﻿Szavazási
színjáték
Elmaradt a meglepetés, a boszniai szerbek túlnyomó többsége elutasította a Vance-Owen-béketer-vet. Noha e sajátos népszavazási színjáték végeredménye még nem ismert, a vasárnap esti részeredmények azt igazolják, hoav a boszniai szerbek túlnyomó többsége a területhódítás mellett szavazott.
Belgrád tehát nem tudta rávenni a boszniai szerbeket a békés rendezést elutasító magatartásuk feladására. Milosevicsék annyit azonban mégis elértek, hogy ismét szalonképesebbé váltak a nemzetközi közösség számára, amely mintha kezdene megfeledkezni arról, hogy a véres háborút a belgrádi vezetők robbantották ki. Hisz egyes fővárosokban, többek között Moszkvában az elmúlt napokban már azt fontolgatták, hogy a határtalan belgrádi „békevágy" láttán javasolni fogják az ENSZ-ben a Kis-Jugoszlávia ellen korábban elhatározott gazdasági szankciók enyhítését.
Milosevics fő támogatója a jelek szerint ismét az orosz diplomácia. Moszkvai értesülések szerint Jelcin újabb béketerv előterjesztésére készül, csakhogy megakadályozza a bosnyákok felfegyverzését, s eközben külügyminisztere, Kozirjev az ENSZ-nél „lobbyzik" a belgrádi vezetők érdekében. A boszniai szerbek vezére, Kara-dzsics pedig már a népszavazás előestéjén azt hangoztatta, hogy amennyiben a Vance-Owen-féle terv véglegesen eltűnik a nemzetközi diplomácia süllyesztőjében, akkor majd - aki időt nyer, területet nyer jelszó alapján - Mihail Gorbacsovot kéri fel egy újabb béketerv kidolgozására.
A boszniai bohózat azokat a feltevéseket igazolta, amelyek szerint itt egy Milosevics és Kara-dzsics által kidolgozott össz-szerb forgatókönyv játszódott le. Mégpedig azzal a céllal, hogy a boszniai szerbek megtarthassák az általuk elfoglalt területeket, onnan egy tapodtat se hátráljanak, s eközben megpróbálják elhitetni a világgal, hogy ők maguk már megelégelték a háborút, és tisztes rendezésre törekednek. Csak hát a boszniai szerb nép a béketerv ellen foglalt állást, és ez a véleménynyilvánítás szentebb mindennél. A népakaratot pedig a nemzetközi közösségnek is tiszteletben kell tartania.
Ha pedig ezt teszi, akkor nem léphet fel katonai eszközökkel a boszniai szerbek ellen, nem bombázhatja még az utánpótlási vonalakat sem, sőt ezek után már a szerb népet sem sújthatja sokáig tovább szankciókkal. A többit pedig a boszniai szerbek - akiket immár a horvátok is segítenek - és a muzulmánok majd csak elintézik egymás között. A végeredmény itt sem kétséges.
Az egyetlen kérdés csupán, vajon a nemzetközi közösségnek -élén Washingtonnal, Moszkvával és Nyugat-Európával - tetszik-e ez a forgatókönyv. Ha igen, könnyen Milosevics és Karadzsics cinkosává válhat, amit a történelem soha nem bocsát meg. A népszavazás ellenére sem.
Pietsch Lajos
A boszniai szerbek elutasították a béketervet
ÚJVIDÉK - A boszniai szer-bek szombaton és vasárnap megtartották a vitatott népszavazást, lyek két kérdésre adtak választ, egyik, hogy elfogadják-e a Vance-Owen-béketervet, a másik pedig, hogy akarnak-e független köztársaságot, amelynek joga lenne csatlakozni más országhoz. A eredményt csak szerdán fogják hivatalosan közzétenni, de nem fér hozzá kétség, hogy milyen a válasz: a tervet elutasították, a második kérdésre pedig - hisz már a megfogalmazás is azt sugallta - igent mondtak. A félresikerült „pánszerb szkupsti-na” - amely inkább az ellentéteket, mint az egységet demonstrálta - tehát nem érte el célját, nem tudta befolyásolni a palei ülésen elhatározott referendumot. Karadzsics boszniai szerb vezető - akinél most vendégeskedett Seselj csentikvajda - azt nyilatkozta, hogy a parlamentek belgrádi együttes ülését csak egy baráti tanácsnak lehet tekinteni. A Kis-Jugoszláviában is, de a nemzetközi tényezők is igyekeznek úgy tenni, mintha a referendumnak nem lenne jelentősége.
(Folytatás a 3. oldalon)
A szert) radikálisok vezére, Vojislav Seselj és hívei biztosak a győzelemben, azaz a nemzetközi béketerv elutasításában, s az eredmények eddig őket igazolták. A szélsőséges szerb politikus épp egy nagygyűlésről távozik.
(Reuter-fotóJ
A mai orosz reformpolitikának van reális alternatívája
3.	oldal
APEH-ellenőrök a temetőben
4.	oldal
Elmegy a pénz a lóversenyből
9. oldal
Maresa Hörbiger a magyar nyelv zenéjéről és a gyerekkorról
11. oldal
Peches Pingvinek hirtelen halála
13. oldal
Szerdán közöljük az írásbeli érettségi feladatok megoldását
A Magyar Nemzet szerdán, május 19-én - már az írásbeli érettségi másnapján - közli a matematika írásbeli érettségi feladatok helyes megoldását és az értük járó pontszámokat,
A Magyar Nemzet az egyetlen napilap, amely már szerdán eloszlathatja az izgalmakat; a hivatalos értesítést ugyanis csak egy hét múlva kapják meg az iskolák.
A mai biztonsági rendszer a határok megtartására épül
- mondotta Antall József rádióinterjújában
A magyar-ukrán alapszerződés ratifikálása által kiváltott belpolitikai nézetkülönbségekről, a gazdaság helyzetéről - hangsúlyozottan a privatizációról, a piacgazdasági áttérés szociális vonzatairól -, valamint az egy esztendő múlva esedékes választások és a kormányzati politika összefüggéseiről beszélt Antall József miniszter-elnök abban az interjúban, amelyet szombaton adott a Kossuth rádióban P. Szabó József mikrofonja előtt.
A magyar-ukrán alapszerződés parlamenti elfogadását megelőző viharos parlamenti vitát és annak közéleti-politikai hullámveréseit az MTI tudósítása szerint a miniszterelnök úgy értékelte: ezt a kérdést sokan sokféleképpen közelíthetik meg - érzelmi alapon, emlékeket idézve -, ám a magyar kormány és annak vezetője csak egyféleképpen cselekedhet: felelősséggel.
(Folytatás az 5. oldalon)
szombati sétáján több ezren gyülekeztek délután a Tabánban, ahol ismert művészek adtak koncertet. Göncz Árpád köztársasági elnök is ott volt a közönség soraiban. A pártsemleges mozgalom
(Havran Zoltán felvétele)
Holnapi számunkban
Történelem melléklet orosz levéltári iratokból
A Bethlen-dosszié utolsó lapjai
Gróf Bethlen István (fényképünkön) Magyarország miniszterelnöke 1921—31 között, azt követően pedig az ország egyik legbefolyásosabb politikusa 1944-ben orosz fogságba került. Sorsának további alakulása mindeddig ismeretlen volt.
A múlt ma még homályos részleteinek a feltárását megnehezíti, hogy az orosz levéltárakban - minden nyilvános kinyilatkoztatás és ígéret ellenére - ma sem olyan egyszerű a kutatás, mint az (legalábbis egy több mint négy és fél évtizede lezárult ügy esetében) természetes lenne. Legalábbis erről győződhetett meg az, aki az elmúlt hét során nyomon követte a lapunkban naponta megjelentetett interjúkat az orosz archívumokban járatos történészekkel.
Ezért is tartjuk nagy jelentősé-gűeknek azokat, a lapunk birtokába került hiteles dokumentumokat, amelyek minden további kétséget kizáróan fényt derítenek Bethlen István életének utolsó szakaszára. Kiderül belőlük, hogy a szovjetek milyen megfontolások alapján vitték ki Bethlent Moszkvába, milyen körülmények között tartották és végül hogyan hunyt el.
Keddi nyolcoldalas Történelem mellékletünket egy bécsi beszélgetés teszi teljessé gróf Bolza Ilonával, azok egyikével, akik utoljára találkozhattak a fasiszták és a nyilasok elől bujdosó, majd az orosz csapatoknál önként jelentkező Bethlennel. Ebből többek között az is kiderül, hogyan vélekedett a volt miniszterelnök Werth Henrikről, akinek esetleges rehabilitációja napjainkban felmerült.
Közöljük azt a levelet is, amelyet Bethlen Istvánná írt Sztálinhoz, s amely a szovjet vezetést is arra indította, hogy utánanézzen az addigra már elfelejtett Bethlennek. A mindeddig titkosnak számító dokumentumokból végül támpontot kaphatunk ahhoz is, milyen megfontolások alapján döntöttek a szovjetek az ügy további kezeléséről.
Dokumentumainkat Romsics Ignác történész, Bethlen István életének legjobb magyar ismerője tekintette át, fogadta el hitelesnek és látta el jegyzetekkel és kommentárokkal. Holnap tehát: Történelem melléklet a Magyar Nemzetben, a Bethlen-dosszié utolsó lapjaival.
1993. május 15-én 0 órától valamennyi vidéki ötjegyű telefonszám 6 jegyűre változott.
Bővebb felvilágosítás kérhető vidéken a 01, 03, 09,
Budapesten pedig a 117-3333,117-5311 telefonszámon,
valamint a MATÁV Rt- ügyfélszolgálati irodáiban.