﻿A matematikai érettségi tételek megoldása 10. olda
Magyar Nemzet
Színes
TELEMAGAZIN
melléklettel
Ara: 25 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZERDA, 1993. május 19., LVI. évfolyam, 115. szám
Az igazságügy malmai
A bírói egyesület minapi konferenciáján némi meglepetést okozott a miniszteri megnyitó. Pedig a vég-
hatai
rehajtó hatalom képviselője a bírói hatalom reprezentánsainál tett látogatás alkalmával nem élt vissza a
vendógjoggal, csupán tényeket közölt. Ám így is érzékenyen érintette a bírói kart: az általuk érzékeltnél ugyanis jobbnak állította be a bírák anyagi helyzét - rosszabbnak az Ítélkezését.
Az „ünneprontó" tények ugyanis azt mutatják: az igazságügyi reformbizottság által 30 százalékosra taksált jövedelememelkedés helyett a bírói kar átlagkeresete a rendszerváltás óta közel 500 százalékkal emelkedett. Mondani sem kell, hogy ezzel valamennyi köztisztviselői réteget megelőzött.
A miniszter a perstatisztikát idézve eloszlatta azt a tévhitet is hogy a bírák túlterheltek. Az ügyek száma ugyanis épp a létszámemelkedéssel arányban növekedett. így nem is talált elfogadható mentséget a perek gyakoribb elhúzódására, az ítélkezés romló időszerűségére.
A bírói egyesület konferenciá-inak napirendjén persze az igazságszolgáltatás reformja volt a fő
napirend, de az iménti epizód arra is rávilágít, hogy a formálódó bírói hatalom és a végrehajtó hatalom viszonya ellentmondásoktól sem mentes. A Magyarországon ma működő több mint 2000 bíró ugyanis korántsem presztízsokokból, hanem jogállami indítékból tart igényt a végrehajtó hatalomtól való nagyobb függetlenségre. És jóllehet a törvények szintjén ennek már számos, beszédes tanújele van, a bírói hatalom képviselői maradéktalanul nem elégedettek a meglevő garanciákkal.
Önállósult a bíróságok költségvetése, az ítélkezés függetlenségének intézményes garanciarendszere kiépült, a módosított alkotmány hatálybalépésével a Magyar Köztársaság deklaráltan is jogállam lett. Erről a szintről pedig alkotmányos reformmal valójában nem lehet úgymond előre-, legfeljebb visszalépni.
Akkor pusztán szubjektív alapon érzi ma a bírói kar az igazságügyi reformok szükségességét?
Korántsem. A bírói egyesület vitája adalékul szolgált ahhoz, hogy a bírói munka néhány igazgatási, szervezeti kérdése valójában csiszolásra szorul. Pulpitusközeiből a beosztott bíró azt is észrevette, hogy ma minden negyedik bíróra, jut egy bírósági vezető, hogy a szervezet túlbürokratizált, a bíró pedig - aki az ítélkezés területén valóban „teljhatalommal" rendelkezik - még arról sem dönthet, hogy ki legyen a jegyzőkönyv vezetője. Csalódottsággal könyvelik el, hogy a bírósági elnökök kinevezését szabályozd törvény passzusai még mindig többféleképpen értelmezhetők. Nehezményezik, hogy az elnöktől az indokoltnál több területen függ a beosztott bíró, miközben az elnök kinevezése gyakorlatilag politikai döntés kérdése volt és maradt.
Ha nem is a legmagasabb, ha nem is alkotmányjogi értelemben, igenis szükség van a bírák napi munkáját érintő reformokra. Mert ha lassan is, de alkotmányos jogállamban is kell, hogy őröljenel
igazságügy malmai. Annak érében, hogy ne keveredhessen _._ze a végrehajtó hatalom igazgatásfelügyelete a bírói hatalmat
dekél össze a
legillető önkormányzati jogokkal. S amit egyszer a törvény garantált, azt rendeleti úton senki se vonhassa utólag vissza.
Bodnár Lajos
Dán „igen" az Európai Unióra
HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A dán szavazók az első nem hivatalos eredmények szerint 57 százalékkal 43 ellenében jóváhagyták az ország csatlakozását a maastrichti szerződéshez, s ezzel megnyitották az utat a továbblépéshez Európa egyesülése felé.
Az előrejelzéseknek megfelelően a lelkiismeretes szavazóként ismert dánok kedden nagy számban mondtak véleményt az Európai Unió-szerződés elfogadásáról rendezett népszavazáson. Tavaly decemberben az Európai Közösség tagállamai Edinbourghban - a júniusi dán „nem” okozta válságot áthidalandó - Koppenhága számára engedményeket tettek a közös védelmi és pénzügypolitikához való csatlakozásban. Dánia áz eurorend-őrség munkájába sem kapcsolódik be. A januárban négypárti balközép koalíciót vezetve hatalomra került dán szociáldemokraták úgy vélték, hogy a dán polgárok aggodalmainak jó részét a fenti „könnyítésekkel” sikerült eloszlatni.
(Folytatás a 3. oldalon)
Washington „megvétózta” a külügyminiszteri BT-ülést
Christopher jégre tette a Vance-Owen-béketervet
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Olyan rendezésről kell tárgyalni, amelyet minden fél elfogad - felelte Christopher a képviselőház külügyi bizottsága rangidős republikánusának kérdésére, hogy netán vissza kellene térni a lisszaboni, Boszniát három etnikai
részre felosztó „térképhez”. Ez persze egyben Boszniának mint „sok etnikumú államnak” a végét is jelentené - ismerte el az amerikai külügyminiszter. S hát persze a - Karadzsics által már holttá nyilvánított - Vance-Ovven-béketerv végét is: Christopher . ezt nem mondta ki a bizottsági elnök,
Léphaft Pál rajza
Hqmilton demokrata képviselő faggatózására, ám a State Department főnöke gyakorlatilag jégre tette, amidőn kifejtette, hogy „bár nem akarjuk elvetni”, aligha lenne „megfelelő” erőltetése, ha egyszer az egyik fél „túlnyomó többséggel elutasítja”.
(Folytatás a 3. oldalon)
Egyre távolabb Moszkvától
6. oldal
A mohóság ránk nem jellemző
Dr. Harmati Béla evangélikus püspök nyilatkozata a 7. oldalon
Leállt a szolnoki papírgyár
9. oldal
Németh Antal elveszett színháza
11. oldal
Békekatonák a világban
Nemzetközi kitekintő a 12. oldalon
Belgium támogatja társulásunkat
Jeszenszky-Flaes találkozó
(Tudósítónktól)
BRÜSSZEL - Magyarország azt szeretné, hogy az Európai Közösség tagállamai még ebben az évben ratifikálják társulási szerződésünket az EK-val - ezt mondta Jeszenszky Géza kedden Brüsszelben. Hazánk és a többi visegrádi ország erre ösztönzi az Európai Közösséget. A ratifikálási eljárások lezárása
után - eddig azonban - a tagországok többségének a parlamentje még nem hagyta jóvá a szerződést -, összeülhet a társulási tanács, más magas szintű találkozókat szervezhetnek, több szinten folytatódhat a párbeszéd, s Jeszenszky szerint Belgium július 1-jétől igen aktív elnöke lesz a közösségnek.
(Folytatás a 3. oldalon)
Öt évre szól az EK-büntetővám
A Csepeli Csőgyárnak nem kell fizetnie
(Munkatársunktól)
Magyar, lengyel és horvát gyártmányú csőféleségekre vetett ki dömpingellenes büntetővámokat a nyugat-európai közösség, mivel ezen termékeket az exportőrök méltányta-' lanul alacsony árakon, esetenként akár 50 százalékkal is szint alatt
értékesítették - írtuk tegnapi számunkban. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában működő Európai Ügyek Hivatalában az intézkedés előzményeiről, várható hatásáról, s arról érdeklődtünk, hogy kiket hogyan érint a dömpingvám.
(Folytatás a 9. oldalon)
Horváth Balázs lesz a Szerencsejáték Rt. elnök-vezérigazgatója?
A parlament hétfői plenáris ülésének szünetében röppent fel a hír, miszerint a közeli jövőben a Szerencsejáték Rt.-nek új elnök-vezérigazgatója lesz Horváth Balázs személyében, aki korábban tárca nélküli miniszterként tevékenykedett. A hír nyomába eredve az illetékest kérdeztük, igaz-e a folyosói híresztelés? Horváth Balázs lapunk érdeklődésére elmondta: ez idáig ilyen felkérést nem kapott, de ha megkeresik, akkor mindenképpen gondolkodni fog azon, hogy elvállalja-e. A képviselő ugyanakkor elmondta, hogy sok mindent híresztelnek róla - például, hogy bankelnök lesz, vagy egy állami gazdaság vezetője -, de ezek a hírek egyelőre megalapozatlanok, hiszen felkérést eddig sehonnan sem kapott.
(ő.t.g.)
Zugkereskedelem a fővárosban
(M unkatársunktól)
Irreális versenyre kényszeríti a tisztességes kereskedelmet a fővárosban elburjánzó utcai árusítás, a jórészt illegálisan az országba kerülő termékeket lényegesen olcsóbban árulják, és még az engedéllyel rendelkező árusok nagy része is kikerü-
li az adófizetést, nem beszélve arról, hogy nincsenek üzemeltetési költségeik. Az Országos Kereskedelmi Szövetség számításai szerint a zugkereskedelem mintegy 100 milliárd forintnyi vásárlóerőt von el a törvényesen működő vállalkozásoktól. A fogyasztók is védtelenek, érdekeiket
Havran Zoltán felvétele
nem tudják megvédeni, mert a többnyire silány, rossz minőségű, bizonytalan eredetű árukra nincs garancia, nincs hol és kinél reklamálni. Az alkalmi árusítóhelyek a városképet is nagymértékben rombolják. (Képünk nem zugkereskedést mutat.)
(Folytatás a 4. oldalon)
A háromszázmilliárd hatalmi tényezővé is válhatna
A társadalombiztosítás vagyonhoz juttatása
(Munkatársunktól)
A társadalombiztosítás nem alkalmas akkora vagyon kezelésére, mint amekkorát a költségvetésből át akarnak adni. Nevezetesen arról a háromszázmilliárd forintról van szó, amelyet induló vagyon gyanánt a parlament ugyan már megszavazott, ám azóta is megy a huzavona körülötte. Kupa Mihály és Balogh Gábor független képviselők kidolgoztak egy törvényjavaslatot a tb vagyonhoz jut-
tatásáról és annak működtetéséről. A javaslat kidolgozói szerint a tb-t nyolcvanhétmilliárd forint törzsva-gyonnal kell ellátni, amiből le kell vonni harmincmilliárd forint portfó-liót, azaz a kinnlevőséget, illetve 9,2 millárd forint készpénzt.
(Folytatás az-5. oldalon)
(Információink a tb-válasz lások menetéről, a szavazócédulák ábrája az 5. oldalon.)
Hősök tere: átépítésre várva
Nem lesz áruház a hét vezér alatt
építeni. A két klasszicista stílusban épült múzeum meghatározza a tér jellegét. Ez a véleménye Szegedi Ferencnek, a Fővárosi Önkormányzat várostervezési és -fejelesztési bizottsága elnökének. Mint mondja: az ölelő architektúra bensőségesen viszonyul a téren állókhoz, előképe a római Szent Péter-bazilika előtti tér. Az oszlopcsarnokok fókuszában az ismeretlen katona sírja fekszik. Mindazok alapján, amiket e tér jelképez, nemzeti kultikus helynek tekintendő - jelenti ki.
Mint a magyar demokrata városatya elmondja: a Városliget rendezési tervében eredetileg a térnek csak szerény mértékű átalakítása szerepelt. Mindössze a két múzeum előtt alakítottak volna ki mélyebb szinteket. Ezt elfogadhatónak találták. Újabban azonban már csaknem az egész tér felásásról van szó, ez pedig több szempontból is elfogadhatatlan. (Folytatás a 16. oldalon)
(Tudósítónktól)
„A törvényhozás a honalapítás ezredik évfordulójának maradandó emlékekkel való meg örökítése czéljából elhatároz za, hogy Budapesten a Városligetnek az Anarássy út és a tó közötti részében a nonalapító Árpádot és a nemzet egész történelmi múltját megörökítő emlékművet állít..."
E „törvény-czikk” csaknem évszázada, 1896. május 17-én nyert szentesítést. A nemzet egész történelmi múltját megörökítő emlékmű elkészülte is jól jelképezi a balsorsokkal tűzdelt históriát. A törvény megalkotása után harminchárom évvel avathatták fel a kész oszlopcsarnokokat és szobrokat.
A városházán sokak véleménye: a Hősök terén nem szabad mélygarázst, s főleg nem többszintes „kul-túrbazárt”, pláne bevásárlóközpontot
Szerény terméseredmények várhatók
Folytatódik a szárazság
(Munkatársunktól)
A hónapok óta tartó száraz, meleg időjárás hatására a talaj felső 50 centiméteres termőrétegében a kritikus 30 százalék körülire csökkent a növények számára hasznosítható víz mennyisége. Márpedig ha tovább tart a meleg, csapadékszegény időszak, akkor idén is korai betakarításra és szerény terméseredményekre számít-
hatnak a gazdák - tartják a Földművelésügyi Minisztériumban.
Mint az Országos Meteorológiai Szolgálat hosszú távú előrejelzési osztályán megtudtuk, június-júliusban az átlagosnál kissé csapadékszegényebb, szárazabb idő várható, ugyanakkor augusztus-szeptemberben az átlagosnál kissé csapadékosabb.
(Folytatás a 9. oldalon)