﻿11 US 18,
'l*rKhn' ^vált jj
1 4 -ze.
'/lelt
'<tf.
* cé«* 'k%i
!u,«ji • »ror.
-*táró-
)!»öm
*IC$* I
1 ‘geti
‘'fiúm.
íJrna
4<lyj
hud*. ‘Un t*.
tus!
^fhUSR. í’uvíí uu. nk-Hetjj /erdá#
,nl 19c/*f Jn/*i 4g
Kof >«ui
íhiKhci<|
■> -ildtt tru
"
4 ‘ 4njn. ■: K|d
-	--epek
*	•n«ím
•	ndh* úridat
-	* >roí|-icf icii^k . 140
*k*f.
■ ..mJet
4 tctvte
■ kJl hí-
ileum
‘ uniói
' .í/in u
•	(*n>ü»»-v )w íiam
nkkum
«niM
j \yí- ] an Sok-í • cp«5 uí helyei*
4t 1*12).
-n Mii
nairt *JÓ-c /ck Ifi
ínnirtJd
•	. .há/ÉI
ffl
,	4«
3BS9
Napi rovatunk a 12. oldalon!
Továbbra is rejtélyes Dubcek tragédiája is. oidai
Magyar Nemzet
Ára: 25 Ft
Nagyobb amerikai részvételt terveznek Clinton beletörődne Bosznia felosztásába
(Tudósítónktól)
WASHINGTON - Előnyben részesítettem volna a többnemzetiségű államot Boszniában, ám amennyiben maguk a felek, beleértve a boszniai kormányt, beleegyeznek, igazán és őszintén beleegyeznek egy más megoldásba, az Egyesült Államok is nagyon komolyan kénytelen megfontolni azt - adta értésre Clinton elnök beletörődését Bosznia hármas felosztásába és - az árulkodó szóismétléssel - saját kételyeit, hogy a bosnyákok ezt minden kényszer nélkül tennék.
(Folytatás a 3. oldalon)
Kormányjavaslat az adózás szigorításáról
Az eltitkolt jövedelem 200-250 milliárd forint
(M unkatársunktól)
Az adózás rendjéről szóló törvény módosítására azért van szükség, hogy az eltitkolt jövedelmeket a legális csatornába tereljük, gyarapítva ezzel a kincstárat, megteremtve az igazságos és egyenlő teherviselést, valamint a versenysemlegességet - jelentette be Becker Pál pénzügyi államtitkár a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. A módosítási javaslatot viszonylag hosz-szú előkészítési folyamat előzte meg, és történt egy hatpárti beszélgetés is -hallhattuk. Becker Pál a módosítás három alapelvét emelte ki, miszerint valós dolgokat kell megoldani, végrehajtható megoldásokat kell keresni, és figyelembe kell venni az adott kapacitásokat. Az utóbbi azt jelenti, hogy nem tervezik az APEH bővítését, bár ehhez hozzátette: míg Hollandiában ti-::enötczren dolgoznak az ellenőrző hivatalokban, addig Magyarországon mindössze hétezren. Az államtitkár szerint, ha a javaslatot a parlament elfogadja, akkor az új adózási rend a teljesítményre fogja ösztönözni a vállalkozókat. Ugyanakkor „egy nagy hal kiesett a hálóból” - fogalmazott Becker, ugyanis az APEH-nek szerettek volna nyomozati hatáskört adni, ami a mai jogszabályi keretek között nem lehetséges. Szerinte ezt majd a készülő rendőrségi törvényben kell biztosítani.
(Folytatás az 5. oldalon)
ss /
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
Még csak közlemény sem született a helyszíni szemléről
Maradtak az álláspontok Bősről
A dunai vízlépcsőrendszer kérdéseivel foglalkozó parlamenti bizottság tagjai - szlovák partnereikkel együtt - kétnapos látogatáson tekintették meg az eddigi építkezések következményeit, Felvételünkön Ásványráró közelében
(MTI-fotó)
POZSONY- Két napig próbálták egymást meggyőzni a szlovák és magyar parlamenti szakértői csoport tagjai saját igazukról a bősi vízmű után kialakult helyzetről, s az áldatlan állapot megoldásának lehetőségeiről, mindhiába. Annak ellenére, hogy a kérdésben kötelezettséget vállaltak már tavaly Londonban, to-
vábbá a Hágai Nemzetközi Bírósághoz benyújtott beadványukban, a csütörtöki terepszemle és az azt követő pozsonyi tárgyalások, illetve a pénteki csesztei (Castá-Papiemicky) megbeszélések egy millimétemyit sem közelítettek az álláspontokon.
Ahogy a sajtótájékoztatón Pozsonyban a két delegáció nyilatkozott,
ennek egyszerű oka van: a szlovák kormány a múlt héten úgy döntött, a hágai bíróság döntéséig számára egyetlen érvényes dokumentum van, mégpedig az 1977-es szerződés. Ez, mint ismeretes, a Duna régi medrének vízellátását minimum 50, maximum 200 köbméter vízben határozza meg.
(Folytatás a 3. oldalon)
A fillér két-három évig marad
Hétfőtől új pénzérmék
(Munkatársunktól) Új pénzérmék kerülnek forgalomba, amelyek a régieket váltják fel. Persze csak azokat, amelyeket nem tüntet el az infláció. A jegybank elnöke, Bőd Péter Ákos szerint néhány éven belül mind a számvitelből, mind az utcai forgalomból kikopnak a tíz- és húszfilléresek.
Hétfőtől kerülnek forgalomba az új 5, 10, 50 és 100 forintos pénzérmék - jelentették be tegnap a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatóján. Az érmék anyaga elsősorban réz és
nikkel, de az ötforintos cinket is tartalmaz. Bőd Péter Ákos, az MNB elnöke elmondta: az új érmék kibocsátása a két éve elkezdődött pénzcsere következő szakasza, és hamarosan megkezdődik az új bankjegysorozatok nyomtatása. Ez az új sorozat hét címletből áll majd, és a ma ismertek mellett lesz még két- és tízezres bankó. A tervek szerint a régi érmék még két-három évig forgalomban maradnak, addig fokozatosan állítják át az automatákat.
Bódy László, az MNB alelnöke a Magyar Nemzet kérdésére elmondta: egyelőre nem szándékoznak kivonni a forgalomból a filléreket.
(Folytatás all. oldalon)
A	tizenketteka hatokról
E
A körülmények szerencsés összejátszásának köszönhetően az EK kop-enhágai csúcstalálkozója vár-atólag tálunk, kelet-európaiakról is szól majd. Ugyanis enyhült a nyomás a tizenketteken, s a dánok úgy is, mint a félévenként továbbvándorló elnökség soros házigazdái, többé nem zárkóznak el az integrációtól, mi több, a brit alsóházban is sikerült le-
gyűrni az euroszkeptikusokat. Teát éppen itt az ideje, hogy a közösség visszataláljon az egysé-
gesülő Európa eszméjéhez, s be-izonyítsa, nogy ismét képes az integráció távlataiban is gondolkodni. És erre mi sem alkalmasabb, mint a már tavaly év végén kilátásba helyezett, s most a legfelsőbb szinten elfogadásra váró politikai nyilatkozat, amely elismeri az EK-hoz már eddig is szerződésekkel kötődő kelet- és közép-európai országok igényét a valamikori tagságra. Körvonalazódik egy új országcsoport, a hatok (a visegrádi négyek, plusz Románia és Bulgária), s nyitva marad a kapu a többiek, mindenekelőtt a baltikumiak és Szlovénia
előtt, hogy a szükséges lépcsőfokokat végigjárva egy meghatározott időpontban csatlakozzanak a közösséghez. Négy évvel a kelet-európai fordulat éve után mindeddig ez a legtöbb, amit az EK hajlandó írásban is rögzíteni az új demokráciák egyenjogúsítása érdekében.
Bizonyára így is nem kevesen lesznek majd, akikben a hosszas vajúdás után megszülető nyilatkozat hiányérzetet kelt. Hiszen a bővülés elvi kereteit a közösség akkor rögzíti, amikor a maast-richti szerződés szentesítése ellenére is egyes tagállamok belső fejlődése mind nehezebben hozható összhangba az egységes Európa alapelveivel, a gazdasági recesszió továbbra is rányomja a bélyegét a térség egészére, s Nyugat-Európa már nem először mond csődöt a délszláv válság kezelésében. Ilyen ráncok mellett szépséafapasznak tűnhet az ezredfordulós közösségi stratégia megfogalmazása. Ráadásul az előszobában toporgó kelet-európaiak némelyike is csalódottan rögzítheti, hogy
egy kalap alá veszik
megint a térség
egészét, nincsenek megnevezett élenjárók és továbbtanulásra utaltak, sőt kijelölt határidő sem a csatlakozási kérelmek elbírálásnak megkezdésére.
Ám be kell látni, hogy a gyorsan változó térség fejlődésének ily mértékű prognosztizálása aligha kérhető számon a közösségtől. Brüsszel nem tehet többet, mint hogy megfogalmazza -s az előzetes várakozások szerint ennek is benne kell lennie a nyilatkozatban - azokat a megítélési szempontokat, amelyek alapján az adott pillanatban majd differenciálni lehet az egyes kérelmek között. Ezekben pedig a hírek szerint éppúgy helyet kap a működő piacgazdaság kiépítése, mint a kisebbségi jogok biztosítása. így a kérelmezői maguk is lemérhetik majd, hogy közelebb kerültek-e kinyilvánított céljukhoz, az EK-tagság-hoz. Brüsszelben pedig a jövőben még több joggal hivatkozhatnak majd arra, hogy nem ők tartják távol a kelet-európaiakat a közösségtől, hanem saját belső fejlődésük alakulása.
Lambert Gábor
Ki futtatja a lóversenyzést? Elgaloppozott privatizáció
(Munkatársunktól)
Lemaradt a honi lóversenyzés a világ változásaiban. Lanyhul a fogadási kedv: tavaly mindössze 640 millió forintot tettek föl tétnek a fogadók a pályák pénztáraiban, bő kétszázmillióval kevesebbet, mint amennyit két évvel korábban, az akkor még inflációval kevésbé sújtott forintjukból kockáztatni mertek az emberek.
(Folytatás all. oldalon)
SZOMBAT, 1993. június 19., LVI. évfolyam, 141. szám
Zacsek és Szilasy amerikai kijelentéseiről
MDF-elnökség: vádak, rágalmak
(Munkatársunktól)
Vádak és rágalmak címmel állás-foglalást tett közzé az MDF elnöke és ügyvezető elnöksége. A június 11-én kelt dokumentumot a párt hetilapja közli legutóbbi számában. Az okmányban - mint az az előszóból kiderül - hiteles forrásokra épülő idézetek szerepelnek, „amelyeket a magnetofonszalag mellett megerősített a jelenleg az Egyesült Államokban velük tartózkodó Székelyhídi Ágoston telefonon adott tájékoztatása is”. Az irat - amely kiskátéra emlékeztető formában készült - Zacsek Gyula és Szilasy György vádjaira felel oly módon,
hogy a két képviselő kijelentéseit is közli. Antall József és az ügyvezető elnökség így - többek között - azokra a mondatokra is reagál, amelyekben Zacsek, illetve Szilasy Jeszenszky Gézát hazugnak, a kormányt hazaárulónak nevezte, s a Hadiipari Hivatal megszüntetésével összefüggésben azzal vádolta, hogy bűncselekményt követett el. Az állásfoglalás idézi Szilasynak azt a megjegyzését is, amelyikben a képviselő Szálasi Ferenc esetleges rehabilitációjáról fejti ki véleményét. A továbbiakban a dokumentumból idézünk részleteket.
(Folytatás az 5. oldalon)
/
Elege lett az AV Rt. vezetőjének
Teleki Pál lemondott
(Munkatársunktól)
Teleki Pál, az ÁV Rt. elnök-vezérigazgatója tegnap benyújtotta lemondását Antall József kormányfőnek, az ÁV Rt. alapítójának. Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság közleménye szerint Teleki Pál megköszönte a miniszterelnök bizalmát, támogatását az ÁV Rt. és személye iránt, valamint az amerikai kormány hozzájárulását ittlétéhez, hogy részt vehessen a magyar gazdaság és demokrácia
építésében, a rendszerváltoztatás végrehajtásában. Megtiszteltetésnek vette, hogy ilyen fontos beosztásban a magyar nép szolgálatában állhatott, és részt vehetett olyan jelentős gazdasági és tulajdonosi szervezet megalapozásában és felépítésében, mint az Állami Vagyonkezelő Rt.
Teleki Pál időlegesen hagyja el Magyarországot, és egyelőre visszatér Amerikába.
(Folytatás all. oldalon)
Nagy Sándor és Sándor László a két elnök
Vihar a tb-önkormányzatok alakuló közgyűlésén
(Munkatársunktól)
Viharos jelenetek, be- és kivonulások kísérték a társadalombiztosítási önkormányzatok pénteki megalakulását. A délelőtt tíz órára, a Villányi úti konferenciaközpontba meghirdetett alakuló közgyűlésről még pénteken reggel sem lehetett tudni, sikeres lesz-e. Az előző napok krónikájához ugyanis hozzátartozik, hogy a költségvetési szervek nem fogadták el a munkáltatói
oldal törvényben rögzített paritásos delegációs elvét, s ehhez bátorítást jelentett nekik a két MDF-es és egy fideszes országgyűlési képviselő törvénymódosító indítványa, amit előzetes nyilatkozataival a népjóléti tárca is támogatott. A módosító indítványt azonban még nem fogadta el a parlament, így a munkaadók megegyezésén múlik, kiket juttatnak mandátumhoz.
(Folytatás az 5. oldalon)
Létminimumebéd a Parlamentben
A szociális problémákra konkrét megoldásokat kell keresni, hogy ne legyen mód felelőtlen demagógiára - mondta Katona Tamás államtitkár azon a „létminimumebéden", amelyet a Miniszterelnöki Hivatal szervezett szociálpolitikai kérdésekről. A résztvevők úgynevezett „létminimumebédet" (burgo-
nyaleves, rakott kel, alma) kaptak, azaz a Miniszterelnöki Hivatal PR-iroda-ja a létminimum-számítók által megállapított normák szerint készült, szerény ebédre hívta meg a jelen lévő politikusokat és újságírókat. Surján László népjóléti miniszter kifejtette: 1990-ben az állam minden 100 forintból 59-ef vett el és fordított kiadásaira, többek között a szociálpolitikára. Jelenleg ez az arány ó8 százalékos. A miniszter szavai szerint ez a kényszerű megoldás tarthatatlan. Új utakat kell találni a szociális problémák megoldására, Surján szerint ehhez az első lépések egyike a szociális törvény.
Havran Zoltán felvétele
Választási prognózisok Honnan szereznek pénzt kampányukra a pártok?
(Munkatársunktól)
Hogy mibe fog kerülni a pártok ’94-es választási kampánya, összegszerűen egyik párt kampányfőnöke, illetve gazdasági szakembere sem tudja megjósolni. Ha az összköltségvetésről esik szó, a becslések milliókról, sőt, néha milliárdokról szólnak. Kiindulási pontként annyi már biztos, hogy 94-ben egy képviselői mandátum megszerzéséhez nem lesz elegendő a négy évvel ezelőtti, 80-100 ezer forint körüli összeg, hiszen csak a televízióban a tízszeresére nőttek a hirdetési díjak. A kampány-főnökök állítják: a jövő évi választások alkalmával nem a pénzre, hanem a pártok programjára kerül a nagyobb hangsúly.
- A költségvetési hozzájárulás mértéke - véli Magyar Bálint - általában a pártok működését képes csak fedezni. A kampányköltségeket más forrásokból kell biztosítanunk. Megfontolandó, hogy a 90-eshez képest 94-ben egy rövidített, költségkímélő kampányt folytassanak a pártok. Az SZDSZ módosító javaslata szerint a választójogi törvény korlátozná a kampányra felhasználandó pénzek mennyiségét. De a korlátozásra van másféle megoldás is.
(Folytatás a 6. oldalon)
- *- i
I
