mindez közrejátszhat abban, hogy a brit uralkodó beszédet mond a magyar parlamentben, ami nemigen jellemző rá, külföldi látogatásai során az elmúlt öt évben mindössze két alkalommal, az amerikai kongresszusban és az Európa Parlamentben szólalt fel. S már az is ki-szivárgott, hogy az ünnepi beszédben méltatni kívánja Magyar-ország kezdeményező szerepét a kelet-európai átalakulásban.
Lehetne hosszasan fejtegetni azt, hogy a királynői vizit miként illeszkedik a magyar-brit kapcsolatok történetébe. Noha II. Erzsébet személyiségéhez nem illenek a túlzások, az talán mégsem az, hogy a mostani látogatás mindenképp rendkívül fontos fejezetet jelent. Fontosabbat talán, mint az utolsó miniszterelnökök, Margaret Thatcher és John Major magyarországi látogatásai, noha konkrét megállapodások ezúttal szóba sem jöhetnek. Az uralkodó itt-tar-tózkodása azonban mégis legalább annyira ráirányíthatja a figyelmet hazánkra, mint a kormányfői vizitek, és ezáltal olyan tőkét kovácsolhat, amely a későbbiekben kamatozhat európai felzárkózásunkban, a kétoldalú üzleti kapcsolatokban, a magyarországi brit befektetésekben, a piac-gazdasági átalakulás nélkülözhetetlen támogatásában. Feltéve, hogy nemcsak a királynői vizit alatt, hanem utána is betartjuk az illemszabályokat. Ahogv a Buckingham-palotában a látogatáshoz időzítve megfogalmazták: a civilizált viselkedés általános szabályait.
Pietsch Lajos
A boszniai szerb szélsőségesek hallani sem akarnak a béketervről
Karadzsics élete is veszélybe kerülhet a parlament ülésén
ÚJVIDÉK - Itteni értékelések szerint Radovan Karadzsics athéni aláírását a béketerven a Nyugat katonai fenyegetése és Belgrádnak a boszniai szerbekre gyakorolt fokozódó nyomása erőszakolta ki. Politikusok, pártvezetők úgy tartják, hogy az aláírással a boszniai válság megoldása diplomáciai vizekre hajózik, s ismét elhárult a közvetlen katonai beavatkozás veszélye. Mi több, Kis-Jugoszlávia máris a szankciók feloldásában reménykedik.
Csoszics államelnök Athénból hazatérve első nyilatkozatában kijelentette, hogy most már létrejöttek a feltételek a háború befejezésére, és „amennyiben a jóindulat nemcsak a boszniai szerb vezetés, hanem a másik két hadban álló fél részéről is megmutatkozik, reménykedhetünk a szebb jövőben”. Szlobodan Milose-vics, Szerbia elnöke az egész szerb nép számára „sorsdöntő lépésnek” tartja az athéni aláírást, s kifejezte reményét, hogy a boszniai szerbek szerdán ülésező szkupstinája ratifikálja a
békeszerződést. Ha szükség mutatkozik rá, Milosevics hajlandó részt venni a szerb parlament ülésén. Egyébként Micotakisz görög miniszterelnök is kész elutazni Páléra, hogy a helyszínen győzze meg a boszniai szerb parlament képviselőit a Vance-Owen-terv elfogadásának előnyeiről.
(Az International Héráid Tribüné rajza)
Az aláírás után kétségkívül Karadzsics boszniai szerb vezető került a legkényesebb helyzetbe. Van, aki máris száz százalékig biztosra veszi politikai bukását, sőt egyesek szerint életét is kockára teszi, ha megjelenik a szerbek közgyűlésén.
(Folytatás a 3. oldalon)
Ma érkezik hazánkba az EK „külügyminisztere”
(Tudósítónktól)
PÁRIZS - Prága és Pozsony után kedden hazánkba érkezik Hans van den Broek, az EK „külügyminisztere", aki a magyar vezetőkkel elsősorban azt fogja tisztázni, mit várhatnak a visegrádiak a június vé-pi koppenhágai csúcsértekez-
Az EK-bizottság külkapcsolato-kért felelős tagja mostani látogatásával a március végén elmaradt, a diplomáciában meglehetősen szokatlan körülmények között lemondott budapesti útját pótolja.
Brüsszeli források szerint a magas szintű megbeszéléseken bizonyosan szóba kerül: a visegrádiak azt szeretnék, hogy az EK végre egyértelműen kötelezze el magát a közép-európaiakkal folytatandó politikai együttműködés mellett. Aligha várható, hogy fölvázolják az EK-tagság pontos r netrendjét, de a közép-európaiak sürgetik, legyen vége az „egyoldalú szerelemnek”, s Koppenhágában komoly formában nyilvánítsák ki a közép-európaiak iránti vonzalmukat a tizenkettek.
(Folytatás a 2. oldalon)
Harmincnaposra nőhet a betegszabadság
Az étkezési pénz is j‘árulékköteles lesz?
Január elsejétől - a Pénzügyminisztérium elképzelései szerint - a jelenlegi évi tíz nap helyett harminc napig fizetnék maid a munkáltatók a beteg-szabadságot. A tervek között szerepel újabb természetbeni fizetési módok bevonása a járulékköteles körbe. Jelenleg a munkahelyek étkezési hozzá-
Eulása ezer forintig tb-járu-- és adómentes, ám vélhetően csak január elsejéig marad ez így, azután 54 százalékát be kell fizetnünk a tb kasz-szájába.
A járulékbővítési tervek mögött a társadalombiztosítás egyre növekvő hiánya áll. A múlt évben nullszaldósra tervezett tb-költségvetés 27-30 milliárdos negatívummal zárult, s az idei negyvenmilliárdra tervezett hiány helyett a szakértők hetven-nyolc-vanmilüárdos deficitre számítanak. Ilyen körülmények között a társadalombiztosítás hiánya három-öt év alatt több százmilliárdosra növekedhet, és ezt kormánykörök már finan-szírozhatatlannak tartják. Kérdésessé válhat tehát a jelenleg meglevő kormánygarancia az egészségügyi ellátá-
sok és a nyugdíjkifizetés fölött. A betegszabadság időtartamának megnövelése nem friss terv, már eredetileg is harmincnaposra tervezték, a nagy társadalmi tiltakozás miatt vezettek be mégis csak tíz napot. Az intézkedéstől 12 milliárd forintos kiadásmérséklést remélnek (tavaly a cégek hozzávetőlegesen négy-öt milliárd forintot fizettek ki a betegszabadságra), ám a tervek szerint a betegszabadság miatt kifizetett összeg után is kellene társadalombiztosítási járulékot fizetni, tehát újabb 44 százalékos kiadás lenne ez a munkáltatóknak.
A betegszabadság megnyújtására irányuló tervek elfogadásához parlamenti jóváhagyás kell, ám ha figyelembe vesszük, hogy az elképzelések a Pénzügyminisztériumból indultak el, aligha kételkedhetünk a honatyák szavazataiban. A társadalombiztosítási főigazgatóság nem áll a tervek mellett, mert a világbanki hitel -amelyből a társadalombiztosítás ügyvitelének korszerűsítését várják -egyik feltétele, hogy 1998-ig nem lehet emelni a társadalombiztosítási járulékokat. Márpedig a betegszabadság meghosszabbítása egyenértékű a munkáltatók járulékának emelésével.
(élő)
Még nem tisztázott a szlovákiai Antall-látogatás időpontja
POZSONY - Ausztriai látogatása előtt, szokásos vasárnapi televíziós beszédében jelentette be Vladimír Meciar szlovák kormányfő, hogy Antall József magyar kormányfő elfogadta meghívását és rövidesen Szlovákiába látogat.
A szlovák kormányfő kétnapos ausztriai látogatása után - amelyen elsősorban a két ország gazdasági helyzetéről és az együttműködés kilátásairól, az osztrák tőke szlovákiai lehetőségeiről kíván tárgyalni a szlovák fél - elkezdődnek az előkészületek Antall József fogadására, illetve Helmut Kohl pozsonyi látogatásának megszervezésére.
(Folytatás a 3. oldalon)
Ma: döntés a magyar-ukrán alapszerződésről
Az MDF-ből többen nem szavazzák meg
(Munkatársunktól)
Több MDF-es képviselő nem szavazza meg & magyar-ukrán alap-szerződést, amelyet ma terjeszt a kormány a parlament elé. A frakció tegnapi ülésén pedig Antall József és Jeszenszky Géza is személyes tekintélyét vetette latba a ratifikálás érdekében. Lapunk információi szerint a hétfői találkozón éles vita bontakozott ki az ügyben, annak ellenére, hogy az ellenzők is örvendetes ténynek tartották a jó kapcsolatokat Magyarország és Ukrajna között, valamint elismerték az ott élő magyar kisebbség kedvező helyzetét.
(Folytatás az 5. oldalon)
Sokakat vonzott a kamatmentes hitel
Zwack-részvény -túljegyzés után
(Tudósítónktól)
Nem érte váratlanul a kibocsátókat a Zwack Unicum Likőripari és Kereskedelmi Rt. részvényeinek túljegyzése — tudtuk meg Winkler Ágnestől, a Postabank Értékpapírforgalmazási és Befektetési Rt. operatív igazgatójától. A részvénykibocsátást megelőző tájékoztató füzet szerint a papírokat április 26. és május 7. között lehetett volna jegyezni, ám mivel a kereslet nagyobb volt az értékpapírok iránt, mint a kínálat, a jegyzési határidő korábban, azaz tegnap reggel lezárult.
(Folytatás a 9. oldalon)
Szavazhatnak-e a külföldi magyarok?
A kormány ragaszkodik a tervhez, az SZDSZ érveket vár
(Munkatársunktól)
A választójogi törvény rövidesen befejeződő előkészületeiről szólva Boross Péter belügyminiszter kifejtette a kormány álláspontját a külföldön élő magyarok szavazati jogáról, a választási küszöbről, és leszögezte: nem tervezik a parlament létszámának csökkentését. Hogyan fogadja ezeket a javaslatokat az ellenzék? -fordultunk kérdésünkkel Boross Péterhez a Parlamentben.
- Azon lehet spekulálni - mondotta -, hogy négy százalék maradjon-e a bekerülési küszöb, mert a hatályos választási törvény ezt tartalmazza. Vannak olyan elgondolások - épp a parlamenti munka hatékonysága érdekében -, hogy a jövőben ötszázalékos szavazati arányt kellene elérnie annak a
pártnak, amely képviselőt akar az Országgyűlésbe juttatni. Ugyanakkor ez a kérdés még csak az előkészületi stádiumban van. A külföldön élő magyarok szavazati jogához a kormány ragaszkodik az előteijesztéshez. Remélem, ez találkozik majd a parlament ellenzéki pártjainak is a helyeslésével, már csak a román precedens miatt is.
Partner-e az SZDSZ a kormány elképzeléseihez? - kérdeztük a szabaddemokraták frakcióvezető-helyettesét, Hack Pétert.
- Azzal szeretném kezdeni, hogy mindenképpen partnerek vagyunk abban, hogy a választási törvényt módosítani kell. A miniszter által említett témáknál szerintem fontosabb témákban is.
(Folytatás az 5. oldalon)
Az USA-ba még megy a magyar gyógyszer
A Chinoin nem váltott profilt
(Munkatársunktól)
Illetékes helyen lapunkkal közölték: nincs tudomásuk arról, hogy az Egyesült Államok kormánya a magyar gyógyszerekkel szemben május elejétől büntető rendszabályokat léptetett életbe, azokat importtilalmi listára helyezte volna.
Mint emlékezetes, Washington néhány héttel ezelőtt kilátásba helyezte, hogy amennyiben Magyarországon változatlanul az eljárási szabadalom s nem az úgynevezett termékszabadalom alapján gyártanak és forgalmaznak gyógyszereket, úgy kereskedelmi ellenlépéseket tesz.
Olyan híresztelések terjedtek el, hogy a lépésekről a döntést április 30-án Washington meg is hozza.
A külföldi jelentések szerint a szabadalmi joggal kapcsolatos sértő magatartása miatt közvetlenül Brazí-
lia, India és Thaiföld kapott felszólítást arra, hogy az amerikai termékekre és szabadalmakra azonnali védelmet nyújtson, vagyis mondjon le saját, eltérő szabadalmi gyakorlatáról.
Magyarország ugyanakkor további haladékot kapott, de ez a szabadalmi kompromisszumra gyakorlatilag csak pár hónapot ad. A hazai gyógyszeripari körökben alapjában véve nem vitatják, hogy itthon is termékszabadalmi rendszert kell bevezetni, de mint erre a Chinoin tájékoztatási osztályának vezetője, Barát Tamás is felhívta a figyelmet, az „áttérés” költséges és időigényes.
Arra a kérdésre, hogy az ezzel kapcsolatos fejlesztések miként alakulnak, valószínűleg a Chinoin hét végi közgyűlése adhatja meg a választ.
(Folytatás a 9. oldalon)
BELFÖLDÖN
Ki a magyar mostanában?
6. oldal
Születés és halál Európában
a tőkepiacba
iszélgetés a Dunabank volt vezérigazgatójával 8. oldal
Idegenforgalom: az igazi botrányok ezután jönnek?
Fulbright-
ösztöndíjak
Pályázati felhívás
Michelangelo
gerendavégei
A Sixtus-kápolna restaurálási munkáiról a 11. oldalon
KÜLFÖLDÖN
Árrobbanás
Romániában
2. oldal
Ma temetik Pierre Bérégovoy-t
Fejlövés végzett a szektavezérrel
SPORT
Amerikába repült Szeles Mónika
HOLNAP
Létrejön a bűnöző' vállalkozói típus
7. oldal
Németh László nem szeretett interjút adni
Könyvesház összeállítás a 10. oldalon
ÜSBCSÜÉft.