﻿7. oldal
«RE
Europcar El
'<»<»<»
Ára: 19,50 Ft
Aggasztóan romlik a magyar nők egészsége
Magyar Nemzet
Kriminalexpo ’93
Színre lép a nyomozó bíró Rács helyett biztonsági fóliát Irányított bevetés
// /
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
CSÜTÖRTÖK, 1993. június 10., LVI. évfolyam, 133. szám
Enyhülhet a húsembargó
(T udósítónktól)
PÁRIZS - A tervek szerint csütörtökön ismét összeül az Európai Közösség állandó állategészség-ügyi bizottsága, hogy egyebek mellett megtárgyalja a magyar helyzetet is. Néhány hete két szabolcsi faluban észleltek sertéspestist, s ezért május 21. óla hazánkból nem szabad élő sertést és sertéshúskészítményeket a közösség tagországaiba exportálni. Jól értesült brüsszeli körökben azt várták, hogy a bizottság javasolni fogja, az embargót szűkítsék le az érinteti menyére. A kiviteli stop elrendelése óta magyar illetékesek bírálták az EK eljárását, túl szigorúnak minősítvén az egész országra kiterjedő embargót, s arra célozván, hogy a stop nem független a közösségi tagállamokban fölhalmozódott húskészletektől, a sertéshús-túltermeléstől.
(m. j.)
Hatvanötmilliárd forint értékpapírokból A tervezetnél kevesebb bevétel
A
Ismét a térségben a nemzetközi közvetítők
Muzulmán-horvát csaták Boszniában

A muzulmánok elől menekülő horvát katonák megadják magukat a szerbeknek (Tudósításunk a 3. oldalon)
(Reuter-fotóJ
A Kossuth-ház nem lesz politikai harcok terepe
Elmaradt Zacsekék washingtoni előadása
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Reggeli keretében találkozott washingtoni külképviseletünkön, Tar Pál nagykövet jelenlétében néhány magyar szervezet képviselőivel az Amerikát járó kis csoport: Zacsek Gyula és Szilasy György MDF-es képviselők, valamint Pongrátz Gergely. Az Egyesült Államokban - máris hazai viharokat kiváltó - előadásokat tartó politikusok Floridából érkeztek a fővárosba, ahonnan Bostonba tartottak. Elmaradt ugyanis tervezett előadásuk a Kossuth-házban, amely elzárkózott a kérés elől. Miként lapunknak Dózsa György, az intézményt fenntartó Amerikai Magyar Református Egyesület elnöke elmondta, nem kívánják a hazai politikai harcok terepévé tenni intézményük épületét. - Mi távol akarjuk magunkat tartani a választások előtti csatározásoktól, nem kívánunk bevatkozni a magyarországi politikai harcokba, semlegesek óhajtunk maradni - mondta az unió-szerte húszezer, többnyire már Ame-
rikában született tagot számláló egyesület elnöke. Közbevetésünkre, hogy pár hete a Kossuth-házban tartott a helyi magyaroknak előadást Martonyi államtitkár és Wachsler fideszes képviselő, Dózsa lakonikusan közölte: „az volt az utolsó”. Annyit árult el csupán, hogy „többen” is kérték Zacsekék előadása színhelyének az épületet, viszont lapunk értesülése szerint az egyesület számos levelet kapott egyházaktól és egyletektől, amelyek sürgetik a magyarországi politikai vendégjárás „visszafogását”.
A nagykövetség viszont még ennyit sem árult el a szerdai reggeliről, amelyen - mint közölték -„egyik fél sem kívánta a sajtó jelenlétét”, miként mondanivalójuk sem volt számára. Csak annyit sikerült megtudni, hogy „néhány” fővárosi magyar jelent meg a reggelin, amelyen a külképviselet munkatársaival és a hazai vendégekkel együtt mintegy tucatnyian vettek részt.
(Folytatás a 3. oldalon)
Még mindig vannak ellenzők a HM-en belül?
Több milliárdba kerülnek a MIG-ek hazánknak
A központi költségvetés hiánya május végére elérte a 93,7 milliárd forintot, ami 22,7 milliárd forinttal több, mint áprilisban - tudtuk meg a Pénzügyminisztériumban. Ez a hiány a 338,7 milliárdos bevétel és a 432,4 milliárdos kiadás különbözeiéként alakult ki.
A társasági adóbevételek és a pénzintézetek befizetései messze elmaradtak az előirányzattól. Sőt, a bankok kétmilliárd forintos befizetésük mellett több mint négymilliárd forintnyi, korábban befizett adót igényeltek vissza. A lakossági befizetések 85 milliárd forintot tettek ki, ami az előirányzottnak 41 százaléka.
Az illetékesek úgy vélik, hogy a kiegyensúlyozott gazdálkodás feltételei adottak. A hiányt - mint korábban is - az értékpapír-kibocsátásból és a forgóalap felhasználásából fedezte a költségvetés. Az értékpapír-kibocsátásból a költségvetés az év első öt hónapjában 65 milliárd forinthoz jutott.
(v. i.)
(Munkatársunktól)
Még mindig komoly erők próbálják megakadályozni a magyar Honvédelmi Minisztériumon és a hivatásos állományon belül azt, hogy hazánk MIG-29-eseket kapjon. Bár az ellenzők hangja kétségtelenül csitult, mióta az első szintű döntés megszületett az ügyben, még mindig hallatszanak kifogások - ezt Nagy András szabaddemokrata képviselő jelentette ki lapunknak.
Ismeretes: a kormány - mint azt Für Lajos még a múlt héten munkatársunknak elmondta - a tervek szerint mai ülésén tárgyalta volna az orosz fegyverszállítások ügyét. A napirendi pontok között azonban nem szerepel a téma.
Nagy András az ellenállás hátte-
rében két okot lát. Az egyik a félelem attól, hogy Magyarország katonailag ismét az orosz politikai és gazdasági helyzettől függhet majd. A másik emberi: „én is szívesebben utazom tanulmányútra Arizonába, mint a sztyeppére" - utalt a képviselő a MIG-ek helyett az utóbbi időkben többször is ajánlott nyugati géptípusokra. A honvédelmi bizottság tagja egyúttal értetlenségének is hangot adott, hiszen - mutatott rá - sem F-16-osokra, sem más nyugati harci repülőgépekre nem lenne pénze a költségvetésnek.
A képviselő a továbbiakban azt is hangsúlyozta: a látszattal ellentétben a repülőgép-szállítások súlyos anyagi terhet jelentenek az országnak.
(Folytatás az 5. oldalon)
Mandátumvadászat
Nyolc nappal a határidő lejárta előtt semmivel sem biztosabb, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok megalakulnak, mint a választások reggelén. A sikeres és nagyarányú MSZOSZ-győzel-met hozó szavazás után fordulatokban bővelkedő politikai küzdelem indult meg a munkáltatók képviselői helyeiért.
A törvény szerint ugyanis csak a munkavállalók képviselőit választják, a munkaadók mandátumait egymás között osztják fel az Érdekegyeztető Tanács tagjai. A gona éppen itt van, a költségvetési szféra munkaadói nem fogadták el a paritásos alapon nekik juttatandó képviselői helyeket. Arra hivatkoztak, hogy a költségvetés a legnagyobb járulékfizető ma Magyarországon, ezért több hely illeti meg, mint egy néhány vállalkozót tömörítő szövetséget. A települési önkormányzatokban érdekelt Fidesz és az MDF képviselői ennek érdekében közösen kívánják módosítani a törvényt, egyenlősdi helyett járulékfizetéssel arányos képviseletet szeretnének bevezetni. A leghatározottabban éppen
a szocialista párt tiltakozik ez ellen, növekvő kormánybefolyástól tartva. Csehák Judit és Kósáné Kovács Magda szerint képviselő-csoportjuk az obstrukció adta lehetőséggel is élni kíván. Ha június 18-ig a parlament nem fogadja el a törvényt, akkor a kép viselők megbízólevelét a régi szabályok szerint kell kiosztani. A szocialista képviselők bíznak abban, hogy addig a verseny-szféra munkáltatóinak sikerül megegyezni a költségvetési szervekkel A szocialista párti lépésre készen áll már a koalíciós válasz: a kormány nem tűr obstruk-ciót, a mindössze két paragrafusból álló módosító indítványhoz, úgy vélik, lehetetlen annyi módosító indítványt beterjeszteni, hogy azt a koalíciós többségű bizottságok ne tárgyalnák és szavaznák meg. Természetesen ennek ellenére is akadályozhatják a törvényhozást, a végeredmény azonban kérdéses, hiszen szinte biztosra vehető, hogy törvénymódosítás hiányában a közalkalmazottak továbbra sem fogadják el a felkínált mandátumokat, s így fennmarad a patthelyzet. A sok hűhó a nyugdíj-biztosítási önkor-
mányzatnál hat helyért, az egészségbiztosításnál pedig nyolc helyért folyik a lehetséges 18, illetve 22 mandátumból. A javaslat eredetileg logikusnak tűnt, hiszen a járulékfizetés aránya objektív mérce lenne. Igaz, sokak számára meglehetősen kellemetlen eredménnyel zárult volna, hiszen jól tudjuk, a versenyszféra egyes tagjai nemcsak az adók, de a tb-iárulékok lenyelésében is „jeleskednek". Mára azonban kiderült, technikailag megvalósíthatatlan a járulékarányos képviselet, mert a tb ilyen rövid idő alatt nem tudja összesíteni, ki mennyit fizet. így csak a verseny- és a költségvetési szféra befizetéseinek arányát lehet átvinni a mandátumokra.
Valóban felállnak-e az önkormányzatok a választások után 30 nappal, ma még nem látható tisztán. Holott szakértők szerint nemcsak az első közgyűlésre, hanem az önkormányzatok szövetségre lépésére is mielőbb sort kellene keríteni, hogy a képviselők ne csak kívülről nézhessék a társadalombiztosítással kapcsolatos politikai ütközeteket.
Élő Anita
Malév: ma még van esély az egyezségre
Meghirdették a figyelmeztető sztrájkot
(Munkatársunktól)
Nem vezetett eredményre az a háromórás tárgyalás, amelyre tegnap került sor a Malév, valamint a légitársaság érdek-képviseleteinek vezetői között.
Mint ismeretes, az elmúlt hét közepén a Magyar Közforgalmi Pilóták Egyesülete (Hunalpa) bejelen-
tette: amennyiben a vállalat vezetése nem teljesíti követeléseit, az úgynevezett hajózó állomány sztrájkolni fog. A hét végére azonban a légi-társaságnál működő érdekképviseletek közös közleményt adtak ki. Ebben tudatták: felismerték a vállalat vezetésének azon szándékát, hogy megossza és egymással szemben kijátssza a szakszervezeteket,
így a közös fellépés mellett döntöttek. Ennek eredményeképp a Hunalpa mellett a többi érdekképviselet is tárgyalóasztalhoz ült. A kollektív szerződés és a munkaidő-pihenőidő kérdésének rendezése ugyan szóba került, a tárgyalás egyetlen fő témája azonban a bérfejlesztés mértéke volt.
(Folytatás a 12. oldalon)
Jelentések az alagútból
Szétzilálódott gazdaságban nincs növekedés
(Munkatársunktól)
A magyar gazdaságot a következő „lég-"ek jellemezték a múlt évben: a leggyengébb láncszem az agrárgazdaság volt, a legnagyobb sikert a negatív reálkamatok ellenére növekvő megtakarítások jelentették, ugyanakkor a legnagyobb kudarc, hogy a megtakarításokat el is költötték. Az év legnagyobb melléfogása a 69 milliárdra tervezett, ám ennek a háromszorosát elérő költségvetési deficit volt, a legnagyobb merészség pedig a kormány idei gazdasági prognó-
(Munkatársunktól)
A parlament még a nyári szünet előtt tető alá akarja hozni a lakás-törvényt. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló törvényjavaslat a tulajdonosok és az önkormányzatok felháborodását váltotta ki. Az önkormányzati privatizációról és a lakásgazdálkodás gondjairól kérdezem a VII. kerületi polgármestert, Faragó Jánost.
- Felháborítónak tartom, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségek eladását a privatizáció zászlajára akarják tűzni - mondja a polgár-mester. - Ezek a helyiségek önkormányzati tulajdonban vannak. Erre az a mi válaszunk, hogy pillanatnyi-
zisához, valamint a Valutaalapnak ennek alapján tett ígéretekhez kellett - fogalmazott Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. munkatársa, a Jelentések az alagútból című kiadvány újabb kötetének elkészülte alkalmából tartott sajtótákoztatón.
A Pénzügykutató Rt. szakemberei ezúttal tizenegy tanulmány alapján vonták le sommás ítéletüket: a kormány pragmatikus gazdaságiigazgatási offenzívája megbicsaklott, korábbi lélektani előnye elveszett.
(Folytatás a 12. oldalon)
lag az üzlethelyiségek eladására moratóriumot rendelünk el.
-	Ezek szerint ön az önkormányzati (volt állami) tulajdon és nem a magántulajdon híve lenne?
-	Ellenkezőleg. Én a tiszta magán-tulajdon híve vagyok. Nem vagyok ellene az üzlethelyiségek eladásának, csak fizessék meg tisztességgel. Szabadpiaci árakban gondolkozunk, viszont preferálni kívánunk bizonyos szakmákat, szolgáltatásokat. Vannak például kihalóban lévő szakmák, művelőik forgalmi érték alatt vehetnék meg az üzlethelyiségeket. Az értékesítésnek két lehetőségét látom: egyszer a készpénzben való eladást, illetve megvételt, másrészt pedig a lízingelést.
(Folytatás a 4. oldalon)
X s/ombali .12 oldalas .>lagvar i\rm/.rIhői
A bőrünkből nem tudunk kibújni
A kapitalista fényes esetekről, a párttilkárokből lett menedzserekről, a rendi és a polgári világ évszázados harcáról fejti ki nézeteit a vele készített interjúban Szelényi Iván; valamint arról, hogy ma a hazai polgárságnak támogatásra volna szüksége, nem pedig versenyre.
Felfedezőik Szindbáddol a „zöld szigetekre”
Marha pecsenye	tárkonyos
gombával, török koibászkák mus-láros hagymasalátával, lúrógom-hóc „mifelénk módra” - ilyesmivel invitálja riporterünk az olvasókat ismert kertvendéglőkbe; ám e „zöld szigetekről” az első nyilatkozó kevésbé hívogatóan kezdte káosz van itt és kínlódás!
Szereti-e az értelmiség a demokráciát?
Az értelmiség viszonya a demokráciához igen ellentmondásos; vonzódik ugyan az eszméjéhez, ám mint működő politikai rendszert nem szereti. Csalódott benne, mert a sokat emlegetett, hőn óhajtott „valódi” demokrácia nem is létezik, csak „evilági” van, az meg hízony olykor kiábrándító - írja publicisztikájában Körösényi András politológus.
Erzsébetvárosi lakásprivatizáció
Az életveszélyes házakat nehéz eladni