﻿US 25.
oben
zet.
‘n
"n cint. ||
■* '*M| .
-jvH4.
“V**
■AVJ4 I
(! 'mm
■kH
WtlíB
^|P
uic*.
M|i|
iát
***** gv»
•! rw»ÉHt ■'f.ttUOH no. nakéai 4ibéi nytí-
«* <f) iáitok **k
tfflíé
át?
-ikrfidm.
. 'utá&fr art nem mi-J* <tád»-.jatt**
' .i/vUJlBjlfl'
, ,v/uar««
ítrff.N»*
j.HjÜU ti i
■	:n \tptti*
■	■■;*,ö Mdft
. v.igorfkM
jyi iuwym
ljWa u4MÍ a totók -I
ah*
/áa bet**'
fcívltai*
fJcUlKkl*
.,KfotdÉ** k „kenet*
t^iucukí^
h0rf fd*f ,U*jnosofc ff
iuí. *®
(h*W«>
dben
,rulíl**§ A *
,,d&
mi &
i «**§■
ü*ör #
/ vrr/"^
,2ií
■'kten
r/0ft{flnr
‘usté»fr
ljko<í4
„ rf*
j Szigorúan ellenőrzött I copyright
A szerzői jogvédelemről Nemzetközi kitekint 1 összeállításunk a 12. oldalon 1
A szegénypolitika nem vezet eredményre 7. oldal
Magyar Nemzet
Színes
TELEMAGAZIN
melléklettel
Ára: 25 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
SZERDA, 1993. május 26., LVI. évfolyam, 121. szám
Szavazások Kambodzsában
az trr>£ égiszé alatt rendezett, kambodzsai választásokat a lehető legnagyobb szervezettség és rend jellemzi. így foglalta össze véleményét Béki Gabriella magyar országgyűlési képviselő, aki a mintegy 900 fős nemzetközi megfigyelőcsoport tagjaként rész vesz a kambodzsai választások ellenőrzésében. Kambodzsában kedd estig a névjegyzékbe vett választók hetven százaléka leadta szavazatát.
(Reuter-fotó)
Székházügyek
„Kényszerházasság” jött létre a Fidesz és az MDF között
Oroszország még az ősszel választ
- mondta lapunknak Arkagyij Volszkij
(Munkatársunktól)
Csopakon tartotta kétnapos konferenciáját a Gyáriparosok és Vállalkozók Nemzetközi Kongresszusa, amely rendezvényen részt vett Arkagyij Volszkij, az Oroszországi Gyáriparosok Szövetségének elnöke is. Volszkij, az egykori szovjet ökölvívóbajnok - azt követően, hogy a KGB-főnökből SZKP-főtitkárrá lett Andropov egyik legbizalmasabb munkatársa volt, s azon három ember közé tartozott, akik utolsó napjaiban még a kórházba is bejáratosak voltak a főtitkárhoz - hosszú éveken keresztül volt az SZKP ipari ügyekkel foglalkozó osztályvezetője volt. Innen származnak kapcsolatai, gazdasági és politikai befolyása is, valamint abból a két évből, amikor Gorbacsov karabahi megbízottja volt.
(Folytatás a 3. oldalon.
Beszámolónk a csopaki tanácskozásról a 9. oldalon)
Külföldi eredetű sertéspestis
Indokolatlan az újabb hústilalom
(Munkatársunktól)
Magyar kamionok tucatjai, sertéshúsok száztonnái akadtak el az utóbbi napokban a közös piaci országok határain. Ezért a Földművelésügyi Minisztérium állategészségügyi főosztálya az MTI közvetítésével figyelmeztette tegnap a hazai húsfeldolgozókat és -kereskedőket: ne indítsanak útba sem élő sertésből, sem készítményekből álló szállítmányokat.
(Folytatás a 9. oldalon)
Tízmilliárd forintos keret
Közalkalmazotti
béremelés
Sikerült elosztani a nyolcszáz-tízezer közalkalmazott, köztisztviselő bérfejlesztésére fordítható tízmilliárd forintos keretösszeget, amely a társadalombiztosítási járulékok levonását követően ténylegesen hat és fél milliárd forint. Ezt a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa jelentette az A/77-nek.
(Folytatás a 4. oldalon)
(Munkatársunktól)
Tudatos és célzatos kiszivárogtatásnak nevezte Horváth Balázs (MDF) azokat a sajtóközleményeket, amelyekben a keddi napon a Fidesz és az MDF székházeladási akciójáról számoltak be.
Laptársaink információi szerint a kormány egy háromezres, úgynevezett titkos határozatával 1992 decemberében két értékes ingatlant jut-| tatott az MDF-nek és a Fidesznek.
Az egyiket az V. kerület Váci utca 38. szám alatti volt tiszti kaszinó épületét az ingatlanbejegyzések alapján a két tulajdonos párt eladta. A sajtó az új tulajdonosra, a Magyar Külkereskedelmi Bankra, és az MDF legfelsőbb vezetésére hivatkozott, amikor kiszivárgott információkat közölt: ezek szerint a két párt összesen 1,5 milliárd forintot kapott az épületért.
(Folytatás az 5. oldalon)
Ki adja a bankot?
Azt, hogy a magyar bank-rendszerrel nincs minden rendben, már régóta sejtjük. Az évi rendes ereaményfel-osztó közgyűléseken ez be is bizonyosodott, ugyanis előfordult, hogy nem volt mit felosztani, hanem a veszteség finanszírozásának mikéntjéről kellett dönteni a tulajdonosoknak. A pénzintézetek vezetése a csődhullámot és a hitelkonszolidációt teszi felelőssé a nehéz év miatt. De mind a csődhullám, mind a hitelkonszolidáció olyan tennivalókat ad, amelyet már nem lehetett tovább halogatni. A gazdaság életképessé tételének fontos eseménye volt a csődtörvény elfogadása, a kétes kinnlevőségek pedig olyan méreteket öltöttek a banki portfóliákban, amelyek a hitelezés normális rendszerét ásták alá.
Ma már a világ közvéleménye is tudomást szerzett a ma-
rr bankrendszer állapotáról.
szigorúan titkos" minősítést nyert vnágbanki felmérés nyilvá-
nosságra került sorai szerint: a magyarországi bankrendszer képtelen finanszírozni az ország átalakulását az államszocializmusból a piacgazdaságba. Ez ma már a döntéshozók számára is nyilvánvaló, mára már nyílt titok, hogy a hitelkonszolidáció újabb fordulójára van szükség, amelynek magában kell foglalnia a mérlegek átfogó rendezését.
Sokáig sikerült eltitkolni a roblémákaf. Most már azonban iába hivatkozik a kormány és a bankok vezetése a tényfeltáró újságíró szakmai felkészületlenségére, a közelgő bankprivatizációk előtt a világsajtóban megjelenő cikkek hatására nagy pénzektől eshet el a költségvetés. Ki a felelős? Az újságíró vagy azok, akik kérdéseire nem mondták el neki a magyar helyzet sajátosságait, és azt, hogy erre a helyzetre még a legnagyobb jóindulattal sem alkalmazhatók a fejlett világ normái? Majdnem piacgaz-
daságban élünk, amelynek majdnem bankrendszere van. A nagy bankok ugyanis nem mehetnek csődbe, mert az a bankrendszer összeomlását jelentené, amely a fizetési rendszer összeomlásán keresztül maga alá temetné az egész gazdaságot.
A bankok legnagyobb tulajdonosa az állam, az állam legnagyobb gondia, hogyan szabaduljon meg ettől a tulajdonrésztől. A bankok eladása újabb lökést adhatna a privatizációnak, hiszen az ebből befolyó összeg milliárdos nagyságrendű - dollárban. A titkolódzás kétes útja pedig ezt az összeget csökkentheti. De mikor fogják megérteni a magyar bankárok, hogy a jó kapcsolatot a közvéleménnyel nem nagy gálaestek szolgálják a legjobban, amelyeknek rő attrakciója az, hogy a vezérigazgató trónszéken, fején koronával, királyi palástban és kezében jogarral ereszkedik alá a szájtátó tömegbe?
Czirják Imre
Magyarország az atlanti érdekszférába tartozik
-jelentette ki Antall József Koppenhágában
(Munkatársunktól) KOPPENHÁGA - Tág értelemben Magyarország már ma is beletartozik az Észak-atlanti Szövetség érdekszférájába, ez a legfőbb biztosíték biztonságunkra, s ezt a magatartást a tárgyalópartnereink is megerősítették -jelentette ki Antall József a Magyar Nemzet kérdésére a koppenhágai látogatásának második napját értékelő tájékoztatón.
A magyar miniszterelnök dániai látogatásának utolsó napján a koppenhágai parlamentben találkozott a Folketing elnökével, Henning Ras-mussennel, s megbeszélést folytatott
(Tudósítónktól)
NEW YORK - E program az erővel és etnikai tisztogatással ki-kényszerített status quo elfogadásának tűnik - tudatja véleményét a szombati öthatalmi akciótervről ötvenegy iszlám országnak az ENSZ székhelyén körözött, „kiábrándultságuknak” hangot adó nyilatkozata. Leszervezeti békéerők féltésével indokolt „tartózkodás” az igazi, vagyis az ENSZ-alapokmányt katonai lépésekkel is érvényesítő akciótól lényegében beletörődés a „szerb zárolásba”, s ennek Bosznia határain jóval túlmenő következményei lesznek: „bátorítja az agressziót nemcsak a Balkán többi részén, hanem a világ sok más térségében, ahol kis és sebezhető államok él-
a dán törvényhozás külügyi bizottságának tagjaival is. Antall József a koppenhágai nagyköveti rezidencián a magyar sajtónak tartott tájékoztatóján elmondta, hogy keddi megbeszélésein is azt tapasztalta: a dán parlamenti pártok egyetértenek európai törekvéseinkkel, s a saját eszközeikkel támogatják is közeledési folyamatunkat. A miniszterelnök példaként említette, hogy Poul Rasmussen kormányfő még hétfőn este konzultált portugál illetékesekkel, elősegítendő az EK társulási egyezményünk lisszaboni ratifikálását.
(Folytatás a 3. oldalon)
nek együtt nagyobb és erősebb szomszédokkal”. Ezért az öthatalmi terv elfogadása a Biztonsági Tanácsban az iszlám tömb szerint mind a BT, mind nagyhatalmi állandó tagjai „hitelét rongálná”. Ehelyett a tagállamok e félszázas csoportja ismét sürgeti a bosnyák fegyverembargó feloldását, a boszniai „igazságtalan fait accöftipli elvetését”, s nem mellékesen rriás országok, közte az övéik befogadását az ottani ENSZ-erők kötelékébe, azoknak pedig felhatalmazást és eszközöket adva az erélyes fellépésre. Ha a BT erre nem képes, az iszlám tömb újfent az ENSZ-közgyűlés sürgős egybehívását szorgalmazná, ami azonban eddig nem volt egyéb egykét napos panaszfórumnál.
(Folytatás a 3. oldalon)
MA
Magyar képviselők a NATO társult tagságról
2. oldal
Másfélszeresére
nőttek
a szociális kiadások
8.	oldal
Botrányok nélkül lezárult
az előprivatizáció
9.	oldal
Volt egyszer egy Horváth-kert
11. oldal
Ellenszegülő állampolgárok
Nehéz
a végrehajtóknak
(Munkatársunktól)
Munkaerőhiánnyal küszködik a Budapesti Bíróság végrehajtó irodája, hiszen elvétve jelentkeztek csak végrehajtónak. Nem hálás szakma, s ráadásul nincs igazán megfizetve. Csupán havi 15-20 ezer forint bruttó alapfizetéssel tudjuk alkalmazni a jelentkezőket - nyilatkozta lapunknak Gáspár Miklós, az iroda vezetője.
(Folytatás a 4. oldalon)
Iszlám országok „kiábrándult” nyilatkozata
ENSZ-lázongás a nagyhatalmak Bosznia-terve ellen
Szabó Iván:
Nem tervezzük a gyes és a gyed megszüntetését
(Munkatársunktól)
Sokan a szívükhöz kaptak, amikor egyik reggeli laptársunk híradását olvasták, miszerint a Pénzügymi-nisztréium a gyed és a gyes megszüntetését tervezi.
- Kérem, nyugtassa meg az olvasóinkat, vagy rémítse meg őket még jobban. Tényleg megszűnnek ezek az ellátások? - kérdeztük Szabó Iván pénzügyminisztert.
(Folytatás az 5. oldalon)
Frekvenciatörvény Göncz Árpád az Alkotmánybíróság véleményét kéri
(Munkatársunktól)
Göncz Árpád köztársasági elnök a frekvenciagazdálkodásról szóló törvényt aláírás előtt véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak - ezt Faragó András szóvivő, a köz-társasági elnök sajtóirodájának vezetője jelentette be tegnap a parlamentben, ismertetve az erről szóló közleményt. Göncz Árpád indítványában a műsorszórás, a frekvenciák kijelölése, a rádió, távközlési szolgálat rendkívüli állapotban, szükségállapotban és az állampolgárok életét, vagyonbiztonságát veszélyeztető helyzetekben előírt átmeneti szabályozás alkotmányossági szempontból történő felülvizsgálatát kérte.
(Folytatás az 5. oldalon)
Kitüntették Solti Györgyöt
A miniszterelnök javaslatára a Magyar Köztársaság elnöke művészi életművé-
ért, különösen Bartók zenéjének nemzetközi elismertetéséért Solti mesternek a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csil tetőst adományozta. Az elismerést Göncz Árpád kedden adta át
Nándorfehérvári termében. Az eseményen jelen volt John A. Birch, Nagy-Britan-nia magyarországi nagykövete. Délelőtt Solti György az Operaház zenekarának élén Mozart A varázsfuvola című operájának nyitányát vezényelte, tanította - bámulatos hévvel és energiával. „Jöjjetek! Hosszabban! Nézzetek rám!" -adta a mester az instrukciókat. „Kedvesem, én már ötven éve csinálom, és még mindig boldog vagyok, hogy muzsikálhatok. Ilyen szép zenét játszani öröm!" -fordul oda egyik hegedűséhez, amikor a lankaatság legkisebb jeleit is tapasztalja. C az a karmester, aki valóban szárnyakat ad muzsikusainak.	(d. m.)
Havran Zoltán felvétele