﻿A szerencse mostohafia
Interjúnk Posze Lajossal a 7. oldalon
Magyar Nmet
wc n6 £
Színes
TELEMAGAZIN
melléklettel
Ára: 25 Ft
// /
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
SZERDA, 1993. június 9., LVI. évfolyam, 132. szám
Hillary Clintonhoz fordultak jogsegélyért Draskovics ügyvédei
A bosnyák erők bevették Travnikot
ÚJVIDÉK - A bűncselekmények nem tartoznak az emberi szabadságjogok közé. Ezzel a megállapítással válaszolt a szerbiai televízió azokra a külföldi követelésekre, hogy engedjék szabadon Vük Draskovics bebörtönzött ellenzéki vezetőt. S ami még a tévékommentárban elhangzott, bizonyítja, hogy a belgrádi televízió talán még sohasem süllyedt ilyen mélyre. Gúnyosan köszöni meg Mit-terrand-ntsk és Micotakisznak az emberi jogok állása miatti aggodalmát, s tudomására hozza, hogy Belgrádban és Szerbiában mindent ki szabad mondani, le szabad írni, s ebben Szerbia felveheti a versenyt bármelyik európai országgal. A Draskovics házaspárt azonban, állítja a televízió, nem azért zárták be, amit mondott, hanem azért, mert agresszív fenyegetésüket tettekre változtatták.
(Folytatás a 3. oldalon)
Radovan Karadzsics boszniai szerb vezér
Léphaft Pál rajza
Közösségi egyházat kell építeni
Interjú Paskai László bíborossal
(M unkatársunktól)
Sokak szerint az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb változását hozhatja a magyar katolikus egyházban az egyházmegyék halárainak pünkösdkor történt, átfogó módosítása. A magyar püspökök még a januári „ad limina” látogatás előtt felterjesztették a Vatikánba az egyházmegyei határok módosításának többféle változatát, és erről a látogatás alkalmával szóban is tárgyaltak az illetékes hivatalokban. Az írásos felterjesztés és a szóbeli tárgyalás alapján hozta meg a Vatikán mostani döntését. A hívők széles körét érintő döntésről Paskai László bíborost, esztergom-budapesti érseket kérdeztük.
-	Milyen előzményei voltak a változásoknak?
-	Alapvetően szervezeti átalakí-
tásról van szó. Erre azért volt szükség, mert az egyházmegyei határok nem haladtak együtt a népesség alakulásával, területi elhelyezkedésével. Az előzmények régre nyúlnak vissza, a módosítással konkrét tervek formájában már Mindszenty József is foglalkozott, javaslatait el is juttatta a Vatikánba.
-	Az ő akkori javaslatainak mennyire felelnek meg a mai módosítások?
-	Tekintettel arra, hogy a népesség eloszlásában azóta is nagyon sok változás volt, ma ezek nem vehetők át egy az egyben. Ő a kaposvári, nyíregyházi és kecskeméti új egyházmegyék felállítására gondolt, elképzeléseinek egyes elemeit mi is felhasználtuk.
(Folytatás a 4. oldalon)
Szlovák döntés a bősi tárgyalásokról
POZSONY - A pozsonyi kormány kedden meghozta végső politikai és szervezeti döntését a magyar féllel a dunai vízgazdálkodási rendszerről folytatandó tárgyalásokról. Ennek értelmében a szlovák fél szakmai bizottságának a tárgyalásokon abból a tényből kell kiindulnia, hogy Szlovákia továbbra is érvényesnek tartja az 1977-es államközi szerződést s az abban foglaltakat, tehát a szerződésben meghatározott vízmennyiség lehet csak a kiindulási alap. A kormányülés szünetében minderről Ján Lisuch, szlovák külügyi államtitkár tájékoztatta az újságírókat. Elmondta még azt is, a szlovák fél részéről a tárgyalásokat nem az eddigi kormánymegbízott, Dominik Kocin-ger vezeti majd, hanem Miroslav Liska mérnök, aki a vízmű kivitelező vállalatának vízügyi és környezetvédelmi szakembere.
(Folytatás a 3. oldalon)
Kormányulti
Kettő egy ellen. De melyik kettő? A munkavállalók és a kormányzat újabban közelednek egymáshoz, s az egy, a harmadik gyöngül, magányos marad. Olyan ez, mint az ulti. Annyi különbséggel, hogy a kártyánál forgandó a szerencse, a lapjárás véletlenszerű.
A politikai mindent ütő ászt azonban nem a hátára fordított lapok egyikeként osztják ki, hanem láthatóan, mindenki szeme láttára. A kormány osztott: a hetest a munkaadóknak, a tízest a munkavállalóknak, s a legmagasabb értékű kártyát saját magának. Nem véletlenül. A munkaadói érdekképviseletek eddig is fokozatosan gyöngültek. A parlament előtt lévő kamarai törvény pedig egyszerűen erőtlenné teheti őket. A gazdasági hatalom mindinkább egypólusúvá válik. Sőt. A munkáltatók biztosítási képviselői delegálásához kap-
csolódó, egyes törvényhelyeket megváltoztató kormányzati javaslat is napirenden van, most már nem törvényértelmezés, hanem törvénymódosítás formájában - ennek lényege az állami befolyásolási arány legalább egyharmadossá tétele. Egy ilyen döntéssel azonban a T. Ház eltáncolna a Nemzetközi Munkaadói Szervezet normáitól.
Az Érdekegyeztető Tanácsban, ahol az asztalnál a kormányzatnak, a munkavállalóknak és a munkaadóknak terítenek, mostanában ismét nagy trakta lesz. A menü a pót- és az 1994-es költségvetés, az áfa valódi kétkulcsossá tétele, az első kulcs 10 százalékosra emelése, s még csak nem is az ősszel, hanem jóval korábban. Az ősz folyamán nem volt könnyű dolga a kormányzatnak, hiszen bele kellett mennie egy-két alkuba: néhány fontos terméknél végül meg-
maradt a nulla kulcs, a nyolcszázalékos alsó kulcsból pedig hat százalék lett.
Napok, talán hetek kérdése, s a munkaadók szervezetei tovább gyöngülnek, alkalmasint átlényegülnek. Hiszen ami késik, nem múlik: az állam honatyák szavazatait igénybe véve be fogja bizonyítani, hogy ő a legnagyobb munkaadó, szavazati jogot, beleszólási lehetőséget szerez a vállalkozók, a gyáriparosok, a magántőke tulajdonosai mellett, alkalmasint - belülről -azok ellenében. De így legalább csöndben, békében és zökkenők, fölösleges kritika nélkül megy át a költségvetés valamennyi reformjg, átalakítási programja az Érdekegyeztető Tanácson. Ha így történik, fölösleges is lesz e fórum elé terjeszteni a dokumentumokat - rábólintani látatlanban is lehet.
Gergely László
Konzílium a pénzügyminiszterrel a kamarában
Az AV Rt.-nek nincs koncepciója
(M unkatársunktól)
A válságkezelés a tulajdonosi jogokat gyakorló Állami Vagyonkezelő Rt. és az Állami Vagyonügynökség mindmáig hiányzó összehangolt tevékenységét igényli - szögezi le a Magyar Gazdasági Kamara egyik gazdaságpolitikai tézise. Az összesen tizennyolc alapelvet tartalmazó dokumentumot tegnap fogadta el az MGK szövetségi tanácsa.
A testület budapesti ülésén megjelent Szabó Iván is, s mint kiderült: a pénzügyminiszter a kamarásokhoz hasonlóan elégedetlen az ÁV Rt. műkö-
désével. Bejelentette: a kormány két héten belül kívánja áttekinteni az ÁV Rt. privatizációs koncepcióját. Ehhez azonban írásos anyagot kér a társaságtól, eddig ugyanis a koncepció - mint Szabó Iván fogalmazott - „csak száj-hagyomány útján terjedt, mint a csoda-szarvasról szóló legenda”.
Szarvashibának tartja a miniszter azt is, hogy az ÁV Rt. azért nem kíván értékes vállalatrészeket kárpótlási jegyért rendelkezésre bocsátani, mert ez vagyonvesztést jelent. Vagyon nem vész el - mutatott rá a miniszter. Az állami részarány csökke-
nése az állampolgár számára vagyonhoz jutást jelent.
A hitelhez jutásról is tájékoztatta az MGK szövetségi tanácsát a pénzügyi tárca vezetője. Szerinte július közepén - némi feszültség árán - a Valutaalap aláírja a hazánkkal való megállapodást, s ez közvetlenül másfél milliárd dolláros, közvetve ennél nagyobb hitelinjekcióhoz juttatja az országot. E nélkül az IMF-megálla-podás nélkül „semmi jót nem tudok jövendölni a magyar gazdaságnak” -fogalmazott Szabó Iván.
(Folytatás a 9. oldalon)
Az SZDSZ nemet mond a pótköltségvetésre
Hová tűnt az állami tartalék?
(Munkatársunktól)
A kormány az első félévben nagyrészt elköltötte a 13,5 milliárd forintos tartalékkeretét. Ahogy Soós Károly Attila, szabaddemokrata képviselő, a parlament költségvetési bizottságának elnöke állítja: ennek egy része a bevételkieséseket pótolta, de egy nagy része az úgynevezett „háromezres" határozatok pénzügyi fedezetére szolgált.
Az államháztartási törvény lehetővé teszi, hogy a bevételkiesések és esetleges többletkiadások fedezésére tartalékot képezzen a kormány. Ennek az összege 1993-ban 13 milliárd forint. Sajnos ez a tartalékkeret kimerült: részben azért, mert a
pénzügyi kormányzat irreális terveket fogalmazott meg az év elején, másrészt, mert lassú a privatizáció. Soós Károly Attila szerint ez megdöbbentő, hiszen egy felelős kormánynak be kellene látnia, hogy csak olyan pénzt költhet el, amivel rendelkezik.
A lyukak betömködése mellett a kormány a tartalékkeretből finanszírozta a „háromezres” határozatait, például a Hungária Televízió kétmilliárd forintját vagy a Magyar Televíziónak átutalt 1,2 milliárd forintot. Az általános tartalék félmilliárd forint kivételével teljesen eltűnt. Ez elég kellemetlen a kormány számára, hiszen nem maradt olyan pénze, amit szabadon felhasználhatna - állítja az ellenzéki képviselő.
(Folytatás az 5. oldalon)
Az áfa bevezetése nehéz helyzetbe hozza a kórházakat
Tíz százalékkal emelkednek a gyógyszerárak
(Munkatársunktól)
Tavaly 40,2 milliárd forintot fordított a társadalombiztosítás gyógyszerár-támogatásra, a lakosság tízmil-liárd forintot költött gyógyszerekre. Az idei első négy hónap adatai szerint az elmúlt évekhez hasonlóan idén sem lesz elegendő a társadalombiztosítás gyógyszerkerete, akár nyolc-tíz-milliárd forint hiány is elképzelhető. A társadalombiztosítás értesüléseink
szerint ennek ellenére nem tervez jelentős áremelést, mert úgy vélik, a lakosság jelentős rétegei tovább már nem terhelhetők, mert a forint 1,9 százalékos leértékelése mellett a talán már július elsejétől bevezetendő áfa is hatással lesz a betegek kiadásaira. Az eddig nullaszázalékos forgalmi adó helyett egy csapásra tíz százalékkal drágítják a gyógyszereket.
(Folytatás a 4. oldalon)
Gyógyfürdők félgőzön
Jelentős kedvezményt kapnak a nyugdíjasok a fővárosban
(Munkatársunktól)
Hatvanhét százalékkal esett vissza idén a fővárosi gyógyfürdők kihasználtsága, s a bevétel is 76 százalékkal maradt el a tavalyitól - ez csak májusban 20 millió forintos bevételkiesést jelentett. Az Országos T ársadalombiztosítási	Főigazgató-
ságnak idén egyetlen fillérrel sem nőtt a gyógyfürdőzők támogatására szolgáló kerete, holott az elmúlt évben jelentősen megnövekedtek a fürdőzés rezsiköltségei. A március elsején életbelépett rendelettel a társadalombiztosító azt szerette volna elérni,
hogy a csökkent reálértékű támogatás mellett a valóban rászorulók jussanak hozzá a szolgáltatáshoz. A gyógyfür-dősök szerint a rendelet rend helyett káoszt okozott; mint mondták, ettől nem gyógyulhatott meg a betegek 60-70 százaléka. A keddi sajtótájékoztatón Matejka Zsuzsanna, az OTF illetékese elmondta: jelenleg háromféle gyógyfürdőutalványt írhatnak fel az orvosok. A fekete és a zöld ingyenes, a piros színű utalványnál azonban a betegnek ki kell fizetni a szolgáltatás árának egy részét.
(Folytatás a 4. oldalon)
Vizsgálat az Alitalia ellen Malév: a földi személyzet is elégedetlen
(Munkatársunktól)
A pilóták érdekeit képviselő Hunalpán kívül ma a földi személyzet jelentős részének nevében fellépő Malév Tagszer\’ezetek Szövetsége is tárgyalóasztalhoz ül, hogy érvényt szerezzen akaratának a légitársaság vezetőivel szemben.
(Folytatás a 9. oldalon)
150 millió dolláros kötvénykibocsátás Az MNB teljesítette hitelfelvételi tervét
(Munkatársunktól)
Két év óta először az idén májusban bocsátott ki az MNB Eurodollár kötvényt, amellyel kapcsolatos dokumentumokat tegnap írták alá Budapesten. Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke lapunk kérdésére elmondta: az idén már a négy legnagyobb hitelpiacon sikerült kötvényt kibocsátani. A mostani 150 millió dolláros hitelfelvétellel az MNB teljesítette az ez évi - mintegy kétmilliárd dolláros - hiteltervét. A következő félévben már az 1994-es év finanszírozása kerül előtérbe.
(Folytatás a 9. oldalon)
MA
Autóbuszcsere
4. oldal
Eckhardt Tibor és Pethó' Sándor
6. oldal
Bűnüldözés és katasztrófaelhárítás
8. oldal
Délszláv esélyek
12. oldal
T
befe
mert Biztonságos - mert az adóalapból levonható - mert 3 év alatt töhéjét megduplázhatja
a QUAESTOR Értékpapír, a Magyar Külkereskedelmi Bank, az Agrobank, az Ibusz Bank,
az Iparbankház, az OTP Bank, 19 brókerház és 101 takarékszövetkezet kijelölt fiókjaiban
Telefon 135-1562, / 135-1564, / (52)311-364, / (36)311-764, / (96)316-940, / (72)442-049, / (62)325-978, / (88)326-023
TALLE
Befektetési Jegy