﻿Ara: 25 Ft
Jó vitézi rezolúció
Amerikában, a Stead Field-i repülőmúzeumban 1988 ófa három, Magyarországról oda szállított MIG-21-es vadászgép is megtekinthető mint a katonai repülés történetének elavult
S'1 lánya. A magyar hadsereg erejének viszont ez a típus to-bra is a gerince. Múzeumi darab. Jó ideje tart már nálunk a honvédelmi törvény tervezetének előzetes hatpárti egyeztetése. Az ország biztonságpolitikai alapelveit már elfogadta a parlament, s ez íeljo-josított arra a reményre, hogy rövi-lesen a plénum elé kerülhet a honvédelmi törvény is. Ez azonban kemény diónak bizonyult. Mert az elvek alapján gyakorlat és határozott döntések szükségesek.
Mit jelent az „elégséges védelem"? A Kelet-Közép-Európa nagy fordulatának tekintett 1989-es évben a magyar hadsereg létszáma 155 ezer tő volt. Három évvel később, 1992-ben ezt a létszámot 100 ezerre (ebből a hivatásos katona állomány 23 ezer) csökkentettük, miközben megsemmisítettünk ötszáz harckocsit és több száz löveget. Nem töltöttük fel ugyanakkor az engedélyezett számra a harci repülőgépeket és támadó helikoptereket. A csökkentés mértéke 34 százalékos.
A nézeteltérések első csoportja a Magyar Honvédség létszámát érinti. A képviselők egy része
3ngedhetőnek tart további entést is - néhányon már ötven százalékról beszélnek. Ha a körülöttünk kialakult, megnyugtatónak aligha nevezhető viszonyokat tekintjük át, akkor anyagi és emberi erőforrásaink a nasonló nagyságú országok haderejével összemérhető honvédség fenntartását teszik indokolttá.
Két világháború után minden országban igen érzékeny kérdés a hadsereg ügye, de különösen nehéz ez a vesztes államok, még inkább a vesztes kisállamok esetében. Németországban és Japánban hevesen vitatják, egyáltalán elképzelhető-e a hadsereg egységeinek külföldi alkalmazása, még akkor is, ha az ENSZ békefenntartó misszióinak keretében kerülnek kiküldetésre. Az alacsony létszámú hadsereg és a fegyverkorszerűsítés korlátozottsága a másik oldalon, az említett két országnál a gazdasági fejlődés s a békés célú ipari termelés hihetetlen felfutásához vezetett és a katonai potenciállal legalábbis egyenértékű tekintélyt és megbecsülést szerzett a világban. Mivel egy ország védelmi erejének alapja a teljesítőképes gazdaság és a lakosság szelleme, aligha kétséges, hogy a második világháborúban vesztes két nagyhatalom, ha a szükség megkívánná, gyorsan erős, modern hadsereget építhetne ki.
A magyar katona derekasan helytállt az első világháború véres csatáiban, a szörnyű lövészárok-küzdelmekben, s 1918 őszén harcoló egységeink mind idegen területen álltak. Ezért is igyekezett a két háború közötti magyar államvezetés úgy beállítani a helyzetet, hogy a vereségért nem a hadsereg, honom a hátország árulása, az őszirózsás forradalom volt a felelős. Ezzel mintegy meg lehetett menteni a katonai becsületet, és így legalább erkölcsi alapot adni a Trianon által engedélyezett, szánalmasan meggyengített ország honvédségének. Az 1938-as egymilliód pengős fegyverkezési program már későn indult el ahhoz, hogy a közelgő második világháborúra valóban harcképes alakulatokkal rendelkezzen az ország.
Ezért következett be, hogy a
keleti frontra felvonult 2. magy ílső
Dorus fegyverekkel kényszerült szembenézni a szovjet T-34-esek-kel, miközben a Romániába futó német vasúti szerelvények telve voltak korszerű páncélos és tüzérségi felszereléssel. A 2. hadsereg katonái a kilátástalan helyzetben is védték a Don partján állásaikat, s ezért szörnyű árat fizettek.
Az 1945 után következő időszak kommunista agymosása a katonai önbecsülés utolsó nyomait is igyekezett kiirtani a vesztes országban, bűnösnek és fasisztának minősítve a Horthy-rendszer-rel együtt az egész hadsereget. Az ilyen lélekgyilkos, ostoba na-zugság azonban gyorsan visszaüt kiagyalóira. Amikor a hidegháború kiéleződésével moszkvai parancsra nálunk is megindulta had-egfejlesztés, a legnagyobb w ia a fiatal sorkatonák narci szellemével volt, akiknek önfelák dozóan kellett volna küzdeniük az „imperialista agresszorok" ellen.
Hogy mennyit ért az átneve-lés, az 1956-ban mutatkozott meg. A honvédelmi törvény hivatott megalapozni a végre valóban független Magyar-ország fegyveres erejének anyagi ellátottságát, erkölcsi tartását, egészséges hazafias szellemét. Az államháztartás kiadási oldalának nem a legnépszerűbb fejezete a hadseregre és a rendőrségre előirányzott tétel. A szociális és oktatási költségeket minden képviselő - kormánypárti és ellenzéki egyaránt - szívesen növelné, az ennez szükséges összegeket pedig értelemszerűen a fegyveres erőktől vonná el. Az sem állítható, hogy a fiatalok kitörő örömmel tesznek eleget a bevonulási kötelezettségnek. A hivatásos tiszti státusnak sem kiemelkedően magas a társadalmi megbecsülése. 1956 után különösen kétértelművé vált a „néphadsereg" megítélése. A hivatalos propaganda minduntalan a kiváló felkészültségről, nemzeti érzésről beszélt, ugyanakkor mind a „nagy szövetséges", mind a hazai vezetés nem csekély bizalmatlansággal tekintett a hadseregre. Ennek volt következménye a hadfelszerelés elmaradottsága, muzeális jellege is.
A régi rend összeomlása a térség veszélyeztetettségének növekedésével járt. Az egykori „szocialista" országok mindegyike napirendre tűzte hadseregének átszervezését, korszerűsítését. Nálunk is folynak a tárgyalások az orosz adósságok fegyverrel való törlesztéséről, és rövidesen megindulhat a volt NDK-hadsereg készleteiből származó alkatrészek és berendezések szállítása Magyarországra. Szakembereink most vizsgálják a hazai hadiipari termelés jövő feladatait és lehetőségeit. Mindez, ha nem is jelent csúcstechnikát, nagyban javítja a hadfelszerelés modernizálását. Amíg biztonságunk ki nem kerül a légüres térből, és nem csatlakozhatunk egy szélesebb körű, kontinentális rendszerhez, addig a törvény-hozásnak és a kormánynak megkülönböztetett figyelemmel és felelősséggel kell kezelnie a honvédelem ügyét. Megbocsáthatatlan lenne a pártpolitika választási martalékává tenni az önvédelem kérdését.
Mert az új hadsereg szellemisége, nemzeti elkötelezettsége a tét. És nincs okunk szégyenkezni. Csak vissza kellene nyúlnunk az 1956-os fiatalok örökségéhez, bőven meríthetünk erkölcsi erejükből, vakmerő hazafiasságukból, határtalan áldozatkészségükből. Ma sem kívántatik más, mint a költő és hadvezér Zrínyi idejében: fegyver és jó vitézi rezolúció.
Négynapos magyarországi látogatás után II. Erzsébet és kísérete pénteken délután külőngéppel elutazott Budapestről. (Tudósításunk az 5. oldalon)
(MTI-fotój
Az ukrán szerződés megfelel a helsinki elveknek
- mondja Bába Iván helyettes külügyi államtitkár
A parlament viharos vitája és a Külügyi bizottság zárt ülése után a magyar-ukrán, illetve a magyar-román viszonyról nyilatkozott lapunknak Báoa Iván, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára.
-	Hogyan értékeli a magyar-ukrán alapszerződés ratifikálásának elhalasztását, és mit jósol a jövő heti folytatást illetően?
-	Először is azt, hogy a parlament nagy többséggel elfogadja az alapszerződést.
(Folytatás a 3. oldalon)
MDF-tag beadványa Antall és Jeszenszky ellen
(Munkatársunktól)
, A kérdés, illetve a felvetés teljesen abszurd. A szerződés megkötésének előzményeit és indokait a Külügyminisztérium pénteken kiadott sajtóközleménye és az azzal egyidejűleg megjelentetett 12 pontos elemzése tartalmazza.
(Folytatás az 5. oldalon)
A feketegazdaság helyett mi fizetünk
Jövőre a ruhapénz és a jutalmak is járulékkötelesek?
(Munkatársunktól)
A következő évtől a társadalom-biztosítási járulékkal terhelt juttatások körét közelíteni fogják az adóköteles jövedelemekéhez. Ez a várható jövő évi adóbővítés miatt azt jelenti, hogy például a ruhapénz, a különböző jutalmak, a megbízási szerződéssel szerzett jövedelmek után a jövőben éppúgy járulékot fizetünk majd, mint alapfizetésünk után. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Botos József államtitkárt, az Országos Társadalom-biztosítási Főigazgatóság vezetőjét.
- Meglehetősen nagy riadalmat keltenek a lakosság körében a Pénzügyminisztériumból kiszivárgó hírek, hogy nemcsak a betegszabadság
mértékét növelik tízről harminc napra, de az eddig járulékmentes jövedelmek után is kell fizetnünk, vagyis kevesebb mint felére olvadnak a kezünkben ezek a kifizetések.
- Nyilván az a véleményük: nem szabad, hogy elváljon egymástól az adózási alap és a járulékalap, mert ebben az esetben a vállalatok saját érdekükben manipulálni kezdenek. Ezért nem is lehet őket kárhoztatni. Ebből a Pénzügyminisztérium számítása szerint 12-15 milliárd forintos járuléktöbblet jönne be. Én szkeptikus vagyok, sokkal kevesebbre számítok. A másik kérdés, a betegszabadság 30 napra való fölemelése.
(Folytatás az 5. oldalon)
Lakás százezer forintért
(Munkatársunktól)
Egy nemzetközi házépítési alapítvány magyarországi szervezete, a Házat Hazát Alapítvány olyan szociális lakásépítési programot próbál elindítani, amely a rászorulóknak gyorsan és olcsón otthont teremthet. Az első modem technológiával épült, kétszintes házat két hét alatt rakták össze, és holnap adják át Gödöllőn. Hogyan lehet mindössze 100 ezer forinttal lakáshoz jutni? Erről beszélgetünk Lő-rincz Kálmánnal, aki a Habitat Fór Humanity International alapítványt az USA-ból Magyarországra hozta.
(Folytatás all. oldalon)
Antall József miniszterelnök és Suzuki Osamu kézfogása az esztergomi gyáravató ünnepségen. (Részletes beszámolónk a I 1. oldalon)
(MTI-fotó)
Valutaalap-képviselő Kopits György lesz Szapáry utóda
(Munkatársunktól)
Augusztusban távozik posztjáról Szapáry György, a Nemzetközi Valutaalap magyarországi képviselője. A Magyar Nemzet kérdésére a szervezet washingtoni központjában megerősítették, hogy az IMF új képviselője a magyar származású Kopits György lesz, aki jelenleg a szervezet pénzügyi részlegét vezeti. A személycsere mögött semmiféle politikai ok sem húzódik meg, a vezető-váltás az IMF belső rotációs szabályai szerint zajlik.
(v. U
Államosítják a takarékszövetkezeteket?
Harc a vidéki bankhálózatért
(Tudósítónktól)
Eddig úgy volt, hogy vidéki bankhálózatot, amelynek szükségességével mindenki egyetért, megfelelő állami segítséggel a takarék-szövetkezetek hozhatnak létre. A Földművelésügyi Minisztérium azonban ma már mást mond. A koncepció-váltásással kapcsolatban dr. Gergely Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke kifejtette: nem az a kérdés, hogy lesz-e vidék bankja, hanem az, hogy lesz-e egy olyan pénzintézet, amely képes elosztani évi 100 milliárd forintot.
(Folytatás a 11. oldalon)
