﻿JU|*ius29
tk
e*véöy
fó.
k'k ífm
*’m <s «
1 *>**■ A 'cn
'*> H»H>.
^!«á|
fo***ij*
íc,n »**■
'"nők,
-W»£. ■'I ><het
után
••'Vmetajojj » •-''Mit*.
wí*JA€iíK. *** í> -UM "w lf»de»
A lenné-^ ítnytb ifin .<?**»jtn
,ép
-ifi i/ért
- ctflÉOI
■ f*í*/ uJui#> 'uái mn 1 mtaá*
• JÍWl*
« ■<*?«*
<uk ‘étije#
••••«*
ii.tim *xilfl| inthetik dk 1 W1 hen -té-i/ miéi* jítutátaf tSjpeitdi
rr. wtfy*
nini vád
Lttf IB* n oruá* illáiul ttA 100.
t mfo*
,,gy Ott*
:$y tép.
• R f || He "** Ji hcfCH-fllíTlOlb i képTO* l, v etilt-tldif v'* tnunket hen vál-, zsúpén I |) vitt-
rrunJlf
„ni t\-restet* , t f}rn ff tálán,
iniíttff
súi fán
^ ii itt ti
kíilÖW* A md*
n |*-díf /i a ki' val«'

A* építészeti felügyelet szigorítását sürgeti a miniszter i. óidat
Napi rovatunk a 8. oldalon
Baíaiani hírek
Ára: 25 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR	SZERDA, 1993. június 30., LVI. évfolyam, 150. szám
Miközben a Biztonsági Tanács az embargó feloldását vitatja, Ratko Mladics, a boszniai szerbek főparancsnoka (a kép bal oldalán) meglévő fegyvereik beszolgáltatását követeli Zepa körülzárt muzulmánjaitól
(Reuter-folóJ



Felemás amerikai csatlakozás a fegyverembargó feloldásához
Újabb lépés a BT-ben a szankciókárok pótlására
(Tudósítónktól)
NEW YORK - Kétszer is összeültek kedden (másodjára lapzártánk után) a Biztonsági Tanács tagjai megvitatni a délszláv válság különböző vonatkozásait, ám a testület már régen berendezkedett a helyben-járásra, avagy - legfeljebb - a kis lépések megtételére. így a magyar idő szerint késő délutáni (szintén a tizenöt BT-tagból álló) szankcióbizott-
sági ülésen alkalmat kaptak a szerbellenes embargó külső kárvallottjai a konkrét előterjesztésekre, mekkora anyagi terhet rótt rájuk a csatlakozás a Biztonsági Tanács által elrendelt tilalmakhoz. Az ENSZ-alapokmány 50. cikkelye alapján ugyanis joguk van kárpótlásért folyamodni. A soros japán BT-elnökséggel lezajlott munkabizottságinak számító ülésen hazánk képviselője, Erdős nagykö-
vet is vázolta a Magyarországra háruló terheket, amelyek immár elérik a nyolcszáz millió dollárt. Ennek majdnem fele a kiesett kereskedelemből adódik (tavaly 150, az idén 205 millió), de a tranzitszállítások kimaradásából és a forgalmi elterelés pótköltségéből is tetemes kárunk származik (110, illetve 180 millió dollár).
(Folytatás a 3. oldalon)
Pártsemleges legyen a Tájékoztatási Hivatal
Csapody Miklós a kétféle tervezetről
Lakbérstop 1994. június 30-ig
Alapvető koncepcióváltozás következett be az elmúlt két hétben a kormány álláspontjában a lakástörvénnyel kapcsolatban - mondta kérdésünkre Schiffer János szocialista képviselő az önkormányzati bizottság keddi vitája után. A kormány támogatta azt a képviselői javaslatot, hogy 1994. június 30-ig lakbérstopot rendelnének el. Erősödik a bérlők vételi joga, az önkormányzatok valószínűleg nem tarthatnak fenn tilalmi listát. A lakók a lakott forgalmi érték feléért vásárolhatnák meg bérlakásukat. A törvényről pénteken szavaz a parlament.
B.L.
(Munkatársunktól)
- Nagyon szerencsétlen volna, ha a mindenki által igen fontosnak tartott magyarságkép alakítására, azaz a Nemzeti Tájékoztató Hivatal felállítására szánt 190 milliós összeg a pótköltségvetés elleni ellenzéki politikai össztűznek az egyik ürügye volna -szögezte le Csapody Miklós, a külügyi bizottság tagja lapunk érdeklődésére válaszolva. Ilyen szempontból - fejtette ki a képviselő - az általa még most sem ismert Katona-féle
nemzetpropaganda-tervnek a sajtóban való nyilvánosságra kerülése nem használt. Itt nem az a kérdés, hogy melyik a nagyobb és melyik a kisebb egység, hogy mi tágabb: a nemzeti propaganda vagy a nemzeti tájékoztatás, itt az a döntő, hogy ennek a feladatnak ellátását magunk előtt akarjuk görgetni, vagy pedig fölismerjük azt, hogy most már végre teljes felelősséggel egy hiteles intézményt kellene létrehozni.
(Folytatás az 5. oldalon)
Milyen nap van ma?
On tudja, milyen nap van ma? Nem lepődnék meg, ha a fenti kérdéssel állítanák meg ma itt is, ott is elmés riporterek „az utca emberét". Sokan (a többség?) persze nem tudná, s ez kitűnő alkalom lenne némi sopánkodó kommentárra is: Hát máris elfelejtettük? Máris ennyire belekeseredtünk az áfa-törvényes-gyógy-szerdrágulásos-BKV-díjemeléses mindennapokba? Ilyen hamar szem elől tévesztjük a történelmi súlyú eseményeket a hétköznapi csetepaték közepette?
Vagy netán az ünnepek természetrajzából következik, hogy a politikai évfordulók igazából csak a társadalom politikaformáló rétege számára jelentenek ünnepet? Igen, attól tartok - bár ez némiképp ellentmond demokrá-
ciamítoszunknak -, ez az igazság. Az igazi ünnepek ugyanis-amelyeket az ember a szívében is ünnepel - végső soron transzcendensek, tehát politikafölöttiek. Csak ezek képesek kiemelni bennünket az időből, a hétköznapok idejéből, s jelenvalóvá tenni számunkra az örök értékeket.
A politikai ünnepek erre a csodára képtelenek. A történelmi események csak súlyos válsághelyzetekben emelkednek először jelképekké, majd a szó szoros értelmében vett „szent" ünnepekké. Csak a nemzeti lét fenyegetettségének időszakaiban válnak a politikusok prófétákká és papokká, a polgárok pedig politikusokká. Az elmúlt évtizedekben, a kemény, majd puha elnyomás korában március 15., október 23. tűrt-tiltott ün-
neplése valóban alkalmas volt arra, hogy a diktatúra szürke és buta világából kiemeljen és megidézze a politikai szabadság szellemét.
Most viszontvár szabad országban élünk. És normális helyzetekben a dolgok kezdenek azzá alakulni, amik. A budapesti búcsú évről évre történő megrendezése a fővárosi vezetés talán legéletrevalóbb ötlete volt. Az ember sétálni indul egy kellemes nyári vasárnapon, és itt is, ott is zeneszó száll az utcák felett. Békés, polgári ünnep. A korzón kirakodóvásár, a Tabánban dzsessz. Napsütés, hétvége, pihenés...
Milyen nap is van ma? Ja igen, három éve mentek ki az orosz csapatok.
Bethlenfalvy Gábor
Alkotmányellenes
a büntethetőség elévüléséről szóló törvény
Az állam nem élhet vissza büntető hatalmával
Tartózkodás
Strasbourgban
Ellenszavazat nélkül, a magyar küldöttség tartózkodása mellett szavazta meg az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Szlovákia teljes tagságát a szervezetben. Eredetileg a magyar küldöttség a tagság elbírálásának halasztását kívánta javasolni, ám a szervezet valamennyi bizottsága ezt egyöntetűen elvetette, így elálltunk ettől. Annyit sikerült elérni, hogy a kisebbségi jogok betartása terén a közgyűlés félévenkénti ellenőrzési mechanizmus felállítását javasolta.
(Részletes beszámolóink a 3. oldalon)
Kormányszinten indult vizsgálat Visszaélések a HM-lakások körül?
(Munkatársunktól)
Becslések szerint a honvédségi üzemanyagbotrányhoz hasonló méretű visszaéléssorozat körvonalai rajzolódnak ki ismét a tárcánál. A HM a közelmúltban mindenesetre felkérte a Számvevőségi Hivatalt: folytasson vizsgálatot a honvédségi lakások elidegenítése ügyében. A bérlemények eladásából mintegy egymilliárd forint bevételre tett szert a tárca.
(Folytatás a 4. oldalon)
Holnaptól drágulnak a BKV-tarifák
A Budapesti Közlekedési Vállalat július elsejétől emeli a vonaljegyek, a napijegyek és a bérletek árát. A régi - 19 forintos - jegyekkel július 15-ig lehet utazni. Erről a BKV kedden tájékoztatta az MTI-t.
A tarifaemelést követően a vonaljegy ára 25 forintra, a napijegy ára 200 forintra növekszik. A havibérletek ára is módosul: a villamosbérlet 900 forint, a buszbérlet 1100 forint lesz. Az előbbiért a tanulók és a nyugdíjasok 225 forintot, az utóbbiért pedig 275 forintot fizetnek. A pótdíj - a helyszínen fizetve - 400 forint, utólag csekken rendezve 800 forint, harminc napon túl fizetve azonban már kétezer forint. Újdonság a három napig használható turistajegy, amely 400 forintba kerül.
Dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke hirdette ki tegnap az Alkotmánybíróság határozatát a büntethetőség elévülését érintő indítványok ügyében. A testület meglehetősen egységesen foglalt állást és dr. Zlinszky János alkotmánybíró különvéleménye mellett alkotmányellenesnek minősítette a kifogásolt törvény és az elévülés értelmezéséről hozott parlamenti határozatot.
Mint ismeretes, Göncz Árpád köztársasági elnök ez év tavaszán nem hirdette ki az „egyes büntetőeljárási szabályok kiegészítéséről”
(M unkatársunktól)
- Szó sincs arról, hogy a magyar élelmiszeripar a privatizáció során külföldi kézbe került volna - jelentette ki Rácz Ernő, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója azon a sajtótájékoztatón, amelyet Raskó Györggyel, a Földművelés-ügyi Minisztérium államtitkárával közösen tartott tegnap annak cáfolatául, hogy a közvéleményben ilyen híresztelések kaptak lábra.
Tény, hogy például a növényolaj-,
(M unkatársunktól)
Július 1-jétől, vagyis holnaptól lép életbe a takarékbetétek új biztosítási rendje, miszerint a korlátlan állami garancia átadja helyét az Országos Betét-biztosítási Alap (ÓBA) kötelezettségvállalásának. Ebből az alkalomból tartottak sajtótájékoztatót a Magyar Nemzeti Bank székházában az alap vezetői és a tagszervezetek - bankok és takarékszövetkezetek - képviselői.
A kisbefektetők számára igazi változást nem hoz az új rendszer -
szóló törvényt, az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos eljárást érintő döntés előzetes alkotmányossági vizsgálatát kérte. A ki nem hirdetett törvény egészében és részleteiben, tartalmilag és formailag is alkotmányellenes - húzta alá Sólyom László a határozat ismertetésekor. A szóban forgó törvény kimondta, hogy a büntető-eljárást elévülés címén sem az ügyészség, sem a bíróság nem szüntetheti meg.
(Folytatás az 5. oldalon)
az édes-, valamint a söriparban meghatározó a külföldi befektetők részvétele, ám ezek korábban - egy-két évvel ezelőtt - lezajlott privatizációk. Ekkor pedig az ÁVÜ-nek és a szaktárcának még nem volt kialakult privatizációs stratégiája. Az élelmiszeripar „nehéziparában"azonban -a hús-, a gabona-, a tej-, a baromfi-, a hűtő- és a konzervipar sorolható ide - még csak rnost indul meg igazán a privatizáció.
(Folytatás a 9. oldalon)
mondta Terták Elemér, az ÓBA ügyvezető igazgatója -, hiszen az alap egymillió forintig biztosítja a bankok és pénzintézetek csődje esetén a névre szóló betéteket. Ebbe beletartoznak a vállalatok, vállalkozások betétei is, amelyekre az állami garancia eddig nem terjedt ki. A június 30-ig elhelyezett olyan betétek, amelyek visszafizetését az állam garantálta, az összeg nagyságától függetlenül továbbra is állami garanciát élveznek.
(Folytatás a 9. oldalon)
Kiárusították-e az élelmiszeripart?
/ »»
Az AVU tagadja a vádakat
Nincs érdemi pénzmozgás
Indul az Országos Betétbiztosítási Alap
Új híd az M7-es felett
Az MO-és körgyűrű újabb hídját kezdték el június 29-én építeni az M7-es autópálya érdi emelked tárgy" elemeinek beemelését a tervek szerint a héten be is fejezik a Hídépítő Vállalat szakemberei
emelkedőjén. Az 1/11 -es „mű-
MTI-fotó - Mónos Gábor
fekete)