﻿Sikeresek piacainkon a svájci befektetők
Mellékletünk az I-VIII. oldalon
i Magyar Nemzet
Sütő András levele Csoóri Sándorhoz
Ara: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
KEDD, 1993. május 25., LVI. évfolyam, 120. szám
Biztatást várunk az EK csúcsértekezletétől
- hangoztatta Antall József Koppenhágában
(M unkatársunktól)
KOPPENHÁGA - „Konkrét és biztató nyilatkozatra számítunk” az Európai Közösség júniusi csúcstalálkozójától a visegrádi országok csatlakozási esélyeiről - jelentette ki Antall József a Magyar Nemzet kérdésére koppenhágai nemzetközi sajtó-értekezletén, amelyen a magyar kormányfő összegezte hivatalos dániai látogatásának első napját, ismertette tárgyalását Rasmussen miniszter-elnökkel.
A magyar kormányfő a hétfő délutáni dán-magyar miniszterelnöki találkozó után a Christians-borg-palotában tartott tájékoztatóján lapunk kérdésére, hogy Poul Nyrup Rasmussennel folytatott eszmecseréin szóba került-e az EK
várható üzenete a kelet-európai országok csatlakozási feltételeiről, Antall József kifejtette: a júniusi EK-csúcs napirendjén szereplő nyilatkozattól azt várjuk, tükrözze az elhatározottságot, hogy belátható időn belül - még ebben az évtizedben - számíthatunk a teljes jogú tagságra, továbbá állítson világos feltételrendszert a dokumentum a csatlakozásról. A kormányfő hozzáfűzte, hogy reményeink szerint kedvező üzenetet kapnak a visegrádi csoport országai. A miniszterelnök azt is elmondotta, hogy hazánk további vámkönnyítéseket tart szükségesnek az EK részéről, ugyanis exportunk több mint fele már ma is a közösség tagállamaiba irányul.
(Folytatás a 3. oldalon)
„A NATO társult tagságra a honvédség nincs előkészítve”
- véli Kőszegvári Tibor ezredes
(Munkatársunktól)
Az Észak-atlanti Közgyűlés tavaszi ülésszakán Magyarország azzal a javaslattal állt elő: hozzák létre a NATO társult tagságának intézményét - derül ki az MTI közleményéből. Mint arról már lapunkban tegnap is hírt adtunk, Csáti György, a testület berlini tavaszi ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke hét végi nyilatkozatában elmondta: hazánk javasolja, hogy vezessék be a NATO társult tagságának intézményét, úgy, hogy Oroszország biztonsági érdekeit ne sértsék. A delegáció vezetője arról is beszélt, hogy a különböző beszélge-
téseken a javaslatot illetően fogadó-készséget tapasztalt, s 1995 hangzott el olyan évként, amikor a társult tagság intézményét be lehetne vezetni. Leginkább az angolok és németek támogatják a NATO-illetékesség kiterjesztésének átmeneti formáját.
Az Észak-atlanti Közgyűlés -mint az közismert - a NATO-hoz közel álló, ám annak szerves részét nem képező véleményformáló fórum. A testület korábban csak a NATO-országok parlamenti képviselőiből állt, a berlini ülésszakon azonban a közép- és kelet-európai tagokkal és megfigyelőkkel együtt már 29 küldöttség 500 tagja vett részt.
(Folytatás a 5. oldalon)
Csendesek a délszláv frontok
Diplomáciai csatározások
ÚJVIDÉK - A diplomáciai csű-rés-csavarásba már belefáradt Kis-Jugoszláviában minden nagyobb lelkesedés nélkül fogadták a washingtoni kompromisszumot, mintha nem lenne meg minden okuk az elégedettségre. A szerb és a jugoszláv vezetést ugyanis egy kicsit át is ejtették. Rákényszerí-tették a Vance-Owen-béketerv „lelkes” támogatására, ami miatt Belgrád szembe találta magát a boszniai szer-bek vezéreivel, s nem titok: Milosevics veszíteni kezdi az ellenőrzést Kara-dzsics és Mladics felett, akik pedig most ragyogó sikert könyvelhetnek el. Európa is dörzsölheti tenyerét, Oroszország szintén elégedett, Amerika pedig, lemondva a keményebb fellépésről, szépen, okosan visszalépett, hogy Clintonék - ígéretükhöz híven - a gazdasági problémákkal foglalkozzanak. S ők is elégedettek. Cserébe az európaiak és az oroszok egy lépéssel eltávolodtak a tengerentúlon bírált Vance-Owen-tervtől, amely már úgyis halálra van ítélve. Minden szempontból jó diplomáciai üzletet csinállak tehát Washingtonban. Főleg, ami a szövetségesi kapcsolatokat illeti. Most jutottak csak el oda, hogy a megvalósíthatóság szempontjából annál jobb a terv, minél közelebb áll a szerb állásponthoz, illetve a „realitáshoz”.
(Folytatás a 3. oldalon)
Boszniai szerb katonák pihenőt tartanak
Áfa-emelés?
Még az idén végrehajtják az 1994 januárjára tervezett forgalmiadó-eme-lést, ha az ezt tartalmazó javaslatot a pótköltségvetés vitájakor a páriánként elfogadja. A csütörtökön a kormány elé kerülő pótköltségvetési törvény tervezet szerint ugyanis az idáig hatszázalékos áfa-kulccsal szereplő termékek forgalmi adója tíz százalékra emelkedik - tudta meg a Magyar Nemzet.
(Folytatás a 9. oldalon)
Gettók Boszniában
Bismarck és társai kétségtelenül bátrabban, ha nem is feltétlenül bölcsebben bántak a Balkánnal. S bár eszükbe sem jutott önálló országot csinálni Boszniából, a berlini béke legalább nem hozott létre muzulmán rezervátumokat. Avagy inkább -védett városoknak becézett gettókat. Christopher és kollegái - egymás terveit kölcsönösen megvétózva - nem tudtak ennél jobb közös nevezőt találni. Az oly régóta várt nagyhatalmi hadműveletből „menteni a menthetőt" akció lett. S ha netán valóban elérné is immár bevallottan korlátozott célját, s véget vetne a vérontásnak, a „washingtoni békére" aligha lesznek büszkék megkötői. Bismarck korában mindenesetre nem a nagyhatalmak szoktak volt kapitulálni.
Márpedig aligha vitatható, kivált Izetbegovics háborgása és Karadzsics dicsérete hallatán, hogy a „befagyasztás" akkor is belenyugvás a szerb hódításba, ha a nagyhatalmak a „kemé-
nyebb intézkedések" fenyegetésének fügefalevelével takarnák el tehetetlenségüket. Hiszen a komoly katonai beavatkozást elvetők tudják a legjobban, hogy azok a gettók igazában úgy lehetnek biztonságosak, ha a boszniai szerbek -megkapván nagyjából, amit akartak - abbahagyják az ostromokat. S miért is ne tennék, hiszen eddig is volt rendszer, sajnos, őrültségükben: folytatva a városok lövöldözését, az őrzőket is támadnák, s vele netán mégiscsak kiprovokálnák azt, amit egyelőre sikerült elhárítaniuk, az amerikai légicsapásokat. Gyaníthatóan jól sejtették a gettótervet pár hete még elutasító washingtoni kormánykörökben, hogy Boszniában be kell majd rendezkedni több évtizedes „ciprusi" védőőrizetre.
Paradox módon amúgy biztató lehetne ez a Moszkvától a nyugat-európai fővárosokon át Washingtonig terjedő, az amerikai hírközlésben immár csak szövetségként emlegetett összefogás. A
balkáni rendteremtési szándék, a háborút Bosznia határainál - az oly sikeres hidegháborús kifejezéssel - „feltartóztatni" ígérő eltökéltség. Másfél évvel ezelőtt ennyi is elegendő lett volna. Szintén az elmúlt korszak szavával „elrettentésnek". Ámde félő, hogy Európa és főként keleti fertályának potenciális „erős emberei" nemcsak felfigyeltek a nagyhatalmi erőtlenségre, hanem - hagyományosan - még túlzó következtetéseket is levonnak abból, hogy a század eleji „Teddy" Roosevelttel ellentétben Clinton hangosan beszél és kis botot ráz. A Nagy-Szerbia egyeseket vonzó látványa még idegesí-tőbbé teszi a földrészünkön összezsugorodó „Kis-Amerikát". Köny-nyen előfordulhat, hogy az amúgy is habozó Clintont a balkáni hadműveletről e békeműveletre rá-beszélők több sikerrel jártak, mint a Kreml évtizedes igyekvése az „Yankee go home" jelszóval.
Avar János
Keleti gyáriparosok Csopakon
Magángazdaság, széles polgársággal
Kijev, Minszk, Moszkva és Alma-Ata után hétfőn Csopakon kezdte meg konferenciáját a FÁK és a volt keleti blokk több országának gyáriparosszövetségeiből alakult Gyáriparosok és Vállalkozók Nemzetközi Szövetsége. A szervezet - miként az MTI jelentette - a tagországok közötti kapcsolatok építését tűzte ki célul. Szeretnék megakadályozni a gazdasági helyzet további romlását a hatalmas térségben.
A közeli kis országok hamarabb találják meg az együttműködést,, mint a Nyugathoz kapcsolódást. Jól példázzák ezt a szlovák, a szlovén, a román és a horvát vállalatokkal erő-
södő kapcsolataink - hangsúlyozta Széles Gábor. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke szerint alapvetően segíti a régió vállalatainak együttműködését az egy éve létrehozott Ipari Köpontok Nemzetközi Szövetsége. Hozzátette: ez azért bír nagy jelentőséggel, mert termékeinkkel, technológiánkkal nehéz lesz betömi a nyugati piacokra. Széles Gábor hangsúlyozta, hogy e nemzetközi szövetség nem egyfajta „mini" KGST, hanem olyan szövetség, amelynek a gazdasági élet szereplői érzik szükségességét.
(Folytatás a 9. oldalon)
Megnőtt az érdeklődés az óhaza iránt
Magyar konzulok Amerika nyolc nagyvárosában
(Tudósítónktól)
Floridában egy jótékonysági rendezvényen - ahol az amerikai magyarok jeles képviselői is jelen voltak - László Balázst, Magyarország New York-i főkonzulját frissen szerzett tapasztalatairól kérdeztük. Elmondotta többek között: az Egyesült Államok plurális társadalom, az ott élő magyarság ugyanolyan megosztott, különböző rétegeket, felfogásokat, vallásokat képviselnek, akárcsak az országban.
- Az elmúlt negyven év összetartó
eleme és ereje az volt, mondotta a főkonzul, hogy a hazai kommunizmussal, a magyar nép megszállásával, alávetettségével szembenálltak, elutasították. Ahogy megkeződött a rendszerváltozás, szinte követelményként tűzték ki az amerikai magyarok, hogy felvegyék a kapcsolatot az óhazával. Egyes csoportok könnyebben, simábban nyíltak ki Magyarország felé, együttműködéseket, látogatásokat kezdeményeztek, míg mások bizalma még nem teljes a régi hazájuk iránt.
(Folytatás a 4. oldalon)
Balladur reformvonata
2. oldal
Fellendülés külföldi tőkével
Vendégünk Zwack Péter
8. oldal
Mérnökképzés
franciául
Universitas rovat a 10. oldalon
Díjkiosztás
Cannes-ban
A hétfőn véget ért 46. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon két film nyerte el a legjobb filmnek járó Arany Pálma-díjat: az új-zélandi rendezőnő, Jane Campion Zongoralecke és a kínai Csen Kaige Viszontlátásra, ágyasom című alkotása egyaránt a legmagasabb kitüntetésben részesült. A legjobb rendező a brit Mike Leigh lett a Meztelenül című filmért, a legjobb női filmszínésznő díját pedig Holly Hunter kapta meg, aki a fesztivál nagy sikere, az Arany Pálmával jutalmazott új-zélandi filmben egy nérna nőt alakított. A legjobb férfi alakítás díját a Meztelenül főszereplője, Dávid Thewlis kapta meg. A zsűri nagydíját Wim Wenders nyerte el, az Oly távol és mégis oly közel című alkotásáért. Két filmet külön-díjban részesítettek: Hu Hsziao-csien tajvani rendező A bábjátékos című alkotását és Ken Loach brit rendező Kőeső című művét.
Bővítik Ferihegy 2-t
(Munkatársunktól)
Lapunk értesülései szerint az utóbbi időben a Ferihegy 1 és Ferihegy 2 repülőtéren többször előfordult, hogy az érkező utasok sorban állásra és hosszabb várakozásra kényszerültek. A nyári szezon beindulása előtt Rigó Károly határőrezredest, határforgalmi igazgatót kérdeztük arról, hogy mennyire készültek fel a várható forgalomnövekedésre.
(Folytatás a 5. oldalon)
Két forinttal drágul a benzin júniustól
Átlagosan két forinttal drágul a Magyar Olaj- és Gázipari Részvény-társaság (MÓL Rt.) tulajdonában lévő FOR-töltőállomásoknál és az új MOL-kutaknál a motorbenzinek ára. Június 1-jén nulla órától a 98-as oktánszámú benzin a jelenlegi 74,50 helyett 76,50 forintba, a 92-es oktánszámú üzemanyag 71,50 helyett 74 forintba kerül majd. A 95-ös ólmozatlan benzin literjéért 71,50 helyett 73,50, a 91-es oktánszámú benzin literjéért pedig 69,50 helyett 71,50 forintot kell fizetni.
AZ ÜZLET AZ, AMIHEZ ÉRTÜNK.
J,IrÍXSEIEKTRO - A HOZZÁADOTT ÉRTÉK
Keresse fel standunkat az Industrie '93-on, május 24-30. között. Standszám:
A pavilon, 308/b.