﻿Ara: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR
KEDD, 1993. július 20., LVI. évfolyam, 167. szám
A krajinai szerbek kijelölnék a határokat
A híd helyreállt, a bizalom nem
ÚJVIDÉK - Azt követően, hogy vasárnap este Tudj-mari horvát elnök megnyitotta a maslenicai újjáépített hidat és a Zadar fölötti Zemunik repülőteret, valamelyest csökkent az újabb szerb-horvát háború veszélye. Zágráb és Knin genfi megegyezését azonban hírmagyarázók szerint nehéz lesz végrehajtani, mert a két fél igencsak bizalmatlan egymás iránt. Tudjman elnök a hídava-tón (több száz hazai és külföldi újságíró, valamint a zágrábi diplomáciai képviselők jelenlétében) úgy nyilatkozott, ez az első lépés afelé, hogy Horvátország helyreállítsa az alkotmányos rendet egész területén. Tudjman felhívással fordult a krajinai szerbekhez, hogy kapcsolódjanak be a gazdasági életbe, ennek fejében a knini és glinai szerbek (tehát az a térség, ahol a szerbek többségben vannak) autonómiát kaphatnak.
(Folytatás a 3. oldalon)
Horvát rendőrök a maslenicai hídon, amely újra összeköti Horvátország északi és déli részét. A pontonhíd a szerb erők által 1991 novemberében lerombolt hidat pótolja
(MTI külföldi képszolgálat)
15 milliárd egészségügyi béremelésre
Megduplázódik a kezdő orvosok bére
A titkos terv csupán magánlevél
Visszatáncolt a kultuszminisztérium?
Inkább hasznos, mint sikeres
Kovács László a KeK-ről
(Munkatársunktól)
Mint a Magyar Rádió hétfői Ráadás című műsora is utalt rá, a magyar külügyi szóvivő szerint Vladimír Meciar a kétoldalú alapszerződés megkötésével kapcsolatban félreértelmezte budapesti tárgyalásai lényegét. Többek között erről, a hét végi, többszintű magyar-szlovák tárgyalásokról kérdeztük Kovács
Lászlót, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét.
Magyarország alapvető kül-és biztonságpolitikai érdeke, hogy normális, kiegyensúlyozott viszonyt alakítson ki szomszédaival. Ennek nem az egyetlen, de nagyon fontos eszköze az alapszerződés - nyilatkozta lapunknak Kovács László.
(Folytatás a 2. oldalon)
Diplomáciai csúcs szeptemberben
Kohl, Major Budapesten
( Munkatársunktól) Magyarországon ilyen magas szintű nemzetközi találkozóra még nem került sor - jellemezte Csáti György, a szervezőbizottság magyarországi elnöke az Európai Demokratikus Unió (EDU) szeptember 1-3. között Budapesten sorra kerülő pártvezetői konferenciáját. (Folytatás a 3. oldalon)
Kétszáznegyvenegy bejegyzett van belőle
Pártok 30-40 taggal
(Munkatársunktól)
Országunkban körülbelül 241 nyilvántartásba vett párt létezik. Hajszálpontos adatot senki sem tud mondani, hiszen a megalakuló pártokat bejegyző bíróságok (Budapesten a Fővárosi Bíróság, vidéken a megyei bíróságok) nem kötelesek az adatokat a Legfelsőbb Bírósággal közölni, ahol számítógépes nyilvántartást vezetnek róluk. Az adatokat tároló gépben összesen 34 ezer egyházi szervezet, alapítvány és társadalmi szervezet szerepel; az utóbbi kategóriából körülbelül 5-6 ezer van hazánkban, s ebből 241 párt.
(Folytatás az 5. oldalon)
Az egészségügyi dolgozók január elsejétől megkapják azokat a juttatásokat, amelyeket a közalkalmazotti törvény ír elő számukra. A Magyar Nemzet értesülései szerint az ehhez szükséges 15 milliárd forintnyi fedezet rendelkezésre áll. A Népjóléti Minisztérium állásfoglalását kedden ismerteti a szakszervezetek képviselőivel Jávor András köz-igazgatási államtitkár, Surján László pedig szerdán fogadja az érdekvédelmi szervezetek vezetőit.
Mint ismeretes, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete sztrájkot is kilátásba helyezett, hogy így gyakoroljon nyomást a döntéshozókra. A Magyar Nemzet névtelen kormányzati forrásból azonban úgy értesült, hogy nem emiatt, hanem „ennek ellenére" teljesítik a szakszervezet kérését, mivel
az „egészségügy nem sztrájkterület".
A megegyezés jelentős béremelést hoz az egészségügyi dolgozóknak. Mint azt dr. Dok-torits Béla, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára lapunknak elmondta, a fiatal orvosok bére emelkedik a legnagyobb mértékben, mert itt volt a legnagyobb lemaradás. A pályakezdőknek akár meg is duplázódhat az alapfizetése. A nagyobb szakmai gyakorlattal rendelkező szakorvosoknak is legalább ötven százalékkal nő a bére. Amíg az elmúlt évben 29 600 forint volt az orvosok átlagos összjövedelme, addig jövőre a kezdő orvosok 32 ezer forintot, a hatéves gyakorlattal vagy szak\'izs-gával rendelkező doktorok 44 ezer forintos alapfizetést kapnak. Január elsejétől bruttó 24 ezer forintos alapbért kapnak az egészségügyi szakdolgozók is.
(élő)
Tegnapi számunkban egy, a szerkesztőség részére eljuttatott javaslatra hivatkozva arról számoltunk be, hogy a kultuszminisztérium összehívta a Táncművészek Tanácsát, ahol a Budapest Táncegyüttes és az Állami Népi Együttes tervezett
Az új vállalkozásokról, vállalkozókról sok szó esik manapság, de kevesebb az új találmányokról. Mintha valami köd takarná el a megvalósult ötleteket. Vajon a politikai csatározások, gazdasági viták, vállalati átalakulások közepette mérséklődött-e az alkotó kedv? - kérdeztük dr. Vékás Gusztáv-
összevonásából keletkező Nemzeti Táncszínház eddig ismeretlen koncepcióját tárgyalják meg. A javaslat a Budapest Táncegyüttes miniszteri biztosától, Koncz Gábortól származott.
(Folytatás az 5. oldalon)
tói, az Országos Találmányi Hivatal elnökhelyettesétől.
- Örülnék, ha másként válaszolhatnék, de a számok azt mutatják, hogy lanyhult az alkotói kedv. Az 1980-as évek elejétől 1991-ig felfelé ívelt a találmányi bejelentések száma. Két éve már voltak intő jelek.
(Folytatás a 9. oldalon)
Referencia nélkül eladhatatlan
Csigaházba húzódtak a feltalálók
Tagore útján
Füred partjait aligha keresheti föl bárki úgy, hogy ne jegyezze meg a nagy indiai költő, Ka-hindrunálh Tagore nevét. A sétány és az olt elülteti fa endékeztel a régvolt látogatásra és gyógykezelésre a híres szívkúrházhan, s valami módon sejtelmesen fölrémlik a távoli, egzotikus ország is. Az elbeszélések kincses történetei a gazdagságról szóllak, lőleg brit leírások alapján, amihez manapság alig hasonlítható a valóság.
Bár Indiában minden földi jó megterem, s korszerűségben sem kullog leghátul, a földrésznyi ország rendkívül szegény is. Vagyis a végletek uralják, a pompa és a nyomor együttélése, amely ellen maguk is küzdenek. A paradicsomi szépségű tájakon bántó a páriasorban
tengődök nélkülözése, a nagy szemekkel esdeklő gyerekek és a csonlsovány koldusok könyörgése. Történelmi, népföldrajzi és népesedési okú egyaránt van ezen állapot kialakulásának; a britek majd fél évszázada úgy hagyták olt ezt a koronaékszert, hogy nagyvonalúan széldarabolták, megannyi, máig haló feszültséget keltve.
A szomszédokkal fellángoló háborúkon és határvillongásokon túl a belső fejlődés is féloldalas. A hivatali rendszer annyit megőrzött a múltból, hogy ma bénítóan visszatartó: e konzervativizmus nem tart lépést az atomkorhoz méltóan a világélvonalhan levő gazdaságuk törekvéseivel, s heves belső vitákat vált ki a jövő útjának a meghatározása. A nyugati kapcsolatokat keresőkkel
szemben állnak a múlt ideáljait hirdetők, s a szélsőségesek önpusztítóén szítják az ellentéteket. Napjaink indiai politikáját súlyosan megterhelik c faji, vallási, társadalmi problémák, amelyeken a központi kormány igyekszik úrrá lenni.
Az indiai államfő, Shnnkar Sharma ma kezdődő magyarországi megbeszélésein hihetőleg szintén szóba kerülnek e gondok, amelyeknek a feloldásához politikai türelemre, összefogásra és megértésre lenne szüksége a szubkon-tinensnek. A tanácsok, amelyeket akár Budapesten is hallhat majd, az elnököt mint legfőbb méltóságot megerősíthetik a rend jó szándékú óhajában, hiszen India egysége is ezen múlik.
Zsigovits Edit
Gesztusértékű lépés
Pótkárpótlás:
legkorábban
ősszel
Lassan a tárcaközi egyeztetés fázisába kerül a pótkárpótlásról szóló törvénytervezet. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke, Sepsey Tamás szerint a jelenlegi ügymenetet figyelembe véve, ha mind a kormány, mind az Országgyűlés elfogadja a tervezetet, akkor legkorábban ősszel, szeptember vagy október körül várható a kárpótlási hivatal kapuinak újabb megnyitása a kárpótlási igények leadása előtt.
A törvénytervezet szerint még egy hónapig lehetőség nyílna a kárpótlási igények benyújtására, ha azt eddig az elmúlt rendszerben vagyoni vagy politikai sérelmet szenvedettek valamilyen oknál fogva nem tették meg.
(Folytatás a 9. oldalon)
A volt szovjet lakásokat nem érdemes felújítani
(Munkatársunktól)
A napokban a Magyar Nemzet hasábjain találkozhattunk azzal a megdöbbentő számadattal, mely szerint hazánkban a lakáskrízis ellenére 180 ezer lakás áll üresen.
Csomós József, a Népjóléti Minisztérium osztályvezetője a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy az adat igaz, az 1990-es népszámláláskor derült ki. Az üres lakásállomány elsősorban
a kistelepülésekre jellemző, mivel a negyven éve tartó elvándorlás miatt rengeteg ház maradt üresen, ami az infrastruktúra- és munkahelyhiánynak köszönhető. A Népjóléti Minisztérium kidolgozott egy lakáskoncepciót, melyet májusban el is fogadott a kormányzat. Ennek egyik része a nagyvárosok leromlott lakásállományának rendbehozatalát célozza, míg a másik része a
meglévő lakásállomány mobilizálását tűzte ki feladatul. A kistelepülésekre infrastruktúrát (telefon, közmű, utak) kívánnak telepíteni, és így szeretnék elérni a visszavándorlást. Ez utóbbit segíti az önkormányzatok címzett és céltámogatási törvénye is, mely a költségvetéssel összhangban a közmű-fejlesztést irányozza elő az egyes településeken.
(Folytatás a 4. oldalon)
Nincs nyugta a kereskedelemnek
Nyitott
a nyitva tartás kérdése is
Az érdek-képviseleti szervezetek is szemben állnak egymással a nyugtaadási kötelezettség egyes fejleményeinek megítélésében. Vitát nyitott a nyitvatartási kötelezettség elrendelésének minisztériumi ötlete. Míg a Vállalkozók Országos Szövetsége szerint a piacgazdaság gondolkodásmódja az, hogy a kereskedő maga határozza meg nyitva tartását, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete egyenesen a „zárva tartási rendeletet” hiányolja.
Az előzmény a nyugtaadási kötelezettség miatt kiéleződött ellentétre vezethető vissza. Minthogy a kofák, árusok egy része a,kényszerszabadságot”, magyarán a sztrájkot helyezte kilátásba a törvény szigorú betartatására válaszul, a kormányzat egy rendelet előkészítésével próbálta meg enyhíteni a várható feszültséget.
Július 14-én az ipari és kereskedelmi tárca eljuttatta a tervezetet az érdekképviseletekhez, kérvén, hogy két napon belül mondjanak róla véleményt. (Folytatás a 9. oldalon)
Megnyílt a nyári egyetem
A világ harminc országából érkeztek Debrecenbe a tegnap megnyílt nyári egyetem egy hónapig tartó rendezvénysorozatára
MTl-fotó - Oláh Tibor