﻿Orvosi vállalkozások
Vidéki Magyarország összeállítás a 12. oldalon
Magyartant
Expofórum
mellékletünkben:
Agri-Expo Gödöllőn Kárpótlás: egy kisemmizett öröksége
Ára: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
CSÜTÖRTÖK, 1993. május 6., LVI. évfolyam, 104. szám
Határvita
t Tanulságos volt a parlament hétfői vitája az Ukrajnával kötött alapszerződésről, pontosabban annak egyetlen mondatáról, amely azt szögezi le, hogy „a felek tiszteletben tartják egymás területi épségét és kijelentik, egymással szemben nincs és nem is lesz területi követelésük". A kormányzat szónokai védelmezték ezt a megfogalmazást, azzal érvelvén, hogy nem mennek túl a helsinki elveken, nem zárják ki az esetleges békés, tárgyalásos területi rendezés esélyét, ám Ukrajna új állam, nem írhatta alá az észak-amerikai államok által is ellenjegyzett alapokmányt a finn fővárosban. Az ellenzék, ha nem is tartotta tökéletesnek, diplomáciai mesterműnek az idézett kitételt, elfogadta., Míg a Csurkát követő Magyar Ut-hívek élesen bírálták az okmányt, s voltaképpen heves támadást indítottak Antall és Jeszenszky külpolitikája ellen, amely az elmúlt években mind erőteljesebb hatpárti konszenzust tudhatott maga mögött.
A vita - amely lényegében a Helsinkiben is rögzített határokról szól -egyrészt elvi jelentőségű, másrészt érzelmi töltésű. Az SZDSZ-t kivéve, amely sürgette annak kimondását, hogy Magyarországnak nincsenek területi követelései szomszédaival szemben, valamennyi pártban nyíltan vagy burkoltan szócsaták zajlottak annak megítélése körül, vajon a helsinki szerződésnél határozod tabb elkötelezettséget vállalhate hazánk.
A trianoni traumával szembesül az ország, az első világháborút lezáró békeszerződés tragikus következményeivel. A kormány és az MDF főáramának a koalíció által is felkarolt diplomáciai tevékenységét kérdőjelezi meg a Magyar Út, s nyilvánvalóan azért veti el az érintett ukrán cikkelyt, mert a területi igény burkolt fenntartását óhajtja. Parlamenti választások előtt az érzelmek ilyetén felkorbácsolásával szeretne szavazatokhoz jutni, ám a társadalom lelkiállapotát e tekintetben még senki sem mérte fel, s a többi párt óvatos nyilatkozatait és belső vitáit ez a belpolitikai szempont is befolyásolja.
Trianon nemzeti kérdésében azonban a vágyálom ütközik az európai realitásokkal. A területi igény ébrentartását ugyanis sem katonai erő, sem a nemzetközi közösség nem támasztja alá, az Európai Közösséghez ilyen magatartással aligha lehet csatlakozni, de szomszédainkat sem fékezi, a magyar kisebbségeket sem védi jobban a homályos politizálás. Ráadásul a sokat emlegetett nagy európai változások közepette nem csatoltak békésen területeket sem ide, sem oda, a német egyesítés, a Szovjetunió felbomlása nem példa a határok tárgyalásos megváltoztatására, a boszniai iszonyat viszont jól érzékelteti, mi vár arra, aki az erőszakot választja.
A magyar kisebbségeket befogadó szomszédok közül eddig csak Ukrajnával sikerült megállapodást elérni. A területi és nemzetiségi kérdések együttes rendezése elgondolkodtathatja Szlovákiát és Romániát is. A ratifikálás ezért szolgálná a nemzeti, a kisebbségi és a nemzetközi érdekeket.
Blahó Miklós
Bénító nemzetközi nyomás alatt ülésezett a palei szerb parlament
ÚJVIDÉK - Már a szerdára virradó éjszaka is igen viharosan telt el a Szarajevó melletti Páléban. Késhegyre menő vita folyt a sorsdöntőnek nevezett kérdésről: elfogadni vagy elutasítani a Vance-Owen-féle béketervet, illetve hitelesíteni-e Ka-radzsics athéni aláírását. Teljes volt a megoszlás. A boszniai szerb „honatyák” és helyi vezetők tehát egy át-
virrasztott éjszaka után ültek össze szkupstinájuk ülésére, amely végül is késéssel, csak a kora délutáni órákban kezdődött meg. A több mint kétórás halasztásra Milosevicsék érkezése miatt került sor. A „parlamenti” ülésen ugyanis - Karadzsicsnak erősítésként - részt vett Szerbia, Crna Gora és Jugoszlávia elnöke is.
(Folytatás a 3. oldalon)
Csak a hangnem lepett meg
Dmitrij Tkacs ukrán nagykövet nyilatkozata
(Munkatársunktól)
-	Nagykövet úr, bizonyára figyelemmel kísérte az Országgyűlés keddi vitáját a magyar-ukrán alapszerződéssel kapcsolatban. Hogyan értékeli a parlamentben lezajlottakat és azt, hogy a szavazást a jövő hétre halasztották?
-	Mindkét országban - Ukrajnában talán inkább, Magyarországon kevésbé - érződik még a szocialista múlt nyoma. Akkor megszoktuk, hogy ha a párt valamit eldöntött, a parlament automatikusan megszavazta. A demokratikus társadalmakban más a helyzet, a keddihez hasonló viták teljesen normális jelenségnek számítanak. A történtekhez én egé-
szen nyugodtan viszonyulok, minden embernek, így minden képviselőnek joga van arra, hogy saját véleményét kifejtse. De a magyar-ukrán kapcsolatok még nem alakultak ki teljesen, csupán most formálódnak. Két évvel ezelőtt mindent a nulláról kezdtünk, ezt ma sokszor elfelejtik. Nagyot léptünk előre, de természetesen tovább kell haladni a megkezdett úton. Ha ebből a szempontból nézzük, akkor azoknak a tevékenysége, akik a magyar parlamentben felül akarják vizsgálni az elért eredményeket, komoly problémákat okozhat.
(Folytatás a 2. oldalon)
II. Erzsébet királynő, Nagy-Britannia és Észak-írország Egyesült Királyság magyarországi látogatáson tartózkodó uralkodója szerda délelőtt felkereste az Országházat és beszédet mondott a magyar törvényhozás előtt. A király-és tegnapi programjairól tudósításunk a 4. oldalon.
(MTI-fotó)
A szombati 32 oldalas Magyar Nemzőiből,
A demokrácia nem kiszorítósdi
A változások egyre szahá-lyozottahhak, egyre kevésbé adnak lehetőséget kinevezési szubjektivizmusra - mondja Fekete György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára. A véle készített interjúban visszatéréséről, a kulturális stratégiáról és a politikai hatásokról kérdeztük.
Forradalom vagy szabadságharc?
Ötvenhat emléke évtizedeken keresztül rejtegetett közös történelmi kincsünk volt, ma vitatkozunk róla; pedig öröksége nem politika, hanem olyan erkölcsi hagyaték, amelynek az összefogást, az ország megújulását kellene szolgálnia - írja hékítő szándékú publicisztikájában Pomogáts Béla.
Kiket támogat a Soros-alapítvány?
A Soros-alapítvány 1990-re szinte intézményesült: Le-zsák Sándortól Balaskó Jenőn át Katona Tamásig, Vitányi Ivántól Mécs Imréig a kormánypárt és az ellenzék sok vezető személyisége élvezte korábban a támogatásunkat -nyilatkozta lapunknak Vásárhelyi Miklós, a Soros-alapítvány alelnükc.
Kijev és Moszkva kereskedelme
A jövőben világpiaci árakon?
(Munkatársainktól)
Az ukrán kormány olyan rendeletet készít elő, amelynek értelmében a jövőben világpiaci árakon bonyolódna az ukrán-orosz kereskedelem. Ukrán hivatalos személyiségek szerint a rendelet - amelyet a kabinet várhatóan május közepén vitat meg -július elsejei hatállyal lépne életbe.
A Financial Times kijevi tudósítása szerint a világpiaci árakon bonyolódó kétoldalú kereskedelem a kezdeti időszakban minden bizonynyal súlyos megrázkódtatásokat okozna az amúgy is hanyatló ukrán gazdaság számára, ugyanakkor hosz-szú távon minden bizonnyal elősegítené a piacgazdasági reformokat a két szomszédos államban.
Az ukrán külgazdasági miniszter a tekintélyes brit gazdasági napilapnak nyilatkozva elmondta: a rendelet kötelezné Oroszországot arra, hogy világpiaci árat fizessen az Ukrajnából származó árukért és szolgáltatásokért, beleértve az Ukrajnán keresztül exportált orosz kőolaj és földgáz tranzitköltségeit is. A miniszter ugyanakkor arra számít, hogy Oroszország világpiaci szintre emeli az Ukrajnának eladott energia árát.
A két szomszédos ország közötti kereskedelem ellentételezése mindeddig nagyobbrészt a volt szovjet időkből származó belső elszámolási rendszer keretei között történt.
(Folytatás a 9. oldalon)
Mennyit ér ma a kárpótlási jegy?
Megszülettek a kárpótlási törvények, ennek eredményeként kézzelfoghatóan is megjelent a „kárpótlási jegy”. Csakhogy nálunk mindez a gazdaság lefelé menő szakaszában történt, történik, növekvő munkanélküliség, infláció kíséri. Mit ér a jogos és jót tévő eszmeiségén kívül tehát a kárpótlás? Meddig csökkenhet még a kárpótlási jegy értéke? Miért nem szavatolja az, aki megállapította a kár mértékét, értékét, annak értékállóságát is? Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal jogi és igazgatási főosztályának vezetője, dr. Szabady Attila lapunknak erről nyilatkozik.
(Cikkünk a 8. oldalon)
Már halottja is van a moszkvai május 1-jének
2. oldal
Egyezkedés a kormány és a szakszervezetek között
Romániában
2. oldal
Hamis bankók
6.	oldal
Magyarország
sokak
számára Kánaán
Morvay István államtitkár a menekültkérdésről
7.	oldal
A látszatnövekedés nem lehet választási kampányfogás
8.	oldal
Ma írják alá az új Phare-megállapodást
9.	oldal
Újra felállítják a Görgey-szobrot
11. oldal
Véget ér
a „bronzkorszak”
16. oldal
Ellenzéki vélemények a lapunkban megjelent Antall-beszédről
„Meglepőek a kormányfő kijelentései”
Gál Zoltán, az MSZP frakcióvezetője a Magyar Nemzetben tegnap megjelent Antall-beszéddel kapcsolatban lapunknak elmondta: véleménye szerint a beszédben egyaránt megtalálhatók a valóságnak megfelelő és nem megfelelő megállapítások. A szocialista párti politikus szerint a miniszterelnök nem döntötte el, hogy a szocialistákat hova sorolja be, kommunistáknak tartja-e őket, vagy nem. Ebből arra lehet következtetni, hogy az egyre közeledő kampány arra fog irányulni, hogy a szocialistákat minél jobban pocskondiázzák. Mint mondta, egy nagyon eldurvuló kampány körvonalai látszanak
kibontakozni. Ezzel együtt helyesnek tartja Antall József azon megállapítását, miszerint a társadalom nem igazán lesz kíváncsi egy ilyen kampányra.
Ami a szocialista párt belső erőit illeti, a frakcióvezető annak a véleményének adott hangot, hogy Antall József nem ismeri a szocialista párt belső viszonyait. Az MSZP-ben különböző irányzatok léteznek, így vannak liberálisabb nézeteket vallók is, de ez nem jelenti azt, hogy csatlakoznának az SZDSZ úgynevezett kemény magjához, akikről igazából azt sem lehet tudni, hogy kicsodák.
(Folytatás az 5. oldalon)
Soós Károly Attila: Nem omlott össze a költségvetés, de...
A pénzügyi kormányzat nem azért kényszerül pótköltségvetés előterjesztésére, mert a költségvetés összeomlott -ahogy azt Csurka István állítja hanem mert rosszul hajtja végre a költségvetési törvényt
-	állítja Soós Károly Attila, az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke, szabad demokrata képviselő.
-	Azt állítani, hogy összeomlott a költségvetés, csak pánik keltésére alkalmas. Az SZDSZ sokat bírálta a kormányt, de ilyet sohasem állított. Másfelől azonban igaz, hogy a kormány rosszul dolgozta ki az ez évi
költségvetést, amit rosszul is hajt végre. A rejtett hiányok egy része az utóbbi időben felszínre került, aminek még kellemetlen következményei lesznek, de összeomlásról nem lehet beszélni.
-	Akkor a kormányzat miért kényszerül pótköltségvetés előterjesztésére?
-	Egyrészt, mert kevesebb bevétel származik a privatizációból, másrészt a bankok befizetése is minimális. Növeli még a deficitet az is, hogy a kormány elfogadta az ÁV. Rt. azon koncepcióját, miszerint a tulajdonértékesítésből származó jövedelmeket az állami vállalatok feljavítására fordítsák.
(Folytatás a 9. oldalon)
SORSOLÁS,:
TTUtf Ua ZO. Kiskunfélegyháza f^4. Balatonfüred
BEÉRKEZÉSI HATÁRIDŐ: 'májiKi &, 22. (szombat 24 óra)
-CSE^