﻿Magyarország az ElCKD-tániogalfás haszonélvezője lesz
hc 17
Gazdasági melléklet VIII.
Ara: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
HÉTFŐ, 1993. július 19., LVI. évfolyam, 166. szám
Újabb tanácskozás Budapesten
Ősszel KeK-konferencia a kisebbségekről
(M iinkatársunktól)
Szükség van a Közép-európai Kezdeményezésre a regionális együttműködés és az európai integrálódás előmozdítása érdekében. Ez az egyöntetű vélemény alakult a KeK hétvégi budapesti kormányfői találkozóján. A tanácskozást lezáró sajtóértekezleten azt is bejelentették,
hogy hamarosan újból összeülnek a - Macedónia mostani felvételével immár - tíz tagállam képviselői: a nemzeti kisebbségek helyzetéről ősszel tartanak konferenciát Magyar-országon, s annak döntéseit az Európa Tanács októberi csúcs-értekezlete elé fogják terjeszteni.
(Folytatás a 2. oldalon)
Interjú az ET főtitkárával
A szomszédos országokban élő magyar kisebbségek problémája kényes kérdés, de bölcs megközelítéssel - egyebek közt az Európa Tanács jogköreinek bővítésével - a nemzetiségi ügyekben fellelhetők a minden felet kielégítő megoldások - hangoztatta lapunknak adott interjújában a Közép-európai Kezdeményezés budapesti csúcstalálkozóján Calhe-rine Lalumiére asszony, a strasbourgi szervezet főtitkára. (Folytatás a 2. oldalon)
Izetbegovics hajlik a jelentős engedményekre Genfben
ÚJVIDÉK - A szombati genfi szerb-horvát csúcstalálkozó elhárította a közvetlen háborús veszélyt Krajinában, de már
ezt megelőzően, pénteken este Zágráb - nemzetközi közreműködéssel - megállapodást kötött a baji na i szerbekkel. Találkoz-
tak ugyanis az érdekek abban, hogy egyik fél sem akarta a háború kirobbantását, mindkét oldalon tartottak tőle, tehát nagyon könnyű volt a kompromisszum megtalálása. Zágráb számára nagyon fontos volt a maslenicai híd újbóli átadása a forgalomnak (még ha át is kell adni az ellenőrzést a kéksisakosoknak). Abból nem engedhetett, főleg a mind elégedetlenebb dalmátok miatt. A híd lerombolásával elszakított déli országrész gazdasága ugyanis teljes összeomlás előtt ál. Úgy látszik, a gazdasági okok valóban fontosabbak voltak ezúttal a hadászatiaknál. A szerbeknek már az is stratégiai cél, hogy Horvátországot legyengítsék, és Tudj-man pozícióit megingassák.
(Folytatás a 3. oldalon)
29 millió dollár az APEH
korszerűsítésére
Narvai
referendum
A észtországi Narvában megtartott népszavazáson a lakosság 54 százaléka vett részt és közülük 97,2 százalék szavazott arra, hogy a túlnyomórészt oroszok lakta város területi autonómiát kapjon. A pénteken és szombaton tartott referendum legfrissebb eredményeit vasárnap ismertette az ITAR-TASZSZ a városból telefonon szerzett értesülései alapján. A balti köztársaság északkeleti részén lévő oroszok lakta Siilamáe városban az igennel szavazók aránya 98,6 százalék volt.
A Világbank Igazgatótanácsa jóváhagyta a magyar kormány hitelkérelmét egy korszerű, számítástechnikai alapokon nyugvó adóigazgatási rendszer kialakításához. A Világbank ehhez 29 millió dollár összegű kölcsönt nyújt.
Mindezt Bártfai Béla, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára közölte tegnap, aki a szerződést magyar részről Washingtonban a hét végén írta alá.
Az MTI közlése szerint az
APEH informatikai rendszerének fejlesztését szolgáló kölcsönt 15 évre, ötéves türelmi idő és tízéves törlesztés mellett, a szokásos világbanki kamatfeltételekkel biztosítja a nemzetközi pénzügyi szervezet. A keret jelentős részét, azaz 24 millió dollárt a számító-géppark bővítésére és felújítására fordítják, a fennmaradó pénzt oktatási célokra hasznosítják. A programnak 1996-ig kell befejeződnie.
Útitársak egymás közt
Amikor a miniszterelnökök kiültek az újságírók elé, egyikőjük sem látszott igazán felszuhailultnuk. Inkább fáradtnak és talán csalódottnak tűntek, hiszen a Közé|>-európai Kezdeményezés budapesti kormányfői konferenciáján sem sikerült megtulálniok azt a „gyógyírt”, amely aztán majd biztosan orvosolja a térség minden baját.
Becsületükre legyen azonban mondva, hogy leg-uláhh már megpróbálták. Iguz, a tanácskozás előtti utolsó pillanatokban is levelezlek, aztán némi ingerültséggel nyilatkoztak, cáfoltak, meglehet, a kétoldalú megbeszéléseken még lulán - diplomatikusan -veszekedtek is. Mégis végül - ez a lényeg - megkísérelték kimunkálni azt, hogy miként tehetnék minél hatékonyabbá a regionális együttműködést, és gyor-
sabbá az európai integrálódást. Hiszen immár kénytelen-kelletlen belátják:	az
Európába vezető út nem rövid, nem zökkenőmentes, közbülső állomásokra szükség van, s hogy az úti-társak is - ha tetszik, ha nem - adva vannak. Pillanatnyilag valószínűleg ez a felismeréshalmaz a budapesti KeK-összejövetel legfőbb eredménye és a legfőbb tanulsága is.
Az igazi eredményre még várni kell. Nyilván hamarosan kiderül, hogy ezúttal mennyit érnek az olyan deklarációk, mint hogy a KeK-re szükség van, léljogostdlságának megkérdőjelezése nem indokolt, elsősorban a gazdasági együttműködés szinte magától udódó regionális lehetőségeit kellene kiaknázni, a nemzeti kisebliségek sorsának rendezése fontos, megoldandó feladat slb.
Mondhatnánk, kinyilvánítottak ilyesmit máskor is. Valóban. A felismerés azonban a KeK eltelt több mint három és fél esztendejében még sohasem volt ilyen erőteljes, mint most. Ila európai kijózanodást eredményez a térségben, akkor ntár megérte. Akkor majd nem lesz szükség olyan ki-fakadásra, mint amilyennek a záró sajtóértekezleten leheltük tanúi Franz Vranitzky részéről. Az osztrák kancellár a kérdésre, hogy felmerüll-e legalább egy ragyogó ötlet a tanácskozáson, ezt mondta: nem, de ha bárkinek van ilyen ötlete, a tíz tagállam kész minden segítséget megadni annak kivitelezéséhez. Kézzelfoghatóan, sajnos, még mindig majdnem ennyi a KeK mérlege.
Kocsi Margit
Török roham, magyar segítőkészség
Nem dugultak el a határátkelőhelyek
MTI fotó - Német György
Megérkezett hazánkba a Nyugatról haza tartó török vendégmunkások második rohama, de az országon át robogók nem okoztak akkora fennakadást a határállomásokon, mint ahogy falra festették az ördögöt. A rendőrség tavaly 10 milliót áldozott a megnövekedett határforgalom lebonyolítására, s ez az összeg az idén sem lesz alacsonyabb.
Csúcsforgalom van befelé a nyugati és kifelé a déli határállomásokon - közölte szombat délelőtt a határőrség ügyeletese. Hegyeshalomnál, Rajkánál és Sopronnál 1-2 órát kellett várniok a belépő utasoknak. Nemcsak a török vendégmunkások tértek haza Németországból, hanem sok, Erdélyből elszármazott német is. Természetesen jöttek magyarországi nyaralásra az osztrák és a német turisták is.
A tranzitutasoknak kifelé Nagylaknál 15 órát kellett vá-rakozniok, annak ellenére, hogy román oldalon külön zöld sávot nyitottak azok számára, akiknek nem kellett vízum a belépéshez. Gyulánál 12, Ártándnál pedig riyolc órába tellett az átlépés. A kamionok kifelé Nagylaknál 20, Gyulánál 12, Ártándnál pedig kétórás várakozásra kényszerültek.
(Folytatás az 5. oldalon)
*
Újabb „Fekete-leves”?
Titkos terv a Nemzeti T áncszínházról
Szombaton még arról adtunk hírt lapunk hasábjain, hogy az Állami Népi Együttes egy rendkívül gazdag koreográfustábort rendezett, amelyen a környékbeli országokból, valamint Japánból és az Egyesült Államokból érkezett fiatal koreográfusok tanultak Tímár Sándor Állami és Erkel-díjas koreográfus, művészeti vezető irányításával. Tudósításunkat azzal fejeztük be, hogy jövőre megismétlik a nagy sikert és szakmai elismerést arató találkozót.
A hét végén olyan, megbízható forrásból érkezett információhoz jutottunk, amely nem csupán az egy év múlva esedékes folytatást, hanem magát az Állami Népi Együttes önálló létét is megkérdőjelezi.
(Folytatás a 4. oldalon)
Kispesti piac
Engedély nélkül
Kispesten megszavazta az önkormányzati testület, hogy az ideiglenes piac előkészítése megkezdhető, de ennek kivitelezéséhez úgy fogtak hozzá az építők, hogy az előírt szakhatósági engedélyeket elmulasztották beszerezni. Hiányzik a vízművek engedélye is, így a Kőbányát Kispesttel összekötő fővezeték elzáró csapja az egyik épülő pavilonsor alá került.
( Tudósításunk a 4. oldalon)
Politikai földcsuszamlás Japánban
Az alapok nem politikai célúak
Államháztartási reform
szükséges
(Munkatársunktól)
TOKIÓ - A vasárnapi parlamenti választások eredményeként Japán új politikai korszak küszöbéhez érkezett. A csaknem négy évtizede megszakítás nélkül és egyedül hatalmon lévő konzervatív Liberális Demokra-
ta Párt elvesztette abszolút többségét a törvényhozásban, és bár változatlanul a szigetország legerősebb pártja, mostantól -ha egyáltalán kormányon marad - koalíciós partnerek után kell néznie.
(Folytatás a 3. oldalon)
A pénzügyi kormányzat sok olyan lépést nem tett meg, amit esetleg meg kellett volna tennie, ennek egyik oka az ellenzék heves támadása, másik az információhiány - mondta Becker Pál, a pénzügyminisz-
térium közigazgatási államtitkára, akivel erről, illetve a kormány-IMF tárgyalások eredményeiről, az államháztartási reform késlekedésének okairól beszélgettünk.
(Folytatás a 9. oldalon)
Simsa Péter kontra Szabó Tamás
A társadalombiztosítás vagyont igényel
Nemzetközi találkozó
Szabad
színházak
Szegeden
A Szegedi Szabadtéri Játékok kiegészítő programjaként vasárnap a Tisza-parti városban megkezdődött a szabad színházak nemzetközi találkozója, amely az idén harmadik alkalommal kínál utcaszínházi látnivalót is a közönségnek - jelentette az MTI.
A csütörtökig tartó programban tíz hazai és öt külföldi csoport mutatkozik be a Széchenyi és a Dugonics téren, illetve a régi zsinagógában, a tudományegyetem auditórium maximumában és a Bálint Sándor Művelődési Házban.
Visszatértek a korábbi találkozókról már ismert alternatív színházak is Szegedre, több társulat viszont első ízben vesz részt a találkozón. Míg tavaly a tánc és a mozgás jellemezte az előadásokat, addig most több a hagyományos prózai bemutató.
Az együttesek között láthatja a közönség többek között az újvidéki Tanyaszínházat, a romániai makófalvi iskolakört és az olasz Enzo Coz-zi csoportját.
Amíg 1990-ben az eladott állami vagyonból csak öt százalékban részesedtek a hazai befektetők, addig
1993-ban a magyar tulajdonosok aránya már 55 százalék - közölte Szabó Tamás, a privatizációért felelős tárca
nélküli miniszter a hét végén Tégláson.
Elmondta, hogy a hazai tulajdonlás - a kormány szándé-
kainak megfelelően - nagy léptekkel halad előre. Kiemelten kezelik a kárpótlást, amely maga is egyfajta privatizációs
technika. A kárpótlási jegyek „fedezeteként” 220 milliárdos vagyont biztosított a kormány elsősorban az Állami Vagyon-
l.éphaft Pál rujzu
kezelő Részvénytársaságon (ÁV Rt.) és az Állami Vagyonügynökségen keresztül.
(Folytatás a 9. oldalon)