﻿ajUs lo.
sete
''
zz#*
m
:rVy.

ö jKtSsie
'* «g> k*.
*kh» ^
"J**h
e£M> r«*« ^
'.iörött, A l»y« lén.
• ^jKám 'clul»é>
'-■** v*.
cndőr-®.
;* °í*»
,;nkiké..
•rWH»
»:u
^■gyéhi,
"•bw#
i:"> Annyi
'•ftCJŐjí
!«*aer
•«t ti-t vóvi-
táti
ügyből kiég: kft. t munka-.:«.>ní«ca i aranyi*.
'ganak i vMftftft
été* ab* ‘főnk*.
uftltaftOft i 250 •.ereiből
iiViyl fl* jegyié-erőnek.
rvaurf utaltak ki >b uiMr \ /okap. te, iHne-
ni magi
,|giluMP
!t XI tuti" *r\égí ü.^nagy-további I
Európa harminc legrégibb egyeteme
Universitas rovatunk
Mikor
a műsorrend a televízióban? n. oidai
MagwNemzet
Ara: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
KEDD, 1993. május 11., LVI. évfolyam, 108. szám
Vadprivatizáció
Valahogy összefonódik tudatunkban ez a kettő: a privatizáció és a botrányok. Ezért azután a szó rögtön gyanút szül, korrupciót sejtünk, mintha privatizáció enél-kül nem is történhetne. Talán azért van ez így, mert az egész ország tisztátalan ügyekről suttog, s nyomozásokról, felelősökről sehol sem hallani. Látszólag nem történik tehát semmi, a privatizációs minisztert többször leszavazták, s felelősök helyett a koalíciós bizottság tagjait nevezik meg.
Itt van például a patikaprivatizáció. Első hallásra nem nagy ügy, néhány gyógyszertár központi vagy külterületen, gyógyszertári központok. Ám ha a magyar lakosság rossz egészségi állapotára gondolunk, az elmúlt időszakban felfokozott gyógyszerfogyasztási kedvre, könnyen belátható: ebben a recessziós világban talán csak a szeszki mérők és a patikusok nem panaszkodhatnak a fogyasztás visszaeséséről. Tessék csak utánaszámolni: állampolgáronként évente 30 doboz tablettát eszünk meg, ez összesen három-százmillió doboz. Összességében milliárdokról van tehát szó.
Megindult a harc, s ez nem a gyógyszertári eladásokért folyik, mert a nagy pénz nem ott van, hanem a nagykereskedőknél.
A szovjet mintájú magyar gyógyszerészet 19+1 nagy Központtal működ(ött)ik, amely egyszerre (volt) nagykereskedő és pa-tikahálózat-tulajaonos. A rendszerváltás, a piaci viszonyok bevezetése a patikakapun két irányból történhet: a gyógyszertárak magánkézbe adása nem elég, a beteg akkor jár jól, ha a gyógyszerész több nagykereskedő kínálatából választhat, mert így nagyobb lesz a választék. Csakhogy a központoknak nem ez az érdekük. Ok nyugodt, biztos és nagy haszonra törekednek, egy megye, egy nagykereskedő elven. S ehhez sok nelyen sikerül megnyerniük az önkormányzatokat szövetségesként, mondván: a kistelepülések ráfizetéses gyógyszertárai egy teljes körű privatizációval csődbe mennének. (S könnyen lehet, hogy ez az igazság.)
Némely vidéki városban a privatizáció Közeledtével lezüllesztik a patikákat, hiszen a gyógyszertárakat így olcsóbban vehetik meg a tűzhöz közel ülők. S a beteg az ötvenes évek óta nem hallott stílusú szavakat hall: „Menjen ki Nyugatra, ha ez kell magának, papa! Hiánycikk, hiánycikk, hiánycikk..."
Igaz, a vállalkozó patikusok ugrásra készen állnak, s a külterületeken sorban nyitják nagy választékú, udvarias gyógyszerszalonjaikat. De az igazán nagy forgalmú helyeken túl drága az ingatlan, s a bérletek is megfizethetetlenek. így tehát az állami vagy önkormányzati patikák monopóliuma megingathatatlannak látszik. Nem igazolódik az a feltevés, hogy a magángyógyszeró-szek piaci versenyben megfojthatják a nagy szovjet típusú, személytelen gyógyszeráruházakat.
S bár a Népjóléti Minisztérium a patikusok és a beteg érdekei mellett áll, nem léphet, csak a jogállamiság szabályait betartva, így mára alig van olyan fórum, ahol ne vitatnák, önkormányzati vagy állami tulajdonúak-e a gyógyszer-tárak. S miközben a patikusok a
a patthelyzet feloldására vár-, sok helyütt lassan értelmetlenné válik az egész, mert a lerabolt, lezüllesztett gyógyszertárakat még a privatizációt szabályozó törvény meghozatala előtt átjátsszék az ebben érdekeltek egymás kezére - a gyógyszerészek és a beteg feje felett.
Elő Anita
Az Országgyűlés leszavazta a zárt tárgyalást
Heves vita a magyar-ukrán alapszerződésről
Új közúti átkelőhelyek nyílnak Ukrajna (Kárpátalja) felé
sának a megítélésénél bízták az ott
(Munkatársainktól)
Két indítvány és házbéli szavazás előzte meg a magyar-ukrán kétoldalú szerződésnek a múlt hétről elnapolt általános vitáját. Torgyán József napirendi indítványban javasolta, hogy tekintettel a nagy érdeklődésre, a vitát hozzák előbbre, amikor a televízió is közvetíti. Ezt leszavazták, miként a házbizottság vizsgálata után elutasították azt a megismételt kezdeményezést is, hogy zárt ülésen tárgyalják meg a kérdést. Az elsőként felszólaló MDF-es Király B. Izabella a tőle megszokottnál visszafogottabban a többi között azzal utasította el az alapszerződést, hogy Japán mind a mai napig csendes diplomáciával küzd a Kuril-szigetek hovatartozásáért. Iván Géza független kisgazdapárti képviselő
népszavazást sürgetett, hogy Ukrajna magyar kisebbsége maga döntsön a saját sorsáról, mert korábban csak egyetlen esetben, Sopron hovatartozá-
élőkre a választást.
Miklós Árpád az MDF részéről szintén elutasította az alapszerződés-
nek azt a kitételét, amely kijelenti, hogy sem most, sem a jövőben nem támasztanak területi követeléseket egymással szemben a felek. A történelemből vezette le ő is, hogy negyvennyolc évvel a II. világháború után lehet jó szerződéseket kötni, de a kritikus mondat szerinte rontja a különben elfogadható megállapodást. Drámai képekkel idézte fel Trianon szenvedéseit, a menekülőket, a kitelepítettek^, a Sztálin gulagjain elpusztultakat. Mint mondta, némán tűrtük a szenvedéseket, a ránk kényszerített szerződéseket, s mi mindig betartottuk a diktátumokat. Ukrajnának területi követelésekről való lemondása értelemszerűen nincs arányban a mi kötelezettségvállalásunkkal.
(Folytatás az 5. oldalon)
Megkezdődött a tisztújító közgyűlés az Akadémián
A társadalomnak áldozni kell a felemelkedés ígéretére
Három gyermek után 1300 000 forint
Megduplázódik a lakásépítők szociális támogatása
(Munkatársainktól)
Kosáry Domokos megnyitó beszédével - több kormánytag jelenlétében - kezdődött meg hétfő délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia 153. tisztújító közgyűlése. Az Akadémia elnöke, összefoglalva az elmúlt három esztendő eseményeit, kiemelte: az 1990 májusában lezajlott választásokat követően új kor-
Nem volt műszaki hibás Boross Péter Mercedese
Szakértők bevonásával a Fővárosi Főügyészség Nyomozóhivatala folytatja hétfőtől a nyomozást Boross Péter belügyminiszter szombati autóbalesete ügyében. Az MTI érdeklődésére az ORFK illetékese hétfőn elmondta, hogy a belügyminiszter és felesége 8 napon túl gyógyuló sérülést, míg a Mercedes sofőije és a miniszter személyi biztosítója 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A gépkocsi vezetője ellen közlekedési bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt indult eljárás. A gépkocsivezető - a köztársasági ezred tagja - 55 éves, rutinos sofőr, aki eddig balesetmentesen vezetett. Miután a korszerű, ABS-fékrendszerű Mercedes műszaki hibája valószínűleg kizárható, minden bizonnyal vezetéstechnikai hiba, egy pillanatnyi kihagyás okozta a balesetet. Noha 40 kilométeres sebességkorlátozás van a baleset helyszínén, a kanyar - ahol a Mercedes kisodródott -több mint 100 kilométeres sebességgel is bevehető.
Magyar tagja van a hágai bíróságnak
(Washingtoni tudósítónktól)
Egyhangúlag szavazta meg a Biztonsági Tanács és a 129 igennel, tizenhárom beleegyezéssel, tehát ellenvoks nélkül az ENSZ közgyűlése a világ-szervezethez tartozó nemzetközi bíróságba dr. Hercegh Géza tagságát. Miként más ENSZ-testületeknél is, a hágaiba szintén regionális alapon választják a tagokat, ám 1946 óta mindig lengyel jogász képviselte Kelet-Euró-pát. A poszt eddigi betöltőjének halála miatt az egyelőre szeptemberig tartó megbízatást azután kapta meg alkotmánybíróságunk alelnöke, hogy a lengyel Skubiszewski visszalépett a jelöltségtől. Világszervezeti körök szerint Hercegh Gézának nyilvánvalóan komoly esélye van a poszt tartósabb, szeptembert követő betöltésére is.
(avar)
szak kezdődött az intézmény életében. Az Akadémia többé nem a felülről jövő rendelkezések végrehajtója, hanem önálló, kezdeményező szerepet kapott a magyar társadalomban. E közgyűlés feladata az, hogy áttekintsék, miként sikerült élni ezzel a lehetőséggel, hol tart az Akadémia átalakítása.
(Folytatás a 4. oldalon)
(Munkatársunktól)
A szociálpolitikai támogatás megduplázásával, a lakáshitelkamatok csökkentésével szeretné a kormány arra ösztönözni a lakosságot, hogy a tavalyi 17 ezer lakás helyett jövőre már 40 ezret építsen. A támogatások növelése a szakértők szerint nem veszélyeztetné a költségvetést, sőt az államháztartás helyzetét 20
milliárd forinttal javítaná, mivel munkaalkalmakat teremtene, fellendíthetné az építőanyag-kereskedelmet, s megnövelné a befizetett áfa összegét is - derült ki a Népjóléti Minisztériumban tartott hétfői sajtó-tájékoztatón, ahol a pénteken elfogadott kormányhatározat részleteit ismertették.
(Folytatás a 4. oldalon)
Bizonytalan, mikor nyit újra
Szakmai befektetőé a Fontana
(Munkatársunktól)
A jelek szerint egy német üzletemberé lesz az egykor legelegán-sabbak és legdrágábbak között számon tartott Váci utcai Fontana üzletház, amely április végén bezárt. Az eredetileg az Aranypók Vállalat kezelésében lévő több százmillió forintos beruházással létrehozott épület a vállalat privatizációját megelőzően már az Állami Vagyonügynökséghez került, és az egyedileg kívánta értékesíteni.
A privatizáció biztatónak tűnt, a Fontana Áruház iránt ugyanis számos befektető érdeklődött. Az értékesítésére tavaly meghirdetett pályázat azonban - a várakozásokkal ellentétben -nem járt sikerrel. A jelentkezők alighanem sokallották a pályázatban megjelölt minimális, 850 millió forintos vételárat. Egy újabb pályázat következett, ami ugyancsak fiaskóval zárait.
(Folytatás a 9. oldalon)
Német-magyar környezetvédelmi megállapodás
„Bős: ez így nem mehet tovább”
- mondta Gyurkó János
Dunai és fekete-tengeri országok környezetvédelmi miniszterei találkoztak hétfőn Münchenben, Klaus Töpfer német környezeti, természet-védelmi és reaktorbiztonsági miniszter meghívására, hogy megvitassák a Duna és a Fekete-tenger védelmével kapcsolatos kérdéseket.
Mint a magyar küldöttség vezetője, Gyurkó János környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter elmondta: a miniszteri forduló napirendjén szerepelt a nyolc dunai országot érintő ökológiai egyezmény -ennek a témának Magyarország a gazdája -, a vízhasznosítási egyezmény, s egy harmadik egyezmény is, amelynek alapján az úgynevezett gazdag élőhelyeket „zöld folyosóval” kötnék össze.
Gyurkó János előző nap, ugyancsak Münchenben, német-magyar környezetvédelmi együttműködési
megállapodást írt alá Töpferrel, látogatásra hívta meg bonni kollégáját. A tervek szerint Töpfer magyarországi látogatása idején avatnák fel a német segítséggel létrehozott budapesti légszennyezési mérőrendszeri hálózatot. A magyarországi különlegességek védelméhez Budapest szintén vár német segítséget. Töpfer listát kért.
Gyurkó miniszter az MTI tudósítójával beszélgetve bírálta Szlovákiát: a dunai vízlépcsőrendszer ügyében születendő hágai döntésig vízelosztási szerződést kellene kötnie Pozsonynak és Budapestnek, de a szlovák magatartás ezt eddig nem segítette elő. Januárban megígérték, hogy műszaki monitoring adatokat szolgáltatnak. Semmit sem adtak, mi adtunk. Újabb igényekkel állnak elő, ez így nem mehet tovább" - közölte a magyar miniszter.
(A vízlépcsővel kapcsolatos bizottsági tudósításunk a 4. oldalon)

Csendélet Boszniában: egy horvát fegyveres a harcok szünetében tehenét legelteti. Hétfő estére állítólag életbe lépett a tűzszünet is a horvát és a muzulmán fegyveresek között. (Tudósításunk a 3. oldalon)
(Reuter-fotój
MA
Ötszáz rendőrrel erősítik meg a kapitányságokat
4.	oldal
A család intézménye továbbra is népszerű
7. oldal
Népszámlálási
adatvédelem:
8. oldal
Új gépkocsikár-bejelentő rendszer
9. oldal
Botladoznak a Bikák trónkövetelői
13.	oldal
HOLNAP
A nemzetközi énekverseny döntősei
11.	oldal
Gosztonyi Péter a moszkvai levéltári kutatási titkokról
„A kiskapukon jutottunk be”
(Munkatársunktól)
Gosztonyi Péter, a Svájcban élő neves történész március végén ismét Moszkvában járt, ahol ezúttal olyan levéltári anyagokba nyerhetett betekintést, amelyeket eddig hét lakat alatt őriztek az archívumok legmélyén.
- Hogy került minderre sor, hiszen ily módon - az eddigi gyakorlathoz képest - kivételezett helyzetet élvezhetett? - kérdeztük telefonon a berni Kelet-Európa Könyvtár igazgatójától.
A Magyar Nemzet a jövő kedden, május 18*án rendkívüli Történelem melléklettel jelentkezik. Orosz levéltárak eleddig titkos anyagai kerültek lapunk birtokába, ezekből közlünk válogatást.
- Györkei Jenő budapesti hadtörténésszel együtt - aki oroszul is jól tud, s akit 1953 óta ismerek és becsülök, s nemcsak kollégámnak, hanem barátomnak is tekintem - terveztük meg ezt a második moszkvai utat, amelynek során végre sikerült eljutnunk a volt szovjet hadsereg Moszkvától mintegy száz kilométernyire, Podolszkban található levéltárába. Itt őrzik 1942 óta a Vörös Hadsereg, majd pedig a Szovjet Hadsereg különböző zárolt iratait. Biztosra akartunk menni, ezért igyekeztünk utunkat jól előkészíteni, részint a magyar Honvédelmi Minisztérium, részint pedig a Külügyminisztérium különböző csatornáin és összeköttetésrendszerén keresztül. Sikerült kapcsolatot találni a legfelsőbb orosz vezetéshez is, név szerint Volkogonov vezérezredeshez, akit én személyesen immáron három esztendeje ismerek...
(Folytatás az 5. oldalon)