﻿
Magyar Nemzet
-------—|
1 Társadalombiztosítási választások előtt
Összeállításunk a 7. oldalon
Ara: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
PÉNTEK, 1993. május 7., LVI. évfolyam, 105. szám
Szemben a világgal
„Kinek hisznek majd, ha se rám, se Vance-re, se Owenre nem hallgatnak?" - fakadt ki Milosevics a világot maga ellen kihívó „palei parlament" csütörtök hajnali vitáján, amikor már látni lehetett, hogy a boszniai szerbek „törvényhozása" nem fogadja el az Athénban aláírt béketervet. Az elkeseredett kérdés jelezte, hogy megkésett a szerb elnök kiútkeresése a délszláv drámából, s csúfos kudarcot vallott az, aki a Balkánon az esztelen nacionalizmus szellemét kieresztette a palackból. A nagy hirtelen békeszószólóvá átvedlett Milosevics már tisztán látja azt, amit a területfoglalástól és a vérszagtól megrészegedett boszniai testvérei még nem hajlandók tudomásul venni: ha a gyűlölködés szörnyét nem sikerül visszagyömöszölni az üvegbe, a szerbelc sokkal többet veszíthetnek annál, mint amit az elmúlt két évben fegyverrel szereztek.
Belgrád kezéből kicsúszott korábbi bábjának az irányítása, az előretolt területfoglaló falanx győzelmi mámorában önállósult, s immár magával ránthatja a szakadékba egész Kis-Jugoszláviát. A palei ötvenegy „nem" tízmillió ember sorsát teheti tönkre - aggódnak a józanabbak Szerbiában. Későinek tűnnek a hatásos szavak a józan ész vereségéről, a katasztrofális következményekről, a bizonytalanság időszakának kezdetéről. Szerbia megvilágosulását már csak valóban azzal példázhatná, hogy a reni-tenskedő rokonok megfékezésére -a nemzetközi közösség követelését teljesítve - megszakítanák a kapcsolatokat a boszniai szerbekkel.
Csalódottsággal, kiábrándultsággal, sajnálattal, sőt dühvei fogadták Nyugaton a béketervre mondott palei „nemet", amire valójában számítani lehetett, hiszen az üres fenyegetéseken kívül eddig nem volt mitől tartaniuk azoknak, akik barbár eszközökkel szereztek érvényt érdekeiknek a Balkánon. A népszavazás kiírása a béketervről a boszniai szerbek újabb átlátszó időhúzási trükkje, melytől már Nyugaton sem vár semmi újat senki. A palei elutasítás a nemzetközi közösséget tovább már nem halogatható „súlyos horderejű döntésre" kényszeríti, a következményeket le kell vonni - vallják immár egybehangzóan Washingtonban, New Yorkban, Brüsszelben, Londonban és Párizsban a politikusok. Bár az orosz külügyminiszter még a józanság győzelmében reménykedik a népszavazáson, s Moszkva külön-megbízottja újabb erőfeszítéseket tesz a térségben, ugyanakkor nem kétséges, hogy az otthon megerősödött Jelcin nem száll szembe a Nyugat beavatkozási szándékával.
A cselekvés első állomását jelzi több boszniai város ENSZ-véaetté nyilvánítása, a módszer a vérontás megállítására Srebrenicánál bevált. A szimbolikus lépés aligha hozhat varázsütésre békét egész Boszniában, megszegése esetén viszont jogalapot teremthet a légi csapások elrendelésére. A bombázások azonban veszélybe sodorhatják a helyszínen lévő kéksisakosokat, akik a szerb megtorlás célpontjává válhatnak. Továbbra is sok a kétely, hogy eredményezhetnek-e érdemleges változást a légi támadások a gerillaháborúban. Milosevics költői kérdésére a béketervkészítő Lord Owen adta meg a választ: most már csak a katonai beavatkozás késztetheti jobb belátásra a palei nyakas-Icodókat. A békés meggyőzés kifulladásával csak abban lehet bízni, hogy néhány elrettentő akció valóban elhiteti a boszniai szerbekkel - „tájékoztatási miniszterüket" cáfolva -, hogy a nemzetközi közösség immár nem „blöfföl".
Pósa Tibor
A palei dacos elutasítás után
Belgrád nem támogatja tovább a boszniai szerbeket
ÚJVIDÉK - Belgrádban csütörtök este bejelentették, hogy Szerbia nem támogatja tovább a boszniai szerbeket, miután elutasították a nemzetközi béketervet. - Már nincs értelme a pénzzel, üzemanyaggal, nyersanyaggal és más dolgokkal való további támogatásnak - hangzik a kormányközlemény, amelyet a Tan-jug adott ki. A nyilatkozat szerint „a Szerb Köztársaság nem tűrheti tovább, hogy egyes (boszniai) vezetők kényelemben éljenek Belgrádban, miközben a boszniai szerbeknek csak az önfeláldozás és a szegénység politikáját ajánlják”. A belgrádi közlemény értelmében Szerbia csak humanitárius segélyt fog a boszniai szerbekek adni.
A boszniai szerbek palei „parlamentje” csütörtökön kora reggel több mint 17 órás viharos vita után elvetette a Vance-Owen-iéle tervet, illetve nem ratifikálta Karadzsics athéni aláírását. A több hónapja tartó nemzetközi nyomás nem járt tehát sikerrel, s nem dicsekedhet a Micotakisz görög kormányfővel felerősített el-
Magyar-brit külügyi tárgyalások
(Munkatársunktól)
A magyar-brit jó kapcsolatok légkörében tárgyalt Budapesten csütörtökön az angol külügyminiszter. Do-uglas Hurd a brit királynő látogatásának alkalmából érkezett a magyar fővárosba, ahol a parlamentben találkozott Jeszenszky Géza külügyminiszterrel, majd Antall József kormányfővel, s mindkettőjükkel arról tárgyalt, hogy a problémamentes kétoldalú kapcsolatokat tovább kell fejleszteni.
A megbeszélések után magyar újságíróknak röviden nyilatkozott a boszniai helyzetről is és azt hangoztatta, hogy várakozása szerint Milosevics és Karadzsics igyekezni fognak érvényt szerezni a Vance-Owen béketervnek. Hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia küldte a legtöbb katonát a boszniai ENSZ-erők kötelékébe s hogy London továbbra is elsősorban humanitárius segítséget kíván nyújtani a térségben.
(b.m.)
II. Erzsébet királynő és Fülöp edinburghi herceg csütörtökön Kecskeméten és Bugacpusztán tett látogatást A királynő este díszvacsorát adott Göncz Árpád köztársasági elnök tiszteletére a Néprajzi Múzeum épületében. A brit uralkodó tegnapi napjáról a 4. oldalon tudósítunk.
nöki hármas sem, hogy sikerült jobb belátásra bírnia a palei „honatyákat”. Pedig a vendégek a vita folyamán többször is szót kértek, és mind ke-
ményebben és keményebben követelték, hogy a tervet feltételek nélkül fogadják el (közben ugyanis készült egy határozati javaslat, amely kilenc feltételhez kötötte a projektum elfo-
(Munkatársunktól)
Ukrajna kénytelen lesz leállítani a Magyarországról és Bulgáriából Oroszországba tartó atomhulladék átszállítását. Az atomhulladékok szállításának biztonságáért felelős ukrán állami szerv vezetője szerint Oroszország ugyanis - egy nemrégen elfogadott törvény alapján - megtagadta a külföldi atomerőművekből származó nukleáris hulladékok átvételét - jelentette az MTI csütörtökön.
Juhász Judit szóvivő a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón e hírrel kapcsolatban bejelentette: jelenleg is érvényben van az Orosz Föderáció, Ukrajna és a Magyar Köztársaság között egy háromoldalú szerződés, amely arról szól, hogy Magyarország nukleáris üzemanyagot és hulladékot szállít Oroszországba. Mivel a mai napig hivatalos értesítést a kormány e szerződés felmondásáról nem kapott, így nincs oka annak érvényességében kételkedni. Az egyezményt 1992. december 29-én írták alá, és egy évig
gadását, s köztük volt olyan is, hogy három héten belül függesszék fel a szankciókat Jugoszlávia ellen, és szavatolják a szerb területek egysé-
gét). Figyelmeztettek, Jugoszlávia nem tud már háborúzni, s a szerb nép külföldi katonai intervenció, a megsemmisítés veszélyének van kitéve.
(Folytatás a 3. oldalon)
nem érvényes, de a felmondást hat hónappal korábban kell bejelenteni. A kabinet a hír hallatán mindenképpen tájékozódni fog arról, hogy mi a valóságos helyzet.
Ugyancsak külpolitikánkat érinti, hogy az ENSZ által - Szerbiával és Montenegróval szemben - elrendelt szigorító intézkedéseket hazánk is betartja, de ehhez törvénymódosításokra van szükség. Addig, amíg a módosítások elkészülnek, a szigorítások betartásáról egy ideiglenes kormányrendelet szól, amely május 7-én lép életbe, és hatvan napig lesz érvényben. Az Igazságügyi Minisztérium már elkezdte a felmérést, hogy a szükséges szankciók betartásához mely törvényeket kell módosítani.
A lakásgazdálkodás átalakításáról a koalíciós képviselőcsoportok egyetértésével kormányhatározat született, - tájékoztatta a sajtó képviselőit Pusztai Erzsébet, a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára. A koncepció tartalmazza, hogy az új lakások építésével azonos súlyú feladatként kell kezelni a lakásállomány további pusztulásának megállítását, a leromló város-
Christophert új európai egyeztetésre utasítva Clinton „egységes és határozott” cselekvést óhajt
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Újabb egyeztetésekre utasította külügyminiszterét Clinton elnök a NATO-szövetségesekkel és az oroszokkal azzal, hogy egységes és „határozott" cselekvésre bírja rá őket, válaszul a boszniai szerbek döntésére. Az amerikai elnök a közös fellépést immár az európai határok erőszakos megváltoztatása, a „tűrhetetlen invázió" ellen sürgeti.
Eljött az ideje, hogy a nemzetközi közösség egységesen és határozottan cselekedjen - szőtte bele egy más témának szentelt beszédébe Clinton elnök „válaszüzenetét” a boszniai szerbek határozatára, amely egybehangzó washingtoni vélemények szerint kritikus döntés elé állította a Fehér Ház új lakóját. Külügyminisztere éppen most ért európai egyeztető útja végéhez.
(Folytatás a 3. oldalon)
részek és elnéptelenedett falvak fejlődésének újraindítását. Arról is szól a határozat, hogy növelni kell a lakáscélú fizetőképességet, a rászoruló családok lakhatásának biztonságát nem a lakbérek és kamatok hatósági korlátozásával kell elősegíteni, hanem a megfizetésükhöz nyújtott, a lakás- és jövedelmi viszonyokhoz rendelt pénzügyi támogatással. A kormányhatározat húsz pontjában szerepel, hogy felül kell vizsgálni az adó-, valamint a lakáscélú támogatási rendszereket, az áfa-rendszer megszüntetésével felszabaduló forrásokat lakáscélú támogatásokra kell fordítani. Ugyanakkor ki kell dolgozni a szociálpolitikai kedvezmények emelésének feltételeit, korszerűsíteni kell a jelzálog-érvényesíthetőség és hitelezés törvényi feltételeit, illetve meg kell teremteni a jelzálogkötvény kibocsátásának feltételeit. A lakásgazdálkodási koncepció a népjóléti tárca politikai államtitkára szerint élénkítheti a lakásépítést, és köz-gazdasági számítások szerint ezzel párhuzamosan hetvenezer munkanélkülinek adhat munkát.
(Folytatás az 5. oldalon)
MA
A délszláv háború még évekig eltarthat
Katonai szakértőnk nyilatkozata a 3. oldalon
Változások a T. Házban
5. oldal
Az együttérzés már nem elég
Páneurópai környezetvédelmi konferencia Luzemben 10. oldal
HOLNAP
A demokrácia nem kiszorítósdi
Beszélgetés Fekete György helyettes államtitkárral 7. oldal
Kiket támogat a Soros-alapítvány?
Válaszol Vásárhelyi Miklós, az alapítvány alelnöke 15. oldal
Forradalom vagy szabadságharc?
Pomogáts Béla békítő szándékú írása közös történelmi kincsünkről 17. oldal
Ausztria is feloldja a húsembargót
Bécsi értesülés szerint péntektől Ausztria felfüggeszti azt a behozatali és tranzittilalmat, amit - az Európai Közösséggel összhangban - áprilisban a magyarországi határátkelőkön át Ausztriába irányuló élőállat-, hús-és húskészítmény-szállítmányokra rendelt el.
A döntésről az egészségügyi minisztérium állatorvosi szolgálata tájékoztatta Melega Tibort, a bécsi magyar kereskedelmi kirendeltség vezetőjét, miután a diplomata információt kért az ügyben. Az ezzel kapcsolatos közleményt a pénteki Wiener Zeitung, a kormány hivatalos lapja teszi közzé, a közleményt az illetékes hatóságok már eljuttatták a laphoz - közli az MTI.
Mi lesz a magyar nukleáris hulladékkal?
Kormányhatározat a lakásgazdálkodás átalakításáról
MILOSEVICS CSODALÁMPÁJA
Léphaft Pál rajza
Konferencia a pénzpiacról
Sokkterápia vagy fokozatos átalakulás?
(Tudósítónktól)
Az elmúlt napokban a nagy nehezen felolaolt húsembargó újra aktuálissá tette a visegrádi négyek - Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország - együttműködést, hiszen Nyugat-Európában, ha akarjuk, na nem, tömbként kezelik a térség államait. Már csak emiatt is különösen aktuális az a tegnap kezdődött, Pénzpiac '93 című budapesti konferencia, amelyen részt vesznek az érintett államok pénzügyi politikusai.
A kelet-európai országok sohasem alkottak tömböt, mindegyiküknek más a történelmi múltja, és másképp képzelik a jövőjüket, de az eltérések ellenére sok azonos problémá-
juk van - mondta Bőd Péter Ákos, az MNB elnöke. Az egyik fő kérdés, hogy sokkterápiával vagy fokozatos átalakulás révén juthatnak túl a válságon a térség országainak gazdaságai. A jegybank elnöke szerint külön sokkra nincs szükség, hiszen erről maga a történelem gondoskodott, mint például a Szovjetunió szétesése, vagy a kuvaiti válság.
A visegrádi csoport országai és az Európai Közösség közötti kereskedelmet elemezte felszólalásában Henryk Kierzkowski, az EBRD főosztályvezetője. A legnagyobb veszély, ami Kelet-Európát sújthatja a társulási szerződések megkötése óta, hogy az EK valamely illetékes bizottsága dömping miatt vádat emel, és leállítja az adott ország exportját. Ez különösen az úgynevezett érzékeny termékek esetében képzelhető el. (Az
előadó négy ilyen területet határozott meg: az agrártermékeket, a textilipari cikkeket, a kemikáliákat, valamint a vas- és acéltermékeket.) Hogy mekkora problémákat okozhat egy embargó, azt jól mutatja, hogy a magyar kivitel 58 százalékát, a lengyel export 43 százalékát ezek az érzékeny termékek teszik ki. Nehezíti még a dolgot, hogy - más szektoroktól eltérően - kettős vámrendszer védi a közösség piacait ezekben az ágazatokban: egyrészt a mennyiségi kvóták, másrészt be kell tartaniuk egy kötelezően előírt árszínvonalát. Kierzkowski kitért még az EK-csatlakozás problémájára is: hibás politika, ha a „négyek” mindenáron egy konkrét időpontot igyekeznek kicsikarni Brüsszeltől, jobb lenne, ha bizonyos feltételekben állapodnának meg.
(Folytatás a 9. oldalon)
Sorbanállás helyett várakozás
A
Utlevélhelyzet főszezon előtt
(Munkatársunktól)	tervezett három-négymillió helyett az
Kulturáltabb körülmények között, év során akár öt-hatmillió útlevelet is de tetemes várakozási idő árán juthat ki kell bocsátaniuk. A budapesti II. új útleveléhez a nyaralási terveket kerületi rendőrkapitányságon például szövögető polgár. Idén 3,6 millió útié- kilencvennapos elintézési határidőt vél jár le, a BM az első negyedévben	mondanak az ügyfélnek, de biztatás-
ig millió úti okmányt adott ki, s az ként hozzáteszik: a csökkenő igények igények növekvő mennyiségi beérke- miatt ez rövidebb is lehet, zése alapján arra számítanak, hogy a	(Folytatás az 5. oldalon)
Kónya Imre nem távozik az MDF-frakció éléről
(Munkatársunktól)	A párt politikájában ma is meg-
Megbízható forrásokra hivat- határozó szerepet játszó lakiteleki kozva a Magyar Hírlap csütörtöki alapítók ugyanis úgy ítélik meg, számában közölte, hogy a közeljö- hogy Kónya Imre „elfáradt” az el-vőben várhatóan távozik tisztségé- múlt három év kiélezett politikai bői Kónya Imre, az MDF frakcióve- küzdelmeiben, zetője.	(Folytatás az 5. oldalon)