﻿A szlovák külügyminiszter Pozsony politikájáról
Mm Nemzet
Interjúnk a 7. oldalon
Kereszténység és liberalizmus: politikai és eszmei
Ara: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
PÉNTEK, 1993. május 28., LVI. évfolyam, 123. szám
Október elsejétől változik az áfa?
Pártközi egyeztetés a választási törvényről
(Munkatársunktól)
A kabinet megtárgyalta és elfogadta a/ idei pótköltségvetésről szóló törvényjavaslatot. Miután egyetértett a költségvetés általános tartalékának felhasználására kidolgozott javaslattal, úgy döntött, hogy az általános tartalékból hatmilliárd forintot zárol. Az idei költségvetési hiány finanszírozásának módjára vonatkozóan a kabinet javaslatot terjeszt az Ország-gyűlés elé. Ebben az szerepel, hogy a harmincmilliárd forint többlethiány finanszírozására egy évnél hosszabb lejáratú államkötvényt kellene kibocsátani. Ezzel a 160 milliárd forint -MNB speciális értékpapírokat is magában foglaló - kötvénykibocsátási felhatalmazás 190 milliárd forintra módosul. Az elfogadott pótköltségvetés-tervezet előirányozza az áfa rendszerében tervezett változások ez év október 1-jei bevezetését úgy, hogy a bevételi többlet fele kompenzációs célokat szolgáljon.
A kormány 1992 júliusában nyújtotta be az Országgyűléshez a
nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvényjavaslatot, amely módosítja az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényt, időközben elkészült a külföldön élő magyar állampolgárok választójogáról szóló törvénytervezet, ennek bevezetéséhez azonban az alkotmány módosítása szükséges. A képviselők választásáról szóló törvény módosításának javaslata több változtatást tartalmaz. Az időközi választások rendszerének módosításánál háromféle javaslat szerepel: évente egy alkalommal kerüljön sor pótválasztásra, egy ciklus alatt - a félidőben - egyszeri lehetőséget biztosítson vagy ne legyen pótválasztásra lehetőség. A jegyzők számára a tervezet szerint kötelező lenne minden év december 15-ével a választói névjegyzék összeállítása. A javaslatban szerepel, hogy készüljenek új szavazólapok a külföldön élők és a hazai választópolgárok szavazásához.
(Folytatás az 5. oldalon)
Debreczeni József és Elek István, az MDF liberális szárnyának tagjai tegnap délelőtt a szerdán történt „békítő tárgyalásról” tájékoztatták a sajtó képviselőit. Igaz, szerdán megegyeztek abban, hogy a megbeszélésről sem Antall József miniszterelnök, pártelnök, sem Für Lajos akkori ügyvezető elnök, sem Debreczeniék nem nyilatkoznak. A megállapodás úgy szólt, hogy a történteket Lezsák Sándor alelnök mondja el a sajtónak. Elek és Debreczeni szerint azonban Lezsák szerdán előtérbe helyezte szubjektív megítélését az üggyel kapcsolatban, ezért tartotta szükségesnek a két képviselő, hogy külön tájékoztassák a sajtót.
Debreczeni elmondta: a szerdai vita szinte kizárólag a Csurka-féle szárnyhoz való viszony körül forgott. Az MDF centruma, a kormányt képviselő politikusok ismét Csurka fejére olvasták mindazon politikai lépéseit, amelyek elfogadhatatlanok egy párton belül. Debreczeni szerint is-
Mostar ismét lángokban áll
Kis-Jugoszláviát visszavetette az egy éve bevezetett szankció
Jlem vállaljuk az áldozati bárány szerepét”
A liberálisok szerint szükségszerű a Csurka-szárny kiválása
mét nyilvánvalóvá vált, hogy a Csur-ka-féle politika egyértelműen kormányellenes. A szerda délutáni megbeszélésen Csurkának ismét feltették
a kérdést, hajlandó-e politikáján változtatni és a kormányt támogatni. Csurka válasza az volt, hogy ha a kormány radikális változtatást hajt végre a politikájában, akkor ő is változtatni fog.
(Folytatás az 5. oldalon)
ÚJVIDÉK - Párhuzamosan azzal, hogy a kiábrándult és elkeseredett bosnyák vezetőség ismét szorgalmazta a kéksisakosok távozását, a boszniai frontokon nagy hevességgel újultak ki a harcok, amelyeket nagyobbrészt a friss erőkkel feltöltött bosnyák alakulatok kezdeményeznek. Szerb és hor-vát források is arról számoltak be, hogy felerősödött muzulmán támadásoknak vannak kitéve. Mostar is ismét lángokban áll. A horvát rádió arról adott hírt, hogy a néhány napos viszonylagos tűzszünet után ismét utcai harc dühöng a füstös városban, a nehézfegyverek és aknavetők pedig folytatják a pusztítást, rombolást. Ezt megelőzően szerdán este még sikerült egy részleges fogolycsrét lebonyolítani. Vitéznél sem sikerült elhallgattatni a fegyvereket. De lőnek Dobojnál, Maglajnál, Teslicnél. Szarajevó sem kivétel, jóllehet, nagyobb összetűzések a fővárosban nem voltak. Aki teheti, menekül. A Srna boszniai szerb hírügynökség a macedónok és a szer-bek evakuálásáról jelentett. A Tanjug jugoszláv hírügynökség a boszniai
A Le Monde Für döntéséről
(Tudósítónktól)
PÁRIZS - A francia lapok közül elsőként a Le Monde számolt be az újabb budapesti belpolitikai fejleményekről. „Szakadás fenyegeti a demokrata fórumot" című cikkében Yves-Michel Rióin budapesti tudósító Fürt az „MDF történelmi személyiségeként” értékeli, távozását ügyvezető elnöki pozíciójából „meglepetésnek” mondja. Azért dobta be a törülközőt - íija -, mert „nem tudta fenntartani a párt egységét”, amelyet a „demagóg képviselő, Csurka István vezette szélsőségesek” és az Antall József körül tömörülő centristák között kirobbant ellentét fenyeget. Riols szerint Antall dilemmája az, hogy Csurka kizárásával a „párt szétesését provokálhatja ki”, ha viszont nem a kizárás mellett dönt, „túsza n rád a szélsőjobboldalnak". Bármint alakul is a helyzet - állítja Riols -, Antall „taktikájának a csődjét” mutatja; azért tartotta bent a pártjában Csurkát, hogy elszigetelje, de a párt esetleges szétesése „a kormány stabilitását fenyegeti”. Antall pozíciója „soha nem látszott ilyen törékenynek”, mert saját jobbszámya és koalíciós partnerei is bírálják. „A kormányfő játéktere igen szűk” - vélekedik a francia újságíró.
(martin)
A politikai drámák iránt vonzódóknak igencsak kedvében jár ezekben a napokban a legnagyobb kormányzó párt. Hogy ki minek látja a politika össznépi színpadára kivitt előadást, ízlés, beállítottság, pártállás dolga. Én úgy vélem, nem dráma, ami előttünk zajlik, hanem a modern politika egyik köznapi jelensége, még ha nekünk nem is volt módunk mimdehhez hozzászokni. S miért is ne izgulnánk, hiszen nem akárkik mennek ölre, hanem fontos kormánypozíciókat betöltő emberek.
Mégsem kell Isten irgalmáért imádkoznunk nekünk, egyáltalán nem olyan szegény magyaroknak; nem 1526-ot, de még csak nem is 1944-et vagy 1956-ot írunk, s nem az oszmán, a német vagy a muszka áll az ország kapujában, legfeljebb egy másik pártkoalíció, ráadásul valószínűleg még a joggal ijedősöknek, a
Mi a tét?
koncot féltőknek sincs okuk a pánikra, a fordulat nem ígérkezik szuperszonikus sebességűnek.
A kormánypárt esetleges szétszakadása természetesen az ország jövője szempontjából sem közömbös. A veszélyt sem lebecsülni, sem eltúlozni nem érdemes. A kormány - ha tovább gyengülve is - ettől még a helyén maradhat, talán jobban hajlik a kompromisszumosabb politizálásra, ami a társadalomnak biztosan nem volna ellenére és kárára sem. Ha mégis kormányválsághoz vezetne az MDF szétzilálódása, arra is megvannak a parlamentáris demokráciák veszélyelhárító és önvédő szabályai, még ha az intézmények nálunk csenevészebbek is a nyugati demokráciákénál. Aligha ingatná meg alapjaiban a demokráciát, ha netán új kormányfő és új csapata igazgatná az ország sorsát a választásokig hátralevő egy
esztendőben. A politikusokon, < hatalmon nagyon sok múlik, de nem minden. S ha horribile dictu előre kellene hozni a választásokat, akkor sem a parlament és a parlamentarizmus épületét fenyegetné az összedőlés veszélye.
Cseppet sem kívánatos és örvendetes az MDF-en belüli viszály, de az elfedett konfliktusok foglyának lenni semmivel sem üd-vösebb, mint tisztázni a tisztázan-dókat, akár kisebb megrázkódtatások árán is. Akármilyen irányt vesznek is az események, az MDF-en belüli felgyorsult folyamat : kárörömmel, se mély szomorúsággal nem kell hogy eltöltse azt, aki ahelyett, hogy múló koalíciós felállásokban, pártképződményekben és dagályos frazeológiákban gondolkodna, az igazi tétnek: egy működőképes társadalom megszületésének szurkol. Tudva, hogy ennek több útja lehetséges.
Javorniczky István
■JQSl
szerb katonai forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy a muzulmánok Sreb-renicánál tüzet nyitottak az Unprofor kanadai zászlóaljára.
A nemzetközi bíróság felállítása után a figyelem most az úgynevezett védett övezetek létrehozása felé for-
Léphaft Pál rajza dúlt. A muzulmánok okkal tartanak attól, hogy ezekből az övezetekből végül is valamiféle rezervátumok lesznek, s megvalósul Bosznia felosztása. Erre vonatkozólag hangzott is el már javaslat.
(Folytatás a 3. oldalon)
PM-előrejelzés a gazdaságról
A váltnál gyorsabb az infláció
Nem valószínű, hogy’az idén Magyarország hazai összterméke, a GDP növekedni fog. Sokkal inkább az várható, hogy csupán a tavalyi szintet éri el, illetve 2-3 százalékos csökkenés is elképzelhető. A fizetési mérlegben az egyensúlyi állapot helyett passzívum várható, s a fogyasztói áremelkedés pedig elérheti a 20-22 Százalékot.
Mindezt a Pénzügyminisztérium legújabb elemezése állapítja meg, melyről az MTI tudósít. A minisztéri-
umban az első negyedéves információk alapján arra a megállapításra jutottak, hogy a magyar gazdaság 1993-ban az ez évre kidolgozott programtól eltérő pályán indult meg. A leglátványosabb eltérés a külkereskedelemben jelentkezik. Nem számítanak a szakértők arra, hogy bővül a kivitel, legjobb esetben is a tavalyi szintet érheti el az export, de elképzelhető, hogy attól 5 százalékkal elmarad.
(Folytatás a 9. oldalon)
Az MNB léphet
Ismét forintleértékelés?
(Munkatársunktól)
A közeljövőben nem várható forintleértékelés - nyilatkozta lapunknak Bódy László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A kérdés nincs napirenden, bár a forint felértékelődését és az export-import szerkezetet alakulását állandóan elemzik a szakemberek. Mivel a legutóbbi árfolyamigazításról a kormány döntött, most a jegybank léphet, ötszázalékos határig. Az év végéig esedékes leértékelések nagyságáról még kár volna találgatásokba bocsátkozni, de több kisebb lépés várható a kevés drasztikus helyett.
(Munkatársunktól)
Kié a Magyar Televízió? - tették fel a „költői kérdést” válaszra sem várva csütörtök délután a tévé Szabadság téri székházában az új vezetők: Nahlik Gábor alelnök, Feledy Péter hírigazgató, Pécsik Ilona kereskedelmi igazgató, Hajdufy Miklós művészeti igazgató, valamint Kocsis L. Mihály műsorigazgató, majd közös közleményüket olvasta fel P. Szabó József, az MTV főmunkatársa, akit évtizedek óta az egyik legkitűnőbb bemondóként tart számon a közönség. E közlemény, amelynek tömörített változata lapunk 11. oldalán olvasható, cég- és személyneveket, valamint részletes gazdasági mutatókat nem adva ismerteti azt a „szerződésekbe betonozott” állapotot, amely az MTV-t pillanatnyilag jellemzi, s
A lengyel politika érettségi vizsgája
2.	oldal
Vészterhes jövőt jósol Haszbulatov
3.	oldal
Nagy Sándor a nyugdíjemelésről és a változó játékszabályokról
7. oldal
A déli autópálya kulisszatitkai
9.	oldal
Vizet kap a Velencei-tó
10.	oldal
Az árfolyam és a külkereskedelmi mérleg kapcsolatáról az alelnök elmondta: A leértékelés önmagában nem oldhatja meg a külkereskedelmi gondokat. Ha nincs elég exportképes áru vagy hiányoznak a külpiacok, hiába változik az árfolyam. Az is megfontolandó, hogy az importnak egy része nem váltható ki belföldi termeléssel, amelynek drágulásán keresztül a forintleértékelés további inflációt gerjeszt. Az árszínvonal kézben tartása pedig a Magyar Nemzeti Bank egyik legfontosabb feladata.
Bebetonozott szerződések között a Magyar Televízió
amelyen az előző televíziós vezetőség örökül hagyott rájuk. Ezután az újságírók kérdései nyomán felvázo-lódott a június 28-án életbe lépő új, nem végleges, csak „nyárinak” nevezett műsorrend, amely a közönség igényeit és a hazai televíziózás jó hagyományait igyekszik szolgálni.
Kizárólag anyagi okok miatt szünetelteti adásait a Tv 1 hajnali, közérzeti hírműsora, A Reggel. Havonta 26-27 millió forintba kerül ez a program, a tévé előnytelen anyagi kondícióira való tekintettel ezt a terhet nem tudja vállalni. Helyén hírblokk jelentkezik hajnalonta a Tv 1-en, amely a Falutévé 25 percével kezdődik, a pénzvilágnak szóló 10 perces gazdasági hírösszeállítással, amit reggeli tv-híradó követ.
(Folytatás a 11. oldalon)
A külügyi bizottság nem támogatta a koppenhágai nagykövetjelöltet
(Munkatársunktól)
A Magyar Nemzet értesülése szerint a külügyi bizottság szerdai ülésén a koppenhágai nagykövetjelölt, Sillár Emőke kinevezését nem támogatta. Információink szerint a külügyi bizottságban néhány kormány-párti képviselő is a külügyminiszter volt kabinetfőnöke ellen szavazott, mégpedig azért, mert a nagykövetjelölt nem tett jó benyomást.
(Folytatás a 3. oldalon)
A szombati 32 oldalas Magyar Nemzetből
A történelem nem 1991-ben kezdődött
A politikusok mai nemzedékéből sokan képtelennek bizonyultak t ország vezetésére: ez az orosz demokrácia drámája. így volt ez 1917 februárja után is, ez ismétlődőit meg betveit évvel később -nyilatkozza moszkvai tudósítónknak Alekszandr Jakövlev volt sí jet pártvezető, Gorbacsov egykori bizalmusa.
Csapdahelyzet a hősi ügyben
Szánalmas dolog presztízsvitát folytatni a pusztuló Szigetköz fölött; a természeti környezetet legjobban megóvó, legolcsóbb vízpótlást biztosító és a C változótól legkevésbé véglegesítő megoldást kellene villámgyorsan megvalósítani -mondja a vele készített interjúban Sámsoudi Kiss György, a vízlépcső egykori kormánybiztosa, aki n fél évi önkéntes hallgatás után először szólal meg a sajtóban.
Európa robban?
A XX, század egyik nagy európai tanulsága, hogy minden fejlődésbeli eltérés ellenére felbolydulásaink közösek voltak: külön fejlődtünk, együtt robbantunk - írja Szabó Lajos Mátyás, az ELTE adjunktusa a nemzetállamok újjászületésének legújabb hullámát elemezve.
