﻿Balatoni hírele
Napi rovatunk a 8. oldalon
Ostrom alatt a fárnegyed
Magyar Nemzet
HC
A kisebbségi törvény a szomszédok szemével
Összeállítás a 12. oldalon
Ara: 19,50 Ft
ALAPÍTOTTA: PETHO SÁNDOR
PÉNTEK, 1993. július 23., LVI. évfolyam, 170. szám
Zavar az EBRD központjában
Az EK közös jelöltet akar
(Tudósítónktól)
PÁRIZS - Az EBRD azért hosszabbította meg egy héttel a jelölési határidőt az elnöki posztra, hogy „a kormányzóknak több idejük legyen a konzultációkra” — indokolta hivatalosan a döntést a londoni székhelyű bank sajtóosztályának munkatársa.
(Folytatás a 3. oldalon)
Halaszt a francia parlament Késik a társulási szerződés ratifikálása
(Tudósítónktól)
PÁRIZS - Elégedett a francia törvényhozók munkájával Balladur kormányfő. A nemzetgyűlés és a szenátus összesen 620 órát ülésezett és 42 törvényt fogadott el. A nemzetgyűlés néhány napja elsöprő többséggel jóváhagyta társulási szerződésünket az Európai Közösséghez, de a szenátus már nem foglalkozott e tervezettel a mostani ülésszakon. Márpedig a ratifikáláshoz erre is szükség van, így a szerződés elnöki szentesítése őszre marad. A ratifikálás elhúzódása miatt kétségessé vált- mutatnak rá brüsszeli diplomáciai körökben hogy megalakul-e még a: idén a társulok és az EK részvételével a társulási tanács. A ratifikálási folyamat elhúzódása azt jelentheti, hogy a társulás nem kevesebb mint két évvel a társulási szerződés aláírása után lép életbe, ami a kopogtató közép-európaiakat aligha töltheti el különösebb örömmel.
(m. j.)
A folytatódó szerb támadások miatt
Izetbegovic nem vesz részt a genfi tárgyalásokon
Francia páncélosok védik az ENSZ szarajevói főhadiszállását. (Tudósításunk a 3. oldalon)
(MTI külföldi képszolgálat)
f ••
AVU-vizsgálatok nyomán
Vagyonmentés visszaélésekkel
( Munkatársunktól)
Kinek a zsebébe vándorolt az a 720 millió forint, amit 1991-1992-ben a budapesti tej-fogyasztók többletként fizettek ki a tej áráért? - a kérdés költői, mert az Állami Vagyonügynökség ellenőrzési igazgatóságának tegnapi sajtótájékoztatóján sej-tettni engedték, hogy a tettesek) ismcrős(ek), a Budapesti, és öt-hat vidéki tejipari vállalat vezetői között keresendő(k). Állampolgári bejelentés alapján ugyanis tavaly év végén vizsgálat kezdődött a ő7V-nél, amely kiderítette, hogy a vállalat akkori vezetője és a vele kapcsolat-
ban álló vidéki beszállító tejipari vállalatok vezetői közös tulajdonú magántársaságokat hoztak létre. Ezek a társaságok vették át gyakorlatilag azt a koordináló szállításszervező és adminisztráló szerepet, amelyet korábban a tejipari tröszt végzett. Az ÁVU ellenőrzési igazgatójának, Hatvani Szabó Jánosnak a megállapítása szerint a két állami vállalat közé ékelődött magán cégek közgazdaságilag ésszerűtlen tevékenységet folytattak, felsrófolták az árakat, és gyakorlatilag a fogyasztók pénzén juttatták többletjövedelemhez a társaságok tulajdonosait.
Mindezzel összefüggésben a Budapesti Tejipari Vállalatnál a gazdasági, pénzügyi helyzet is áttekinthetetlenné vált, s miután 1992. augusztusában a vállalat átkerült - állami igazgatási felügyelet alá vonással az Állami Vagyonügynökséghez - a tulajdonos megpróbálta az anyagi helyzetet tisztázni. Nem készült ugyanis sem az
1991-	es évet lezáró, sem az
1992-	es évet kimutató, elfogadható mérleg, amit akkor a számviteli törvény megszületésével magyaráztak a vállalat vezetői.
(Folytatás a 9. oldalon)
Puha jogi eszközök
Ne várjunk rxodákat az ombudsmantól - figyelmeztetnek jogászkörökben. A hivatalos nevén „állampolgári jogok országgyűlési biztosa” ugyanis — bár készséggel fogadja majd panaszainkat, igencsak korlátozott hatalommal, úgynevezett „puha jogi eszközökéi” rendelkezik. Az omhudsmannak — a június elején elfogadott törvény értelmében - joga lesz arra, hogy a tudomására jutott visszásságok megállapításához szükséges információkhoz hozzájusson (így például betekinthet hivatalos iratokba, felvilágosítást kérhet), de nem tehet olyan intézkedéseket, amelyek n fennálló igazságtalan helyzetei érdemijén módosítanák, vngyis a jogsértő határozatot nem változtathatja meg!
Az országgyűlési biztos végül is alig lehet majd
többet, mint bármelyikünk — gondolhatnánk. Felhívhatja a visszásság orvoslására az érintett szervet, ajánlást tehet az azt előidéző szerv felügyeleti szervének, javasolhatja az illetékeseknek egyes jogszabályok módosítását, és fordulhat az Alkotmánybírósághoz. Az ombudsman fellépésének „személyes tekintélye és a nyilvánosság ad kellő nyomatékot” — szól a jogszabály, rámutatva annak a különbségnek a lényegére, amely azért az ombudsman és egy egyszerű állampolgár lehetőségei közölt fennáll.
Igaz, azzal vigasztalódhatnak a magunkfajta hétköznapi igazságkercsők, hogy „puha jogi eszközök” végül is mindannyiunknuk rendelkezésünkre állnak. A rögtön perrel fenyegetőző magyar mentalitás helyett gyakran talán célraveze-
tőbb is lenne a meggyőzés, a tárgyalások, a nyilvános megszégyenítés vagy feldi-esérés erőit kihasználni. Ila társadalmunkban meggyökeresednének ezek a technikák, talán törvényt sem kellene mindenre hozni... Ki tudja, talán a történelmi igazságtétel is elintézhető lenne „puha jogi eszközökkel”, az alkotmányosság halárainak fesze-getése nélkül, ahogyan az abortuszügy megoldásában sem a törvény szigorát tartotta egyedül üdvözítőnek a tavaly bölcsen döntő parlament.
Az ombudsman persze nem lesz képes csodákra. De ha mást nem is tesz, mint hogy a puha jogi technikák számunkra kevéssé ismert dzsungelében ösvényeket tapos, már nagy szolgálatot tesz a társadalomnak.
Belhlenfalvy Gábor
A KDNP újragondolná az aborluszlörvényi?
(Munkatársunktól) „Súlyosan hibáztam a törvény elfogadása után, amikor a múlt év decemberében azt nyilatkoztam, hogy jó a törvény” -jelentette ki laptársunknak tegnap Surján László. A népjóléti miniszter a továbbiakban azt is kifejtette: a magzatvédelmi törvény szövegében nem felel meg a keresztény értékeknek. Elismerte ugyanakkor, hogy a törvény hatásaként máris csökkent a művi terhességmegszakítások száma, valamint azt is leszögezte: „ez az Antall-kor-mány szinte egyetlen olyan törvénye, amely számolt a társadalom reakcióival.”
Vajon a választások után, amennyiben a KDNP több szavazathoz, és így nagyobb számú mandátumhoz jutna a parlamentben, mint most, várha-tó-e, hogy az abortusztörvény újragondolását sürgeti? (Folytatás az 5. oldalon)
Az árhullám nem oldja meg a vízpótlást
Lélegzethez jutott a Szigetköz
(Munkatársunktól) Árhullám vonul le a Dunán, s a szlovák fél megnyitotta a dunacsúni zsilipeket, így a korábbi 300-350 köbméter helyett, másodpercenként 2000 köbméter víz jut az Öreg-Du-nába. Szentiványi Árpádtól, a Dunai Rehabilitációs Iroda helyettes vezetőjétől azt kérdeztük, mennyire lesz tartós a jelenlegi helyzet? Számíthatunk-e továbbra is arra, hogy a
zsilipeken keresztül több, illetve elegendő víz folyik a Dunába?
- Hogy nennyire lesz tartós ez az állapot, nehéz lenne megmondani. Valószínűleg csak addig, amig a folyóban több lesz a víz, mint amennyit a szlovák fél az üzemvízcsatomán le tud engedni, illetve át tud folyatni a turbinákon. Számítanunk kell tehát arra, ha az áradás csökken, újra lezárják a zsilipeket.
(Folytatás a 10. oldalon)
Felmérést készít a munkaügyi központ
A munkanélküliség valódi számait kutatják
(M unkatársunktól)
Azok a munkanélküliek, akik tavaly a járadékfolyósítási idejüket kimerítették, a napokban egy adatlapot tartalmazó levelet fognak kapni -tudtuk meg Székely Judittól, az Országos Munkaügyi Központ munkatársától. Erre az adatlapra azért van szükség, hogy a munkanélküli-járadékra vagy segélyre már nem jogosultak sorsának további alakulását is nyomon követhes-
sék. A felmérést elsősorban azok körében végzik, akiknek jelenlegi munkaerőpiaci státusa ismeretlen. A kísérlet a valódi munkanélküliség mértékének megismerését célozza. Erre ugyanis megbízható információk regionális bontásban nem állnak rendelkezésünkre. így történhet meg, hogy a KSH országos felmérései olykor nem a valódi munkanélküliséget tükrözik.
(Folytatás a 4. oldalon)
A lioln;i|H.
32 oldalas Maival’ Ncin/cllinl
Muszáj-e a pártot választani?
Leáldozóban a szegedi olajhercegek csillaga
A Némcth-kormány ipari minisztere a pénzügyi bűvészkedésről
Hogyan történt a búvártragédia
*
Alhír az új Shakespeare-kézirat
Ingmar Bergman könyve
családi pokláról
iMiktaiü
Tarkabarka képet mutat a főváros
Önkormányzati lakások kárpótlási jegyért
(Munkatársunktól) Gyakorlatilag minden, korábban az Ingatlankezelő Vállalat kezében lévő bérlakás ingyenes került át a kerületi ön-kormányzatokhoz - tájékoztatta a Magyar Nemzetet Illés Istvánná, a Fővárosi Önkormányzat lakásügyi osztályának helyettes vezetője. Mint ismeretes, a kárpótlási törvény értelmében 1991. július 11. után a kárpótlási jegyeket fel lehet használni az önkormányzat tulajdonába ingyenesen került állami lakások megvásárlásakor.
Félreértésekre csak az adhat okot, hogy a Fővárosi Tanács, mint beruházó által építettet lakások nem mindegyikét vezették át az IKV-hez, ezek kezelője a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága volt. Léphafi Pál rajza	(Folytatás a 9. oldalon)
Közalkalmazottak béremelése
Az OTP hitelez az önkormányzatoknak
Szakértői szinten folynak a tárgyalások az OTP és a Pénzügyminisztérium között arról a hitelkonstrukcióról, amelynek igénybevételével az önkormányzatok ki tudnák fizetni a közalkalmazottaknak az 1994-re esedékes bérfejlesztést. A
Pénzügyminisztérium augusztus 10-én kívánja ismertetni a hitelfeltételeket a három közalkalmazotti szakszervezet által létrehozott sztrájkbizottsággal - közölte az A/77-vel Sivák József, a PM főosztályvezetője. A Munkaügyi Minisztérium
felmérése szerint a pótlékokkal, túlóradíjakkal, jubileumi jutalommal és a 13. havi fizetéssel együtt 72 milliárd forintot tesz ki az a bérfejlesztés, amelyet a közalkalmazotti törvény írt elő 1994-re.
(Folytatás a 9. oldalon)
Minden héten	1	r		Ll		Minden héten	1	r		Ll	
Mindene	MAGAZIN					Minden családban	MAGAZIN				