﻿Napi rovatunk a 12. oldalon
Exkluzív üitirjú Ruckoj orosz alelnökkel 16. oldal
MaíwNenizeí
Ára: 25 Ft
// /
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
SZOMBAT, 1993. június 26., LVI. évfolyam, 147. szám
Az Európa Parlament Bősről:
Halogat a szlovák kormány
Határozatot fogadott el pénteken az Európa Parlament közgyűlése Bős-Nagymarosról - közölte Hör-csik Richárd, az Országgyűlés EK-iigyek bizottságának elnöke, hazaérkezvén a strasbourgi ülésről. A repülőtéri sajtótájékoztatóról az MTI tudósított. Hörcsik elmondta: a nagy többséggel elfogadott határozat kritikával illeti a szlovák kormányt, hogy továbbra sem kívánja beleegyezését adni azokhoz a kompromisszumos javaslatokhoz, amelyeket a február 16-ai konzultációk során fogalmaztak meg.
(Folytatás az 5. oldalon)
Jacques Attali távozott az EBRD éléről
LONDON - Tegnap benyújtotta lemondását Jacques Attali, a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke. ,A bank által nyilvánosságra hozott levél tanúsága szerint az elnök a lemondást azokkal a sajtóbéli támadásokkal indokolta, amelyek - véleménye szerint - máris rombolóan hatottak a bank munkájára.
(Folytatás a 3. oldalon)
Jövő héttől „szünetel” A reggel
A Magyar Televízió alelnöke, Nahlik Gábor úgy döntött, hogy hétfőtől -június 28-ától - szünetelteti A reggel című műsor sugárzását. A televízió vezetősége a határozatról nem értesítette a szerkesztőséget -tájékoztatta az MTI-l Sárközi Erika. A műsor főszerkesztője tegnap elmondta: egy - „baráti kezektől” kapott - telefaxból értesült arról, hogy hétfőn már nem sugározzák A reggel adását. (A telefax egyébként Gyárfás Tamásnak, a Nap Tv elnökének szólt, és azt közölte vele, hogy hétfőtől lehetőség nyílik műsorának sugárzására a Reggel eddigi helyén.) (Folytatás az 5. oldalon)
Antall József aacheni látogatása
Kétszáz év után ismét magyar zarándokok érkeztek az egykori frank birodalmi székhelyre, Aachenbe. Németországi látogatásának utolsó napján Antall József itt leleplezte Szent István szobrát, Varga Imre alkotását. (A kormányfői látogatásról tudósításunk a 2. oldalon)	(MTI-fotó)
Ellenzik a rotációs rendszert
Lezsák mellett foglalt állást a budapesti MDF-választmány
(M unkatársunktól)
A rotációs rendszer ellen, s Lezsák Sándor mellett foglalt állást az MDF budapesti választmánya. Balaton Péter, a testület elnöke lapunknak elmondta: a választmány tagjai úgy ítélik meg, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben az ügyvezető elnök sze-
mélyének szerepe különösen hangsúlyossá vált. A rotációs rendszer pedig - megítélésük szerint - a kellő stabilitást és folyamatosságot nem tudja biztosítani, és nem készteti az ügyvezető elnököt arra, hogy hosszú távra szóló felelős döntéseket hozzon.
(Folytatás az 5. oldalon)
Heroikus küzdelem a működőképes egészségügyért
A reform nem teszi érdekeltté az orvost
(Munkatársunktól)
Július elsejétől háziorvosunk egyetértésével magunk választhatjuk ki, melyik kórházban szeretnénk betegségünk esetén kezeltetni magunkat. Mikola Istvánt, a fővá-
rosi Szent László Kórház orvosigazgatóját, a Magyar Kórházszövetség elnökét arról kérdeztük, hogyan készülnek a kórházak a változásokra.
(Folytatás a 6. oldalon)
Különleges kapcsolat
BONN - A Rajna mentén továbbra is nagy rokonszenwel beszélnek Magyarországról, ez Antall József háromnapos bonni látogatásán is érződött. A német-magyar kapcsolatok különösen szorossá váltak, amióta hazánk - elsőként a keleti blokkból - megnyitotta határait a volt NDK-s menekültek előtt. E viszony akár különlegesnek is nevezhető, magyar szemszögből legalábbis, mivel Németország a legfontosabb gazdasági partnerünk. Bonn Japán mellett a legnagyobb hitelezőnk is, a tőke-befektetések nagyságát tekintve pedig a második helyen áll. Ugyanakkor Nyugat-Európában Németország a legkövetkezetesebb híve annak, hogy az EFTA-országok belépése után a visegrádiak előtt is megnyíljanak az Európai Közösség Lapui. A „különleges" jelző tenát Budapestről nézve megalapozott. Németország az elmúlt három év gazdasági mutatói alapján átvette az egykori Szovjetunió helyét a külkapcsolatainkban.
E „különlegességnek" azonban nem szabad a valósnál nagyobb jelentőséget tulajdonítani. A német újraegyesítésben játszott szerepünkkel megszerzett morális tőke, a hazánkkal szemben tanúsított német szimpátia csupán jó alapot teremthet a kapcsolatok jövőbeli fejlesztéséhez, így az utóbbi időben jelentkező gondok leküzdéséhez is. A tavalyi csúcsév után ugyanis a két ország kereskedelmi forgalma visszaesett. Mindez a magyar ondókkal és azzal magyaráz-
miszerint Németország Magyar-országgal közösen kezd gazdasági beruházásokba Ukrajnában és Horvátországban.
Az nem kétséges, s ezt történelmi okok is magyarázzák,
hogy Németország jó viszonyra törekszik Kelet-Európa országaival, igyekszik visszaszerzeni ha-
ató, hogy a német gazdaság is recesszióval küszködik. A bonni politikusok erre utalva többször is hangoztatták, hogy Németország a lehetőségeinek határain belül tudja csak segíteni Magyar-országot a piacgazdaság kiépítésében. E lehetőségek a keletnémet tartományok felzárkóztatása miatt ma szűkebbek, ám a szakemberek az év végére már újabb fellendülésre számítanak. Ez a kétoldalú kapcsolatokban is éreztetheti majd a hatását, s realizálódhatnak azok az elképzelések,
gyományos befolyásolási körzetét, s EK-csatlakozásunkban is Bonn lehet a legfontosabb támaszunk. A múltban gyökerező közös szálakat, a politikai döntéshozók személyes kapcsolatait tehát kamatoztatni lehet, s kell is. Németország „kijárhat" néhány előnyt, kedvező határozatot számunkra az EK-nál. A tagfelvétel azonban az egész közösség ügye, s a kedvező döntést elősegítené, ha minden tagországgal „különleges" kapcsolatokat tudnánk kiépíteni. Annál is inkább, mert ami számunkra különlegesnek tűnik, az Németországnak kezd természetessé válni mindegyik visegrádi országgal szemben.
Stier Gábor
Gyáravatás gyásszal Milliárdos német beruházás
(Munkatársunktól) Magyarországra helyezi ki termelésének jelentős részét a német Michels kábelgyártó cég. Tegnap Móron hivatalosan felavatták itteni, 8 ezer négyzetméteres üzemüket, amely egyébként már március óta termel.
(Folytatás all. oldalon)
Tovább gyűrűzik a lépfenebotrány
(M unkatársunktól) Sajtótájékoztatóra hívta a lépfe-botrány ügyében a tószegi ad hoc bizottság nevében Törőcsik Mihály a hírlapírókat. Az Erzsébet Szálló különtermében azonban két ügyvivővel is találkozhattunk, az eltussolni kívánt ügy ugyanis tovább gyűrűzve immár elérte a Komárom-Esztergom megyei Piliscsévet is. Az ottani lakosok nevében András László ismertette a fejleményeket.
(Folytatás a 6. oldalon)
Kínos fejlemény a Göncz-látogatás közben
Moszkva nem ratifikálja a magyar-orosz alapszerződést
(Tudósítónktól)
MOSZKVA - Váratlan fordulat történt pénteken a baráti kapcsolatokról és együttműködésről szóló magyar-orosz szerződés ratifikálása ügyében. Noha csütörtökön a sikertelen szavazás után a képviselők úgy döntöttek, hogy másnap megismétlik a voksolást, a legfelső tanács külügyi bizottsága végül is levette a napi-
rendről a kérdést, nehogy - úgymond - megint kudarcba fulladjon a dokumentum jóváhagyása. Jevgenyij Am-barcumov, a testület elnöke lapunk kérésére megerősítette, hogy a jelenlegi formájában még egyszer nem terjesztik elő ratifikációra a két ország közötti viszony alapjait lefektető szerződést.
(Folytatás a 2. oldalon)
A KSH legújabb adatai:
Jelentősen csökkent az export
(M unkatársunktól)
A Központi Statisztikai Hivatal az elmúlt napokban tette közzé jelentését a főbb gazdasági mutatók alakulásáról. A legjobb hír az, hogy az ipari termelés csökkenése megállt, és ha lassan is, de ismét megindult a növekedés. Számszerűen ez annyit jelent, hogy az év első négy hónapjában a termelés 0,3 százalékkal magasabb volt, mint 1992 hasonló időszakában. A másik, bizakodásra okot adó a fejlemény a mun-kanéküliség több hónapja tartó csökkenése. Áprilisban a munkaképes lakosság 12,7 százaléka volt állás né-kül, ami szerény csökkenést takar a márciusi 12,9, illetve az februári 13,1 százalékhoz képest.
A jó híreknek ezzel a két mutatóval vége is van. Az egyik legriasztóbb gazdasági jelenség a magyar export
nagymértékű visszaesése. A külgazdasági minisztérium előzetes adatai alapján az első négyhavi export értéke 211,9 milliárd forint volt, ami az egy évvel korábbival összehasonlítva több mint 50 milliárd forinttal kevesebb. Eközben a behozatal növekszik, s így a külkereskedelem passzívuma igen jelentőssé vált. A vámstatisztikai adatok szerint ez 1072 millió dollár, ami forintra átszámolva több mint 90 milliárd forint. A külkereskedelmi mérleg deficitessé válásában jelentős szerepe van a mezőgazdasági termelés zuhanásának. A külkereskedelmi cégek gyakran panaszkodnak áruhiányra, főleg a keleti piacok tekintetében. A válság mélységét szemlélteti, hogy a mezőgazdasági felvásárlás 35 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest.
(Folytatás all. oldalon)
Száz képviselő már támogatja
Mégis lesz lobbytörvény
(Munkatársunktól)
Sokan már véglegesen elpa-rentólták, de váratlanul ismét felbukkant a parlament rendkívüli ülésének programjában a képviselői lobbytörvény megalkotásának gondolata. A törvényjavaslat beterjesztőjét e fordulat hátteréről kérdeztük.
Katona Béla (MSZP) képviselő elmondta: több mint száz ellenzéki és kormánypárti képviselő aláírásá-
val támogatja azt az indítványt, hogy az Országgyűlés az előterjesztést még a nyári rendkívüli ülésszakán tárgyalja. Ez jóval több, mint amit a házszabály megkíván, így minden esély megvan arra, hogy a több ízben félretett határozattervezetet tető alá hozza a parlament. Aláírását adta többek között Salamon László (MDF), az alkotmányügyi bizottság elnöke is, aki - frakciótársával, Katona Kálmánnal - módosító indítványt is benyújtott.
(Folytatás az 5. oldalon)
Ismét budapesti búcsú
Immár harmadik esztendeje, hogy megrendezik a főváros egyik jeles ünnepét, a budapesti búcsút, június 30-a, a szovjet csapatok kivonulásának évfordulója alkalmából. A képen vidám gyülekezet a Belvárosban.	(MTI-fotó]