﻿aJUs \\
Sólyom László: Az Alkotmánybíróság pártatlan maradt?
. oldal
fnajj.
ít"
u cg) mik /k#u li a tar-
b
ma, Mái-l rhotay Kft «nue*
■O'ciiear
aptUl pá-
> fordult' h tatáiét 1 ifi páJyi-
. lírfll még
utóieve*
>!!&Ar
rnbctt*
.miny« okM vé-
• rcmtiC' ilcl-ornC'
intézet*#
.( kövei#
Viköutek , honéi én xij*
ast
ipitinf’ tk czé*#*> Lídiáké indéktm ! a ke/®-
özÖtt
ÍO
i ) kart*’
Marshall-tervet a szegénynegyedeknek
A nagyvárosok gondjairól Nemzetközi kitekintő összeállításunk a 12. oldalon
Ara: 25 Ft
Trianon
fogságában
Egyetlen mondat értelmezése robbantott ki heves vitát a parlamentben, s okozott bizalmi válságot a koalíciós pártok körében, ám az indulatok fölizzása többet sejtet. Kedden este végül - érzelmi kitörésektől sem mentes felszólalások után - az ellenzék felsorako-zásának köszönhetően a parlament nagy többséggel ratifikálta a magyar-ukrán alapszerződést.
Mi történt e halogatva napirendre tűzött és rutinszerűnek vélt ratifikálási eljárás ürügyén? Mi az, ami képes volt hét évtizedes sebeket fölszakítani, a magyar bánatot tagadássá formálni, s nem tekintve nemzetközi hatásokra, belső meg-hasonlásokra, adott és kapott szóra, élő fájdalomként rántotta be a mindennapokba Trianont, ezt a sokszor, sokféleképpen megsiratott, elátkozott szerződést, majd a második világháború utáni háromhatalmi megerősítését. A fiatalabbak mint történelmi véglegességet tanulták már meg, iól-rosszul, hogy milyen igazságtalanul büntették eleink ügyetlen politizálását, az idősebbek azonban valaha még dalolva kezdték a napot az iskolában, Isten segedelmét kérve csonka Magyarország fölépülésére.
A mondat, amely állítólag ukrán kérésre került bele az alap-szerződésbe, s akár amolyan diplomáciai fordulatnak is felfogható, ezt a fájdalmat bolygatta meg, kimondván, hogy nincs és nem is lesz területi követelésünk e szomszédunkkal szemben. A realitás természetesen alátámasztja ezt a politikai formulát, de az egyik honatya Deák Ferencet idézte, mondván, egy dolog, hogy elvettek tőlünk valamit, s más, ha mi mondunk le önként róla. A parlamenti bomba ezért robbant, lei tudja, milyen károkat okozva. Azon persze lehet vitatkozni, hogy az új viszonyok között a szerződést árnyaltabban is megfogalmazhatták volna, a hangsúlyokat a helsinki megállapodásra helyezve, és nem sugalmazva valamilyen végzetes lemondást. A parlamentben felzú-dulók azonban egyenesen hazaárulással, a magyar föld kiárusításával vádolták meg a miniszterelnököt és külügyminiszterét. A helyzet paradoxona, hogy miközben a kormány diplomáciájának a középpontjába a határokon kívül élők sorsát állította, azt sugalmazva, hogy a határok békés megváltoztatása nem elképzelhetetlen, az alapszerződéssel erről látszott lemondani, magára vonva azok támadását, akik néha túlzón is védik a nemzetmogtarfás eszméjét.
Félő, hogy e vita ártó szellemként szállt ki a palackból, és a következő hónapokban rátelepszik mindannyiunk életére. A koalíciós pártokban máris látható e viszály, megnehezítve önmaguknak a hátralévő év annyira óhajtott nyugodt levezénylését, s még inkább a jövőben betöltendő szerepük meghatározását. Az egykori területének harmadára fogyott országnak újabb tragédiája lenne, ha egyetlen mondat értelmezése politikailag tovább darabolná, és a közvélemény egyéni vagy csoportambíciók mentén polarizálódnék. Az Antall-kormány-nak mindenesetre szembe kell néznie táborának a „lázadásával", a bársonyos kézzel elsimított ellentétek felszínre kerülésével, amihez, meglehet, csak véletlenszerű alkalom volt a trianoni határ megítélése. Akik viszont szítják a széthúzást, azoknak azt is észben kell tartaniuk, hogy éppen ez az a magyar átok, amely Trianonig is elvezetett.
Zsigovits Edit
Ma©ar Nemzet
Színes
TELEMAGAZIN
melléklettel
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZERDA, 1993. május 12., LVI. évfolyam, 109. szám
Név szerinti szavazás a parlamentben: 223 igen, 39 nem, 17 tartózkodás
Elfogadták a magyar-ukrán alapszerződést
A magyar-ukrán szerződést a jószomszédság és az együttműködés alapjairól 223-39 arányban, 17 tartózkodás mellett, név szerinti szavazással hagyta jóvá kedden este a magyar parlament, miután a dokumentum ratifikációs vitája az elmúlt napokban heves vitákat váltott ki, s a koalíciós pártok képviselői a kormányt azzal vádolták, hogy lemondott az esetleges békés, tárgyalásos határrendezés esélyéről és cserbenhagyta a magyar kisebbségeket. A vita végén Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter határozottan védelmezte az okmányt, amely szerintük nem precedens-értékű a többi szomszédunkkal folytatott tárgyalásokat illetően, s megfelel európai törekvéseinknek, a kárpátaljai magyar kisebbség érdekeinek.
(Parlamenti tudósításaink az 5. oldalon)
Heves szócsaták színhelye volt tegnap is a parlament
Lehetséges a hiány külföldi finanszírozása
Mire költhet a költségvetés?
(Munkatársunktól)
A megnövekedett költségvetési kiadásoknak a jóléti és beruházási célokon kívül van egy harmadik formája: az olyan vállalatok életben tartására fordított pénz, amelyek piacvesztés, belső gazdálkodási problémák, likviditási gondok miatt menthetetlenül tönkremennének.
Erről lapunk kérdésére dr. Bihari Péter, a Budapest Bank főosztályvezetője beszélt Szabó Iván pénzügy-miniszter azon közlésével kapcsolatban, miszerint a nagyobb költség-vetési hiányt az IMF elnézi, ha nem jóléti kiadásként áramlik ki a pénz a kormányzat kezéből.
(Folytatás a 9. oldalon)
Juppé fogadta Martonyit
Hamarosan ratifikálhatja Párizs az EK-társulásunkat
Közeledtek az álláspontok a bérvitában
Köztisztviselők tízmilliárdja
(Munkatársunktól)
A mintegy 835 ezer közalkalmazott és köztisztviselő tízmilliárd forintos idei béremelési keretének elosztásáról tanácskozott keddi ülésén a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa.
Hosszas vita során közeledtek az álláspontok a munkavállalói és az önkormányzati oldal között a már
helyileg megoldott béremelések és a tízmilliárd forintos keret viszonyáról.
Az MTI jelentése szerint az önkormányzatok a saját hatáskörben elintézett béremeléseket is a tízmilliárd forintos béremelés részeként értelmezik, azaz a korábbi béremelésekre fordított összegeket gyakorlatilag visszaigényelnék.
(Folytatás a 9. oldalon)
(Tudósítónktól)
PÁRIZS - Az EK egyik legfontosabb tagállamában fölgyorsulhat a magyar társulási szerződés parlamenti jóváhagyásának közelmúltban megrekedt folyamata. „Úgy tűnik fel, megtörtént az áttörés, s június végéig a francia nemzetgyűlés ratifikálhatja az egyezményt” - mondta a nem hivatalos látogatásra Párizsba
Felfüggesztették Bégányt munkájából
Fegyelmi vizsgálat indult Bégány Attila ellen, aki a közelmúltban a magyar-ukrán alapszerződés miatt eljárást kezdeményezett az MDF etikai bizottságánál Antall Józseffel, Jeszenszky Gézával és Entz Gézával szemben.
(Folytatás az 5. oldalon)
Biden szenátor beolvasott az európaiaknak
Clinton kénytelen halogatni a beavatkozást
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Felháborító, amit az európaiak csinálnak, s biztosan nem ezt tennék, ha a muzulmánok gyilkolnák halomra a szerbeket - közölte a boszniai szemleútja óta nyugati beavatkozást követelő, s a szövetségesek fékezése láttán haragossá vált befolyásos demokrata szenátor. Biden a külügyi bizottság START-szerződéssel foglalkozó ülésén kívánt, bevallottan nem diplomatikus, kirohanást intézni a State Department főnöke füle hallatára a Christopher által a múlt héten felkeresett európai partnerek ellen. S a faarccal hallgató külügyminiszter jelenlétében tudatta a nyugati világgal, ezért még súlyos árat fog fizetni, hiszen az iszlám világ aligha hagyja figyelmen kívül, ami a boszniai muzulmánokkal történt.
Ámde „nem mi vagyunk képmutatók, hanem partnereink” - vélte Biden, aki szerint Clinton és Christopher tőle telhetőén próbálna tenni valamit, ha abban az európaiak nem gátolnák, mert valójában csak asszisztálnak Milosevicséknek a szerb hódítások véglegesítésében.
(Folytatás a 3. oldalon)
Havran Zoltán felvétele
A felsőoktatás jövőjének alapkérdései
6. oldal
„Osszeköltöznek” a kereskedők
8. oldal
Asztalitenisz női csapatunk
győzelemmel kezdett
HOLNAP
Az országos középiskolai tanulmányi verseny győztesei és felkészítő tanárai
Az orvlövészek elől menekülő nő a szarajevói temetőben
(Reuter-fotó)
érkezett Martonyi János külügyi államtitkár.
Mint már korábban beszámoltunk róla, a hazánk és az EK társulási megállapodását eddig még csak négy tagország ratifikálta, s itt Párizsban az akasztotta meg az eljárást, hogy a francia államtanács fordítási nehézségeket talált a szövegben.
(Folytatás a 3. oldalon)
Az anyák ötödét érinti Januártól állampolgári jogon jár a gyes
Jövő évtől alanyi jogúvá válik a gyermeknevelési segély, amelyből jelenleg az anyáknak csupán 80-85 százaléka részesedik. Január elsejétől a jelenlegi tervek szerint gyermek születése esetén valamennyi magyar állanlpolgárságú nőnek járna gyes. Az azonban kétséges, hogy ezzel egy időben sikerül-e a társadalombiztosítás költségvetéséből kiemelni az ellátást - nyilatkozta lapunknak Lakner Zoltán kormánybiztos -, mivel a jelenleg nyolcmilliárdba kerülő gyes után ettől a pillanattól nyugdíjjárulékot is kell fizetni, így összesen 14-15 milliárdra növekednének a kiadások.
(élő)
Mentőöv a régi kocsiknak
Közel a célhoz a gázautó
(Munkatársunktól)
A hazai gázautózás bevezetése utolsó állomásához érkezett, ugyanis a két érintett miniszter - Latorcai János ipari és kereskedelmi, valamint Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi - már aláírta az engedélyezéshez szükséges rendeleteket.
(Folytatás a 9. oldalon)
A Roszkomarhiv elnöke szerint nyitottak a levéltárak
Harminc évig titkosíthatók a dokumentumok
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Az 1991 augusztusa után megnyitott szovjet archívumok iránt külföldön, így hazánkban is nagy az érdeklő-
dés. Korábban szigorúan titkosnak minősített, évtizedekig elzárt dokumentumok váltak-válnak hozzáférhetővé, nemcsak a Szovjetunió történetét helyezve új megvilágításba, hanem olykor más országok múltjának ismeretlen lapjait is feltárva. Az orosz kormány levéltári ügyekkel foglalkozó bizottságának, a Roszkomarhiv-nak az elnökét, Rudolf Pihoját hivatalának tevékenységéről, a moszkvai archívumok Kínálta új lehetőségekről kérdeztük.
- A levéltárak működését teljesen új jogi alapokra helyezzük. Ennek első lépéseként a Legfelső Tanács tavaly júniusban határozatot fogadott el az archív anyagokhoz, információkhoz való hozzáférés rend-
A Magyar Nemzet a jövő kedden, május 18-án rendkívüli Történelem melléklettel jelentkezik. Orosz levéltárak eleddig titkos anyagai kerültek lapunk birtokába, ezekből közlünk válogatást.
jéről. Oroszország történetében első ízben született törvényerejű szabályozás a levéltári iratok civilizált fel-használásáról. A legfontosabb mozzanata, hogy 30 évben szabja meg az állam vagy más, törvény által védett titkot képező dokumentumok titkosít-hatóságának a határát. Ez nem azt jelenti, hogy három évtizedig minden ilyen okirat bizalmasan kezelendő, hanem azt, hogy ennél tovább csak a parlament hozzájárulásával lehet korlátozni hozzáférhetőségüket.
(Folytatás a 4. oldalon)