﻿Szabó Tamás négy ónbírálata a privatizációról
GAZDASÁGI ! MELLÉKLETÜNKBEN:!
Az aszály és a hi telek	§
Gyengélkedő betegellátás Kárpótláspolitika
Ára: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR	HÉTFŐ, 1993. június 21., LVI. évfolyam, 142. szám
Izetbegovics üzent Christophernek
A bosnyák elnök nem utazik el Genfbe
ÚJVIDÉK - Alija Izetbegovics bosnyák elnök nem utazik szerdán Genfbe, a búketárgyalások folytatására - jelentette a szarajevói muzulmán rádió, amely szerint a politikus Ankarából telefonált Warren Christophernek, s az amerikai diplomata puhatolózó kérdésére negatív választ adott. A muzulmán vezető azzal indokolja távolmaradását, hogy „a parlament felhatalmazása nélkül nem tárgyalhat olyan hatalmas döntésekről, mint amilyen Bosznia felosztása”.
Izetbegovics esetleges távolmaradása a Tudj mán horvát és Milose-vics szerb elnökkel tervezett genfi találkozóról azonban már nem sokat változtathat Bosznia jövőjén. Diplomáciai körök - a Reuter tolmácsolásában - egyre inkább hajlanak afelé, hogy nincs más megoldás, mint elismerni a katonai hódításokat, s figyelembe venni: Bosznia szerb, illetve horvát régiói előbb-utóbb Szerbia és Horvátország részei lesznek.
(Folytatás a 3. oldalon)
Vük Draskovics mellett tüntettek szimpatizánsok Belgrádban
(MTI külföldi képszolgálat)
Napirenden Kelet-Európa és a gazdaságélénkítés
Rendkívüli intézkedések a koppenhágai EK-csúcson
(M unkatársunktól) KOPPENHÁGA - Bár Dánia EA'-elnökségét nem övezi egyöntetű elismerés a tizenkét tagállam körében, Kelet-Közép-Európának mégis mérföldkőnek bizonyult ez a fél év. A hétfőn kezdődő koppenhágai csúcstalálkozón ugyanis először fogalmazzák meg a tizenkettek, hogy nyitottak az újabb jelentkezők, mindenekelőtt a visegrádi négyek, valamint Románia és Bulgária irányában. A nyitottság azon-
ban nem jellemző magára a kétnapos találkozóra. Rendkívüli biztonsági intézkedések közepette ülnek össze az állam- és kormányfők, hiszen a két hónappal korábbi véres koppenhágai zavargások nem múltak el nyomtalanul. A maastrichti szerződés elleni tüntető szélsőbalos, anarchista csoportok ugyanis kilátásba helyezték, hogy „forró üdvözlésben” részesítik az érkező politikai vezetőket.
(Folytatás 3. oldalon)
Pazarloak az önkormányzatok
- állítja Szentgyörgyvölgyi Péter
(Munkatársunktól)
Az önkormányzatok működésében a legtöbb szabálytalanság a lakás-gazdálkodás és vezetői közötti hatáskörmegosztás területén tapasztalható -nyilatkozta lapunknak Szentgyörgyvölgyi Péter, Budapest köztársasági megbízottja. A budapesti önkormány-
zatok törvényességi felügyeletével megbízott államtitkár az érvényben levő önkormányzati törvényt alapvetően jónak tartja, szükségesnek tartaná viszont a gazdasági ellenőrzés hatékonyságának növelését. Mint állítja, jelenleg, .hatalmas öszegek úsznak el”.
(Folytatás a 4. oldalon)
Nem dől össze a fejlesztési alap
A költségvetés ad pénzt az innovációra
Surján tiltakozik a gyógyszerek 10 százalékos áfája ellen
A KDNP nem lép ki a koalícióból
Léphaft Pál rajza
(Munkatársunktól)
Eredetileg kötetlen eszmecserének tervezték a Kereszténydemokrata Néppárt kétnapos hét végi találkozóját Miskolcon, de mint a pártelnök, dr. Surján László szombat esti sajtótájékoztatóján elmondta, az élet diktálta úgy, hogy szombat délelőttre összehívják a nagy választmányt. Az ülés zártkörű volt, így a pártelnök sajtótájékoztatón számolt be az ott elhangzottakról, mindenekelőtt arról, hogy a több mint 26 ezres taglétszámú párt egységes, és jó eséllyel indulhat a jövő évi választásokon, ezért az ülésen már elfogadták a jelöltállítási szabályzatot, amely segítséget ad az egyes alapszervezeteknek, hogy milyen szempontok alapján, hogyan válasszák ki azokat az embereket, akik a pártot képviselőjelöltként képviselni fogják. Az ülésen hangzottak el azok a politikai deklarációk is, amelyek a koalíciós munka értékeit emelték ki, vagyis szó sincs arról, hogy a KDNP kilépne a koalícióból, ilyenről már a folyosói beszélgetéseken sincs szó, mondta a pártelnök.
(Folytatás az 5. oldalon)
A Dimag-vezér titokzatos társaságai
Göncz Moszkvában
Göncz Árpád köztársasági elnök kéthetes munkalátogatást kezdett az Oroszországi Föderációban. Az államfő útjának első állomásán meglátogatja a föderáció területén élő finnugor népeket, és felkeresi Baskiriát, illetve Tatárországot is, jelentette az MTI. A magyar köztársasági elnök az TTAR-TASZSZ hírügynökségnek elutazása előtt adott nyilatkozatában hangsúlyozta: Budapest számára Moszkva rendkívül fontos partner.
(Folytatás a 2. oldaton)
Szabaddemokraták: Csökkentsék a honvédelmi kiadásokat
(Munkatársunktól)
A Szabaddemokraták Szövetsége kezdeményezni fogja a honvédelmi tárca idei költségvetési keretének csökkentését: ez összegszerűen több mint százmillió forintot is jelenthet -tájékoztatta lapunkat Mécs Imre.
(Folytatás az 5. oldalon)
Nem mérséklődik az innovációs kedv az országban - állítja dr. Bu-dinszky József, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság főosztályvezetője. Továbbra is ragyogó ötletekkel rukkolnak ki a kutatók és a fejlesztők, mégpedig annak ellenére, hogy az ipari megvalósításra a tőkehiány miatt egyelőre a korábbiakhoz hasonlóan kevés a lehetőség. Az évente beadott szabadalmak száma huzamos idő óta kétezer körül mozog. Mindez azért került az érdeklődés középpontjába, mert a pénzügyi tárca terve szerint a jövő esztendőtől a vállalatok nem fizetik be nyereségadó-alapjuk 4,5 százalékát a Központi Műszaki Fejlesztési Alapba (Kmüfa). Háttérbe szorul-e így a műszaki fejlesztés az országban? - erről dr. Pakucs Jánost, a Magyar Innovációs Kamara elnökét kérdeztük meg.
A vállalatigazgatóként ismert szakember elmondta: e változást évek óta szorgalmazta a kamara. A tapasztalható folyamat ugyanis az, hogy a
vállalatok nyeresége csökken, a költségvetési bevétel nagyobbik része a forgalom utáni bevételből származik. A Kmüfa-befizetésekből korábban évi nyolc-tíz milliárd forint körüli összeg állt rendelkezésre a fejlesztési támogatásokhoz. A trend arra mutatott, hogy 1994-ben már csak 3-4 milliárd forint gyűlik össze erre a célra. Ezért a kamara helyesli, hogy a kellő nagyságú pénzt a Kmüfánál biztosabb forrásból, a költségvetésből bocsássák az alkotó műszakiak rendelkezésére. Az összeg elosztásáról egyébként a miniszterelnök által három esztendőre kijelölt tizenkét fős szakértői testület dönt, Pun-gor Ernő tárca nélküli miniszter elnökletével, és a tanácsban ott ül dr. Pakucs János is. Legutóbb mintegy 2700 pályázatról döntöttek, s hozzávetőleg 800 fejlesztést jelöltek ki Kmüfa-tá-mogatásra. Ezt a lehetőséget a jövőben is szavatolni szeretnék a magyar műszakiaknak.
Román-magyar
írószövetségi
egyezmény
BUKAREST - A fél éve németországi ösztöndíjasként Berlinben élő Mircea Dinescu költő, a Román író-szövetség elnöke, a Ceausescu-ellen-zék markáns képviselője néhány napja Bukarestben tartózkodik, ahol tárgyalásokat folytatott Tornai József költővel, a Magyar írószövetség Romániába látogató elnökével, amelyek nyomán szombat délben, a Román írószövetség székházában aláírták a román-magyar írószövetségi egyezményt.
Az esemény kapcsán Mircea Dinescu megjegyezte, hogy 1989 decembere óta ez az első nemzetközi egyezményük, ugyanis a többi szomszéddal - bolgárokkal, csehekkel, szlovákokkal, oroszokkal, jugoszlá-vokkal - a változások és az általános kulturális elszegényedés következtében képtelenség volt szót érteni. És bár Románia és Magyarország között a politikai légkör feszült, elsősorban a magyar írók nyitottsága következtében sikerült tető alá hozni a megállapodást. Az egyezmény értelmében néhány magyar és román, elsősorban fiatal író cserelátogatására, illetve román és magyar folyóiratok szerkesztőségeinek kölcsönös bemutatkozására kerül sor, kezdetben talán a Nagyvilág, illetve a Secolul 20 (Huszadik Század) című világirodalmi folyóiratokra kerülne sor.
(Folytatás all. oldalon)
(M unkatársunktól)
Egyre szövevényesebbnek tűnik Klicsu András Dimag-főnök és az egykori Lenin Kohászati Művek története.
A Dimag-dosszié a jelek szerint a közeljövőben is több „alaktával” gyarapodhat. Mostanra ugyanis kiderült: Klicsu András számos korlátolt felelősségű társaságban is érdekeltséget
szerzett, sőt üzletei között francia érdekeltség is meghúzódik.
Nézőpont kérdése persze, hogy a Dimag első számú emberének vállalkozásai szabályszerűnek, netán etikusnak tekinthetőek-e, az viszont tény: a nehezen átlátható ügyben már nemcsak Klicsu András és kft.-i kerülnek a figyelem homlokterébe...
(Cikkünk a 9. oldalon)
M.O.P.
Nyári gyerekek
Legyen-e három hónapos az iskolai szünidő? Persze, vágják rá a diákok, hiszen hatalmas szabadság ígérete tartja bennük a reményt egész tanéveién. Ne legyen, mondja sok szülő, aki a gyomra tájékán fokozatosan erősödő görccsel várja a vakáció elérkeztét. Mit tegyen a gyerekével, aki nem tud örökösen ráérő és teherbíró nagymamát bevetni, akinek mindössze egyetlen hónap a szabadsága, s abból is kénytelen volt elhasználni már a különböző iskolai szünetek idején, akinek nem telik arra, hogy drágábbnál drágább nyári táborokba írassa be a gyereket, ahol felügyelet alatt töltheti el a nyár nagyobbik részét? Sajog a szívünk, ha látjuk szülője munkahelyén ül és szenved nyolc órán át egy gyerek, s ilyenkor az anyja munkája sem ér egy hajítófát sem. Lakótelepi játszótereken verődnek csoportokba a nagyobbacskák, akiket kényszerűségből önállóknak minősítettek otthon. A két és fél hónapnyi nyári vakáció-
nak csupán egy töredéke, ami nem lógással, hanem értelmes tevékenységgel, valódi pihenéssel, kikapcsolódással telik.
Azt mondják, ma már sok pedagógust is csak ez a hosszú nyári szünet tart a pályán. Kétségtelen, akárhogy is igyekszik a költségvetés, nem képes igazán értékéhez mérten fizetni a pedagógusi munkát. Pontosabban, nem kérhet számon magas szakmai színvonalat az alulfizetett tanárságtól. Ha összehasonlítjuk a tanítás, oktatás hazai anyagi megbecsülését az európaiéval, meg kell állapítsuk, hogy Magyarország még a legrosszabbul fizető Görögországhoz képest is szégyenletesen alacsonyra értékeli a pedagógusokat. Míg egy magyar tanító-tanár havi átlagkeresete kétszázharminc dollárnak felel meg, görög kollégája kilenc-százat kap. Ugyanezért a munkáért Svájcban négyezer-hatszáz dollárt, Hollandiában kéfezer-hét-száz dollárt, Franciaországban kétezer-négyszáz dollárt fizetnek
havonta. Igaz ugyan, hogy eközben nálunk a legalacsonyabb a pedagógusok munkaideje, heti huszonkét órát tartanak az év harminchat hetében. Svájcban a tanév negyvenöt hétig tart, Hollandiában, ahol heti huszonöt az óraszám, negyven héten át folyik a tanítás, Franciaországban huszonhárom órát kell harminckilenc héten keresztül tanítani.
Milyen előnye lehetne, ha meghosszabodna nálunk is a tanév? Mindenképpen módot adna, hogy okos beosztással jobban adagolják a tananyagot, amelynek súlyától, az elméretezett és sokszor felesleges követelményektől valóban roskadoznak a tanév végére a diákok. Ha könnyebb, lazább lenne az iskolaév, s ennek nyomán hatékonyabb is, ha nem oktalan lézengéssel telne a nyár egy része, hanem értelmes munkával lehetne elfoglalni a gyerekeket, kisebb volna a veszély is, amely a nyári gyerekekre leselkedik.
Hanthy Kinga
Erkel Ferenc arany emlékpénz
A Magyar Nemzeti Bank tízezer forintos címletű arany emlékpénzt bocsátott ki Erkel Ferenc halálának 100. évfordulója alkalmából. A képen látható érme 986 ezrelék finomságú aranyból készült, 2 dukát, azaz 6,982 a. súlyú, átmérője 22 mm, széle sima. Tervezője Kutas László. Az emlékpénzbőí5000 db készült, és ezt a magyar törvényes pénznemben teljesítendő fizetéseknél mindenki köteles névértékben elfogadni.
Havran Zoltán felvétele