﻿> X '	>
m m
no*Ok egy mii jé-
a 7
unpot*
meg-
M*r
,i telek
,/ író i lesek ulnitf
fcl-
akO*
• La*

GAZDASÁGI I MELIÉKU2TÜNKBEN:
I Hazai körkép |	húsembargó után
Ára: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
HÉTFŐ, 1993. május 10., LVI. évfolyam, 107. szám
Hogyan tovább, Akadémia?
Az év legszebb hónapja mindig különleges időszaknak számított a Magyar Tudományos Akadémia életében. Több mint százéves hagyományra tekint vissza az a gyakorlat, hogy a tudóstestület évente egyszer, májusban összegzi az elmúlt évben végzett munkáját, kijelöli az elkövetkezendő év teenaőit, és új tagokat választ soraiba.
Az idei közgyűlés több szempontból is más, mint az előzők. 1990-ben, szinte a rendszerváltozás pillanatában tartották a 150. közgyűlést, amely nemcsak egy ötéves ciklus, hanem egy korszak lezárását is jelentette. A megváltozott történelmi viszonyok új pályára állították az Akadémiát. A megújulásra ösztönző törekvések már 1987-ben érzékelhetővé váltak, ám a reformok megindításához a diktatórikus államrend lebontása előtt nemigen gondolhattak a mégoly bátor tudósok sem. Ezzel is magyarázható, hogy az 1990 májusában megválasztott új elnökségre olyan feladatok hárultak, amelyeknek nem mindenben tudott megfelelni.
Más ez a közgyűlés azért is, mint a tavalyi és a tavalyelőtti, mert ismét az urnákhoz járulnak a testület tagjai: tisztújítás lesz a tudóstársaság élén. Az utóbbi esemény a szokásosnál feszültebbé teszi a légkört, hiszen nem mindegy, hogy az elkövetkezendő években - amely időszak az egész ország számára sorsdöntő lesz - kik és merre irányítják a magyar tudományos élet gazdasági nehézségek között hánykódó hajóját. Nem mindegy, mert a tudomány feladata, hogy iránytű legyen az ország életében, kiutat mutasson a válságos helyzetekből. Ezért nagyon fontos, hogy felelősséggel döntsenek arról, kik azok a nagy tudású, vezetői erényekkel is rendelkező tagtársaik, akik befejezhetik az elkezdett reformokat, akik nem rettennek vissza - ha szükséges - a gyökeres változtatásoktól, akik rendelkeznek a tudomány területén sem elhanyagolható menedzseri képességekkel, akik ugyanolyan biztonsággal mozognak a nemzetközi versenypályán, mint a hazain. Nagyot tévednek azok, akik úgy vélik, hogy a tudomány mentes maradhat a piac törvényeitől.
Nemcsak hazai sajátosság, hogy kritikus gazdasági helyzetben a költségmegvonás elsősorban a kultúrát és a tudományt érinti. Ilyen helyzetben egyet lehet tenni: ésszerűen átszervezni a kutatóhelyeket, és az évtizedeken át sulykolt egyen-lősdi helyett prioritást biztosítani azon intézeteknek, kutatócsoportoknak és kutatóknak, amelyek/akik kiemelkedő teljesítményre képesek, így az a kevés pénz, ami kutatásra fordítható, nem forgácsolódik szét.
Nem hallgatható el az sem, hogy az elmúlt időszak alatt sok bírálat is érte az Akadémiát. Elsősorban amiatt, hogy nehezen vette-ve-szi tudomásul megváltozott helyzetét. A korábbi rendszerben szinte kizárólagosan uralta a magyar tudományos életet; felelős volt mintegy harminc kutatóintézetért, az alapkutatások támogatását szolgáló pénzösszeg kezeléséért (OTKA), felügyelte a tudományos fokozatok adományozását, komoly befolyással rendelkezett a tudománypolitikára, és sorolhatnám tovább. Az elkezdett reformok eredményeképpen az OTKA önálló intézmény lett, a tudományos fokozatok adományozásának joga egy független bizottsághoz fog Kerülni, az egyetemekkel való közös kutatás és képzés előmozdítására létrehozták az Athenaeum bizottságokat. Ezek mind biztató eredmények, de még nem jelentik a megteendő út végét. Kívánjuk - mert ez az ország érdeke -, hogy a ma összeülő közgyűlés felelősen döntsön közös dolgainkról.
Hankó Ildikó
Ellenőrzés nélkül változnak az alapítványok
(Munkatársunktól)
A Legfőbb Ügyészség szerint indokolt és szükséges, hogy törvény, illetve rendelet szabályozza az alapítványok alapító okiratainak módosítási eljárását. Az alapítványok működésének törvényességi vizsgálata során szerzett tapasztalatokról dr. Sátori János, a legfőbb ügyész helyettese nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.
(Interjúnk az 5. oldalon)
Varadinum-ünnepségek
Habsburg Ottó Nagyváradon
NAGYVÁRAD - Ismét zúgnak Nagyvárad harangjai, hirdetvén, hogy kezdetét vette a Varadinum ünnepi nagyhét, amelynek indító eseménye a helybeli bazilikában volt. Tempfli József megyés püspök köszöntő szavait követően bemutatta az ünnepi nagyhét vendégeit, közöttük dr. Habsburg Ottót, a Páneurópai Unió elnökét, akinek társaságában volt Habsburg Mihály és felesége, Habsburg Krisztina. Megtisztelte a nagyváradi ünnepségét jelenlétével Rudas Ernő, Magyarország bukaresti nagykövete is, munkatársaival együtt. Az egyházi méltóságok között láthattuk dr. Kocsics Elemért, a Tiszántúli Egyházkerület püspökét, Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét, illetve a nagyváradi magyar egyházak képviselőjét.
Tempfli püspök beköszöntőjét egy száz esztendővel ezelőtti írásból vett idézettel kezdte, amelynek lényege az, hogy Nagyvárad mindig is a közeledés, a békesség táptalaja volt. A mostani Varadinum-ünnepsé-get is e szellemiség jegyében rendezik meg. Ezt követően Sinkovits Imre elszavalta Arany János Szent László-balladáját, majd a bazilika műsorának kórusa következett.
(Folytatás a 3. oldalon)
Felhívás a világ lakosságához
Megbékélést hirdetünk, de nem mindennel
- mondta Szabad György a dorogi emlékműavatáson
Május 9. eddig a győzelem napja volt. A jövőben legyen a megbékélés napja az egész földkerekségen. Egy világégésnek ugyanis nincsenek és nem is lehetnek győztesei, csak áldozatai. Egyebek mellett ezt hangsúlyozta az MTI közlése szerint a dorogi nyilatkozat, amelyet vasárnap ismertettek a város új címerének és zászlajának felszentelésekor, valamint a II. világháború áldozatai emlékművének felavatásakor. A nyilatkozat egyebek mellett leszögezi: célunk az, hogy figyelmeztessük a világot a mai háborúkra és azok mai áldozataira. Szeretnénk továbbá megkövetni és kiengesztelni mindenkit, akikkel szemben valaha is vétkeztünk, s ugyanakkor ezt másoktól is elvárjuk.
Az új jelképek, az emlékmű és a felhívás mind-mind azt jelzi, hogy a dorogiak számára fontos a magyar nemzet múltja, jelene és jövője -hangsúlyozta Szabad György, az Országgyűlés elnöke, az ünnepség szónoka.
(Folytatás az 5. oldalon)
Havran Zoltán felvétele
,,Az ellentétek már feloldhatatlanok” Elek az MDF mai frakcióülésén Zacsek és Csurka kizárását javasolja
Zacsek Gyula és Csurka István MDF-frakcióból való kizárását javasolja ma Elek István az MDF frakcióülésén. Elek István kérdésünkre válaszolva elmondta: azért jelentette be a múlt heti frakciómegbeszélésen szándékát, hogy képviselőtársait ne érje váratlanul az indítvány, és gondolkodhassanak róla. A javaslatot a képviselőcsoport valószínűleg kedden vitatja meg. Elek István kijelentette:
- A sajtó híresztelése szerint a magyar-ukrán alapszerződés vitájában tanúsított magatartásuk miatt lépek fel Zacsek és Csurka ellen. Ez nem igaz, hiszen Csurka föl se szólalt a vitában. Az se igaz, hogy a Magyar Út állásfoglalása indított volna a javaslatom megtételére. Arról van szó csupán, hogy a szerződésvita fejleményeitől ösztönözve jutottam ar-a az elhatározásra, hogy most indítványozzam kizárásukat az MDF-frakcióból. Javaslatomat írásban nyújtom be, s a részletes indoklás-
ban kitérek az elmúlt néhány hónap eseményeire.
A párton belüli vita kapcsán Elek István érintette azt a fejleményt is, hogy Bégány Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársa beadványban kérte az MDF országos etikai és fegyelmi bizottságát: vizsgálja meg Antall József és Jeszenszky Géza felelősségét a magyar-ukrán alapszerződéssel kapcsolatban. A képviselő hangsúlyozta:
- Magyarországon a pártok arculata még nem alakult ki, s az a folyamat, amely az MDF-ben zajlik, a végkifejlet felé közeledik. Remélem, a frakcióban megérett a fölismerés: nem lehet már kompromisszumokkal föloldani az ellentéteket. Az MDF és a többség érdekében vállalni kell a szétválást. Annak semmi értelme, hogy úgy maradjon együtt a párt, hogy nagyobb ellentétek vannak az MDF-ben, mint az MDF és az ellenzék között.
M.T.
KSH-jelentés: csökkenő reáljövedelem
A keresetek márciusban
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a húsznál több dolgozót foglalkoztató gazdálkodó szervezeteknél a bruttó átlagkereset ez év márciusában 25 917 forint volt, 17,2 százalékkal több, mint a múlt év azonos hónapjában. Az év első negyedében a bruttó keresetek összességében 18,1 százalékkal emelkedtek.
A fizetések növekedési üteme az
év első hónapjaiban a tapasztalatok szerint általában kisebb, mint az év második felében, de ettől az egyes ágazatokban a keresetek alakulásának üteme eltérhet. Az idén az első negyedévben például jelentősen, 29,2 százalékkal nőtt a bányászok keresete amiatt, hogy sok helyütt ez idő alatt fizették ki a hűségjutalom egy részét.
(Folytatás a 9. oldalon)
Negyedmillió idős embert érintene
Nyugdíj nélkülieknek 5120 forint
A Népjóléti Minisztérium szándékai szerint január elsejétől nem maradna megélhetési forrás nélkül az a két-száz-kétszázötvenezer idős ember, aki jelenleg semmilyen nyugdíjat sem kap, legfeljebb segélyekből vagy házastársi pótlékból él. Bár sok vita folyt arról, népnyugdíjat vagy más ellátást kapjanak, úgy tűnik: a szociális törvényben már megjelent jövedelempótló támogatást terjesztenék ki erre a körre.
A jelenleg semmilyen jövedelemmel nem rendelkező ötven-hetvenezer
idős ember számára ez a nyugdíjminimum nyolcvan százalékát jelentené -ez most 5120 forint. A szakértők úgy vélték, a népnyugdíj bevezetéséhez a teljes nyugdíjrendszert át kellene alakítani, márpedig a jövedelemmel nem rendelkezők sorsa nem tűr halasztást. Végső döntés a jövő hónapban várhá-tó, és szeptemberig benyújtanák a szociális csomaghoz illeszkedő újabb tör-vényt. A terv megvalósításához há-rommilliárd forintra lenne szükség.
(é.a.)
Rendzavarás helyett békés felvonulások Moszkvában
Jelcin is koszorúzott a győzelem napján a Kreml fővében. (Tudósífásunk a 3. oldalon)
(MTI külföldi képszolgálat)
Horvát akciók Boszniában
Belgrád
békehúrokat penget
ÚJVIDÉK - Boszniában vasárnap délben hivatalosan is életbe lépett a legújabb, „sokezredik” tűzszü-neti megállapodás, amelyet szombaton írtak alá a szerb és a muzulmán erők képviselői az Unprofor közbenjárására. Ratko Mladics tábornok, a szerb hadsereg főparancsnoka és Se-fer Halilovic, a bosnyák kormányerők (muzulmánok) parancsnoka nagy nehezen abban is megállapodott, hogy Zepa és Gorazde térségébe katonai megfigyelőket és ENSZ-csapatokat telepítenek, s hogy Sreb-renica hétfőtől, Zepa pedig szerdától fegyvermentessé válik, tehát az itteni fegyveres erőket visszavonják, vagy az Unprofor egyszerűen le-fegyverzi őket. Ez az intézkedés egyébként hozzátartozik a BT védett övezetekre vonatkozó, 824-es határozatának teljesítéséhez. A muzulmánok nemigen akartak ebbe belemenni, mert attól tartottak, ha átadják a fegyvereiket, ki lesznek téve a szerb alakulatok kénye-kedvének. Úgy látszik, Morillonék garanciákat adtak.
(Folytatás a 3. oldalon)
Az ukrán katonai doktrína
2.	oldal
Clinton
tovább egyeztet a halogató európaiakkal
3.	oldal
Interjú
Kövér Lászlóval, a Fidesz-frakció vezetőjével
7. oldal
Ma kezdődik az Akadémia tisztújító közgyűlése
10. oldal
Háromgólos bécsi előny a kézilabda BEK-döntőben
13. oldal
