﻿Korszerűsíteni kellene a hadsereget
Interjú Für Lajossal a 7. oldalon
A környezetszennyezők otthon maradtak
Környezetvédelem rovatunk
Magyar Nemzet
Magyarság és identitás
Ára: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
PÉNTEK, 1993. május 21., LVL évfolyam, 117. szám
Voks Humana
Az évszázad legkülönösebb választása - így jellemezték a szakértők a társadalombiztosítási szavazásokat. S valóban régóta nem fordult elő, hogy szavazás tétje ne az lenne, hogy kit választunk, hanem választunk-e egyáltalán. Az utolsó pillanatban meghúzott 25 százalékos érvényességi küszöb nehéz próba elé állítja a résztvevőket. S a választópolgárt is, akinek gyakran még ma sincs fogalma arról, miért is Kell elmennie választani. Márpedig ma este nyolcig el kell döntenie, voksol-e. idén nem lesz második forduló, 1994 végéig kell kiírni az újabb szavazási időpontot, ez pedig azt jelentené, hogy ilyen nehéz költségvetési időszakiján a társadalombiztosítás védtelen marad.
Miért menjek el szavazni? - teszik fel egymásnak az emberek naponta a kérdést. Választ adni nem nehéz, hiszen olyannyira szükség van az önkormányzatokra, hogy a napokat is számolni kellene, amíg végre ötven év után újra felállnak. Itt van például az a törvényjavaslat, amit Kupa és Balogh Képviselő urak jegyeznek, amely a társadalombiztosítás törvényijén előírt 300 milliárdos vagyonjuttatását 30 milliárdra csökkentené. A tb háború előtti vagyona veszett el az államosítás miatt, és ezt a veszteséget kárpótolná legalább részben a költségvetés. A javaslat a kisemberek, a betegek és a nyugdíjasok közösségi kárpát lásának Tehetőségét is megszüntetné. Abban a pillanatban, ha az önkormányzatok felállnak, sokkal hatásosabban tudja a tb védeni az érdekeit, hiszen több jogosítványa lesz. Persze a legtöbbeket izgató kérdés, a női nyugdíjkorhatár emelése is egészen másként vetődik fel, ha az önkormányzatok képviselői alakíthatják ki a rugalmas szabályokat. Hiszen a biztosítottak képviselőinél jobban ki tudná, mi a mi érdekünk? S persze százezrek lélegezhetnének fel, ha a hosszú szolgálati időt korhatárengedménnyel jutalmaznák az önkormányzatok.
Egyáltalán nem mindegy tehát, hogyan döntünk. Hallgatunk-e az ellenpropagandára vagy saját érdekeinket vesszük figyelembe? El tudják képzelni például, hány beteges embert tesznek azonnal utcára a munkáltatók, ha évente 30 napra emelkedik az úgynevezett betegszabadság mértéke? Hány kisgyermekes anya kap felmondó- levelet? Márpedig az önkormányzatokban a munkavállalók és a munkaadók képviselői egyaránt ott lesznek. Ok közösen mérlegelhetik majd, hogy a jelenlegi hiány kártékonyabbá vagy azok a módok, ahogy ezt csökkenteni igyekeznek.
Önkormányzatokra szükség van. Évtizedek óta működneK ezek azokban az országokban, amelyek társadalombiztosítási ellátásának színvonalára mi csak áhítozunk. S ennek nem mond ellent az sem, ha vágyakozásunk tárgya éppoly távoli marad sikeres választás esetén is, mint an-nakelőtte.
Elő Anita
Boszniai béketerv kerestetik
Katasztrofális gazdasági helyzet Ukrajnában
(Munkatársunktól)
UNGVÁR - Valamiféle csodaváró hangulat előzte meg Leonyid Kucsma miniszterelnök szereplését az ukrán parlamentben. Még a képviselők jelentős része is azt hitte, hogy a fél esztendővel ezelőtt kapott teljhatalmának meghosszabbítását kívánó kormány végre olyan képet tár a legfelső tanács és az ország elé, ami ha nem is nyugtatja meg maradéktalanul a kedélyeket, de legalább életben tartja, esetleg fel is erősíti a gazdaság javulására vonatkozó reményeket.
(Folytatás a 3. oldalon)
Király Béla a tervekről
Nagy Imre-szobor Kaposvárott?
([Munkatársunktól)
Értesüléseink szerint ma, pénteken ülést tart Kaposvárott a Nagy Imre-szobor Alapítvány kuratóriuma, amelynek tagja Király Béla országgyűlési képviselő, az 1950-os Nemzetőrség főparancsnoka is.
-	Mikor alakult ez a kuratórium? - tudakoltuk a Parlament folyosóján a megtorlás során, távollétében halálra ítélt, majd nemrégiben rehabilitált tábornoktól, aki hazatelepült a tengerentúlról.
-	Még a választások előtt. Nagy Imréék nemzeti temetésén felbuzdulva - mondja Király Béla.
-	És még mindig nem sikerült szobrot állítaniuk a kivégzett miniszterelnöknek, ott, ahol szülőháza is található?
(Folytatás a 5. oldalon)
A Skála „kitakarította” veszteségeit
Nem omlott össze a birodalom
(Munkatársunktól)
Összeomlik a Skála-birodalom? Időről időre felröppen a hír, aztán mégis minden, de legalábbis a Skála, marad a régiben. Most viszont, a nyilvánosságra hozott múlt évi mérleg alapján, amely kétmilliárd forintos veszteséget mutat, úgy tűnik, nem indokolatlanok a találgatások. Dr. Imre István, a Skála Coop Rt. elnök-vezérigazgató viszont határozottan azt állítja: stabil a cég pénzügyi helyzete. Mivel magyarázza az ellentmondást? - kérdeztük.
- A Skála Coop egy éven belüli
tartozásai 1989-ben még 1 milliárd 545 millió forintot tettek ki, mostanra, azaz a múlt év végére az az összeg 238 millió forintra apadt. Sajátos ellentmondás, amit az 1992-es esztendő mérlege mutat: a kétmilliárd forintos veszteség jelentős része ugyanis papíron keletkezett, 1,7 milliárd forintot ebből a korábbi befektetéseink és követeléseink le-, illetve átértékelése tesz ki. A befektetéseinket eddig - a magyar számviteli szabályok szerint -könyv szerinti értéken, azaz a bekerülési költség alapján tartottuk nyilván.
(Folytatás a 9. oldalon)
Lapzártánk után folytatódott a State De partmentben a reggel elkezdett Christopher-Kozirjev amerikai-orosz tárgyalás, amely azonban csak nyitánya a nagyhatalmak újraegyeztetésének. (Tudósításunk a 3. oldalon)	(Reuter-fotó)
Néhány nagybankunk technikailag fizetésképtelen
-állítja a Financial Times
Nem a fizetésképtelenségen, hanem annak „technikai” minősítésén, azaz a számítások módján van a hangsúly, s ez „semmit nem jelent” -vélekedett egy magyar bankfelügyeleti szakember annak a brit sajtóhírnek a kapcsán, miszerint technikai fizetésképtelenség fenyeget magyar bankokat.
A cikk is arról beszél, hogy a fizetésképtelenséget a nyugati, úgymond nemzetközi módszerek szerinti banki számvitel esetén lehetne kimondani, célozva egyben arra is, hogy a magyar számviteli törvény csak többé-kevésbé felel meg a nemzetközileg elfogadott szabványnak. A nem realizált hitelkamatokat a magyar számvitel szerint például el lehet számolni.
Nemcsak a bankok készülnek fel arra, hogy elébe menjenek a fenyegető potenciális veszélyeknek - például,
hogy mit kell tenni, ha az adósok nem törlesztik a hiteleket -, hanem a pénzügyi vezetés is. A veszélyt csökkenti, az esetleges kár semlegesítését szolgálja a hitelkonszolidáció, illetve szükség esetén a tőkebevonás is - derült ki a névtelenségbe burkolózó magasrangú illetékes szavaiból, aki ugyanakkor elismerte, hogy a bankok saját forrásai nem nyújtanak az összes veszélyre, problémára fedezetet.
Szerinte azonban teljesen alaptalan és helytelen a brit lap pánikkeltése, amit az nem véletlenül időzítettek e napokra: több bankukban most készülnek a közgyűlésre. Az, hogy bankjaink némelyikének gondjai vannak és lehetnek, szerinte egyébként is közismert.
A Financial Times a Magyar Hitelbankot és a Kereskedelmi Bankot említi „technikailag fizetésképtelennek”.
(k. g.)
A szigetközi munkák nem legalizálják a C variánst
Valószínűleg kezdeményezik a választási küszöb emelését
(Munkatársunktól)
A kabinet csütörtöki ülésén első olvasatban megtárgyalta a választó-jogi törvény és az alkotmány ahhoz kapcsolódó módosítására vonatkozó előterjesztést, de mivel további szakértői egyeztetéseket látott szükségesnek, ezért visszaadta az indítványt a belügyi tárcának. A miniszterek várhatóan a jövő héten visszatérnek e témára, majd - tekintettel arra, hogy kétharmados törvényről van szó -
azonnal hatpárti egyeztetésre bocsátják a javaslatot - jelentette be Juhász Judit a csütörtöki szóvivői tájékoztatón.
A módosító törvényjavaslat több pontját tekintve még nem egységes a kormány álláspontja. Vitatott többek között, hogy munkanapon vagy munkaszüneti napon rendezzék a választást, illetve, hogy legyen-e időközi választás avagy sem.
(Folytatás az 5. oldalon)
Fővárosi közgyűlés: díszpolgári cím Kővágó Józsefnek
A vonaljegy 25, a buszbérlet 1100 forint
(Munkatársunktól)
A főváros tegnapi közgyűlése ünnepi percekkel kezdődött. Az Amerikából hazalátogató Kővágó József, volt budapesti polgármester most személyesen is átvehette Demszky Gábor főpolgármestertől díszpolgári címét, amelyet még tavaly novemberben ítélt meg számára a képviselőtestület. Kővágó József saját tapasztalatára hivatkozva úgy vélte, hogy a fővárosban és lakosságában olyan csodálatos alkotóerők rejlenek, amelyekre csak tisztelettel lehet nézni. Budapest egykori -1945-ben, illetve az 1956-os forrada-
lom idején hivatalban levő - polgár-mestere ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy „a politikai harcok kizárólagos vesztese a köztársaság”.
Az érdemi munka során a közgyűlés a várakozásnak megfelelően elfogadta Vécsey Pál SZDSZ-es képviselő azon indítványát, hogy Demszky Gábor főpolgármester, valamint Schneller István, Székely Gábor és Marschall Miklós főpolgármester-helyettesek éves illetményük 65 százalékának megfelelő egyszeri juttatásban részésüljének.
(Folytatás a 5. oldalon)
Hungaro-Pucci kontra fuvarozók
Háború a tilosban parkoló autókért
(Munkatársunktól)
Érik a botrány a tilosban parkoló vagy bármi más okból elszállításra ítélt autók körül. Ezúttal nem a szabálytalankodó, esetleg bajba jutott autósok vagy a sajtó indított hadjáratot, hanem a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége (Fu-vosz). A szervezet főtitkára közel két hónappal ezelőtt lépett először a nyilvánosság elé - segítséget kérve.
(Folytatás a 9. oldalon)
Új osztály a főügyészségen
Megbüntetik a járulékfizetést megszegő vállalatokat
(Munkatársunktól)
A Fővárosi Főügyészségen május elején kezdte meg működését a gazdasági bűnügyek osztálya. Az öt ügyésszel dolgozó részlegnek a megszervezését a közelmúltban hatályba lépett módosított büntető jogszabályok, valamint a gazdasági bűncselekmények számának növekedése tette szükségessé.
(Folytatás a 5. oldalon)
1571
Keresse fel standunkat az Industrie '93-en, május 34-30. között. Standszám:
A pavilen, 308/b.