﻿A szent sátor kilyukadt Publicisztika Lezsák Sándor és az MDF drámájáról a 6. oldalon
Mtalutoni hírele
Napi rovatunk a 8. oldalon
Magyar Nemzői
Expofórum
mellékletünkben
Bankerkölcsök
Interjú Bőd Péter Ákossal, az MNB elnökével
Ara: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
A parlament egyszeri támogatást szavazott meg a rászorulóknak
Elfogadták az áfa-, a pótköltségvetési és az etnikai kisebbségi törvényt
( Munkatársunktól)
Az Országgyűlés szerdán 172 szavazattal, 137 ellenszavazattal és nyolc tartózkodás mellett elfogadta az áfa-törvényt és a lakossági kompenzációról szóló határozatot is. Elsöprő többséggel sikerült tető alá hozni a nemzeti és etnikai kisscbbségekről szóló törvényt , majd - este tíz óra után - a parlament 179 igen szavazattal ,131 nem és öt tartózkodás mellett jóváhagyta a pótköltségvetést. A munkanap végén a T. Ház módosította a büntető törvénykönyvet, végrehajtva ezzel az ENSZ Biztonsági Tanácsának Jugoszláviával kapcsolatos embargóhatározatát.
A szokásos kettő helyett tegnap három órát szentelt az Országgyűlés az interpellációk megtárgyalására. A parlament elfogadta a mezőgazdasági bizottság jelentését egy korábban elutasított agrárpiaci rendtartásról. Minimális többséggel elfogadták a képviselők Medgyasszay László földmű-velődésiigyi államtitkár válaszát az élelmiszeripar privatizációjáról, amelyről Király Zoltán és Körösi Imre független képviselők kérdezték a tárcát. Egy további interpelláció a Répcelaki Szénsavtermelő Vállalat elidegenítésével foglalkozott. Szabó Tamás miniszter leszögezte: az állam nem adta cl a szén-dioxid-mezőt, az ásványva-
gyon kizárólagos állami tulajdon. Török Ferenc a választ nem fogadta el, az Ország-gyűlés egyenlő számú támogató és ellenző szavazatot adott le, végül az elnöklő Vörös Vince igenje döntötte el a kérdést - a kormány javára.
Telt ház volt tegnap este a Parlament-
ben, ami nem is meglepő, hiszen sorsdöntő szavazásra került sor. Az 1993. évre szóló költségvetési törvény módosításáról, az ehhez kapcsolódó áfa-törvényről és hatásának lakossági kompenzációjáról kellett szavazni.
(Folytatás az 5. oldalon)
CSÜTÖRTÖK, 1993. július 8., LVI. évfolyam, 157. szám
Tokióban éled újjá a GATT?
Megállapodással rajtolt a tőkés csúcstalálkozó
(M unkatársunktól)
TOKIÓ - A versailles-i kastély mintájára épült tokiói Akaszaka palotában helyi idő szerint szerda délután megnyílt a vezető ipari országok állam-és kormányfőinek csúcs-konferenciája.
A vendéglátó Mijazava Ki-icsi japán miniszterelnök előbb ünnepélyes körülmények között köszöntötte Clinton amerikai és Mitterrand francia elnököt, valamint Campbell kana-
dai, Ciampi olasz, Kohl német és Major brit kormányfőt, továbbá a beteg Jacques Delors távollétében az EK-t képviselő Dehaene belga miniszterelnököt. A köszöntés után készült elmaradhatatlan és mosolygós csoportkép pedig természetesen mit sem tükrözött abból, hogy a hetek kivétel nélkül sú-lyos gazdasági nehézségekkel küszködnek.
Mindenesetre a ceremónia a szokásosnál rövidebb volt, ami azt kívánta jelezni, hogy az állam- és kormányfők, vala-
mint a velük párhuzamosan tárgyaló szakminiszterek elsősorban a munkára koncentrálnak. S a kedvezőtlen előjelek ellenére a csúcstalálkozó nem indult rosszul, mert az Egyesült Államok, Japán, Kanada és az EK magas rangú kereskedelmi képviselői az éjszakát is feláldozva a kereskedelem liberalizálása és a zátonyra futott GATT-tárgyalások beindítása érdekében nagyarányú vámcsökkentésekben állapodtak meg.
(Folytatás a 3. oldalon)
SZDSZ-Agr ár szövetség találkozó
• •
Ot párt szorosabb együttműködésre készül
(Munkatársunktól)
Az SZDSZ és Agrárszövetség szerdai találkozóján a párt vezetői egyetértettek abban, hogy szorosabbra kell fűzni a Fidesz, az SZDSZ, a Köztársaság Párt, az Agrárszövetség, illetve a Vállalkozók Pártja közti kapcsolatokat. Az SZDSZ olyan megállapodást terjesztett elő a Fidesszel való tárgyalások so-
rán, amelyben ez tételesen is szerepel - mondta Pető Iván a Nagy Tamással folytatott tárgyalása után a Magyar Nemzetnek. Természetesen csak a Fidesszel való megállapodást követően lehet konkretizálni, hogy e három párttal milyen választási, illetve kormányzati együttműködés lehetséges - tette hozzá.
(Folytatás az 5. oldalon)
F elszámolhatj ák a kényszerbérleteket
Munkatársunktól)
Úgy tűnik, csendesedik a vita a kényszerbérletek ügyében. A bérlakásokról szóló törvény ugyanis a probléma végleges rendezésére kínál megoldást.
- Számunkra is világossá vált, hogy ennek az ötvenes években keletkezett intézménynek a fenntartása a későbbiekben már nem lehetséges - nyilatkozta lapunknak Vargha Aurélné, a Belügyminisztérium lakás- és helyiséggazdálkodási osztályának vezetője. - Az 1994. január 1-jén életbe lépő törvény 1996. december 31-i
határidővel kötelezi az önkormányzatokat a bérlők elhelyezésére. Az állam az elhelyezés költségeinek felét vállalja át, ennek összege azonban nem haladhatja meg a ma megállapítható lakáshasználatba-vételi díj tízszeresét, vagyis az ötszázezer forintot. Abban az esetben, ha a bérlő nem fogadja el az önkormányzat által felajánlott lakást, akkor a tulajdonos felmondási jogával élhet. A bérlő viszont pert indíthat az önkormányzat ellen, ha a számára kiutalt lakás nem felel meg a törvényben előírt szabályoknak.
(Folytatás a 4. oldalon)
Pályakezdő fiatalok
Nincs kimutatás az állásokról
M unkatársunktól)
A Munkaügyi Minisztérium Adj esélyt címmel új programot indított a munkanélküli fiatalok foglalkoztatásának elősegítésére. Ennek megvitatására hívták össze alapítványok, karitatív szervezetek képviselőit.
A statisztikai adatok tanúsága szerint a 678 ezer munka-nélküli közül 167 ezren 25 év alattiak. Körükben a munkanélküliségi ráta sokkal magasabb (18,8 százalék), mint az idősebbek esetében (10,6 százalék).
(Folytatás a 4. oldalon)
Honi posztó
Az előadó követendő példaként említette a japánok magatartását. Ila az ország érdeke úgy kívánja, a japánok nem vásárolnak külföldi terméket, s így az import-export mérlegük hónapok alatt megjavul, pontosabban tovább javul. Követni kellene őket. Ebben is. Meg kellene változtatni a magyar emberek mentalitását. S ehhez Széchenyi érveit is igénybe lehetne venni. A legnagyobb magyar már a múlt század első felében meghirdette a hazai iparpártolást. Okította a nemeseket, a polgárokat, milyen gazdasági előnyök származnak abból, ha külföldi árucikk helyett hazait vesz a polgár, ha nem német vagy osztrák, hanem „honi posztóból” készíti ruháját.
A feladat azonban korántsem egyszerű. Az elmúlt évtizedek során eléggé a vérünkbe ivódott: gazdaságilag le vagyunk maradva az élbolytól, mi csak kommersz, silány áruk előállítására vagyunk képesek. Ép-
pen ezért fontos tennivaló napjainkban, hogy kishitűségünket eloszlassuk. S erősítsük önbecsülésünket, hitünket abban, hogy képességek, szakmai kvalitások tekintetében nem vagyunk gyengébbek másoknál.
Nemcsak a polgár magatartását kellene persze formálni. Egy olyan mozgalomra is égetően szükség lenne, amely a közvélemény nyomásával kényszerítené a pénzügyi köröket, a törvényhozókat a hazai ipar hathatósabb védelmére. Általában az ilyen ügyek nagyobb nyilvánosságára, erősebb társadalmi kontrollra lenne szükség. Ez előfeltétele annak, hogy a „kiárusítás” megszűnjön. S ne csak a bérmunkát hozza a külföldi, hanem a fejlett technikát is.
Akik cselekedni tudnának, szabályozni a folyamatokat, azok gyakorta nagyvonalúan és előkelőén félreállnak, kibújnak a felelősség alól. Megvan hozzá a filozófia: „Versenyre épülő gazdaságokban a piacvéde-
lem nem kormányzati feladat.” Vagy: „a protekcionizmus visszaülhet a nemzetközi kereskedelemben”. Csakhogy alkalmazzák Nyugaton is, bár többnyire álcázva, rejtett csatornákat használva.
Azt is mondják: abban, hogy az utóbbi időben egyes politikusok, pártok felcsaptak a hazai ipar pártolónak, már a választási küzdelem szele érződik. Kortesfogásnak valóban nem rossz. Népszerűségét javíthatja az, aki a házi áruk megvásárlására buzdít, aki védi a meglévő munkahelyeket vagy újak létesítését ígéri. Ha a szándék komoly, s mögötte van szellemi és anyagi erőfeszítés , akkor ne bagatellizáljuk e törekvések hasznosságát, csak azért, mert a pártok is zászlóikra írták. Ha jól csinálják, nemcsak a politikusok és a termékeiket értékesíteni tudó gyárak, hanem mindannyian nyertesek lehetünk. Mert a gazdaságban a jó is tovább szokott gyűrűzni.
Keserű Ernő
Éleslövészet a Bakonyban
Éleslövészettel egybekötött harcászati gyakorlatot tartott Bakonykutiban a 36. Gábor Áron páncéltörő tüzérdandár, 920 katona, 13 harci jármű, 18 páncéltörő löveg, 180 gépjármű részvételével, s gyakorolta egy esetleges konfliklushelyzetben a veszélyeztetelt halárszakasz megerősítésével kapcsolatos feladatokat. A kiváló eredménnyel végződött gyakorlaton ott volt Für Lajos honvédelmi miniszter (képünkön), Deák János altábornagy, vezérkari főnök és Gyuriczu Béla, a szárazföldi csapatok parancsnoka.
MTl-fotó - Bruzák Noémi felvétele
Segítség az utolsó pillanatban
Mától vízpótlás a Velencei-tavon
(Munkatársunktól)
Az. utóbbi évtizedek legalacsonyabb vízállását mérték a napokban a Velencei-tavon: fele olyan magasságú a vízszint, mint amilyen az ideális állapot lenne. Az esztendők óta tartó aszály következményeit a tó tovább nem bírná elviselni - de az utolsó pillanatban megérkezik a segítség. Ma délután dr. Schamschula György közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter átadja rendeltetésüknek a Velencei-tó vízpótlásához szükséges berendezéseket.
(Folytatás a 4. oldalon)
Engedtek a szakszervezetek
IMF: megszületett a megállapodás?
(M unkatársunktól)
A Pénzügyminisztérium tegnap reggeli értekezletén Nagy Zoltán közigazgatási államtitkár bejelentette, hogy lényegében kész van a magyar kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közti megállapodás - közölte a Magyar Nemzet kérdésére a PM egy magát megnevezni nem akaró tisztviselője.
A megállapodás lényegében megfelel annak a szándék-nyilatkozatnak, amit Szabó Iván pénzügyminiszter a nemrégiben folytatott washingtoni tárgyalásain aláírt. Az akkori szándéknyilatkozat és a mosta-
ni megállapodás között egy lényeges pontban van eltérés. Ez pedig nem más, mint hogy a két társadalombiztosítási ön-kormányzat hiánya a tervezett 25 milliárd forint helyett 34 milliárd lehet. (A vita a szak-szervezetek által vezetett ön-kormányzatok és az IMF közt meglehetősen kemény volt, hiszen a nemzetközi szervezet a 25 milliárdot szeretne vona megtartani, míg a magyar fél 70 milliárdos hiány mellett állt ki. Úgy látszik azonban, hogy a szakszervezetek nem kívántak a megállapodás útjába állni.)
(Folytatás a 9. oldalon)
Gazdasági témák a középpontban
Horn Gyula Moszkvában tárgyalt
(Tudósítónktól) MOSZKVA - A megszakadt gazdasági kapcsolatok helyreállításának lehetőségeiről tárgyalt szerdán az orosz fővárosban Oleg Lobov első miniszterelnök-helyettessel és Szergej Glazjev külgazdasági miniszterrel Horn Gyula, az MSZP elnöke. A magyar politikus egyórás négyszemközti megbeszélést folytatott Mihail Gorbacsovval, valamint találkozott az orosz gazdasági és üzleti élet néhány jeles személyiségével is.
Horn Gyula és kísérete Ar-kagyij Volszkijnak, az oroszországi gyáriparos-szövetség elnökének a meghívására érkezett kedden Moszkvába.
(Folytatás a 3. oldalon)
A szombati 32 oldalas Magyar Nemzetből
Társadalmi bekét mindenekfelett
Magányos-e az MSZP, miért nélkülözhetetlen az érdekegyeztetés, milyen modellt kíván Közép-Ke-let-F.urópa. miként értékelhető a marxi örökség, s van-e Nyugat felé kitörési pontunk? - ezekre a kérdésekre válaszol Horn Gyula, aki szerint a baloldal visszaesése átmeneti.
,Juingok’’
Szegeden
Bealkonyul-e a szegedi olajhercegeknek? Tovább gyűrűzik a botrány, néhányon milliós Mereedcsek-ből, BMW-kből ütölt-ko-pott Ladákba ültek át, halálos fenyegetések a börtönbe, tönkrement személyautók, a nagy cápák megússzák? Riportunk a szerteágazó bűnügy hátterét világítja meg.
Űjfasizmus
Oroszországban
A két évvel ezelőtti puccs óta az orosz szélsőjobb és -bal rendszeresen iezsidózza például Jelcint, aki — Szerintük - egyéni kezdeményezőkészségei, szabadságjogokat, nyugati típusú társadalmi programot hirdet, az nem lehet más, mint „szabadkőműves” vagy „zsidó”.